Tartalom

Nádasdi (l. Aba-nemzetség).

 

Nádaskai. A nemességszerző András Gönczön lakott, hol armalisát 1757-ben a megye gyűlésén kihirdették. Ez armalist Mária Terézia adományozta 1756-ban az ö és négy fia részére, melyben a czímer következő: osztott, felül hasított; I. kékben három aranypólya, II. ezüstben három (2, 1) veres hatágú csillag, III. kékben nádból kiszökő (zöld gyepen) arany szarvas. Sisakdísz: szerecsen, balra lecsüngő, kétvégü homlokkötővel, jobbjában nyílvesszőt czölöpösen tart, balját csípőjére támasztja. 1 Siebm. 438. 325. tb. L. R. 44. 197.  A család tagjai, a nemességszerző fiai és unokái mind a ref. papi pályán működtek és szülőföldjükről elszármaznak. Egy családfa-töredék következő : 2 A. V. lt. nsi ir. 438.

 

Nádasi. III. Károly Bécsben 1715 febr. 28-án kiadott armalisban János, László, István, György, Ignácz, Imre, Klára, Erzse testvéreket megnemesítette. Publ. Szempczen 1715 jul. 23-án. 1 A. V. lt. nsi ir. 446. A czímer: kékben, hármas halomra illesztett arany koronából kinyúló veres ruhás kar, markában kardot tart, melyre törökfő van szúrva. A kiséret felül ezüst hold, alól arany csillag. Sisak-disz: növekvő kettős farkú oroszlán, baljában zöld koszorút, jobbjában kardot tart. Takarók: kék-arany, veres-ezüst.

Nádassi János 1726-ban Nagy-Bodolón lakott.

 

Nagy. Nagy néven megyénk több armalista családot mutat fel.

 

Nagy másként Borbély. (1.) Czímerlevelét 1702 jul.

18-án Bécsben nyerte, a midőn Nagy, másként Borbély Ádám, neje Zemléni Anna, gyermekei: István, Sámuel, János, Anna, megnemesíttettek. Publ. Rimaszombatban 1702. évi okt. 13-án. 2 A. V. nsi iratok. 431. A czímer: veresben, zöld alapon, kék ruhás, veres öves és kalpagos férfi, balját csípőjére támasztja, jobbjában kardot tart. Sisakdísz: növekvő veres kalpagos, kékruhás férfi, jobbjában vízszintesen félholdat tart, balját csípőjére támasztja, melyre három csillag van illesztve; takarók: kék-arany, veres-ezüst.

A nemességszerző Ádámnak két fia volt: János és István. Ez utóbbi pető-szinyei páp, mint ilyen igazolta megyénkben nemességét.

 

Nagy II. (2.) Czímerlevelet I. Leopold adományozott Pozsonyban 1659 szept. 23-án: János, István, Péter testvérek részére, melyet 1660 ápr. 26-án a Gönczön tartott megyegyűlésen kihirdettek. 3 U. o. 445. A czímer: veresben arany pólya, melyben természetes nyúl szalad, a pajzsban alól, felül egy-egy fehér liliom. Sisakdísz: növekvő arany oroszlán, jobbjában karddal; takarók: kék-arany, veres-ezüst.

1725-ben Csécsben. Abusive Fodornak is hivatott.

 

Nagy III. (3.) Czímerlevelet II. Ferdinánd adományozott Bécsben 1635 okt. 20-án Nagy Mihálynak, nejének Dórának s gyermekeinek: István, Pál, Sebestyén, Gergely és Erzsének. Kihirdettetett Zemplénmegyében, Zemplén városában 1636-ban.

A czímer: kék paizsban, zöld alapon, kettősfarku arany oroszlán, jobb karmában kardot.tart. Sisakdísz: a paizsalak növekvőn; takarók: kék-arany, veres-ezüst.

A család 1717-ben Szikszón volt honos s ott élnek ivadékai napjainkban is. Abusive Kulinnak is hivták. 1 A. V. nsi iratok. 869, sz,

 

Nagy, másként Agyai.  (4.) Bethlen Gábor nemesítette meg Kolozsváron 1609-ben okt. 12-én kiadott czímerlevelében Nagy, másként Agyai Jánost. Czímere: kék paizsban pánczélos kar, markában tőr, reátüzött törökfejjel.

 

Nagy aliter Polgár (l. Polgár alatt). (5.)

 

Nagy VI. (6.) Czímerlevelét II. Ferdinánd adományozta Bécsben 1622 jul. 20-án Nagy Miklósnak, gyermekeinek: Mihály, Zsuzsanna, Erzsének, Mihály és István testvéreinek s ez utóbbi gyermekeinek: Osváld, János és Erzsének. Publikálták 1622 nov. 24-én Barsmegyében. A czímer: osztott paizs, felül kékben ágaskodó arany oroszlán, alul veresben fehér liliommal rakott fekete czölöp, két oldalt a mezőben egy-egy fehér rózsától kisérve. Sisakdísz: öt: fekete-arany-veres-fehér-kék strucztoll. Takarók: kék-arany, veres-ezüst.

1742-ben Szikszón honos,

 

Nagy VII. (7.) A családból Nagy György 1725-ben Gecsén lakott s nemességét II. Ferdinándnak Pozsonyban 1630 máj. 18-án adományozott czímerlevelévei igazolta, melyet 1631-ben Abauj megye közgyűlésén kihirdettek.

 

Nagy másként Csontos. Czímerlevelet III. Ferdinánd adományozott Bécsben 1650 febr. 15-én Nagy másként Csontos Mihálynak, melyet ugyanezen évben Kassán kihirdettek.

A czímer: kékben, zöld alapon grif, jobb karmában kard; sisakdísz: növekvő férfi, kalpagban, szürke öltözetben, arany övvel, jobbjában kardot tart, balját csípőjén nyugtatja. Takarók: kék-arany, veres-ezüst. 1 Hiteles másolat A, V, lt. nemesi iratok No. 757.

Az 1743. évi nemesi lajstromozás a családot Jászón találta.

 

Nagy másként Vécséi (l. Vécsei másként Nagy).

 

Nagymádi. Czímerlevelet III. Ferdinánd adományozott Bécsben 1654 jul. 8-án Kincses Andrásnak, nejének Onghi Katának, testvéreinek (mostoha) Nagymádi János, Pál, Lukács, Mihály, Ferencz és Istvánnak. Kihirdettetett 1655-ben Ónodon, Borsodmegye közgyűlésében.

Az armálisban említett Nagymádi Istvánnak fia: János, unokája: György volt, ki 1781-ben zemplénmegyei Csanáloson lakott, s Borsodmegyétől nemesi bizonyitványt kérve, Szikszón telepedtek le, hol utódai most is élnek.

 

Nagytállyai másként Hidegh. A család első őse Hidegh Pál, szederkényi tanító volt, kinek Zrínyi Ilona 1660 decz. 27-én Munkács várában manumissiót adott. 1725-ben Zemplénmegye nemességi bizonyitványt adott azon négy testvérnek, ki az alábbi családfa élén áll:

Hihetőleg Istvánnak a Körtvélyessi leánytól származott az alábbi leszármazás.

A család Felső-Fílgeden most is, s birtokos ott és Fuló Kércsen.

 

Nagymáté. Armalista család, II. Ferdinándtól nyert Bécsben 1631 jun. 21-én, melyet 1632-ben Pelsőczön, Gömörmegyében publikáltak. 1 A. V. lt. nsi ir. 872.

A család vagy annak egy ága Abaujmegyébe szakadt, hol egyik tagját az 1774. összeírás Zsujtán találta, hol a család ma is él.

A leszármazás néhány izen következő: 2 U. o. 429.

 

Naményi-Koncz. A Naményi-család tulajdon-képeni neve Koncz. Abaujmegyétől 1722. évben kiadott nemesi bizonyítványban 1 Családi ltár. erre vonatkozólag a következő megjegyzés áll: „Koncz Illés, Beregmegyében, Namény faluban lakott, de mivel fia Péter Wesselényi Ferencz palatínusnak secretariusa volt, csak a Naményi nevet használta".

A nemességet s czímert Koncz Illés (Helias) szerezte, kinek III. Ferdinánd Pozsonyban 1649 máj. 18-án czímer-levelet adományozott, 2 Eredetije a családnál. melyet még ugyanazon év jul. 26-án Beregmegyében kihirdettek. Ez armalisban a czímer: kékben, zöld alapon, kiterjesztett szárnyú fehér galamb, csőrében pálmaágat tart. Sisakdísz: Nyitott fekete szárny között, czölöpösen markolatán álló pallos, rajta keresztülhúzott koronával; takarók: kék-arany, veres-ezüst.

A XVII. század végén a gibárti Farkas-család után gibárti földesurakká lettek és a család egyik ága most is birtokosa az ősi vagyonnak.

Mostan élő tagjai közül: Gyula, Abauj-Torna vármegye árvaszéki elnöke; József, kúriai bíró.

A családfa következő:

 

Nedeczei. Czímerlevelet I. Leopold adományozott Bécsben 1667 jan. 15-én Nedeczei Bálintnak, s általa Mártonnak és Lukácsnak. E czímer kékben, zöld alapon, három búzakéve; sisakdísz: ezüst,-veres és arany-kékben osztott nyitott szárny között koronás növekvő arany oroszlán. 1 Siebm. 447. 329. tb.

A család valószínűleg Nedeczről (Szepes) származik, hol egyik tagja, János, a nemességszerző Márton, dédunokája 1761-ben is élt. Nedeczei Péter a XVII. században Egerből Bodokő-Ujfaluba költözött, de unokája, György, ki Desewffi leányt vett el, már Sáros-Tarczán a nedeczi harminczad filialistája volt 1761-ben. 2A. V. lt. nsi ir. 433. Két töredék a következő leszármazást adja:

 

 

Nekcsei (l. Aba-nemzetség).

 

Némethi. Borsodmegyei nemes család, melynek egyik tagja: Lajos, Vadnáról, hol e család honos volt, e század első éveiben Abauj-Szántóra költözött és megyénk kötelékébe lépett.

A beszármazott Lajos atyjától a leszármazás napjainkig következő:

 

Neumann. Czímerlevelét I. Leopold adományozta Bécsben 1672 jul. 1-én Ábrahám, Bertalan, Mátyás testvérek részére, melyben a czímer: kékben, zöld alapon két ekevas között álló, természetes szintt strucz madár, csőrében patkót tartva; sisakdísz: a paizsalak; takarók: kék-arany, veres-ezüst.

Kihirdették Kassán 1673 szept. 2-án. A család Meczenzéfen élt, hol az armalisszerző Bertalan, István nevű fia: Jakab, nemességét bizonyította. 1 A. V. lt. nsi ir. 416.

 

Nevelős. Az 1746. évi nemesi összeírás Nagy-Idán találta a családot, hol ekkor András, István és János testvérek éltek. 2 A. V. lt. nsi ir. 411. Armalist a családnak III. Ferdinánd adományozott Bécsben 1652 jan. 20-án Nevelős Mihály, felesége Navás Anna, gyermekei István, György és Anna, valamint a főczímerszerző mostoha testvére: Nadvavári János részére. E czímer: kékben, zöldalapon pelikán, vérével három fiat táplálva; sisakdísz: növekvő grif, jobb karmában kardot tartva; takarók: kék-arany, veres-ezüst.

Kihirdették Gönczön 1652 ápr. 9-én. 3 U. o.

 

Nikházi (restei). Gyorsan emelkedő család, czímerlevelet II. Ferdinánd adományozott Bécsben 1634-ben Nicasi, másként Benios Jánosnak, gyermekeinek: István, Pál és Katának, s testvéreinek: György és Balázsnak, melyet még ugyanazon évben Abauj vármegye közgyűlésén kihirdettek. 4 Téglássi levéltár.

Czímere - a család egyes tagjainak több egybevágó pecsétje után : kék paizsban pánczélos kar, markában szőllőfürtöt tart; sisakdísz: pánczélos kar, markában három buzakalászszal; takarók: kék-arany, veres-ezüst.

A nemességszerző Nicasi János Szepsiben lakott Fia, István kiemelte családját az armalisták sorából és kiváló műveltsége, erős, szilárd jelleme, hazafias érzülete folytán családjának legkimagaslóbb tagja lett. Vagyonát zálogos birtokok szerzésével gyarapította, a midőn 1664-ben megszerezte az Abaffiak és Bégányiak makranczi birtokait. 1 Téglássi ltár. Ezt megelőzőleg már 1553-ban szolgabíró volt Abaujmegyében, 1662-ben Torna vármegye követül küldte fel. Az 1669. év Abauj vármegye alispáni székében találta, a midőn ő is nemcsak részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, hanem annak egyik lelkes tagja volt. 1670-ben Kassáról Tokajba ment mint Rákóczi követe, a gönczi gyűlésen mint alispán proklamálta a németek ellen a felkelést. A szerencsétlen összeesküvés elfojtása után őt is perbe idézték, s még sokan, kik multjukat és vallásukat megtagadva megmenekültek, s vagyonaikat is megmentették, ő, ki sem múltját, sem vallását meg nem tagadta, nagyidai Székely Andrással, Bori Györgygyei, Fuló Miklóssal, Káthai Ferenczczel együtt fej- és jószágvesztésre ítéltetett.

Ki nem végezték ugyan, de Székely Andrással, Chernel Györgygyei és Bánchi Mártonnal a Csehország és Szilézia között fekvő glatzi várba hurczolták örökös fogságra, hol a szigorú rabságban valószínűleg el is halt, mert többé róla nincsen emlékezet.

2 Pauler: Wesselényi összeesküvése. II. 410.411.

 Fia: György, Rákóczi Ferencznek volt ezredese 1707-ben, 3 Nagy Iván. VIII. 155. s ennek fia: szintén György 1713-ban alispánja volt Abauj vármegyének.

A család leszármazása napjainkig következő:

 

 

Nováki. Nemességet és czímerlevelet I. Leopold adományozott Linczben, 1681 febr. 15-én Nováki Ádámnak és örököseinek. Publ. Kassán, 1682 (feria 5-ta proxima post Dominicam Septuagesimae).

Az adományozott czímer: kék paizsban zöld szőllő-fürt. Sisakdísz: növekvő kettősfarku arany oroszlán, jobbkarmában görbe kardot tart; takarók : kék-arany, veres-ezüst.

A nemességszerző egyik utódjától a leszármazás napjainkig következő:

A család most is él és Koksó-Mindszenten birtokos.

 

Nyerges. Czímerlevelet a családnak III. Ferdinánd adományozott Bécsben 1643 ápr. 30-án, melyet 1644 febr. 14-én hirdettek ki Abaujmegye egyik közgyűlésén.

E családból 1725-ben Nyerges István szepsii bíró volt. Két fia maradt: András és György. Andrásnak fia István 1771-ben szintén mint szepsii lakos bizonyította nemességét. 1 A. V. 1. nsi iratok No. 428.

Nyéstai. E családról a XIV. században van emlékezet, azon túl vagy nevet változtatott, vagy kihalt. 1259-ben Nyéstai János, Tamás fia királyi ember volt azon perben, melyet Vadászi László - Leukus Fia -Miklós országbíró előtt a rudobányai lakosok ellen folytatott. 2 Zichi okmtr. III. 152. 153. Ezen Jánosnak két fia volt, Pál és Tamás. Pál 1388-ban tiltakozott testvére Tamás ellen, mivel ez „Kis"-nek nevezett szintén Nyéstai Pálnak a leányne-gyedet ki akarta adni. 3 Kassai titk. ltár. M. M.

Ezen két adat tartotta fenn a család emlékezetét.

 

Nyilas. A családnak I. Ferdinánd adományozott armalist Bécsben 1551 okt. 1-én. Ezen armalissal óhajtották az 1725. évi nemesi nyomozatkor magukat igazolni a Debreczenben lakó Nyilas János, a csanálosi pap Nyilas András és Szent-István-Baksán lakó Nyilas György testvérek. Mivel azonban a testvérek szülei Galvácsiaknak és nem Nyilasoknak hivattak, a nyomozóbizottság felszólította őket az armalisszerző Nyilastól fiú ágon való leszármazásuk bizonyítására.

Ez úgy látszik sikerült is, mert a múlt század utó felében egy ujabb nemesi nyomozat alkalmával kétségtelen nemeseknek ismertettek el.

 

 

Olajos. Nemességet és czímerlevelet III. Ferdinánd adományozott Bécsben 1638 decz. 29-én Olajos Pálnak és mostoliatestvérének Kis Pálnak. Kihirdették Gönczön 1639 febr. 14-én. A czímer: kék paizsban, zöld alapon álló szőllötöke, melyről a fehér fürtöket két, egymással szemben álló seregély csipkedi. Sisakdísz: seregély, csőrében fehér szőllőfürtöt tart, nyaka nyíllal áilőve. Takarók: kék-arany, veres-ezüst. 1 Eredetije Abaujm. ltárában.

Olajos Pál 1725-ben Tornyos-Németiben lakott, s a nyomozat alkalmával ezen czímerlevéllel igazolta nemességét.

 

Olcsvári (olcsvári). Régi család, mely a megye Olcsvár falujától vette nevét. Első nyomát 1361-ben találjuk, midőn I. Lajos király Pethewnek, Péter fiának, kit Teukének neveztek, továbbá Baktai György fiának, Péternek és Jánosnak a hegyi városban: Thelukiban (Telkibányán) fekvő birtokaikért cserébe a baktai és az olcsvári birtokot adományozta. 1 Szemere lt. fc. 42. No. 6. Olcsvári előbb az Aba nemzetség birta.

A király már az adomány levél kiadását megelőzőleg átadatta a csereadományba kapott birtokokat az adományosoknak, mert már 1359-ben megrendelte Bebek István tárnokmesterének, Czudar Péter diósgyőri várnagyának, továbbá Idai Pál fia, Jánosnak és Zwinyei Petőcz fia, Jánosnak, hogy Tewkei Pétert és testvéreit baktai és olcsvári birtokukban megoltalmazzák. 2 U. o. fc. 42. No. 4.

I. Lajos királynak ezen adományát 1398-ban Zsigmond király újólag megerősítette. 3 U. o. No. 5.

1391-ben a család vagyona a kisidai vagy omode-idai, másként gergelytelki birtokkal szaporodott, mely Kisidai Omodei fiának, Miklósnak magszakadtán a családra háramlott. E vagyonban részesek voltak: Olcsvári János fiai: András és Dénes és Baktai Imre fia: László. 4 U. o. fc. 20. No. 44. és fc. 32. No. 6.

Mindezekből kitűnik, hogy az Olcsvári- és Baksai-családok egy törzsnek voltak különböző hajtásai.

Tewke Pető rövid ágazata következő:

A férfitestvér György hamar meghalhatott, mert 1384-ben a leányoknak, András és Dénes, János fiai adták ki a leánynegyedet. 1 Szemere lt. fc. 42. No. 12.

Baktai másként Olcsvári György leszármazása ez :

Ezen családfa a következővel biztosan össze nem köthető. Nem tudjuk a második tábla élén álló testvéreknek atyja András, Miklós vagy Benedek volt-e? kik a XVI. század elején éltek.

 

A XIV. század utófelében élt Olchvári János, kinek fia Dénes Miszlóka birtokot 100 aranyforintért Chyrke Pétertől zálogba vette s ugyanannyiért 1408-ban Kassa városának inscribálta. 1 Kassa v. titk. lt. M. I. Unokájának Olchvári Jánosnak az 1427. évi portalis összeírás alkalmával Olcsváron 13 portája volt. 2 Thallóczi: A kamara haszna. 172. Felesége Erzse, Ujfalusi Jakab özvegye, oly kikötéssel hagyta 1453-ban nászhozományát férjére, hogy ez az olcsvári sz. Katalinnak szentelt egyházban minden héten egy misét fog lelki üdveért szolgáltatni. 8 Szemere ltár fc. 42. No. 27.

Midőn Benyéki Miklós, családjában az utolsó, 1450 körül elhalt, birtoka, Benyék, királyi collatióval 1473-ban Zbugyai Istvánra és Olcsvári Andrásra, ifjabb János fiára szállott. 4 J. C. prot. A. fol. 7. E birtokból Benyéki László özvegyét, kozmafalvi Kozma Scolasticát úgy elégítette ki, hogy Benyék falu felét élethosszig átengedték neki. 5 U. o. fol. 8. Andrásnak Modrár Dórától egy leánya maradt, ki 1515-ben Keczeli Mikósné volt. Testvérei Zsuzsanna (Korláth Miklósné) és Lőrincz voltak.

Többen viseltek közülök megyei hivatalokat. György 1549-1550-ben alispán, Farkas 1587-ben szolgabíró s ennek fia György 1615-22-ig szintén szolgabíró volt Abaujmegyében s 1625-ben követül küldötték az országgyűlésre.

A család később Zemplénbe származott, hol birtokos volt s részben ma is birtokos, Szegi, Bereczki Szilvás-Újfalu, Czigánd és Lasztomér helységekben. Közülök Zsigmond II. Rákóczi Ferencz híve volt, őt rodostói száműzetésébe is elkísérte. Ö volt megalapítója a család szatmármegyei ágának, mely, miként a zempléni, ma is él.

A család iratai a Zemplén- és Szathmármegyébe költözött ágazoknál vannak. Ezek szolgáltatnák a kiegészítő adatokat a család ezen hézágos történetéhez.

Czímere: hasított paizs, elől a hasítási vonalból előtűnő sas, hátul szintén a hasítási vonalból előtűnő liliom. Sisakdísz: nyitott szárny között hatágú csillag, néhol zárt szárnyra illesztett hatágú csillag.

 

Osváth, Osvárth. A magyar nemesség sok Osváth nevű családjainak egyike, egy ágát a XVII. században Abaujmegyébe is kiterjesztette s itt az alsóbb nemességhez tartozott.

Osváth Péter a XVII. század első felében, apróbb birtoktesteket, házhelyeket vett zálogba Bátorban a Bátho-riaktól, Karácsondon a Karácsondiaktól s Felső-Gadnán a Baxiaktól. G.-Bátorban telepedett meg, de ágazata fiágon már fiában, leányágon unokáiban kihalt. 1 Jakabfalvi ltár.

Rövid leszármazása ez:

 

 

Óvári. Czímerlevelet III. Ferdinánd adományozott Bécsben. 1654. okt. 1. Tsedreki de Ovári Péternek s véle Mihály, András, Pál és Ferencznek. Kihirdettetett 1654 nov. 24-én Szendrőben, 1655 szept. 30-án Tornán. A czímer: kék paizsban zöld alapon férfi áll, prémes kalpagjának veres bélése lelóg, ruhája veres, nadrágja fehér, csizmája sárga, jobbjában kardot, baljában követ tart. Sisakdísz: a paizsalak növekvőn; takarók: kék-arany, veres-ezüst.

A család további életében az Óvári nevet használta s Szántón telepedett meg. Közülök Pál (sz. 1815. f 1879.) jeles orvos volt, úgyszintén fia Endre is, ki fiatalon elhunyt, leánya Mária Truskovszki Gyula felesége.

 

Ördög. Szikszói nemes család, hol addig tartózkodott, míg Rabutin Szikszót föl nem égette, ekkor a család átköltözködött Aszalóra s onnan a múlt század közepe felé a zemplénmegyei Megyaszóra. 1 A. V. nsi ir. 459. Leszármazás ez:

 

Ötvös-Ráczkevi. II. Ferdinánd Bécsben 1629 jul. 19-én czímerlevelet adományozott Ötvös Ferencznek, ki már elébb is nemes volt. E czímerlevelet 1631 márcz. 31-én Szécsényben kihirdették. 1 A. V. nsi ir. 453. A czímer: kékben, zöld alapon, természetes leopárd sárga búzakévét tart. Sisakdísz: fehér galamb, kiterjesztett szárnyakkal, csőrében borostyán ágat tart. Takarók: kék-arany, veres-ezüst.

Egy 1753. évi nyomozat következő családfát adja: