Tartalom
Pótlék
Abádi.
Címereslevele kelt 1611. jan. 30.; kihird. Borsodm. – Vö. MNCs. I/3.; Siebm. pk. 1.
Abari.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Sándor II/86–90.; MCK. I/1.
Abele (lilienbergi), báró.
(I. K. 7–8.) A családról mint báró-családról van említés téve, holott 1684. nov. 11. grófi rangot nyert. (k. k. Adelsarchiv, SB. LXXXIII/487.), de ez az ág kihalt. A család élő bárói ága Magyarországon nincs honfiusítva. – Vö. még Kneschke: Adelslex. I/3.; Siebm. Krainer Adel 3.; GA. (bárói) 1909.; MCK. I/1.
Abonyi (budaujlaki).
A nemességet 1914. jul. 11. A. Béla gépgyári vezérigazgató kapta.
Ábrányi (lászlófalvi).
A család korábbi neve Eördögh volt. Régi turócmegyei család, melyből 1864. febr. 3. E. Lajos és gyermekei változtatták át nevüket Á.-ra. – Őse Othmar Pirt, aki IV. Béla királytól 1250. nyert birtokadományt a mai Lászlófalván.
Abrudbányay (abrudbányai).
Előbb Fikker. Címereslevele kelt 1685. nov. 15. (Gyfv. kpt. Arm. 24.) Névváltoztatás 1883. febr. 22. – Vö. Siebm. 73., erd. 117.; MNCs. IV/128.
Achilles (laubersheimi), báró.
(I. K. 17.) Előneve tévesen iratott »zaubersheimi«-nek. A család kihalt.
Ács.
(I. K. 17.) Az 1637. nov. 29. kelt címereslevele Veszprémm. lt.-ban. – Vö. még MCK. I/2.
(I. K. 18.) Az 1699. évi febr. 27. címereslevele a MNMuz. lt.-ban. – Vö. még Áld. 269.; MCK. I/2.
(I. K. 19–20.) A családból Antal, Pál, Sándor és József 1838. febr. 12. Szatmárm.-től nyertek nemesi bizonyítványt.
Ács (bözödujfalusi).
Címert l. MCK. I/3.
Ács (köszvényesi).
Címert l. MCK. I/3.
Aczél (kemencei).
(I. K. 22.) A. József kemencei földbirtokos nemessége, előneve és címere 1911. jun. 1. átruháztatott Aczél Rezsőre és Aczél Oszkárra.
Ádám (nagyenyedi).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. Kapta az Abari családdal közösen.
Adamovich (csepini), báró.
(I. K. 27.) A családból A. Iván főispán 1913. okt. 20. bárói rangra emeltetett.
Adamovics (alias Bussányi).
Címereslevele kelt 1718. márc. 20. (Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 1., 20., 182.; MCK. I/4.
Adler (vizaknai).
A nemességet 1902. A. Sándor ny. honv. ezredes kapta. Nemessége 1912. ápr. 25. átruháztatott Stoffa Jánosra. Névváltoztatás 1906. dec. 28. Aknay-ra.
Aghos.
Címereslevele kelt 1647. márc. 25. – Vö. Alapi 183.
Ágoston (pusztapéteri).
A nemességet 1916. jun. 8. Auspitz Pál és fivére, Ágoston Lajos kapták.
Albach.
Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri V/18.
Albert.
Címereslevele kelt 1649. febr. 16. – Vö. Sándor II/69–70.; Erd. Muz. 1901:535.
Albert (homoródalmási, alias Máthé).
Címereslevele kelt 1666. febr. 10. – Vö. MCK. I/8.
Alexander.
Címereslevele kelt 1665. máj. 4. (Abaujmegye lt.) – Vö. MCK. I/9.
Alexander (sesvetei).
A nemességet 1918. aug. 13. A. Sándor kir. tanácsos, zágrábi nagykereskedő kapta.
Alföldy.
Címereslevele kelt 1609. szept. 8. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/140–1.
Címereslevele kelt 1647. – Vö. Alapi 182.
Alföldy (nemesmiliticsi).
(I. K. 68.) Nyitramegyei eredetű család, mely – állitólag – azonos az 1666. ápr. 3. címeres levéllel megnemesített Alföldy (másképen Mislei) családdal (l. e.) A család címeréül is az ekkor adományozott címert használja: kék mezőben zöld halmon álló arany griff; sisakdísz: zöld ruhás növekvő vitéz jobbjában kardot tart; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A családból Tamás 1780. jan. 14. nyert nemesi bizonyítványt Nyitram.-től s ugyenezen évben Bácsm.-ben hirdettette ki nemességét.
Nemesmiliticsen lakott Imre, Jakab és Ádám ugyancsak Nyitram.-től kaptak nemességükről bizonyítványt 1781. jan. 13., s ugyanezen év szept. 11. Bácsmegyében vétettek fel a nemesek közé. –1802. márc. 15. Bácsmegye adott nemesi bizonyítványt Imrének és 5 fiának, kik mindannyian Dávodon laktak. – István, János, József és Ferenc 1804. jul. 20. a »nemesmiliticsi« előnév adományozásában részesült. (LR. LXI/333.) – Tagjai közül Árpád jelenleg Zombor h. polgármestere: Béla m. kir. egészségügyi főtanácsos s az Orsz. Társadalombiztosító Intézet alelnöke; Dezső curiai biró; Gedeon (megh. 1908.) kir. közjegyző volt.
Nemesmiliticsen lakott Imre, Jakab és Ádám ugyancsak Nyitram.-től kaptak nemességükről bizonyítványt 1781. jan. 13., s ugyanezen év szept. 11. Bácsmegyében vétettek fel a nemesek közé. –1802. márc. 15. Bácsmegye adott nemesi bizonyítványt Imrének és 5 fiának, kik mindannyian Dávodon laktak. – István, János, József és Ferenc 1804. jul. 20. a »nemesmiliticsi« előnév adományozásában részesült. (LR. LXI/333.) – Tagjai közül Árpád jelenleg Zombor h. polgármestere: Béla m. kir. egészségügyi főtanácsos s az Orsz. Társadalombiztosító Intézet alelnöke; Dezső curiai biró; Gedeon (megh. 1908.) kir. közjegyző volt.
Álló.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Almásy.
Címereslevele kelt 1632. dec. 20. – Vö. MCK. I/10.
Almási (alias Kőmives).
Címereslevele kelt 1676. okt. 29. – Vö. T. 1904/160.
Álmosi.
Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri V/45.
Alomuczi (alias Fejér).
Abaujm.-ben élt család.
Alsóvári.
Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri V/21.
Alszeghy (rőtfalvi).
A nemességet 1912. okt. 31. A. Kálmán, a budapesti Operaház főrendezője kapta.
Által.
Címereslevele kelt 1645. jun. 24. (Somogym. lt.) – Vö. MCK. I/85.
Altorjay (altorjai).
(I. K. 88.) Ősrégi székely család, melynek tagjai a legrégebbi összeírásokban mint lófő-székelyek említtetnek. Eredetileg altorjai Istók volt a neve s csak a XV. században változott át a név Altorjay-ra. Egyes tagjai Erdély politikai életében is szerepet játszottak, így Péter az 1589. évi tordai, Sándor pedig az 1649. évi gyulafehérvári országgyűlésen követi minőségben jelenik meg. A családból László a XVIII. század végén Altorjáról (Háromszékmegye) a biharmegyei Érmihályfalvára költözik. Neje Zilahi Erzsébet volt, kitől négy fia származott, kik az ország különböző vármegyéiben telepedtek le. A család nemességét 1917-ben IV. Károly király erősítette meg. – Címer: hasított pajzs; Jobbról kék mezőben zöld földön páncélos vitéz jobbjában kettős keresztet tart; balról vörös mezőben ugyancsak zöld földön álló oroszlán jobbjában karddal; sisakdísz: az oroszlán növekvőleg; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A közelmultban (1916.) elhalt tagjai közül Imre cs. és kir. altábornagy, a magyar királyi csendőrség felügyelője volt. – Ujabb leszármazás:
Sándor (szül. 1850), Hevesvármegye tiszti főügyésze, ügyvéd, birtokos (Eger). Neje Tarnai Mária. Gyermekei:
1. Sándor (szül. 1887), jogtanár, ügyvéd, jogi és filozófiai író (Budapest). Neje nemes Sárkány Erzsébet;
Leánya:
Judit (szül. 1927.);
2. Ilona (szül. 1890.) Férje olcsvai Bónis Aladár, Borsodm. alispánja;
3. György (szül. 1893.), huszárkapitány;
4. Mária (szül. 1895.). Férje párniczai Párniczky Jenő, ezredes, kerületi parancsnok (Szeged);
Dezső (szül. 1860), birtokos (Feldebrő);
Alttman.
(I. K. 86.) Címereslevelet 1614. jul. 29. A. Gáspár nyert. (Szepesm. lt.) Kihird. 1615. máj. 4. Szepesm. – Vö. Közl. Szepesm. multj. II/39.
Amalfi, herceg.
A magyar honfiusításban 1655. (118. t. c.) A. Oktavián herceg részesült. – Régi olasz eredetű család, mely a IX. századtól kezdve tengeri kereskedelme révén szerfelett meggazdagodott s a hasonnevű város feje lett. Valószinüleg benne kihalt a családnak magyarországi ágazata. – Vö. Szerencs 607.
Amant.
Szilágym.-ben élt ily nevű család. – Vö. Petri V/24.
Ambrózy (sédeni és remetei), nemes, báró és gróf.
(I. K. 91–5.) A családból a grófi rangot az idősebb bárói ágból származó A. István, Lajos és Gyula bárók kapták 1913. aug. 15. Gróf A. István aztán 1918. márc. 22. engedélyt nyert nevének és előnevének a fiágon kihalt Migazzi család nevével és előnevével való egyesítésére.
Ambrus.
Nemességét 1784., 1790., 1797., 1827. Bihar-, 1842. pedig Torontálm. hirdette ki.
Anda.
Címereslevele kelt 1582. (Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 1.; MCK. I/12.
Andaházy (andaházai és dubravai).
(I. K. 101–102.) A család leszármazását az alábbi táblázatok tüntetik fel.
József 1754/55. évi n. ö. Liptóm. 1756. XI/25. N. Palugya : pruzsinai Pruzsinszky Mária; József Bajcsy Erzsébet; Gábor * 1763, I/28. † 1808. 1793. II/19. : Joób Fancsaly Zsuzsánna (* 1776. okt. 24. † 1811.); Antal; Zsuzsánna; Zsuzsánna; Lajos Elek * 1805. II/19. † 1881. V/28. Andaháza. 1842. I/23. : liptószentiváni szent-Ivány Petronella. (* 1820. II/20. † 1898. VIII/28.); Anna Csemiczky Miklós; Ferenc liptószentiváni Szent Iványi Julia. (esk. 1848. III/2.); Péter Pál * 1845. II/5. Liptó vm. szolgabiró. 1879. VII/9.: Thuránszky Antónia. (* Liptószentkereszten 1855. XI/14. † 1930. VI/27.); Sándor 1: nagyselmeczi Tholdt N. 2: Kubinyi Mária (* 1859. IX/5.); Kornélia Beniczky Frigyes; Rudolf isépfalvi Kabran Mária; Mária † 1924. jul. Oskó Péter; Zsófia (Gabriella) Joób Fancsaly Sándor; Petronella Berta hajadon; Emilia; Barna; Jozefin Vereby Miklós körjegyző; 1 : Árpád N. N.; 2 : Kamilla; Margit; Zsófia; György; Erzsébet; Béla ev. tanító Dobronyán (Zólyommegye) : Bernáth N.; Ervin tanító; Irén † 1927. Bernáth Gusztáv ev. tanító; Pál * 1880. VI/30. † Szikszón; Barnabás † tanító; Szilárda * 1882. III/2. † 1918. III. Szepesváralján. Cselényi (Csumitta) János tanítóképezdei tanár; Lajos * 1884. Sauer Jolán; Gizella áll. el. isk. igazgatónő Dunaharaszti; Julia Mikula Metód r. k. kántortanító Kispalugyán; Géza * 1893. XII/7. m. kir. erdő számvizsgáló Miskolc; Jolán * 1925; Gizella * 1927; Lajos * 1928;
A család egy másik ágának leszármazása:
Ágoston Madocsányi Mária; Pál; Géza † 1906. VIII/24. (70. évében) Liptó vm. alispán liptószentiváni Szent-Ivány Karolina; Berta Fancsali Joób Albert (Proszék); Mária Oberschall Adolf m. kir. kúriai elnök; Klementin Fancsali Joób Adolf; Pál Liptó vm. árvaszéki elnök Tersztyánsky Teréz; Mária Kreyczy József; Karola Lányi Ernő; Gizella; Janka Fancsaly-Joób Miklós v. vármegyei aljegyző, tb. főszolgabiró; Ilona; Pál Klimko N.
Andlow, báró.
Bárói rangja 1676. márc. 16. kelt (MNMuz. lt.)
Andorkó.
Címereslevele kelt 1628. (Pestm. lt.) – Vö. Kősz. 82.
Andrae (medgyesi).
A nemességet 1913. nov. 21. A. Ede pénzügyi tanácsos kapta.
Andrássy.
Címereslevele kelt 1609. (Gömörm. lt.)
Andrássy (egyházpakai).
A család régebben a Horváth nevet viselte, de már 1671. Andrássy néven birta a pozsonymegyei Egyházfa községet. (Protokoll. investig. Poson. N. 664–684.) Okmányilag kimutatható legelső őse Horváth alias Andrássy János, aki az 1671. évi pozsonyvármegyei nemesi lajstromban az Egyházfán lakó egyéb nemesekkel együtt nyert beiktatást. (Lásd Pozsony vármegye jkve 220/1832. sz. a.) Tőle a család leszármazása napjainkig levezethető. Nemessége kihirdetve Pozsony-, Pest-, Fehér-, Tolna- és Esztergom vármegyékben.
Címere: kék mezőben kardot tartó ágaskodó oroszlán; sisakdísz: galamb; takaró: vörös-ezüst, kék-arany.
Andrássy máskép Horvát János, ennek fia Mihály, ennek fia György, ki Pozsony vármegyéből a XVIII. század első felében Esztergom vármegyébe költözött, s előbb Nyergesujfalun, később Szentgyörgymezőn volt birtokos. Ennek fia
Mihály (szül. Nyergesujfalun, 1744. január 29.; † Szentgyörgymezőn 1821. január 27.) Neje: Laczkó Katalin (szül. Szentgyörgymezőn 1735. december 14, † ugyanott 1803. január 14., esküvő Szentgyörgymezőn 1768. február 7.). Fia:
Mihály (szül. Szentgyörgymezőn 1780. julius 23., † Budapesten 1841. november 21.) kir. asztalnok, Grassalkovich Antal herceg jószágkormányzója. Neje: nemes Khorherr Rozina (szül. Soroksáron 1781. március 26., † Gödöllőn 1829. március 20., esküvő Hatvanban 1803. szeptember 18.). Gyermekei:
1. Mihály (szül. Isaszegen 1807., † Esztergomban 1861. junius 22.) Esztergom vármegye országgyűlési követe és I-ső alispánja. Első neje: csenkei Csenkey Petronella, Benedek és nemes Jankó Anna leánya (szül. Unyon 1816. április 23., † Unyon 1837. december 7., esküvő Unyon 1833. szeptember 23.) Második neje: bozai Bozzay Mária, János és nemes Hyross Johanna leánya (szül. Tinnyén 1817. augusztus 15., † Budapesten 1898. szeptember 18.);
2. József (szül. 1806., † Barsfüssön 1852. január 9.) cs. és kir. udvari tanácsos, Esztergom vármegye főispán helytartója s országgyűlési követe. Neje: nagyszigeti Szily Mária (szül. 1814. szeptember 9., † 1880. január 4., esküvő 1845. november 22.);
3. Anna (szül. Gödöllőn 1810., † Rigácson). Férje: Dr. kucsini Kamenszky István (szül. 1797. Boldogkőváralján, † 1849. Esztergomban) Esztergom vármegye főorvosa;
Mihály (1807–1861.) ága. Első feleségétől: Csenkey Petronellától;
1. Nándor (szül. 1834. október 6., † Váczott 1908. febr. 12.). Első neje: rajkai Friebeisz Irma, Imre és Miskey Zsófia leánya (szül. Tinnyén 1831., † Budapesten 1873. április 4., esküvő 1858. május 2.). Gyermekei:
a) Jolán (szül. Kajászószentpéteren 1859. április 12., † Váczott 1930. junius 6.) Első férje Velzer Lajos, második szentimrei Morlin Zsigmond;
b) Ilona (szül. Unyon 1862., † ...);
c) Zoltán (szül. Kajászószentpéteren 1864. január 18., † Budapesten 1869.)
d) Nándor (szül. Unyon 1865. julius 16., † Unyon 1866. március 10.);
e) Arnold (szül. Unyon 1866. szeptember 28., † Unyon 1866. október 22.);
Nándor második felesége: ilosvai és zolnai Leustach Gizella, Adolf és felsővattai Wattay Rozália leánya (szül. Abellehotán, Zólyomvármegye, 1853. október 31., esküvő Csővár 1874. augusztus 15.); Gyermekeik:
f) Béla Adolf, m. kir. kormányfőtanácsos (szül. Csővárott 1878. április 23.), neje verebélyi Marssó Sarolta, György és dercsikai Erőss Zsuzsanna leánya. Gyermekei:
Béla (szül. Aradon 1910. május 13.),; b) Sarolta Mária Zsuzsanna Gizella (szül. Aradon 1911. október 12.); c) Mária (szül. Budapesten 1917. janurá 21.); d) Ilona (szül. Budapesten 1918. január 19.);
g) Róza Gizella Mária Petronella (szül. Váczott 1876. november 19.);
2. Gyula (szül. Unyon 1835. szeptember 30., † Visegrádon 1894. április 18.) Esztergom vármegye volt szolgabirája s a köbölkuti kerületnek volt országgyűlési képviselője. Első felesége nagymányai Koller Berta (esküvő Uny, 1862. január 7.). Második felesége: berzeviczi és kakaslomniczi Brzeviczy Antónia, Flórián és nemes Fischer Ernesztin leánya, néhai cséfai Csefalvy Barnabás özvegye (esküvő Budapest, 1881. december 20.). Mindkét házasság gyermektelen maradt.;
3. Leopoldina Zsófia (szül. Unyon 1837. november 28.) Férje (esküvő Uny 1858. április 12.) bessenyői Szabó Iván (szül. Pákozdon 1833. március 21., † Esztergomban 1899. január 27.);
4. Szidónia Karolina (szül. Unyon 1837. november 28.) Férje (esküvő Uny 1864. április 28.) nemes Haán Dezső;
Mihály (1807–1861.) második felesége: Bozay Máriától;
5. Mihály (szül. Esztergomban 1845. április 29.) földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, nyugalmazott alapítványi igazgató. Felesége (esküvő Budapest 1870. február 20.) Ábrahámfy Ilona (előbb özvegy apai Szászy Gyuláné) Ábrahámfy János és Gudics Erzsébet leánya. Gyermekei:
a) Marianna (szül. 1871.);
b) Mihály (szül. 1872., † 1895. augusztus 5.);
c) Ilona (szül. 1873.);
d) Margit (szül. 1873.);
e) Gabriella (szül. 1879. november.);
f.) Gyula (szül. 1885. október 21.);
6. János (szül. Esztergomban 1846. május 16., † Esztergomban 1907. május 3.) kir. tanácsos, Esztergom vármegye alispánja. Neje: nemespani Barta Anna, András és szentkirályszabadjai Rosos Laura leánya (szül. Jászfalun 1853. április 11., esküvő Esztergomban 1873. január 7.). Gyermekei:
a) József (szül. Esztergomban 1878. augusztus 9.) m. kir. csendőrszázados;
b) Mária (szül. Esztergomban 1875. junius 8.);
c) Ilona (szül. Esztergomban 1883. január 21., † ugyanott 1896. október 2.);
7. Jozefa (szül. Esztergomban 1843. október 31.).
Férje: kucsini Kamenszky Elek (szül. Esztergomban 1840. julius 22., † Esztergomban 1879. február 10.);
Férje: kucsini Kamenszky Elek (szül. Esztergomban 1840. julius 22., † Esztergomban 1879. február 10.);
József (1806–1852.); ága:
1. Béla (szül. Esztergomban 1845., † ugyanott 1847. augusztus 3.);
2. Róza Jozefin Georgina Albertina (szül. Esztergomban 1848. március 29., † Fügen-ben, Tirol, 1889. október 2.). Férje: Gróf Sternberg Rudelsdorf Lajos, Hermann és Dönhoff Antónia Filippina grófnő fia (esküvő Esztergomban 1869. szeptember 1.) – Vö. Alapi 277., rcsk.
André (ehrenfeldi).
Címereslevele kelt 1696. jul. 24. (Nyitram. lt.) – Vö. MCK. L/14.
Andreich (glogoni).
Macedóniai eredetű család, melyből János cs. és kir. kapitány 1891. dec. 31. magyar nemességet nyert.
Andród.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 5.
Anglsperger.
Címereslevelét 1650. Pozsonym. hirdette ki. – Vö. T. XXII/145.
Angyal.
Címereslevele kelt 1620. jun. 11. (Sopronm. lt.) – Vö. Győrm. monogr. 426.; MCK. L/15.
Aniczás.
A XIX. század elején Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 5.
Anker (kismartoni).
A nemességet 1917. jan. 25. A. Lipót ezredes nyerte.
Antal (agyagfalvi).
Címert l. MCK. I/16.
Antal (kisbarcsai).
Nemességét 1824. igazolta. – Vö. Gf. III/78.
Antal (másképen Torday).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 6.
Antalóczy (antalóci).
(I. K. 132.) A család címeres levele, mint már említve volt, 1628. nov. 25. kelt s A. Gergely és gyermekei javára szólt. (Beregm. lt.) Kihirdette a következő évben Ungmegye. – Címer: kék mezőben zöld halmon álló oroszlán hegyével lefelé fordított kardot tart; sisakdísz: 2 zöld borostyán ág között száját kitátott, ballábán álló, jobbjában a nyakát átszuró nyilat tartó sólyom; takaró: vörös-ezüst, fekete-arany. – A családból József az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Beregmegyében élt. A család 1844. legf. helyen is igazolta nemességét. – Leszármazás: A család őse Gergely, akinek fiai közül Lukács folytatta a leszármazást. Fia Ferenc, ezé János, ezé László és János. János fia Éliás, akinek fiai
János, Bázel, Antal, József, György és Sándor. – László fia János, kinek fiai közül János (1781–1834.) és András (1797–1889.) ekképen vezetik le a családot napjainkig:
János, Bázel, Antal, József, György és Sándor. – László fia János, kinek fiai közül János (1781–1834.) és András (1797–1889.) ekképen vezetik le a családot napjainkig:
János; János 1781–1834. Cserszky Amália; András 1797–1839.; Alajos * 1810 Ujfalussy Cecilia; Vilma Juricskay Vilmos; Sándor 1818–1895.; Adolf 1844–1893.; Gyula * 1841 Mayer Ludmilla; Antal 1830–1909. Kresskay Friderika; Imre 1831–1901.; Sándor 1833–1903.; Péter Lörinczy Emma; Endre; Margit; Ilona; Kornél; Antónia; Izidor; Anna; Aranka; János; Kornél; Gusztáv * 1872. Papp Erzsébet; Nándor * 1876. 1: Katz Juliska 2: Fenyődy Gabriella; Margit * 1906. Popovits Imre; Juliska * 1905. Somogyi Gyula; Nándor * 1906.; Sándor * 1874. Eberhardt Alojzia; Piroska Terzsák István; Aladár 1878–1902.; Anna Desseffy László; János * 1882. †; Sándor 1900.; Olga 1901.; Ibolyka 1904.; Leona * 1854 Geöcze Andor; Árpád 1859–1907.; Vilmos; Gizella 1860 Spellenberg Gyula; Zoltán1862–1897.; Kázmér * 1865. Szalgházy Irén; Margit 1867.; Aranka 1901.; Mártha 1903.;
A család egy másik ágának leszármazása:
János, neje Lipcsey Erzsébet (Ungm.). Fia:
Ferenc, neje Firnsthal Rozália. Fia:
József, neje Babarczy Mária. Fia:
Albert (szül. 1897. jul. 28.); jegyző (Kenézlő). Felesége Bacskay Anna;
Antalfi (csókfalvi).
Címert l. MCK. I/16.
Antalffy-Zsiross.
Címereslevelet 1634. aug. 20. Antalffy Mihály nyert; kihird. 1635. Szabolcsm. – A családból a XVIII. század második felében János (Tiszaroff) felvette a Zsiros nevet is. – Vö. Torontálm. monogr. 533–4.
Anyok.
Címert l. MCK. I/17.
Apáczai.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Apay.
Címereslevele kelt 1647. ápr. 12. – Vö. Alapi 241.
Apczy.
Fejérmegyében élt ily nevű család.
Aprits.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 5.
Aradi (prakfalvi).
A nemességet 1918. jan. 17. A. János ny. vasgyári igazgató kapta.
Aranitzky (kraljevici).
A nemességet 1912. okt. 30. A. Ede, a horvát-szlavon-dalmát orsz. kormány osztályfőnöke nyerte.
Arany.
Címereslevele kelt 1651. dec. 16. – Vö. Alapi 256: Szabó.
Aranyossy (aranyossi).
Komárommegyei régi birtokos család. Története okiratilag a XIII. század végéig vezethető vissza. Családi levéltárának első okmánya 1538-ból való, amelyben királyi adományt nyert Komárom városában egy házra és kuriára. Néhány évre rá, 1553-ban Aranyoson kapnak László és Kristóf Ujlaky Ferenc egri püspöktől és királyi helytartótól részjószágot, melyen 1579-ben osztozkodott meg a család. Az 1623. évi nemesi összeírás már ismét Komárom városában találja a családot. A XVI. században (1585. ápr. 10.) a pozsonymegyei Nagylégen is kap donációt, melyet III. Ferdinánd 1638. erősített meg. A család tagjai a XVII. század derekán főleg nagylucsei birtokukon élnek, s az 1754–55. évi orsz. nemesi összeírás is itt találta őket. De rajtuk kívül Kisfalud községben (ugyancsak Pozsonym.) éltek ezidőtájt Pál és Ferenc. Ezeken kívül volt még a családnak birtoka a pozsonymegyei Gombán s Nádasdon is. – Egyik ága Győrmegyébe is elszakadt s itt tagjai főleg megyei tisztségeket viseltek. – A család kétféle címert használt: Ferenc, Komáromm. alügyészének címerpecsétje (1774.) szerint kék mezőben ágaskodó oroszlán jobbjában kardot tart; sisakdísz: könyöklő kar kardot tart; Pál szolgabiró (1820.) pecsétje: bástya nyitott kapujából kardot tartó könyöklő kar nyúlik ki, a bástya talapzatán 3 csillag. – Leszármazás: A család nemzedékrendje ízről-ízre az 1538-ban donációban részesült Lászlóig (felesége előtejedi keresztes Ilona) vezethető vissza. Fia László (1614.), ezé György (felesége Kovácsy Zsuzsánna), akitől a család az alábbi táblázat szerint sarjadzott le:
György Kovácsy Zsuzsa; Ferenc don. 1666. Nagylucse; Mihály don 1656.; Judit Halasy István; Pál; György; Kata 1669.; Miklós 1717. Nagylucse; Kata Nemsovai Imre; Ilona; András; Pál 1755. (Kisfalud) Bölcs Kata; Imre 1755. Győrm.-i szolgabiró; Mihály 1755. Aranyos; Mihály; Pál; Ferenc † 1783. m. ügyész; Pál (Aranyos, 1806.) szolgabiró; Zsigmond; Tamás; Gáspár; Dénes * 1803. szolgabiró Csejthey Johanna; Antal; Vince; Johanna alsóborsai Csorba József; Dénes főszolgabiró borsodi Latinovits Kornélia; György Bognár Ida; László 1850–1905. 1: Weninger Josefa 2: Füstér Ilona; Klementina Both József; Borbála csányi Csányi János; Kornélia jaszenovai Csaplovits József; Evelin Menzel Józef; Margit Asztalos Béla alispán (Komárom); László ügyvéd (Komárom); Endre ügyvéd (Komárom);
Vö. dr. Alapi Gy.: Az aranyosi Aranyossy család története (Komárom, 1914.)
Árapataky.
(I. K. 150.) Címereslevele kelt 1456. (MNMuz. lt.) – Vö. Siebm. erd. 114.
Arató (széplaki).
Aradm.-ben élt család. – Vö. Márki II/176.
Arcano.
Címereslevele kelt 1378. ápr. 20. (MNMuz. lt.)
Ardai (székelyudvarhelyi).
Címert l. MCK. I/18.
Árkosi.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Árkosi (másképen Köntés).
(I. K. 144.) Címereslevele kelt 1702. nov. 9. (LR. IV/565.) – Vö. MCK. I/19.
Árky (baranyai).
Címereslevele kelt 1575. jan. 18.; kihird. Zemplénm. – Vö. MCK. I/19.
Armbrust.
Címereslevelet II. Lajostól 1518. jun. A. Mihály szebeni polgármester nyert. (MNMuz. lt.)– Vö. T. XXXIV/97.
Armpruster.
Címereslevelet I. Ferdinándtól 1557. jan. 20. A. Kristóf nyert. (MNMuz. lt.)
Címereslevelet I. Ferdinándtól 1559. jun. 20. A. Kristóf kapott. (MNMuz. lt.) – Vö. I. K. 156.; Siebm. erd. 114–5.
Árokháti.
Címereslevele kelt 1583. ápr. 28. (Somogym. lt.)
Árpássy (abalehotai).
(I. K. 158–9.) Német eredetű család, melyből Gerstl Mátyás József az1600-as évek végén Magyarország körül szerzett érdemeiért 1715. május 13-án Árpássy névvel magyar nemességet nyert. Mátyás József ekkor a pozsonyi királyi harmincad administrátora, majd pedig Sopron vármegye hites assessora volt. Az 1911. jul. 29. kelt legf. elhatározással Á. Imre, a Nyitrai Hitelbank vezérigazgatója, régi magyar nemességének épségben tartásával, »abalehotai« előnév használatában megerősíttetett. Gyermekei: 1. Mária (először strahlenfelsi dr. Dömény Pál tábornok-orvosnak, másodszor Egon von Kulterer tűzérőrnagynak neje).; 2. Aladár; 3. Janka Mária (abaujszántói Kerekes József vezérkari alezredes neje); 4. Tibor t. h. főhadnagy.
Árpástói (kethelyi).
(I. K. 159.) Címereslevele kelt 1635. jan. 20. – Vö. Sándor II/42.; MCK. I/19.
Arz (straussenburgi), báró.
A bárói rangot 1917. ápr. 19. A. Artur vezérezredes, vezérkari főnök kapta. – Nemessége 1835. máj. 31. kelt legf. jóváhagyással eszközölt örökbefogadáson alapszik, amikor is Klein Dániel nemessége (1743. jul. 18. »de 1701.«) és előneve átruháztatott Arz Sámuelre. – Vö. MNCs. VI/66. és MFCs. 27.
Aszalay.
Címereslevelet a Pap, másképen Zdobay családdal 1649. máj. 10. nyert; kihird. Tornam.
Címereslevele kelt 1651. szept. 1. – Vö. Sándor II/78–9.; Szolnok-Dobokam. monogr. VII/396–7.
Asztalos.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Asztalos-Tóth (alias Szatmáry).
Nemesi bizonyítványt 1818. Komáromm.-től nyert. – Vö. Alapi 183.
Asztal.
Győrm.-ben kihirdetett család. – Vö. Győrm. monogr. 445.
Áts-Nagy.
Címereslevele kelt 1659. aug. 19.
Attyim.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 5.
Atzy.
Címereslevele kelt 1690. (Aradm. lt.)
Auer (alsóterényi).
A nemességet 1910. ápr. 14. A. Róbert tőzsdetanácsos kapta.
Auspitz (pusztapéteri).
A nemességet 1916. jun. 8. A. Pál földbirtokos és Ágoston Lajos fivérek kapták.
Baán (nádasdi).
(I. K. 185.) Liptómegye egyik törzsökös, ősnemes családja, közös eredettel a Pongrácz, Pottornyai, Szent-Iványi és Szmrecsányi családokkal, melyekkel közös címet is használ. Legrégibb őse Lőrinc (1242), fia Bogomér, akinek IV. Béla király vitézségének elismeréséül 1267. azt a rengeteg lakatlan erdőséget adományozza, amely a Fehér-Vág, a Fekete-Vág, Bocza-folyó s a Vazuch-patak területét foglalja magában, egészen a Hernád-folyó forrásáig terjed és Szepes megyétől a Poprád vizének legfelső folyása határolja el.
Bogomér nemztségének közös törzsbeli ivadékai az 1346–48. között végrehajtott vagyonfelosztás után, a közösségből kilépvén, az osztályul kapott javadalmak főhelyei után külön családokat alapítottak. Gyermekeinek a nádasdi jószág tartozékaival jutván osztályrészül, »de Nádasd« neveztettek, amely család ivadékai még a XV. században is igen sokáig nevezték így magukat s csak a XV. századtól kezdve veszik fel a Baán de Nádasd nevet.
Címer: kék mezőben zöld halmon álló korona jobb oldalából vörösruhás kar emelkedik ki, kezében szalagot tartva, mely a korona bal oldalán öblével lefelé fordított kürtre van csavarva; a kar és kürt között arany csillag; sisakdísz: a pajzsalak; takaró: kék-arany, vörös-ezüst; pajzstartók: két, fekete ruhába öltözött bányász.
A család leszármazása 1725-től kezdve a következő:
Antal (szül. 1725., † 1766.), septemvir, neje besznákfalvi és kerneci Besznák Klára. Gyermekei:
I. János (szül. 1760., † 1819.), neje leökfalvi Horváth Anna. Fia:
Lajos (szül. 1796., † 1875.), neje dobói Dobay Franciska. Gyermekei:
1. Berta (szül. 1826., † 1913.), férje nádasdi Baán Bertalan († ).
2. Henrik (szül. 1827., elesett a szabadságharcban);
3. Gusztáv (szül. 1829., † 1851. osztrák fogságban);
4. Béla (szül. 1831., † 1909.), résztvett a szabadságharcban, neje dobói Dobay Klára;
5. Eugénia (szül. 1835., † 1869), férje dobói Dobay Imre († );
6. Gyula (szül. 1836., † 1918.), neje szentiváni SzentIvány Georgina († ). Gyermekei:
a) Miklós (szül. 1876., † 1927.), táblabiró, neje Rösler Margit († ). Fia Miklós (szül. 1915.);
b) János (szül. 1878);
c) Anna (szül. 1891), férje krompachi Arady István csendőrezredes;
7. Irma (szül. 1838, † 1869), férje péchújfalusi Péchy Géza (†);
8. Géza (szül. 1844., † 1915.), földbirtokos, neje 1. asgúthi Körtvélyessy Irén (szül. 1856., † 1888), 2. pataki Potoczky Emma (szül. 1862). Gyermekei:
1-től A) Lajos (szül. 1876.), m. kir. gazd. tanácsos, a m. kir. vetőmagvizsgáló állomás vezetője, neje Ackermann Anna. Gyermekei:
a) Gabriella (szül. 1913.);
b) Géza Gusztáv (szül. 1915);
B) Ilona (szül. 1877), férje péchújfalusi Péchy Oszkár, vm. árv. ülnök († );
C) Achilles (szül. 1880), Sáros vm. t. főügyésze, a Pénzintézeti Központ igazgatója: neje berthóti Berthóty Gizella, a német lovagrend tbeli hölgye. Gyermekei:
a) Mignon Andrea (szül. 1912);
b) László Mária (szül. 1914.);
D) Rózsa (szül. 1882., † 1914.), férje dobói Dobay Zsigmond vármegyei főügyész;
2-től: E) Emma (szül. 1895.), férje uraji Csák György földbirtokos;
F) Adrienne (szül. 1899), férje bonyhádi Perczel Olivér huszárezredes;
II. Antal (szül. 1764., † 1843), neje péchújfalusi Péchy Mária († ). Fia:
András (szül. 1798., † 1823.), neje szentiváni Szent-Ivány Zsuzsánna († ). Fia:
Bertalan (szül. 1819. † 1896), neje nádasdi Baán Berta († ). Gyermekei:
a) Zsigmond (szül. 1845., † 1924.), földbirtokos, neje thuriki és komjáthnai Thuránszky Petronella († ). Gyermekei:
1. Rudolf (szül. 1876., † 1912.);
2. Berta (szül. 1877), férje földesi Földessy Géza földbirtokos († );
3. Dalma (szül. 1878), férje thuriki és komjáthnai Thuránszky Péter földbirtokos († );
b) Elemér (szül. 1852.), kir. közjegyző, neje szentiváni Szent-Ivány Adél († ). Gyermekei:
1. Margit (szül. 1887), férje lipóczi Lippóczy Béla kir. főerdőmérnök;
2. Izabella (szül. 1893), férje nemes Heincz Pál, kir. főmérnök;
3. Adrienne (szül. 1895.);
c) Árpád (szül. 1864);
d) Margit (szül. 1864.), férje thuriki és komjáthnai Thuránszky József földbirtokos († );
e) Gizella (szül. 1851., † 1924.), férje péchújfalusi Péchy Ernő földbirtokos († );
Baán (kőrösi).
Címereslevele kelt 1622. jun. 10. (Komáromm. lt.) – Vö. MCK. I/22.
Baasi.
Címereslevele kelt 1506. okt. 28. (MNMuz. lt.)
Bába.
Szatmárm.-ben állt (1844.) nemességvitató pör alatt. – Vö. Gorzó pk. 6.
Babarchich (alias Babarczy).
(I. K. 186.) Címereslevele kelt 1681. dec. 19. (Komáromm. lt.)– Vö. Alapi 1.; MCK. I/22.
Babarczi-Schwartzer, l. Schwartzer (babarci), báró.
Babochay-Farkas (babocsai).
A nemességet 1917. dec. 16. Farkas Gyula tb. főszolgabiró kapta fenti kettős névvel s a Babochay család címerének használatával.
Babos (mezőmadarasi).
Címert l. MCK. I/23.
Bachich (recinai).
Előnév adományozása 1911. szept. 13. Nemesség- és címermegerősítés 1911. jan. 13.
Bacsika.
Címereslevelét 1615. Zemplénm. hirdette ki.
Bacsó.
Címereslevele kelt 1687. dec. 10. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/24.
Bácsy.
Címereslevele kelt 1621. máj. 21. (MNMuz lt.)
Baczkó, báró.
Kihalt család. – Vö. Szerencs 621.
Baczó.
Címereslevele kelt 1642. jul. 21. – Vö. Siebm.; MCK. I/24.
Bád.
Címert l. MCK. I/25.
Baer (kiskeszi).
A nemességet 1910. jun. 20. B. Richárd földbirtokos kapta.
Bagosi.
Címereslevele kelt 1618. jun. 1. (Ol.: Cath. Nob. Arm. Szabolcs).
Bagothay.
Állítólag Komáromm.-i eredetű, utóbb Kisküküllőmegyében megtelepedett család. Mikefalván és Sárdon volt birtokos. A család a »szinnyei« előnevet használja megkülönböztetésül a Mikefalván élő egy másik B.-családtól. – Leszármazás: Antal; fia Károly, felesége Boér Juliánna; fia Sámuel (szül. 1830. körül, † ), felesége Bozsoki Veronika († ). Gyermekei:
1. Sámuel; fia László orvos (Debrecen);
2. Károly (szül. 1872. szept. 30. Mikefalva), felesége érkörtvélyesi Nagy Margit. Fia:
Sándor (szül. 1903. márc. 24. Halmi), székesfőv. tisztviselő;
3. Endre; fia Endre (Mikefalva);
4. Domokos († );
Bágyi. Címereslevele kelt 1611. jun. 12. – Vö. MCK. I/26.
Bailla.
Címereslevele kelt 1598. febr. 18. (MNMuz. lt.)
Baitz (szapári).
A nemességet 1912. jun. 5. B. Károly ezredes kapta.
Baitz (beodrai).
A nemességet 1916. okt. 12. B. József altábornagy kapta.
Bajkovetz.
(I. K. 222.) Címereslevele kelt 1629. nov. 23. (Veszprémm. lt.)
Bajmóczy.
Címert l. MCK. I/27.
Bajna (szárhegyi).
Címereslevele kelt 1676. ápr. 15. – Vö. MCK I/27.
Bajnóczy (deési).
Előnév adományozása 1919. dec. 19. B. Géza dr., vm.-i járásorvos részére.
Bajó (deési).
Nemességét 1806. igazolta. – Vö. Gf. III/78.
Bajusz (gálszécsi).
Címereslevele kelt 1653. dec. 18.; kihird. 1654. Tornam. – Vö. TK. I/285.; Terney és Gálszécsy-Bajusz.
Bak.
Címereslevele kelt 1673. jun. 20. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/28.
Baka.
Címereslevele kelt 1714. febr. 4. (OL.: Cath. Nob. Arm. Szabolcs).
Baka, l. Somogyi (alias B.)
Bakach-Bessenyey (szentgyörgyvölgyi és galánthai), báró.
Galánthai Bessenyey Ferenc ny. vezérőrnagy családnevének és címerének a fiágban kihalt szentgyörgyvölgyi Bakách család (l. I. K. 232.) nevével, előnevével és
címerével való egyesítése mellett 1910. jan. 3. bárói rangra emeltetett.
címerével való egyesítése mellett 1910. jan. 3. bárói rangra emeltetett.
Bakacs (uglyai és simontornyai).
A XIX. század elején Ugocsam.-ből Biharm.-be áttelepedett család. – Vö. Biharm. monogr. 618–9.
Bakalarz-Zakos (tordai).
A nemességet 1910. nov. 24. B. Károly ny. c. altábornagy kapta fenti kettős névvel.
Bakalović, l. Illés (alias B.)
Bakcsi (Baktsi).
Székely család. Ferenc 1725. Sepsiszék asszesszora.
Baksi (alias Bancza, vajasdi).
Nemességét 1846. igazolta. – Gf. III/78.
Bakó (hetei).
(I. K. 236.) Lajosnak Stoffa Annától született Gizella leánya Morvay Lászlónak 1916. bekövetkezett halála után férjhez ment Kovács Kálmánhoz. Az 1896. elhalt Gyulának fia Imre (szül. 1887.) felesége Stansith Horváth Margit, leánya Margit (szül. 1921.), Imre nővére Zsófia, férje Orosz Béla.
Bakó.
Címereslevele kelt 1688. márc. 5. (MNMuz. lt.)
Címereslevele kelt 1688. nov. 7. (OL: Cath. Nob. Arm. Szabolcs).
Bakó (dávodi).
Somogym.-i család. Előnevét a somogymegyei Dávod pusztáról írja; nemessége Somogym. nemesi összeírásaival igazolható. A család a XVIII. században (1777.) Drávatamásiban birtokos. – Vö. Somogym. monogr. 607.
Bakó (küsmödi).
Címert l. MCK. I/29.
Bakó (mikházi).
Címert l. MCK. I/29.
Bakó (siklódi).
Címert l. MCK. I/29.
Bakolcsai.
Címert l. MCK. I/30.
Bakos (pakai).
Címereslevelet 1619. febr. 23. B. János, gyermekei és testv. kaptak. (B. József tulajd. Bp.);
Baksay.
Címereslevele kelt 1588. – Vö. T. XXVI/181.
Baky.
(I. K. 254–5.) A család egy másik, kath. ágának leszármazása: István; fia Péter; gyermekei. 1. Péter (szül. 1887.) kir. járásbiró (Szolnok), neje Janda Jolán, gyermekei: a) Ottilia (sz. 1913.); b) Sarolta (sz. 1914.); c) Jolán (sz. 1916.); d) Péter (sz. 1928.); – 2. Lajos neje Csőke Veronika; gyermekei: a) Antónia; b) Nándor; c) Lenke; d) Sarolta; – 3. Sarolta, férje Török Antal.
Bala (ehedi).
Nemességét 1845. igazolta. – Vö. Gf. III/78.
Baládfi (nagyaklosi).
Hunyadm.-i család. – Vö. Böjthe 305.
Balajthy.
Címereslevele kelt 1517. jun. 24. (MNMuz. lt.) – Vö. T. XXX/171.
Balán (ósinkai).
Nemességét 1845., 1846. igazolta. – Vö. Gf. III/78.
Balás.
Címereslevelet 1658. márc. 10. az Abari családdal együtt nyert.
Címereslevele kelt 1698. aug. 13. – Vö. TK. II/160.
Balás (lissai), báró.
A bárói rangot 1917. okt. 28. B. György ny. táborszernagy nyerte. – Vö. M. főrangú családok 28–9.
Balás (gyergyószentmiklósi), báró.
A bárói rangot 1918. aug. 22. B. Márió titkos tanácsos, altábornagy kapta.
Balás (drágavilmai).
Nemességét 1797. igazolta. – Vö. Gf. III/78.
Balás, l. Lustig-Balás (alsólendvai).
Balásházy.
Címereslevelet 1564. okt. 21. B. Márton és István testvérek kaptak. (Sopronm. lt.)
Balassa (csabrendeki).
A nemességet 1914. ápr. 13. B. Henrik, az Ujvidéki Takarékpénztár vezérigazgatója nyerte.
Balási (rigmándi).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 17.
Balássy (hetési).
(I. K. 272–3.) Birtokadományos család. Birtokadományt már korábban – nem 1699. – kapott, mert a Bécsben 1699. november hó 6-án I. Lipót által kiadott újított adománylevél voltaképen csak megerősíti a már nemeseknek nevezett Balássy András, Gergely, Benedek és Ádám,valamint a velük együtt említettKelemen Márton adományait, amelyeket ezek Hetés, Verő és Bókaháza zalamegyei községekben már elődeik jogán régóta és állandóan zavartalanul birtak.
Zalamegye nemesi összeírásaiban az 1714. évi nemesi vizsgálati jegyzőkönyv első lapján Balássy Gergely, továbbá testvéreinek Andrásnak, Benedeknek és Ádámnak leszármazói vannak mint nemesek igazolva. Az 1727. évi nemesi vizsgálati jegyzőkönyvek 7. lapján és az 1728. évi nemesi vizsgálati jegyzőkönyv 52. lapján Gergely, János és Mihály vannak mint hetési birtokosok igazolva. Az 1748–1752. évi nemesi vizsgálati jegyzőkönyv 22. lapján az 1699. évi adománylevélben megnevezett Balássy András, Gergely és Ádám utódai vannak mint nemesek igazolva
(Benedek leszármazóiról nincs tudomásunk). – Az itt megnevezett Ádám utódai közül Mihály lemenői Sándor és ennek fiai: László, János, Mihály, István és György mint nemes-apátii birtokosok vannak igazolva az 1790. évi nemesi összeírási lajstrom 175. lapján pedig az utóbb említett Sándor fia László és unokája Lajos, majd másik fiának Jánosnak fiai József és Károly igazoltattak. Végül az 1845. évi nemesi összeírási lajstrom 308. lapján Balássy Sándor fentigazolt László fiának fia Lajos és unokája Gyula fordul elő az igazolt nemesek között.
(Benedek leszármazóiról nincs tudomásunk). – Az itt megnevezett Ádám utódai közül Mihály lemenői Sándor és ennek fiai: László, János, Mihály, István és György mint nemes-apátii birtokosok vannak igazolva az 1790. évi nemesi összeírási lajstrom 175. lapján pedig az utóbb említett Sándor fia László és unokája Lajos, majd másik fiának Jánosnak fiai József és Károly igazoltattak. Végül az 1845. évi nemesi összeírási lajstrom 308. lapján Balássy Sándor fentigazolt László fiának fia Lajos és unokája Gyula fordul elő az igazolt nemesek között.
A család a következő címert használja: (kék) mezőben zöld földön egyfarkú oroszlán jobbjában kardot tart; sisakdísz: könyöklő (páncélos) kar karddal; takarók: (kék-arany, vörös-ezüst).
A család leszármazását illetőleg megjegyezzük, hogy az 1816. aug. 23. született Lajos az 1765. nov. 29. született Lászlónak második feleségétől, Koltay Juliannától született.
Vö. MNCs. I/262–3.; rcsk.
Balaton.
Címereslevele 1618. jun. 1. kelt. (OL.: Cath. Nob. Arm. Szabolcs).
Balai.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. Kapta az Abari családdal.
Balbokán (hidasi).
Nemességét 1795. igazolta. – Vö. Gf. III/78.
Balczó.
(I. K. 279.) A család egyik ágának leszármazása a következő: István († 1907), felesége Kelecz Anna († 1912.). Gyermekei: 1. István († 1909); – 2. János (1865–1926), felesége Tikviczki Antónia (szül. 1871. Szabadka). Gyermekei: a) Mária (szül. 1893), férje dr. Sánta József; – b) Géza orvos (szül. 1896. Gyöngyös), felesége dr. Horváth Hedvig; leánya Ilona (szül. 1917.)
Bálint.
Címereslevele kelt 1655. (Sopronm. lt.)
Bálint (jékei).
A nemességet 1917. dec. 21. B. Imre min. oszt. tanácsos kapta.
Balkó.
Nemességét 1768. Biharm.-ben igazolta. – Vö. MNCs. I/287.
Balkobán (hidai).
Nemességét 1795. igazolta. – Vö. Gf. III/78.
Balla (jobbágytelki).
Nemességét 1844. igazolta. – Vö. Gf. III/78.
Ballagi-Pordány (felsőeőri).
A nemességet 1917. jun. 6. B.-P. Béla min. osztálytanácsos nyerte.
Ballay (ballai).
(I. K. 290–1.) A család nemességi adatai és leszármazása részben tévesen, részben pedig hiányosan közöltetvén, a pontosabb és részletesebb adatokat a következőkben közöljük:
A címereslevelet III. Ferdinándtól 1654. szept. 10. Ballay Pál és rokonai kapták. Kihirdette 1655. Bihar-, 1767. Bars-, 1773. Komáromm. A XVIII. század közepén a családnak egyik ága Szabolcs megyébe származott át. Élő tagjai az 1767. jul. 10. Szabolcs megyétől nemesi bizonyítványt nyert László-tól származnak le. – Címer: ezüst mezőben zöld földön álló fatörzs, melynek egyik ágán karvaly ül, másik ágán pedig kardot tartó páncélos kar könyököl; sisakdísz: könyöklő páncélos kar kardot tart; takaró: vörös-arany, kék-ezüst. – Leszármazás:
László; Neje: Gyulay Katalin. Fia:
Sámuel (sz. 1760. okt. 1. Komárom), neszmélyi jegyző. Neje: Tolnay Rebeka. Fia:
I. Sámuel (sz. 1814. szept. 1., † 1884.), 1848/49. honvédkapitány, majd tabajdi jegyző. Neje: Rédl Kornélia. Gyermekei:
1. Győző(sz. 1847. nov. 9.), járásbíró. Neje: Fábianics Gizella. Gyermekei:
A) Izabella (sz. 1876. jan. 17. Dunaadony). Férje: dr. Kovács Lajos törvényszéki biró.;
B) Aladár (sz. 1877. okt. 4.), ref. lelkész. Neje: Varga Tünde. Gyermekei:
a) Aladár (sz. 1899. szept. 5.);
b) László (sz. 1911. márc. 22.);
c) Gyula (sz. 1913. máj. 13.);
C) Jenő (sz. 1879. máj. 24., † 1909. okt. 29.). Neje: Érdeki Etelka. Gyermekei:
a) Etelka (sz. 1906. ápr. 23.);
b) Mária (sz. 1907. jul. 23.);
D) Margit (sz. 1885. dec. 14.);
E) Győző (sz. 1888. máj. 19.);
F) Gyula (sz. 1890. febr. 3.);
2. Izabella (sz. 1849–1868.). Férje: Botka József.;
II. József († 1880. Nagyróna), 1848/49. honv. tiszt. Neje: Mráz Mária († 1878.). Gyermekei:
1. Antónia (sz. 1857), férje: Haluska Ferenc;
2. József (sz. 1858. máj. 26., † 1913. márc. 6. Győr), takarékpénztári főtisztviselő. Neje: Forintos (Gulden) Mária (sz. 1866. nov. 3. Kisbér). Gyermekei:
A) Irén (sz. 1887. ápr. 20. Győr). Férje: Várjon Lajos, honv. ezredes;
B) Géza (sz. 1890. febr. 17.), dr., törvényszéki biró. Neje (esk. 1919. ápr. 12. Naszály) nagyalásonyi Barcza Gizella (sz. 1896. ápr. 9. Karróspuszta). Gyermekei:
a) Géza (sz. 1919. dec. 30. Győr);
b) László (sz. 1923. ápr. 28. ugyanott);
Vö. még Alapi 184.; Győrm. monogr. 429.
Balley (drezniki).
A nemességet 1913. máj. 6. B. József, a horvát-szlavon-dalmát orsz. kormány osztálytanácsosa kapta.
Bally, l. Márkus(kecskésfalvi, alias B.)
Baló.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Baló (nagybaconi).
Címereslevele kelt 1670. febr. 24. (Ered. B. József tulajd. Bp.) – Vö. MNCs. I/35.
Baló (pelekeszi).
Nemességét 1798. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Balogh (almási).
(I. K. 317–8.) A család tagjai közül különösen kiemelendők Pál (1794–1867) kiváló hirű orvos, aki a szabadságharc idején a politika terén is szerepet játszott. Tihamér (1838–1907) jeles homoeopatha orvos és író (álnéven Almási Tihamér), akinek főleg népszinműveivel (Clarisse, A milimári, A Borzáné Marcsája, A tót leány, Cigány Panna) voltak jelentékeny sikerei. Zoltán (1833–1876) költő, tehetséges festő és zenész; Lóránt (szül. 1869.) műépítész, az iparművészeti iskola tanára.; Elemér (szül. 1871.) m. kir. gazdasági főtanácsos, közgazdasági író, a »Hangya« szövetkezetnek egyik alapítója és vezérigazgatója. – Ujabb adatok: Ilona 1890. jan. 10. ment nőül Ottlik Gézához; Lóránt (szül. 1869.); gyermekei: 1. Mária (szül. 1910.); 2. Pál (szül. 1912.). – Elemér (szül. 1871.); gyermekei:1. Edith (szül. 1902.); 2. Melitta (szül. 1905.); 3. Elemér (szül. 1913.). – Aladár (szül. 1880.) felesége bicskei és hosszúpályi Kovács Ella; leánya Zsuzsóka.
Balogh.
Címereslevelét 1576. Zemplénm. hirdette ki.
Címereslevelét 1582. Zemplénm. hirdette ki.
Címereslevele kelt 1602. ápr. 22. (MNMuz. lt.)
Címereslevele kelt 1608. dec. 31.; kihird. Gömörm.
Balogh (miskolci).
Címereslevele kelt 1615. szept. 4. (Ungm. lt.) – Vö. MCK. I/141.
Címereslevele kelt 1622. jul.; kihird. Sopronm.
Címereslevele kelt 1635. nov. 12. (OL: Cath. Nob. Arm. Szabolcs).
Címereslevele kelt 1652. jul. 25. (OL: Cath. Nob. Arm. Szabolcs).
Balogh (másképen Geszthessy).
(I. K. 309.) Címereslevele kelt 1673.; kihird. Veszprémm.
Balogh (hajdudorogi)
A nemességet 1914. ápr. 25. B. Mihály c. prépost, máramarossziget g. kath. püspöki külhelynök kapta.
Balogh (ardói).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába felvett család.
Balogh (bakonyai).
Nemességét 1846. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Balogh (bocsoki).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda. 16.
Balogh (kebelei).
Címert l. MCK. I/38.
Balogh (marosszentimrei).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 15.
Balogh (nyárádszentimrei).
Nemességét 1839. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Balogh (székelykocsárdi).
Címert l. MCK. I/39.
Balogh (szikszói).
Címert l. MCK. I/141.
Balogh (tállyai).
Címert l. MCK. I/141.
Balogh (teleki).
Biharm.-ben 1780. igazolt család. – Vö. I/319.; Biharm. monogr. 619.
Balogh (másképen Biró).
Baranyam.-ben élt család. – Vö. Andr. 90., 95.
Balogh (másképen Lakatos).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 15.; MCK. I/39.
Balogh (másképen Sövényfalvi).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/400.
Balonyi (alistáli).
Előnév adományozása 1917. márc. 6. B. Imre curiai bírói címmel felruházott budapesti táblabiró részére. – Vö. Alapi 185.
Balus.
Nyitram.-ben élt család. – Vö. Ll. I/41.
Bán (kőrösi).
Címereslevele kelt 1622. jun. 10. (Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 2.
Bán (alsóboldogasszonyfalvi).
Címert l. MCK. I/40.
Bán (makkfalvi).
Címert l. MCK. I/40.
Bán, l. Baán alatt is.
Báncsó (hárói).
Nemességét 1800. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Bancza (alias Bakcsi, vajasdi).
Nemességét 1846. igazolta. – Vö. I. K. 340. és Gf. III/79.
Bándi (székelyudvarhelyi).
Címert l. MCK. I/41.
Bangha (nagyjókai).
A címereslevelet II. Rudolftól 1579. aug. 19. B. Mihály és felesége, Nagyházy Katalintól született gyermekei, Jeromos, János, Erzsébet és Anna kapták (leleszi conv. lt.) – Címer: vörös mezőben kősziklán kiterjesztett szárnyú arany sas jobbjában kardot, baljában
pedig emberi szívet tart; sisakdísz: a sas növekvőleg; takaró: ezüst-vörös, kék-arany. – Leszármazás:
pedig emberi szívet tart; sisakdísz: a sas növekvőleg; takaró: ezüst-vörös, kék-arany. – Leszármazás:
A család leszármazása visszavezethető nevezett Mihályig; akinek fia közül Mihály (sz. 1590.) vezeti tovább a leszármazást. Fia ugyancsak Mihály (sz. 1642.); ezé Ferenc (sz. 1681.); ezé István (sz. 1710.); ezé szintén István (sz. 1739); ezé ugyancsak István (sz. 1793.); akitől a család napjainkig ekképen sarjadzott le:
István sz. 1793.; János sz. 1818.; Pál; István; Sándor él; Hedvig; István; Béla; Imre; Klotild Veszprémy Dezső; Margit; István; Margit; Béla 1848–1893. Adda Adél (sz. 1858.); Géza; Ida; Gyula 1865–1931.; Gizella Szandtner Henrik; Marianna; Auguszta dr. Gervay Mihály; Ilona lékai Hochenburger Antal; Aurél sz. 1876. Lábán Margit; Eugénia sz. 1881. Lupkovits Aladár; Margit sz. 1883.;
Bangha (alias Csizmazia).
Komáromm.-i család. Ferenc (Komárom) és István másképen Cs. (Néma) 1719., 1720., István és gyermekei: Ferenc és János 1725., István és Ferenc (Komáromm.) 1733., János és György, Ferenc fiai 1755., Ferenc és István 1720., György és István, István fiaival, Ferencnek fiai (Nemesócsa) 1777. Komáromm.-től nyertek nemességükről bizonyítványt. – Vö. Alapi 21., 135., 185.
Bangha (nagyjókai).
(I. K. 346.) A címereslevelet II. Rudolftól 1579. aug. 19. B. Mihály és gyermekei kapták. (Leleszi conv. lt.) – Vö. T. XIII/138.
Bánházi.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Bankó.
Címereslevelét 1580. Zemplénm. hirdette ki.
Bankus.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 6.
Bánky.
Címereslevele kelt 1636. Kihird. Nyitram.
Bankovits (sopronszentmártoni).
(I. K. 355–6.) Előnév adományozása 1912. febr. 2. B. Kajetán részére. – Vö. MCK. I/42.
Banowski.
Címereslevele kelt 1658. máj. 10. (MNMuz. levéltár.)
Banta (nagyborosnyói).
Nemességét 1844. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Bányász (kölpényi).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 16.
Bányásza (aszualmási).
Nemességét 1794. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Barabán.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 6.
Barabás (alias Sárosi).
Címereslevele kelt 1617. máj. 10. – Vö. Gf. II/73.
Címereslevele kelt 1684. szept. 21. (MNMuz. lt.)
Barabás, l. Király (sepsiszentgyörgyi).
Barabási (paniti).
Címert l. MCK. I/43.
Baracskai.
Címereslevelét 1586. Zemplénm. hirdette ki.
Baracsy.
Címereslevele kelt 1617. szept. 21. (MNMuz. lt.)
Barala.
Címerpecsét Nógrádm. lt.-ban. – Vö. MCK. I/43.
Baralovics.
Nemesi bizonyítványt 1906. Komárommegyétől nyert. – Vö. Alapi 185.
Barancsy.
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö. MCK. I/142. és MNCs. I/374.
Baranovszky.
(I. K. 375.) Címereslevele kelt 1665. jun. 11. (Bártfa v. lt.) – Vö. MCK. I/375.
Bárány (debreceni).
(I. K. 275–6.) Címereslevelet III. Ferdinándtól 1656. febr. 7. Bárány Mihály, felesége Torni Erzsébet s gyermekei Mihály, István és János kaptak. Kihirdette 1657. dec. 4. Biharm. Megerősíttetett 1789. ápr. 6. Nemesi bizonyítványt nyert a m. kir. Belügyminisztertől 1925. okt. 8. – Címer: kék mezőben zöld halmon vörösruhás, nyestprémes vitéz jobbjában kardot tart; sisakdísz: növekvőleg a vitéz; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A család leszármazása visszavezethető a nemességszerző ősig. Élő tagjai Mihály fia Mihály ágán származnak le. Unokája, ugyancsak Mihály (kinek neje Kormos Kecskeméthy Zsuzsanna, Nagyida) fiaiban 3 ágra szakadt a család.
I. János ága; Jánosnak (1789. Miskolc) fia a) Pál ezredes (1866. emigrált Oroszországba), b) Péter táblabiró (Arad). Neje Palásthy Zsuzsánna. Fiai közül János, cs. kir.
huszárezredes. Neje: 1. Laubenfels Antónia bárónő, 2. bocsai Tóth Judit. Gyermekei:
huszárezredes. Neje: 1. Laubenfels Antónia bárónő, 2. bocsai Tóth Judit. Gyermekei:
1. Irma. Férje Szenczy Tamás († 1922. dec. 29., Miskolc);
2. Artur († 1910. márc. 11. Cegléd), járásbirósági tisztviselő. Neje Tomeszkó Anna. Gyermekei:
A) Mária. Férje Haraszthy István (Cegléd);
B) Károly m. kir. állampénztári tanácsos (Nagykőrös). Neje: 1. Biró Erzsébet († ), 2. Halász Lujza. Gyermekei: a) Károly (szül. 1915.); b) Lajos (szül. 1918.);
3. Géza (szül. 1839., † 1903. máj. 15.), körjegyző (Szina). Neje kisapsai Méhely Anna;
4. János, főhadnagy, elesett Königgrätz 1866. jul. 3.
II. Márton ága. Márton püspöki uradalmi igazgató (Nagyvárad). Neje Forst Borbála. Gyermekei:
1. Mihály, kapitány. Gyermekei: A) Mihály (Tiszalök); – B) Laura. Férje Dembinski N.;
2. Márton, táblabiró. Neje Dudinszky Anna. Gyermekei: A) Farkas, Borsodmegye főügyésze (Miskolc); – B) Sándor († 1896. máj. 31.), honvédőrnagy, Ferenc József r. lovagja. Neje bonyhádi Perczel Mária;
3. Juliánna. Férje Haraszthy György. (Tiszapolgár);
III. András ága. András, cs. kir. kapitány (szül. 1751. Miskolc). Neje Gombos Rozália. Fiai:
1. Ágoston (szül. 1798. dec. 29. Miskolc, † 1849. ápr. 11. Makó), Torontálmegye alispánja, történetíró, a M. Tud. Akadémia l. tagja 1836. Neje Bach Borbála;
2. Bertalan († 1855. aug. 15.), borsodmegyei főszolgabiró. Neje ekkeli Csontos Anna († 1877. okt. 31.). Gyermekei:
A) Ilona. Férje Peszkár János (Miskolc);
B) Dezső (szül. 1839. ápr. 5., † 1922. márc. 11.), biztosítási tisztviselő. Neje ekkeli Csontos Mária († 1905. jul. 28.). Gyermekei:
a) Ilona (szül. 1867. jul. 31.). Férje zádorfalvi Horkay Árpád, főjegyző (Átány);
b) Ágoston (szül. 1869. ápr. 10.), m. kir. állampénztári igazgató (Kecskemét). Neje zádorfalvi Horkay Etel. Gyermekei: 1. Ilona; – 2. Margit. Férje Endre Lajos (Budapest);
c) Gyula (szül. 1874. jun. 15.), Máv. felügyelő, az arany érdemkereszt tulajdonosa (Miskolc). Neje: 1. Menner Matild († 1896.), 2. Hosszufalussy Malvin († 1912. máj. 5.), 3. zetelaki Török Boriska. Gyermekei: aa) Magda (szül. 1899. Miskolc). Férje Veress Antal (Monok); – bb) Farkas (szül. 1902.), m. kir. állampénztári tiszt (Szirák). Neje Jelinek Antónia. – cc) Blanka (szül. 1906. Sátoraljaújhely). Férje vitéz dr. Bodolay Gyula (Arnót). – dd)
Gyula (szül. 1907. Miskolc); – ee) Irén (szül. 1916. aug. 13. (Miskolc);
Gyula (szül. 1907. Miskolc); – ee) Irén (szül. 1916. aug. 13. (Miskolc);
Bárány (rendesi).
Zalam.-i család. Címerpecsét Hevesm. lt.-ban. Somogym.-ben is élt. – Vö. NI. 179., pk. 72.; Somogym. monogr. 607.; MnCs. I/377.
Baranyay.
Címereslevele kelt 1598. aug. 19. (Biharmegye lt.) – Vö. MCK. L/142.
Baranyay (másképen Horváth).
Címereslevele kelt 1621. dec. 15. (MNMuz. lt.)
Címereslevele kelt 1634. jun. 27. (Dókus Gyula tulajd. Sátoraljaújhely). – Vö. MCK. I/44.
Baranyay.
Címereslevele kelt 1659. jul. 6. (Sopronmegye lt.)
Baranyai-Literáti.
Címereslevele kelt 1630. jan. 20. – Vö. Sándor II/2–3.; Gf. 1904/126–7.
Baranyi (fogarasi).
Nemességét 1800. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Barasnyai (?)
Címert l. MCK. I/44.
Barassó. Fejérm.-ben élt ily nevű család.
Baráth (martonosi).
(I. K. 390. Címereslevele kelt 1519. nov. 20. (Győr- és Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 2.; Győrm. monogr. 429.
Egy másik ily nevű család címereslevele kelt 1569. – Vö. Pestm. monogr. 440–1.
Baráth (kolozsvári).
Címereslevele kelt 1583. szept. 27. (MNMuz. lt.)
Barbel, l. Káldi (alias B.)
Barbély.
Címereslevelét 1561. Zemplénm. hirdette ki.
Barbus (Barbucz).
(I. K. 393.) Vö. még Gorzó pk. 6.
Barchi.
Címereslevelet az Alparéti családdal 1631. jun. 23. nyert.
Barcsa (kézdiszentléleki).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába felvett család.
Barcsay (lövétei).
(I. K. 396.) Előnév megerősítése 1913. jan. 1. B. Árpád csendőrhadnagy részére.
Barcza-Rotter (nagyalásonyi).
Barcza Béla neve, nemessége, előneve és címere 1912. márc. 5. átruháztatott Rotter Béla soproni ügyészre. – Vö. MNCs. I/400.
Bardócz (alias Nekkely, tordai).
Nemességét 1797., 1798., 1840. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Barényi, l. Barina.
Baricza.
Címereslevele kelt 1627. ápr. 6. (Gyfv. LR. XII/18.) – Vö. Siebm. erd. 120.
Barilich.
Címereslevele kelt 1597. aug. l. (Mosonm. lt.) – Vö. MCK. L/46.
Barina (Barinay, Barényi, monostori).
(I. K. 416–7.) A családnak 1652. okt. 1. adományozott címere: kék mezőben hármas zöld halom középsőjére helyezett koronán könyöklő páncélos kar kardot tart; a pajzsfőben jobbról Nap, balról félhold; sisakdísz: a kar a karddal; takaró: fekete-arany, vörös-ezüst. – A család eredeti neve Barina volt. A Barinay nevet az 1750. született István vette fel, 1755-ben pedig nevét Barinyi-ra változtatta, mely újabban Barényi-vá alakult át. – A családnak két ága ismeretes. Az egyiknek őse az 1753. márc. 22. Rajcsányban született György, amelyből az 1866. jan. 21. született Gyula ny. uradalmi főintéző; a másik ágnak őse az 1720. körül született György, akitől a család napjainkig ekképen származott le:
György N. Katalin; Katalin * 1744. IX/14.; Anna * 1746. II/6.; Zsuzsánna * 1748. II/29.; István * 1750. X/4. Bán N. Katalin; István * 1776. IX/20.; András * 1780. XI/20. Bán Oravszka Anna; József * 1831. VIII/10. Bán Heinrich Szidónia; Mária; Jenő * 1857. VII/7. Ipolyhidvég ny. min. tan. farkasfalvi Farkas Ida; Kázmér 1859–1929.; Ida; Lenke;
Barlas (hosszuaszói).
Címereslevelét 1625. Zemplénmegye hirdette ki.
Barlobás (alias Wylchych).
Címereslevele kelt 1579. ápr. 1. (Pozsonym. lt.) – Vö. LI. I/20.
Barlok.
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö. MCK. I/142.
Barócs (baróci).
Címereslevele kelt 1622. jun. 9. (Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 2.; MNCs. I/430.; MCK. I/47–8.
Barócz.
Címereslevele kelt 1630. – Vö. Alapi 21.
Barolovics.
Nemességét 1842. Győrm.-ben igazolta.
Baross (bellusi).
(I. K. 431–6.) A családnak a VII. táblázaton közölt leszármazása helyesebben a következő:
József; Károly * 1822 III/30. † 1896. IV/18. Bánfalva ev. lelkész jászberényi Kalmár Mária; József * 1829. VII/7. † 1894. V/28. Kiskőrös ev. tanító Szirotka Karolina; István * 1861. III/12. † 1930. IV/5. főjegyző Kondoros Bukovinszky Ilona; Dezső * 1870. IV/25. Békés tb. főszolgabiró 1: Győry Etelka 2: Micsinay Margit; József * 1878. IX/6. Kiskőrös m. k. p. ü. tanácsos (Sopron) Klausz Irén; Aranka * 1889. III/15. u. o. Bálint Jenő p. és t. ellenőr; Dezső * 1893. VII/5. Viniczay Mária; Ilona * 1901. V/19. tanitónő Kondoros; László * 1903. IX/10. gazda Kondoros; Judit * 1919. IV/4. Sopron; Irén* 1921. II/23. u. o.; Gábor * 1924. V/10. u. o.; 1 : Gizella * 1899. X/22. Békés Pálfy Antal erdőmérnök (M.-Vásárhely); Lenke * 1901. II/18. u. o.; 2 : Zoltán * 1906. III/12. u. o. okl. gazda; Irén* 1908. VII/6. † 1925. X/1.; Miklós * 1917. III/12. Békés;
Barra (mosoni).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 18. (gen.)
Barta (dubicsányi).
A nemességet 1913. febr. 26. B. Arnold, udv. tanácsos, a Magyar Agrár- és Járadékbank r.-t. vezérigazgatója kapta. – Nemessége, előneve és címere 1914. máj. 13. átruháztatott Barta Ervin-Arnoldra.
Bártes.
B.-Szolnokm.-ben 1664. kihirdetett család.
Bartha.
Címereslevele kelt 1598. márc. 20. – Vö. Gorzó 10.
Egy másik ily nevű család címereslevele kelt 1631. okt. 22. (Abaujm. lt ) – Vö. TK. III/163–4.
Szabolcsm.-ben élt ily nevű armálista-család. Címereslevele kelt 1687. jul. 28. (OL.: Cat. Nob. Arm. Szabolcs).
Bartha (ákosfalvi).
Címert l. MCK. I/49.
Bartha (páltelki).
Címert l. Siposs 145–6. és MNCs. I/50.
Bartheldy (zsarnócai).
A nemességet 1916. ápr. 6. B. István altábornagy kapta.
Barthos (csittszentiváni).
Címert l. MCK. I/50.
Barthovics.
Címdert l. MCK. I/142.
Bartók (Birtók?).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. Kapta az Abari családdal.
Brtus.
Címereslevele kelt 1632. jul. 8. – Vö. TK. I/288.
Baruch (felsőványi).
(I. K. 464.) A családból B. Elemér wieni lakos 1913. márc. 23. nevét Felsőiványira változtatta.
Barzenay.
Biharm.-ben 1758. kihirdetett család.
Basarághi (ürögdi).
Címereslevele kelt 1631. (Biharm. lt.) – Vö. MCK.I/51.; MNCs. I/465.
Bászel (szászkabányai).
A nemességet 1918. máj. 2. B. Aurél alezredes kapta.
Bátéi.
Címereslevele kelt 1415. okt. 20. – Vö. Fejérpataky II/17.
Báthy.
Címereslevele kelt 1612. – Vö. Barsm. monogr. 529.
Báthy (élesfalvi).
Címert l. MCK. I/52–3.
Batka.
Címereslevele kelt 1612. nov. 26. (Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 3.
Bátorffy.
Címerpecsét Nógrádm. lt.-ban. – Vö. MCK. I/53.
Battay.
Fejérm.-ben élt család. – Vö. MNCs. I/483.
Bátthó (alias Tolhy).
Címereslevele kelt 1625. – Vö. Alapi 22.; MNCs. I/481.
Battya.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 39.
Bauer (röjtöki).
(I. K. 495.) B. Antal nemessége 1915. febr. 11. kiterjesztetett Bauer Sándor állami segédmérnökre.
Bauer (krupieci).
A nemességet 1917. máj. 30. B. Gyula ezredes kapta.
Bay (álmosdi).
Címereslevele kelt 1630.; kihirdette 1639. Borsodm. – Vö. Biharm. monogr. 620.
Bay (bábai).
Nádori adományt 1556-ban Bay Zsigmond kapott Bekény, Elles, Máma, Felgyó és Anyás községekben. –1650. B. István özvegye Tyukody Borbála Kende Ferenccel 320 forinton perel gelsei részesedése folytán. A család később (1732.) új adományt nyert Bábára, melyet már korábban birt. A XVIII. század közepén egyik ága Győrmegyébe származott át; Mindszentpusztán már 1767. birtokos Sándor,, akinek fiai 1830. máj. 19. Borsodmegyétől
kaptak nemességükről bizonyítványt. Egy másik ága Borsodmegyében napjainkig birtokos. – Címer: kék mezőben hármas halom koronás középsőjén könyöklő páncélos kar kardot tart; sisakdísz: a kar; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A győrmegyei ágnak újabb leszármazása ez:
kaptak nemességükről bizonyítványt. Egy másik ága Borsodmegyében napjainkig birtokos. – Címer: kék mezőben hármas halom koronás középsőjén könyöklő páncélos kar kardot tart; sisakdísz: a kar; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A győrmegyei ágnak újabb leszármazása ez:
Sándor, felesége (esk. 1765. ápr. 29.) pani Hamar Anna. Fiai:
1. Sándor;
2. Gáspár (szül. 1784. okt. 8. Mezőörs), 1842–45. Győrm. másodalispánja. Felesége (esk. 1818. febr. 23.) zámori Zámory Jozéfa. Fia
Antal (szül. 1820. ápr. 21. Mezőőrs), főszolgabiró. Felesége (esk. 1843. szept. 10. Kőszeg) szilvágyi Gaál Mária (szül. 1823. dec. 6. Kőszeg). Fia:
Géza (szül. 1846. nov. 14. Pér, † 1903.), volt országgyűlési képviselő. Felesége (esk. 1868. ápr. 15. Vajta) verbói Szluha Hermina (szül. 1848. jul. 6. Vajta). Gyermekei:
A) Ödön (szül. 1869. ápr. 26. Mezőörs, † 1920. szept. 14.) szentmártoni Radó Margit; gyermekei:
a) Margit; – b) Alice; – c) Sarolta; – d) Eleonóra;
B) Irén, férje Szalacsy Ferenc (1854–1925.);
C) Sándor (szül. 1874. febr. 1. Mezőőrs), ny. belügyminiszteri titkár, volt huszárfőhadnagy, földbirtokos.
Bayer-Krucsay (krucsói).
A nemességet 1912. aug. 6. Bayer Dezső nyerte a B.-Krucsay kettős névvel.
Becse.
Címereslevele kelt 1628. aug. 22. – L. Ádám (sassi).
Becsky (pókafalvi).
(II. K. 6.) A család erdélyi ref. vallású ágának újabb leszármazása: János (felesége Horváth N.). Fia János; gyermekei: 1. Róza (férje Józan Miklós). –2. Kálmán. – 3. Károly, posta-főtanácsos (Szeged); gyermekei:A) Gyula (felesége Radimetzky Margit); gyermekei: a) Ilona (szül. 1914); b) Mária (szül. 1917.); – B) Margit;
Becz (csikkozmási).
Leszármazását l. Gf. I/34–5.
Becze.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Becze, l. Betze alatt is.
Béczi (karácsonyfalvi).
Nemességét 1796. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Bedek.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 6.
Bedics.
Címereslevele kelt 1642. dec. 17. kihird. 1643. Gömörm. – Vö. MNCs. II/16.
Bednár.
Nyitram.-ben élt család. – Vö. LI. I/54.
Bedő.
Címereslevele kelt 1702. jan. 31. (Fejérm. lt.)
Bedő (másképen Handrik).
Leszármazását l. Siposs 147. MCK. I/57.
Bédy.
Címereslevele kelt 1655. ápr. 21. – Vö. Alapi 22., 68., 136.,189. és MNs. II/19.
Behaim.
(II. K. 22.) Címereslevele kelt 1653. – Vö. Alapi 22., 137.
Behin.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 68., 137.
Bejczy (nagymoni).
Nemességét 1798. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Beke (bekefalvi).
Címereslevelét 1622. Zemplénm. hirdette ki.
Beke (somlyói).
Címereslevele kelt 1680. nov. 19. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/58.
Címereslevele kelt 1700. jul. 5. (Sopronm. lt.)
Beke (nagyenyedi).
Címert l. MCK. I/58.
Békely (alias Udvarhelyi).
Címereslevele kelt 1639. aug. 31. – Vö. MCK. I/58.
Bekes (alias Kornyathy).
Címert l. MCK. I/58.
Békésy.
Címereslevele kelt 1627. jun. 27. – Vö. T. XXXII/88.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. kapott.
Békésy (békési).
A nemességet 1910. márc. 6. B. József vezérőrnagy nyerte. – Nemessége 1912. febr. 14. kiterjesztetett B. Géza közegészségügyi főfelügyelőre.
Bekic (bovici).
A nemességet 1916. máj. 16. B. Tivadar vezérőrnagy kapta.
Bekis.
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/377.
Bekuczy.
Címereslevele kelt 1652. jun. 2.(Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 2., 19., 23., 137.
Bekváry.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 6.
Belányi (Gbelányi).
Címereslevele kelt 1628. aug. 5. (Máramarosm. lt.) Kihird. 1629. Trencsénm. – Nemesi bizonyítványt nyert 1794. márc. 4. Borsodm.-től – Vö. T. XXVIII/160.
Bélay (felsőbélai).
Címert l. MCK. I/59.
Béldi (béldi, alias Kovács).
B.-Szolnokm.-ben 1770. kihirdetett család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/388.
Belényesi (Belényessy).
Egyik ily nevű család eredeti címereslevele a debreceni kollégium könyvtárában. E családnak nagybányai ref. egyház anyakönyveiben bejegyzett tagjai:
Belényesi Asztalos János; István * 1718 V/15. † 1783. XI/19. 1738. V.: Flack Sára (* 1721. I/8. † 1812. I/1.); Belényesi Ötves István * 1741. † 1804. 1763. XI/6.: Sepsi Sára (* 1746. XI/28. † 1823.); Ágnes * 1767. I/6. 1789. II/23.: Fbánya, bernádi Bernády György; Mária * 1785. IV/24. 1809. III/5.: Nbánya Lugosi József fbányai lelkész, későbbi esperes;
Belicza (alsódiósi).
A nemességet 1913. febr. 22. B. Pál aranyosmaróti ügyvéd és B. István földhitelintézeti főtisztviselő kapták.
Bellakovich, báró.
Címert l. MCK. I/60.
Belligront.
Címereslevele kelt 1633. jan. 6. (Fejérm. lt.) – Vö. T. XXXI/124.
Bellovits.
Trencsénm.-i család, mely a XVIII. század közepén Fejérm.-be költözött s ott Trencsénm.-nek 1754. febr. 15. kelt bizonyítványával igazolta nemességét. –1800. dec. 13., 1823. máj. 7. és 1836. szept. 29. Csongrádm.-ben hirdettetett ki. – Vö. Barna-Sümeghy 21. (gen.)
Belnay (misérdi).
A nemességet 1913. okt. 22. B. János ny. altábornagy kapta.
Bencsiók (gedei).
Címereslevelét 1625. Zemplénm. hirdette ki.
Bencze.
Címereslevele kelt 1608. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/61.
Címereslevele kelt 1666. jul. 20. (Sopronm. lt.)
Bencze (tordátfalvi).
Címert l. MCK. I/61.
Bende.
Címereslevele kelt 1629. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/61.
Bende (sajóvámosi).
Címert l. MCK. I/62.
Bendes.
Címereslevele kelt 1655. máj. 26. (Sopronmegye lt.)
Bene (röjtöki).
(II. K. 71.) Címereslevele kelt 1664. aug. 26. (Sopronm. lt.)
Bene (sümegi).
Címert l. MCK. I/62.
Benedek (lécfalvi).
Címereslevele kelt 1618. okt. 25. – Vö. MCK. I/63.
Címereslevelét 1629. jan. 31. Tornam. hirdette ki. – Vö. TK. I/145.
Címereslevele kelt 1655. jul. 2. (Gyfv. LR. XXVI/605.)
Benedek (kiskunhalasi).
A nemességet 1914. febr. 7. B. János ny. c. őrnagy kapta.
Benedek (homoródoklándi).
Nemességét 1797. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Benedekffi (csókfalvi).
Címert l. MCK. I/63.
Benedekffi (torboszlói).
Nemességét 1819. igazolta. – Vö. Gf. III/79.
Benevictus.
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö. MCK. I/63.
Benicz (alias Nagy).
(II. K. 87.) Címereslevelét 1616. máj. 8. Zemplénm. hirdette ki. Ujított címereslevele kelt 1686. jan. 11.
Benk (felsőpulyai).
Címereslevele kelt 1591. dec. 23. (Sopronm. lt.)
Benkő.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Benkő (nagymihályi és hetyeni).
Birtokadományos (1563.) család. – Vö. Siposs 149–152. (gen.).
Bensics.
Címereslevele kelt 1618. aug. 4. – Vö. Alapi 188.; MCK. II/102.
Bény.
Címereslevele kelt 1688. ápr. 7. (Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 2., 71.; MCK. I/65.
Bényey (alias Erdőbényey).
(II. K. 102. és III. K. 455.) A két különböző cím alatt felvett család egy. A családnak egyik ága Erdőbényén (Zemplénm.) lakott s innen maradt rajta az Erdőbényey családnév. Két ágon virágzik; az egyiknek őse Mátyás (1613.), a másiké János (1613.)
Benykő.
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö. MCK. I/65.
Benz (albkróni), báró.
A magyar bárói rang adományozásában 1915. ápr. 16. B. Ottó, báró, vezérkari alezredes részesült.
Bercsényi (kissároslaki).
A nemességet 1910. nov. 13. B. Kálmán ny. ezredes kapta.
Bercsy.
Nemességét 1723. Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 23. 188.
Berdőczy.
Címereslevele kelt 1646. (Győrm. lt.)
Bereczk.
Címereslevele kelt 1659. – Vö. Alapi 23.
Bereczk (másképen Bereczky).
Nemesi bizonyítványt 1824. Komáromm.-től kapott. – Vö. Alapi 188–9.
Bereczky (harói).
Nemességét 1760. igazolta.
Bereczky, l. Bereczk (másképen B.)
Bereczki-Kiss.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 23.
Berekszászy.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Berényi (malomfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 20.
Béres.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. kapott.
Bereznay, l. Pál (abusive B.)
Berger.
Címereslevele kelt 1667. febr. 8. (MNMuz. lt.) – Vö. T. XXIX/160.; MCK. I/68.
Berivói (pesthélli).
Címert l. MCK. I/68.
Berkess.
Címereslevele kelt 1634. okt. 13. (Győrmegye lt.)
Berkeszi (illencfalvi és lukafalvi).
Címert l. MCK. I/68.
Berkó.
A nemességet 1903. márc. 7. B. István ipolysági gyógyszerész kapta.
Berla.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 40.
Berleke, báró.
Kihalt bárói család. – Vö. Szerencs 622.
Bermayr.
Címereslevele kelt 1630. febr. 13. (MNMuz. lt.)
Bernádi (Bernády).
(II. K. 146. 1.) A családnak a felsőbányai ref. egyház anyakönyveiből néhány ízre megállapítható leszármazási adatai ezek:
György 1767. jan. 6. : Belényesi Ágnes; Sámuel * 1789. † 1856. Hodor Pap Éva † 1838; Dániel orvos; Julianna * 1818 † 1860. M.-Sziget Zsigmond János * 1807. † 1886. M.-Sziget; Dániel gyógyszerész; György főispán, Marosvásárhely;
Bernát (hidvégi).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásában előforduló család.
Bernes.
Címert l. Siebm. erd. 65.
Bersa.
Szatmárm.-ben előforduló család. – Vö. Gorzó pk. 7.
Bersavich.
Címereslevele kelt 1700. febr. 18. (Pozsonym. lt.) – Vö. Gf. III/87.; MCK. I/76.
Bersenyi, Berzsenyi (nagyidai).
(II. K. 154.) Az I. táblán feltüntetett, 1745. született István felesége Jármy Mária volt. Fiai két ágon vezetik tovább a családot. 1. László fiai György; János; és László. György fiai István; Gusztáv és Miklós; – 2. Antal; fia Ferenc; ezé János; – 1. Miklós (szül. 1862.); gyermekei: A) László, vitéz (szül. 1896.), pénzügyi fogalmazó (Szolnok), felesége Bulavecz Irén; – B) Géza (szül. 1898.), kir. ügyész (Szolnok), felesége Fráter Vilma; – C) Gyula (szül. 1900.), Máv. tisztviselő (Szolnok); – D) Ilona (szül. 1902.), férje Milotay Jenő; – E) Miklós (szül. 1904.) – F) Béla (szül. 1906.) 2. Ilona.
Bertéthe (monostori).
l. T. XXX/25.
Bertha.
Címereslevele kelt 1698. ápr. 22. – Vö. Bor. I/239.
Komáromm.-ben nyert egyik ily nevű család nemesi bizonyítványt. – Vö. Alapi 189.
Bertrik.
1764. Biharm.-ben kihirdetett család.
Berzáczy.
Címert l. MCK. I/70.
Berzeviczy, l. Szalay-Berzeviczy (kéméndi, berzevicei és kakaslomnici) báró.
Berzi (nagyenyedi).
Címert l. MCK. I/70.
Berzsenyi, l. Bersenyi alatt.
Berzsenyi-Janosits (egyházasberzsenyi).
B. Vince-Dezső celldömölki ügyvéd nemessége és előneve 1914. szept. 12. átruháztatott Janosits Józsefre. – Vö. MNCs. II/170–2.
Bese (büdöspataki).
Nemességét 1844. igazolta. Vö. Gf. III/87.
(II. K. 174.) Komáromm.-ben igazolt család. – Vö. Alapi 70.; Komáromm. monogr. 561.
Bessen (récsei).
Címert l. MCK. I/70.
Bessenyey, l. Bakach-Bessenyey (szentgyörgyvölgyi és galánthai), báró.
Bessenyői (háromszéki).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család (1667.)
Besszaraba.
Hunyadmegyében élt család. – Vö. Böjthe 305.
Bestáll (batari).
A nemességet 1918. aug. 6. hősi halált halt B. Gyula alezredes gyermekei: Vilmos, Margit és Oszkár kapták.
Bestellerin.
Címereslevelet a Kaczur-családdal 1626. nyert. (Gömörm. lt.)
Beszédes (firigyházai).
A nemességet 1889. nov. 14. B. Frigyes őrnagy kapta. –1917. jun. 6. B. Imre radegundi orvos és B. Sándor szkv. százados részesültek a nemesség adományozásában.
Betán (kibédi).
Címert l. MCK. I/71.
Bethlehemfalvy.
(II. K. 180.) Címereslevele kelt 1679. jun. 26. (Sárosm. lt.) – Vö. Mel. 25.
Bettelheim, l. Gajáry (micskei és csertői).
Bettes (zádorházi).
Címert l. MCK. L/71.
Betzók.
Címereslevele kelt 1632. jul. 10. (Hontm. lt.)
Bicsak (sárdi).
Címert l. MCK. I/72.
Bicskey, l. Fejér (alias B.)
Bicsnay.
Címert l. MCK. I/72.
Bicsok (mosoni).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 27.
Bien (pusztakovácsi).
A nemességet 1911. jan. 12. B. Dávid kaposvári lakos, a Mezőgazdasági Ipar r.-t. gazdasági főintézője kapta.
Biffl (pilicai).
A nemességet 1916. máj. 20. B. Ferenc honv. ezredes nyerte.
Bihar (barabásszegi).
A nemességet 1910. ápr. 19. B. Ferenc, b. t. tan., ny. c. gyalogsági tábornok kapta.
Bihar (iglói).
A nemességet 1913. nov. 10. B. Antal iglói bányakapitány kapta.
Bihari (fejérvári).
Címerpecsét A.-Fehérm. lt.-ban. – Vö. MCK. I/73.
Bihari (madarasi).
Címert l. MCK. I/73.
Bihari (mezőbándi).
Címert l. MCK. I/73.
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába felvett család.
Bihari (másképen Pap).
Nemesi bizonyítványt 1828. Komáromm.-től nyert. – Vö. Alapi 189.; Ll. I/55.
Bikléczy.
Címert l. MCK. I/73.
Biky (csehi).
Nemesi bizonyítványt 1784. szept. 26. Ugocsam.-től nyert. – Vö. Gf. IX/132.
Birke.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 7.
Biró.
Címereslevele kelt 1626. ápr. 8. (Kiss Jenő tulajd. Kunszentmárton.)
Címereslevele kelt 1642. nov. 13. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/74.
Biró (beckói).
A nemességet 1913. jun. 14. B. Károly budapesti építőmester nyerte.
Biró (berei).
Címert l. MCK. I/74.
Biró (bethleni).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/397.
Biró (havadtői).
Címert l. MCK. I/75.
Biró (kaáli).
Címert l. MCK. I/75.
Biró (mogyorói).
Címert l. MCK. I/75.
Biró (székelyudvarhelyi).
Címert l. MCK. I/75.
Birszem (alsóárpási).
Nemességét 1846. igazolta. – Vö. Gf. III/87.
Birtalan (szigeti).
(II. K. 222.) Címereslevele kelt 1648. dec. 2. (Máramarosm. lt.) – Vö. Sándor II/65–6.; MCK. I/76.; T. XXVIII/157.
Krasznam. 1770. nemesi összeírásába felvett család.
Bjely.
Címereslevele kelt 1592. szept. 5. (Nyitram. lt.) – Vö. MCK. L/76–7. és MNCs. II/234. (Bjél).
Blazycz.
Címereslevele kelt 16... jul. 18. (Pozsonymegye lt.) – Vö. Ll. I/21.
Blos.
Címereslevele kelt 1628. aug. 20. – Vö. Gorzó pk. 25.
Blum (eőrsi).
A nemességet 1912. jul. 15. B. Brunó, a Magyar Bank és Keresk. r.-t. igazgatója kapta. A család utóbb Balogh-ra változtatta nevét.
Blum (siemikowcei).
A nemességet 1917. jan. 17. B. József vezérőrnagy kapta.
Bobich, l. Olasz (raguzai, alias B.)
Bockh.
Címereslevele kelt 1613. márc. 13. (MNMuz. levéltár).
Bocskai (nagyenyedi).
Címert l. MCK. I/78.
Bocskó.
Címereslevele kelt 1798. márc. 12. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/78.
Bocsy.
Címereslevele kelt 1622. jul. 18.; kihird. Gömörm. – Vö. VIII/255.
Bodgya (rudai).
Címert l. MCK. I/79.
Bodgye.
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család (1716.) – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/384.
Bodics (deési, zilahi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676., 1770.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/372., 390.
Bodnár (miskolci).
Címereslevele 1609. dec. 2. nyert. – Vö. Ll. I/43.
Egyik ily nevű család címereslevelét 1623. Zemplénm. hirdette ki.
Bodnár (másképen Jeszenák).
Címereslevele kelt 1674. ápr. 21. – Vö. Csoma 657.
Bodó (marosszentkirályi).
A nemességet 1911. jan. 31. B. Károly, az Osztrák-Magyar Bank főellenőre, B. Hermann őrnagy, B. József ny. ezredorvos, B. Emánuel nagykereskedő, B. Pál honv. ezredorvos és B. Lajos ügyvéd kapták.
Bodó (ákosfalvi).
Címert l. MCK. I/80.
Bodó (csikmádéfalvi)
Címert l. MNCs. I/80.
Bodó (küsmödi).
Címert l. MCK. I/80.
Bodó (szotyori).
Címert l. MCK. I/80.
Bodó (bodófalvi).
(II. K. 272–4.) Turócmegyei régi család, melynek első birtokadománya 1224-ből való, amikoris Otmárföldjét Harcku és Welchuta nevű jövevények adományba kapták. 1258-ban Bodov fia László és Barna fia Pál nyertek királyi adományt Otmárföldjére, melyet ők vettek. Ez a Bodov László a család első őse, de a szakadatlan leszármazás csak a XVI. század második felében élt Bodó Imrétől vezethető le. Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor
Nógrádmegyében András, Turócmegyében pedig 2 Ádám, János, Imre és András vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. A család egyik ága később elszármazott Hevesmegyébe is, ahol Péter 1765. Turócmegye bizonyítványával igazolta nemességét. Egy másik ága Gömörmegyében telepedett le s Csetneken volt birtokos.
Nógrádmegyében András, Turócmegyében pedig 2 Ádám, János, Imre és András vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. A család egyik ága később elszármazott Hevesmegyébe is, ahol Péter 1765. Turócmegye bizonyítványával igazolta nemességét. Egy másik ága Gömörmegyében telepedett le s Csetneken volt birtokos.
Címer: kék mezőben hármas halom koronás középsőjén könyöklő páncélos kar kardot tart; sisakdísz: a kar; takaró: vörös-ezüst, kék-arany.
A családnak két ága ismeretes. Az úgy látszik kihalt Gömörmegye-i ág őse Dávid, akinek tarnói Valovits Zsuzsannától született András nevű fia (szül. 1636., megh. 1708. márc. 10.) ev. püspök volt. Fia András rimabányai lelkész, akinek fiai Mátyás, András, János és Jónás voltak. Közülük Mátyás (szül. 1690.) táblabiró volt. Fia Mátyás 1769. körül Csetneken élt. A család ezen ágának további leszármazása ismeretlen.
Másik ágának őse a XVI. század végefelé élt Imre. Az ő ágán is több leszármazott volt, kiknek utódait nem ismerjük (l. errevonatkozólag szerzőnek a »Magyar Nemes Családok« c. munkájának II. kötete 273. oldalát). Az élő ág leszármazását egyenes vonalon az alábbi táblázat tünteti fel:
I.
Imre 1580. Szocovszky Anna; János; István; Dorottya Vladár N.; Dániel; László 1660. Vachott Kata; Mihály; Pál nagyrákói Féja Erzse; Ádám † 1769. Kontsek Zsuzsa † 1787.; András; Zsuzsanna Radványi N.; György; Anna Machula N.; Pál; János * 1747. II/24. † 1801. VI/27. tótlipcsei Pajor Borbála (1746–1804.); Sándor * 1778. I/29. † 1853. IX/19. revisnyei Reviczky Zsuzsa (1780–1859.) l. II. tábla;
II.
Sándor * 1778. I/29. † 1853. IX/19. revisnyei Reviczky Zsuzsa (1780–1870.) l. I. tábla; Péter * 1808. III/2. † 1857. IX/19. dedinai Dedinszky Antónia (1798–1870); Simon * 1809. VI/6. † 1863. VII/29. esztergályi Frecska Zsuzsa († 1905.); Lipót * 1817. XI/17. † 1898. III/10. Barsm. alispánja nedecei Nedeczky Izabella (1828–1870.); Béla 1850–1882. Missura Irén († 1886.); Ilona * 1855. XI/7. † 1905. V/21. 1874. VII/1: Konkoly-Thege Gyula (1848–1897.); Péter * 1862. IV/5. (ny. urad. jószágkormányzó Galgóc); János * 1864. VIII/22. Barsm. ny. főjegyző Heybl Ágosta (* 1862.); István * 1866. II/23. Barsm. ny. számellenőre őrvistyei Szuchányi Margit (* 1874.); Lajos * 1868. III/1. † 1906. XII/22. bankfőnök 1893. VI/20. bizáki Puky Mária (* 1875.); Lenke * 1899. VIII/12.; László * 1906. VIII/4. elektromérnök; Lajos * 1911. XI/3.;
Bodoki (rettegi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1654.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/361.
Bodoki-Deák.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 7.
Bodoni (bossi).
Címert l. MCK. I/81.
Bodoni (sófalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 29.
Bodoni (vadasdi).
Címert l. MCK. I/81.
Bodor (gidófalvi).
Címereslevele kelt 1557. – Vö. Pálmay: Háromszék 82–3.; MCK. I/82.
Bodor (lécfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 30.
Bodosi (kibédi).
Székely család. – Vö. Pálmay: M-Torda 30.
Bodosi (szentmártoni).
Címert l. MCK. I/82.
Bodroghy (székelyudvarhelyi).
Címert l. MCK. I/82.
Bodroghy, l. Pap (alias B.)
Bodi (alias Szigethy).
Címereslevele kelt 1592. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/82.
Bódy (losonci).
A nemességet 1912. okt. 12. Bódy Tivadar, Budapest székesfővárosi alpolgármester kapta. – Címer: pajzsfővel ellátott pajzs kék mezejében term. szinű sziklahegy csúcsán fészkében ülő pelikán fiait vérével táplálja; az ezüst pajzsfőben 2 kék csillag lebeg; sisakdísz: a pelikán; takaró: kék-ezüst. Az adományozott 1916-ban a m. kir. udvari tanácsosi címet nyerte, 1927. febr. pedig a székesfőváros részéről az országgyűlés felsőházának tagja lett. – Leszármazás:
Tivadar (sz. 1868. jun. 2. Budapest), m. kir. udvari tanácsos, az országgyűlés felsőházának tagja, Budapest ny. polgármestere, a Nova vezérigazgatója. Neje (esk. 1894. szept. 22.) eberfeldi Eberling Mária (sz. 1873. márc. 25.). Gyermekei:
1. György (sz. 1895. jul. 23.);
2. Piroska (sz. 1898. okt. 12.). Férje dr. Glück Frigyes;
Boér.
Címereslevele kelt 1609. dec. 24. – Vö. T. XXXII/88.
Boér (szacsali).
(II. K. 286.) Címereslevele kelt 1647. márc. 25. (Máramarosm. lt.) – Vö. T. VII/194., XXVIII/157.; MCK. I/90.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Boér (boérfalvi).
(II. K. 288.) Címereslevele kelt 1658. aug. 1. – Vö. Sándor II/92.; MCK. I/82.
Címereslevele kelt 1659. aug. 22. – Vö. Sándor II/96.; MCK. I/82.
Címereslevele kelt 1685. febr. 10. – Vö. Sándor II/88.; MCK. I/82.
Boér (másképen Grávuly).
Címereslevelet 1689. márc. 1. nyert a család. – Vö. MCK. I/83.
Boér (bécsei).
L. Turul XII/173.
Boér (fogarasföldi).
Erdélyi család. – Vö. T. XII/173.; MCK. I/82.; MNCs. II/288.
Boér (harinai).
Címert l. MCK. I/82.
Boér (szkoréi).
Címert l. MCK. I/82.
Boeriu (polichnai), báró.
A bárói rangot, mint a Mária Terézia-rend vitéze, 1918. szept. 6. B. János vezérőrnagy nyerte. Ugyanő részesült 1917. okt. 13. a magyar nemesség adományozásában is.
Bogár (luzsoni).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 30.
Bogát (kostanjevaci és panosi), báró.
A magyar nemességet 1913. ápr. 12. B. István gyalogsági tábornok kapta. Nevezett 1918. okt. 17. bárói rangra emeltetett.
Bogáthy.
Címereslevele kelt 1608. (Biharm. lt.) Vö. MCK. I/83.
Bogáthy (deési).
Címert l. MCK. I/83.
Bogáthy (kibédi).
Címert l. MCK. I/83.
Bogdán (tiszahegyesi).
A nemességet 1912. ápr. 3. B. zsivkó, országgyűlési képviselő nyerte.
Bogdánfy (vajdahunyadi).
A Moldvából Hunyadmegyébe költözött Bogdán nevű örmény eredetű család sarja. A család nevét valószinüleg onnan kapta, hogy Moldvának régi magyar elnevezése Bogdánország és az onnan kijötteket bogdánoknak nevezték. A Vajda-Hunyadra telepedett család György nevű tagja (kit Simonnak is hívtak) és két fia János és Miklós 1667. jan. 29-én I. Apafi Mihály fejedelemtől nemességet kaptak, melyet 1667. febr. 19. és 1845. dec. 12. Hunyadmegye hirdetett ki. – Miklósnak a fia volt Bogdán, akinek fia Gergely vette föl a Bogdánfy nevet. Gergelynek a fia Deodát, 1809-ben résztvett az utolsó nemesi felkelésben; meghalt 1844-ben. Deodát fia Dániel (1815–1902.); 1851-ben felesége szülőhelyére, Tordára költözött, hol 1902-ben meghalt. – Címer: kék mezőben zöld földön szembefordult, arany sújtásos zöld ruhába öltözött, fején prémes süvegű vitéz jobbjában kardot tart; takaró: kék-ezüst, vörös-arany.
Leszármazás:
Dániel (1815–1902), neje, 1. Aszlányi Sarolta, 2. (esk. 1850. okt. 21.) Tutsek Mária (szül. 1825.). Gyermekei:
1-től: 1. Róza, férje Issekutz Pál;
2-től: 2. Teréz (sz. 1855.), férje Csonka Lajos;
3. Vilma (sz. 1857.), férje Issekutz Gergely;
4. Mária (sz. 1859.), férje Miron Kajetán;
5. Lajos (sz. 1861., † 1902.), neje (esk. 1890. máj. 31.) Retezár Irén. Fiai:
A) Géza (sz. 1893. márc. 23.), építész;
B) Jenő (sz. 1896. nov. 26.);
6. Ödön (sz. 1863. dec. 13.), ny. h. államtitkár. Neje (esk. 1893. szept. 23.) Magyary Klementina (sz. 1875. okt. 3.);
7. Ida (sz. 1865. okt. 7.), férje Pototzky Ottó.
Bogdány.
Címereslevele kelt 1586. aug. 8. – Vö. T. XXXII/88.
Bogdány (rettegi).
Címert l. MCK. I/84.
Boge.
Címereslevele kelt 1665. jul. 20. (MNMuz. lt.)
Bogor (alias Nagy).
(II. K. 298–9.) Címereslevele kelt 1660. máj. 3. (Veszprémm. lt.)
Bogovich.
Címereslevele kelt 1587. – Vö. T. XXI/96.
Bogye.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 41.
Bogyó (verebélyi).
Nyitram. 1765. évi nemesi bizonyítványa alapján 1770. Csanádmegyében kihirdetett család.
Bogyoszlai-Nagy.
Címereslevele kelt 1578. ápr. 10. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 200.
Bogyoszló.
Címereslevele kelt 1578. ápr. 12. (ápr. 10?; Sopronm. lt.)
Bohos.
Címereslevele kelt 1641. nov. 8. (MNMuz. lt.)
Boján (felsőszöcsi).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1676) család.
Bojér.
Címereslevele kelt 1661. máj. 13. (MNMuz. lt.)
Bojtor (veresmarti).
(II. K. 308–9.) Címereslevele kelt 1622. nov. 3. (Máramarosm. lt.) – Vö. még T. XXVIII/188.; Gorzó pk. 7.
Boka.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Bokos.
Címereslevelet 1658. márc. 10. közösen nyert az Abari családdal.
Bokovics.
Címereslevelét 1597. Zemplénm. hirdette ki.
Bokross (névedi).
Előnév adományozása 1917. máj. 8. B. János Nyitram. másodfőjegyzője részére. – Vö. II. K. 311.
Boldai (?).
Címert l. MCK. I/86.
Boldigh.
Trencsénm.-i család. – Vö. Gorzó pk. 7.
Boldy.
Címereslevele kelt 1646. okt. 19.; kihird. Gömörm. 1647.
Bolgár (sárdi).
Címert l. MCK. I/87.
Bolha (pelejti).
Címereslevelét 1624. Zemplénm. hirdette ki. – Vö. II/320.
Bolló (nagytállyai).
(II. K. 321.) Címereslevelet a Szép családdal együtt 1665. febr. 14. nyert.
Boltha (magyargáldi).
Címert l. MCK. I/87.
Boltos.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Bolyky.
Címert l. MCK. I/87. – Vö. még II/323.
Bonay.
Címereslevele kelt 1649. ápr. 29. (Veszprémm. lt.)
Bonta (örkényi).
A nemességet 1910. máj. 20. B. István ny. c. őrnagy kapta.
Bontó.
Erdélyi nemes család, mely a sepsiszéki Szemerjáról származik. Gáspár lófőszékely 1602. aug. 1-én hűséget esküdött I. Rudolf királynak. Az 1765. körül élő Györgynek unokája József szilágycsehi földbirtokos volt. – Címere: csücsköstalpú pajzs kék mezejében szemközt álló vörös ruhás mayar vitéz felemelt jobbjában görbe kardot tart s balját csipőjére támasztja. A jobbra fordított koronás nyilt sisak dísze: vörös ruhás könyöklő kar görbe kardot tart. A takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – Leszármazás:
György 1765; György 1796: szotyori Nagy Mária; Pál †; József * 1794 † 1869. 1. hatmansdorffi Hatfaludy Anna 2. Benkő Anna (* 1815. † 1874); 1. Anna * 1831. † 1911. 1. László Ferenc (* 1806. † 1860.) 2. 1860 : ákosfalvi Szilágyi János (* 1813. † 1871); Veronika * 1833. Dienes János; 2. Mária * 1837. † 1843.; Rozália * 1840. † 1917. 1. Kiss Lajos 2. Vargha Sándor; Terézia * 1842. Oláh György
Bonyhai (bonyhai).
Címert l. MCK.I/89.
Bonyitai.
Címereslevelét 1626. Zemplénm. hirdette ki.
Boócz (köpeczi).
(II. K. 255.) Ujabb leszármazás: Mihály (1825–1916), felesége Bertalan Borbála. Fia József (szül. 1863.), felesége (esk. 1893.) Kovács Ilona; Gyermekei. A) Lajos (szül. 1894.), felesége, 1. Garay Irén, 2. Hecht Mária, 3. Petheő Jolán; b) József (szül. 1895), felesége Bognár Róza; gyermekei: a) Ödön (szül. 1920.); b) Matild (szül. 1930.); C) István (szül. 1896.), felesége Rozits Vilma; fia István (szül. 1920.); D) Irén (szül. 1905.); E) Ilonka (szül. 1907.); F) Mihály (szül. 1908.);
Borbély (váradi).
Címereslevele kelt 1607. nov. 15. (Ered. a család tulajd.)
Borbély (gerlahi).
Címereslevele kelt 1612. jul. 6. (Aradm. lt.) – Vö. T. XXXII/88.
Borbély (bátori és beregszászi).
Címereslevele kelt 1612. – Vö. Siposs 155–6. (gen.)
Címereslevele kelt 1634. márc. 10.
Borbély (másképen Székely).
Címereslevele kelt 1649. (Leleszi conv. lt.) – Vö. T. XIII/138.)
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – L. Abari.
Borbély (károlyvári).
Címert l. MCK. I/90.
Borbély (kibédi).
Címert l. MCK. I/90.
Borbély (lippai).
Címert l. MCK. I/90.
Borbély (marosszeredai).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 33.
Borbély (mezőpaniti).
Címert l. MCK. I/143.
Borbély (rettegi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1654.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/363.
Borbély (másképen Fodor).
Komáromm.-től nyert nemesi bizonyítványt 1725-ben. – Vö. Alapi 24., 190.
Borbély (másképen Gallyay).
1690. Trencsénm.-ben hirdettetett ki.
Borcsa, l. Kolosváry-B. (kolosvári).
Bordács.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Címereslevele kelt 1682. ápr. 29.(Somogym. lt.)
Bordás (alias Gyula.)
Krasznam.-ben felvett (1770) család.
Borilits.
Címereslevele kelt 1597. aug. 1. (Mosonm. levéltár.)
Bornemisza.
Címereslevele kelt 1509. dec. 13. – Vö. T. XXIV/19.
Címereslevele kelt 1533. máj. 6. (MNMuz. lt.) – Vö. T. XXII/62.; MCK. I/91.
Bornemisza (ungvári).
Címereslevele kelt 1572. máj. 2. (Ungm. lt.) – Vö. MCK. I/43.
Címereslevele kelt 1579. – Vö. T. XXIV/19.
Címereslevele kelt 1659. okt. 29. – Vö. Alapi 190.
Bornemisza (munkácsi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1770.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/388.
Bornemisza, l. Thyssen-B. (kászoni), báró.
Boros.
Címereslevele kelt 1605. ápr. 26. (MNMuz. lt.)
Címereslevele kelt 1631. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/92.
Boros (berkeszi).
Címert l. MCK. I/92.
Boros-Tóby, l. Tóby.
Borovics.
Nemesi bizonyítványt 1723. Komáromm.-től nyert. – Vö. Alapi 24., 138., 191.
Bors.
Címereslevele kelt 1609. szept. 9. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/94.
Borsa (deési).
B.-Szolnokm.-ben felvett család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/360., 375.
Borsodi.
Címereslevele kelt 1641. jun. 2. – Vö. MCK. I/94.
Borsodi (csókfalvi).
Címert l. MCK. I/94.
Borsos.
(II. K. 383.) 1646. okt. 1. címereslevelét 1647. nov. 7. Zalam. hirdette ki. – A család Veszprémm.-ben 1734. jul. 1. kelt nemesi bizonyítvánnyal 1801. szept. 28. és 1836. szept. 20. Biharm.-ben igazolta nemességét. Ezidőtájban a családból József és Károly Köbölkuton laktak.
Egy másik ily nevű család címereslevele kelt 1655. ápr. 30. (Sopronm. lt.)
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Borsos (káposztásszentmiklósi).
B.-Szolnokm.-ben 1770. felvett család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/390.
Borsos (szentdemeteri).
Címert l. MCK. I/95.
Borsos.
(II. K. 383.) Az 1646. címereslevelet nyert család, vagy annak egyik ága a XIX. század közepén Zemplénmegyébe származván át, nemessége 1842. hirdettetett ki. A család a »szentgróti« előnevet használja.
Leszármazás: Benedek; fia György; fia András; fiai János; Péter és József;
Péter (1842.). Fia György, gazdatiszt. Felesége hubói Hubay Berta. Gyermekei:
1. István, ref. lelkész, Amerika;
2. József (szül. 1875. nov. 13.), kir. ügyészségi elnök (Szolnok); Felesége (esk. 1901. ápr. 21.) sarkadi Nagy Ilona. Fiai:
A) József, székesfőv. mérnök;
B) Béla;
3. Gyula. Fiai:
a) István, theológus;
b) Gyula;
4. Berta, férje Veress István;
Borsothy.
(II. K. 385. 1.) Címereslevelét II. Ferdinándtól 1623. jún. 4. Borsothy Pál és Lukács testvérek személyében kapta. Kihirdette ugyanebben az évben Veszprém megye. – Címer: kék mezőben zöld dombon álló arany sas; sisakdísz: könyöklő páncélos kar kardot tart; takaró: vörös-arany. – A családból nemesi bizonyítványt kaptak 1754. ápr. 4. István (Martos, Komárom megye), 1781. szept. 3. Pál (Szentes) és 1796. aug. 8. Ferenc (Pápa). Ez utóbbinak nemessége ugyanezen évben legfelsőbb helyen is elismertetett. – Leszármazás:
István (1754. Martos). Fia:
Ferenc (sz. 1733. márc. 20. Naszály, Komárom megye), később kiskunlacházai lakos. Fia:
Ferenc (sz. 1770. okt. 22.), utóbb velencei (Fejér megye) ref. lelkész. Fia:
József (sz. 1811. márc. 4., † 1885. jún. 3. Füzesgyarmat), ügyvéd és földbirtokos (Füzesgyarmat). Fia:
Géza (sz. 1855. jún. 2.), mérnök, földbirtokos (Füzesgyarmat). Neje Gundhárdt Mária. Gyermekei:
1. Ibolyka (sz. 1891. máj. 15.), férje sarkadi dr. Márkt Barna , Békés megye alispánja;
2. Erzsébet (sz. 1894. ápr. 29.), férje dálnokfalvi dr. Bartha Jenő orvos, ny. alezredes;
3. Mária (sz. 1896. máj. 28.), férje dr. Unger József ügyvéd, kir. járásbíró (Debrecen);
4. István (sz. 1899. dec. 23.), okl. gazda, földbirtokos (Füzesgyarmat). Neje kézdivásárhelyi Vásárhelyi Margit. Fia:
István (sz. 1930. jul.);
5. Juliánna (sz. 1903. okt. 20.), férje dr. vállyi Nagy István kir. törvényszéki bíró (Gyula);
A család az alsó- és felsőborsási előnevet használja.
Borza.
Címert l. MCK. I/95.
Borzás (nagyváradi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1770.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/390.
Borzás (ujfalusi).
Ugyancsak B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/389.
Borzás (vajai).
Címert l. MCK. I/95.
Borzás (füzesi).
B.-Szolnokm.-ben felvett (1778.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/399.
Borzay (borzai).
Címert l. MCK. I/95.
Bosenyey.
Címereslevele kelt 1583. ápr. 28. (Somogym. lt.)
Bosenyik.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 8.
Bosnya, l. Radnyáki B.
Bosnyák.
Címereslevele kelt 1625. – Vö. Alapi 138.
Bosnyák (dévai).
Címert l. MCK. I/96.
Bosoky.
Címereslevele kelt 1640. máj. 20. (Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 3., 72., 139.
Bossa.
Címereslevelét 1600. Zemplénm. hirdette ki.
Bossányi (borsódi).
A nemességet 1918. máj. 2. B. Endre kapta.
Bosura.
Címereslevele kelt 1659. aug. 22. – Vö. Sándor I/96.; MCK. I/96.
Bósvai.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 8.
Bosy.
Címert l. MCK. I/95. – Vö. II/394.
Bosznay (rarancei).
A nemességet 1918. aug. 5. hősi halált halt B. Ferenc őrnagy fiai: Géza és Imre kapták.
Bota (szabédi).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 32.
Botfalvi (rettegi).
B.-Szolnokm.-ben felvett (1654.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/361.
Both.
Címereslevele kelt 1633. jun. 20. – Vö. Ll. I/59.
Bothos (kelementelki).
Címert l. MCK. I/96–7.
Nemesi bizonyítványt 1718. nyert Komáromm.-től – Vö. Alapi 24., 139., 191.
Bottha (hollómezei).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/362.
Bott.
(II. K. 404.) Címereslevele kelt 1635. jan. 17. (Komáromm. lt. – Vö. Alapi 3.; MCK. I/97.
Bottlik (apáthi-kéri) báró.
(II. K. 444–5.) A családból a bárói rangot 1917. okt. 5. Bottlik István földmívelésügyi miniszteri államtitkár kapta. – Vö. M. főrangú családok 54–5.
Boytha (bethleni).
(II. K. 407.) Az 1850. született B. József m. kir. egészségügyi főtanácsosnak András nevű fia felesége (esk. 1928. dec. 11.) benicei és micsinyei Beniczky Annie. Fia György-József (sz. 1929. okt. 5.)
Bovánkovich.
Címert l. MCK. I/98.
Boyer.
Címereslevele kelt 1599. szept. 18. – Vö. T. XXXII/88.
Címereslevele kelt 1601. ápr. 21. – Vö. T. XXXII/88.
Boyza.
Címereslevele kelt 1511. dec. 2. – Vö. T. XXXII/88.
Boza.
Címereslevelet a Kisiry-családdal 1657. jun. 30. nyert.
Bozak.
Címereslevele kelt 1606. (Ered. B. György tulajd.)
Bozáros.
Címert l. MCK. I/98.
Bozó (dinyebereki és ágodi).
(II. K. 410–12.) A család régebbi történetét az alábi adatokkal egészítem ki.
A családi hagyomány szerint Burgundból menekült és a vezérek korabeli rablóhadjáratok alatt Lombardiában a magyarokhoz csatlakozott család, mely Baranyában letelepülve, új lakóhelyét régi lakóhelyének emlékére Digneberque-nek nevezte el, melyből a magyar kiejtés szerint a Dinyeberke, illetve Dinyeberki név alakult ki. A község, mely ma is fennáll, a régi okmányokban ezen két formában említtetik, sőt a lakosok ma is mindkét néven nevezik, hivatalosan azonban Dinnyeberki (pedig a dinnyéhez semmi köze). Ágod község, melyet a »Hunyadijak kora« című munka mint meglevőt sorol fel, Szigetvár ostroma alkalmával elpusztult. A család már az Árpádházbeli királyok alatt birtokos nemes család, melyről a legrégibb adat a »váradi regestrumban« található, mely 1230-ban sorol fel egy Bozót, aki megyei pristaldus.
I. Róbert Károly király 1305. megerősíti Bozó Vincét és fiát Pétert Dinyeberki és Ágod községek és a zigedi (szigeti) jószágrészek birtokaiban I. (nagy) Lajos király ügyvédje Wesser István visszafoglalást akart foganatosítani, melynek a Bozó és Vitha családbeli tulajdonosok ellenmondottak és bemutatták I. Lajos királynak 1367-ben kelt levelét, mely I. Károly királynak 1305-ben, s a pécsi káptalannak 1320-ban kelt kiváltságos leveleit átírja. Ezek után László nádor 1372-ben kelt oklevelében az említett okleveleket átírva, Bozó Pétert fentemlített birtokaiban megerősíti.
Királyi megerősítést nyert még a család Zsigmond és V. László királyoktól, utóbbi 1456-ban Dinyeberky Nagy Bozó Andrásnak Agatha és Ilona asszonyleányait fiusítja, továbbá I. Mátyás királytól 1468-ban kelt adománylevelekkel.
A török hódoltság alatt és az azt követő időszakban a család elszegényedett, a birtokrendezés kiforgatta őket ősi birtokaikból, ezekért a 17-ik század végén s a 18-ik elején pörösködnek, de eredménytelenül s a család nemcsak ősi birtokait vesztette el, hanem nemesi jogaitól megfosztva, jobbágysorba süllyedt.
A 18-ik század elején nemességének elismeréséért pörösködik a család. Az 50 évig tartott pör eredményeképen aztán Baranyamegye 1752. okt. 25. majd a Bozó József részére 1779-ben, végül pedig a Bozó Antal részére 1831-ben nemesi bizonyítványt adott ki.
A családnak a II. kötetben közölt leszármazásához a következő újabb adatok kapcsolandók: Aladár leánya, Eszternek férje Dömötör László; Géza (szül. 1861.) gyógyszerész, felesége Seeger Róza; leánya Ilona; Róza (szül. 1864.) † 1929.; Andor (szül. 1894.); és Levente (szül. 1897.); 1917-ben, illetőleg 1918. a világháboruban hősi halált haltak;
Antal (szül. 1876. † 1917.); fia Ákos a vitézi rend tagja; másik fia Aladár 1913. született.
Antal (szül. 1876. † 1917.); fia Ákos a vitézi rend tagja; másik fia Aladár 1913. született.
Bozóky (pilismaróti).
Előnév adományozása 1907. dec. 10. B. Alajos kir. tan., jogakadémiai igazgató részére. – Vö. II/413.
Bozor.
Címereslevele kelt 1646. nov. 30. (Nyitram. lt.) – Vö. MCK. I/98. és MNCs. II/413.
Bozsóky, l. Horváth-B.
Bögözi (göcsi).
Címert l. MCK. I/99.
Böhm.
Címereslevele kelt 1790. nov. 18. (MNMuz. lt.) – Vö. MCK. I/99.
Böhm, l. Gyöngyössy.
Böhmer.
Címert l. MCK. I/99.
Böjtös (Böytes).
Címereslevele kelt 1680. jul. 20. (Sopronm. lt.)
(II. K. 418.) A közölt leszármazást kiegészítő datok. Az 1842. elhalt B. Imre 1795. jan. 13. Szentesen született. Fiának, Árpádnak nővére Ilona (Böjtös Árpádné). Imre felesége Novák Mária; gyermekei: 1. Mária (szül. 1905. aug. 17.). 2. Andrea (szül. 1906. nov. 30.); 3. Imre (szül. 1911. nov. 15.).
Bölcskey.
Komáromm.-ben igazolt (1838.) család. – Vö. Alapi 192.
Bölöni.
Címereslevele kelt 1607. (Biharm. lt.) Vö. MCK. I/99.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. kapott.
Böszörményi.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Böszörményi (nagybányai).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába felvett család.
Böte.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 8.
Bötkös.
Baranyam.-ben élt család. – Vö. Andr. 106.
Bradács.
Címereslevele kelt 1687. nov. 19. Kihird. 1688. Gömörm. – Vö. MCK. I/100.
Bradarovics.
Címereslevele kelt 1610. – Vö. Barna-Sümeghy 31.
Brai (szécsényi).
Előbb Breuer. – Az adatokat l. ott.
Bran (gyulafehérvári).
Címereslevele kelt 1717. dec. 1. – Vö. MCK. I/100–1.
Branyik.
(II. K. 429.) Nemesi bizonyítványt 1816. Komáromm.-től nyert. – Vö. Alapi 192.
Brassai, l. Fodor (alias B.)
Brausz.
Nemesi bizonyítványt Komáromm.-től nyert 1717. – Vö. Alapi 192.
Brázay (pellérdi).
(II. K. 431.) Ujabb adatok: az 1870. született Kálmán megh. 1914. aug. 10. Gyermekei közül Kálmán hősi halált halt 1916. – Zoltán (esk. 1898. szept. 22.) m. kir. kormányfőtanácsos.
Brazul-Boér, l. Literáti (alias B.-B.)
Brecht.
Címereslevele kelt 1719. – Vö. T. XXIX/160.
Brecskovszky.
(II. K. 432.) Címereslevele kelt 1777. nov. 20. (Szepesm. lt.) – Vö. még Közl. Szepesm. multj. IV/44.; MCK. I/101.
Bréda.
Címert l. MCK. I/101. – Vö. még MNCs. II/432.
Bredács.
Címereslevelet a Tienes családdal 1682. jul. 29. nyert; kihird. Gömörm.
Breit (doberdói).
A nemességet 1916. febr. 15. B. József vezérőrnagy kapta.
Brenczó.
Címereslevele Ungm. lt.-ban. – Vö. MCK. I/143.
Brenzovich.
(II. K. 433.) Címereslevele kelt 1662. jul. 14. (Ungm. lt.) Kihird. 1663. Ungm. – Vö. MNCs. I/101.
Bresovics.
Címereslevele kelt 1601. ápr. 2. (Szepesm. lt.) Kihird. 1604. Nyitram.
Breszniczky.
Címereslevele Torontálm. lt.-ban.
Bresztel (Brestel).
(II. K. 433.) Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Abaujm.-ban élt a család.
Bresztyenszky (bresztyennei).
(II. K. 433–4.) Címereslevele kelt 1726. (Ered. a család birt.) – Vö. még Ll. I/62.; MCK. I/101.; Bácsm. monogr. II/574.
Breuer.
A nemességet 1911. máj. 12. B. Jakab (József) mexikói svéd főkonzul kapta. Névváltoztatás Brai-ra a »szécsényi« előnév adományozása 1912. márc. 20.
Breuer (mocsai).
A nemességet 1918. febr. 13. B. Lajos ny. ezredes kapta.
Breznay.
Címereslevele kelt 1630.; kihird. 1687. Gömörm.
Broniszlay.
Címert l. MCK. I/102.
Brotár.
Címert l. MCK. I/103.
Brozure.
Címereslevele kelt 1659. aug. 22. – Vö. Sándor II/96.; MCK. I/103.
Brukner.
Címereslevele kelt 1638. márc. 28. (MNMuz. lt.)
Brullyai.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Brunader (szolnoki).
A nemességet 1917. máj. 9. B. Károly ezredes kapta.
Bründl (kutasi).
A Bründl János egészségügyi és fütőberendezési gyár is százéves multra tekinthet vissza. Maga a család a csehországi eredetű s a repin-i születésű Studnitzka Vencel lakatos személyében telepedett le a XIX. század első negyedében Pesten, nevét Bründl-re németesítette s 1829. aug. 12. polgárjogot nyer.
A foglalkozás apáról fiura öröklődött; Bründl János aztán oly magas szinvonalra emelte az üzemet, hogy 1914. máj. 17. magyar nemességet is nyert a következő címerrel: kerek talpú, balharánt vágott pajzs, melynek felső kék mezejében két hatágú csillag, a jobboldali csillag alatt pedig stilizált ezüst liliom lebeg; az alsó vörös mezőben nyolcküllős ezüst fogaskerék közepéből felnyúló, könyökben meghajlott meztelen férfikar barnanyelű ezüst kalapácsot tart; sisakdísz: 3 fehér strucctoll; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
A család ekképen vezethető le nevezett Vencel-től:
Vencel * 1785. V/29. Kapeller Zsuzsánna (* 1795. VIII/9.); József Perwanger Alojzia; János * 1861. V/17. Wien Wlcsek Anna Rozália; János-József * 1901. II/5. Melczer Margit; Alojzia-Emma * 1903. V/20. Szeliga Markowski László lengyel követségi titkár (Varsó); Imre-Frigyes * 1906. X/17;
Bubanovics.
Címereslevele kelt 1792. jul. 26. – Vö. Lasz. 10–11. és MNCs. II/449.
Bucsánszky (pápai).
Címert l. MCK. I/108.
Bucsu.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 8.
Bucsi (Bucsy, fogarasi).
Címert l. MCK. I/108.
Bucsi (vajdahunyadi).
Címert l. MCK. I/104.
Buczkó.
Címert l. MCK. I/104.
Buda.
Címereslevele kelt 1608. (Biharm. lt.) – Vö. MCK. I/104.
Buda (imecsfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Háromszék 94.
Budaki.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/373.
Buday.
Címereslevele kelt 1649. ápr. 29. Nemesi bizonyítványt 1831. Komáromm.-től nyert. – Vö. Alapi 192.
Címereslevele kelt 1662. jul. 29. – Vö. MCK. I/105.
Címereslevele kelt 1665. ápr. 8. – Vö. MCK. I/105.
Buday (másképen Rácz).
Címereslevele 1690. jun. 16. kelt. (Sopronm. lt.)
Buday (belényesi).
Előnév adományozása 1911. szept. 16. B. János, a szegedi tábla ny. tanácselnökének.
Buday (besenyői).
Székely család. – Vö. Pálmay: Háromszék 99.
Budinszky.
Lengyel eredetű, utóbb Magyarországba származott család. Régi leveleken található címere: kék mezőben hármas zöld halom középsőjén koronából kinyúló vörös ruhás kar kezében kardot tart; sisakdísz: nincs; takaró: vörös-arany-piros, kék-ezüst. – Leszármazás:
András sz. 1780., mh. 1838. IV/21. notarius (Nagy-Kartal) Julianna Hanula; Lipót sz. 1820. VIII/9. Kartal mh. 1877. Hévizgyörk jegyző d’ Hauer Constancia (sz. 1820. Szügy mh. 1915. VI/16. Szeged); Antónia Ujlaki Mihály; Ernő sz. 1853. I/18. Kartal mh. 1912. X/21. Budapest műépítész zákányi Pálfy Margit (sz. 1862. VI/30. Szeged); Emil sz. 1860. V/26. Hévizgyörk mh. 1894. V/30. Nagyszeben káptalani intéző (Eger); Endre sz. 1902. IV/11. Bpest okl. mérnök (Szeged) 1917-ben Pálfy István örökbe fogadta („Pálfy-Budinszky”, pusztakulcsi Huttkay Magdolna (sz. 1902. III/25. Pápa); Eszter sz. 1927. IX/4. Szeged; Agenor sz. 1930. I/25. Szeged
Vö. II. K. 461. és MCK. I/105.
Bugyács.
Komáromm.-től 1788. nyert nemesi bizonyítványt. – Vö. Alapi 192.
Buja.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 42.
Bujna.
Komáromm.-ben előfordult család. – Vö. Alapi 279.
Bukavina (klanacko-poljei).
A nemességet 1914. jun. 8. B. János ny. c. vezérőrnagy nyerte.
Bukhassi.
Címereslevelet a Lönkey-családdal 1681. szept. 20. nyert.
Bukó.
Címert l. MCK. I/106.
Bunyáki.
Címereslevele kelt 1615. márc. 4. (Gyfv. LR. VIII.) – Vö. Siebm. erd. 263.
Buócz (tarnói).
(II. K. 470.) A családból B. István (ezredes) »tarnói« előnevének épségben tartása mellett 1908. jan. 1. nevét Tarnóy-ra változtatta. – Leszármazás:
János bényi Szalay Cecile; Kálmán; Béla; Irma; Lajos; István ezredes „Tarnóy”; Imre jb. alelnök; Jolán Ács-Nagy Ferenc; Janka Versényi Pál; Erzsébet Balogh János; Béla rendőrfőkap. helyettes (Szeged); Mária Kunbráth József; Elemér * 1913; Ákos * 1916; Margit * 1918; Zoltán * 1920;
Bura (alias Erdő-Pap).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 8.
Burdács.
Nemesi bizonyítványt 1777., 1835. Komáromm.-től kapott. – Vö. Alapi 192.
Burián (dedinai).
Nemességét 1766. dec. 29. Zólyomm.
A nemességet 1914. márc. 3. B. Lajos ny. c. ezredes kapta.
Burián (rajeci) gróf.
(II. K. 471–2.) A grófi rang aodmányozásában 1918. máj. 11. báró B. István külügyminiszter részesült. – Vö. még Barna–Sümeghy 31–2.
Pozsonym.-ben élt család. Az 1673. évi nemesi összeíráskor Korompán élt György. Innen Alistálra költözött s unokája, János 1735., illetőleg 1766. dec. 29. Pozsonym.-től nyert nemesi bizonyítványát 1767. márc. 31. Győrm.-ben hirdette ki.
Burján.
Címereslevele kelt 1578. ápr. 11. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 265–6.
Burján (nagycsepcsényi).
Címert l. MCK. I/108.
Burján, l. Fejér-B.
Bury (bányai).
Címert l. MCK. I/108.
Burzó (felsőszöcsi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/363., 383., 384.
Bus.
Címereslevele kelt 1687. – Vö. Alapi 25.
Bussányi, l. Adamovics (alias B.)
Bustya.
Címert l. MCK. I/108.
But.
B.-Szolnokm.-ben élt (1676.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/377.
Buthor (jablonowai).
Címereslevele kelt 1430. jul. 11. (MNMuz. lt.)
Butka.
Leszármazását l. NI. pk. 160–2. – Vö. még MCK. I/143.
Buttyán.
B.-Szolnokm.-ben élt (1676.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/372.; Gorzó pk. 8.
Buttykay.
Máramaros-, Szatmár-, Ugocsam.-ben is élt ily nevű család. Ugocsam.-ben 1805. Mihály Sasvárott és Kökönyösdön birtokos; Menyhért 1837. Ugocsam. főügyésze. A család szatmárm.-ben Tiszabecsen birtokolt. Címerpecsét Szatmárm. lt.-ban. – Vö. NI. II/276.; Siebm. 92.
Butuza.
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/385.
Buzás (nagyváradi).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/389., 391.
Buzgány.
Aradm.-ben is élt ily nevű család. – Vö. Márki II/668. és MNCs. II/483.
Bük.
Címert l. MCK. I/109.
Bükösi.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Bürger (boroskrakkói).
Nemességet 1914. jun. 26. B. Albert marosváráshelyi sörgyáros nyert.
Carina.
Címereslevele kelt 1675. ápr. 20. (MNMuz. lt.) – Vö. Siebm.horv. 84.
Castaldo, gróf.
Címert l. Siebm. erd. 35.
Cattaui.
A nemességet 1911. szept. 29. C. Mózes bey, cairói lakos, bankár, a cairói Osztrák-magyar segélyegylet elnöke kapta.
Cech (lutowiskai).
A nemességet 1918. jan. 9. C. Vilmos honvéd ezredes kapta.
Ceto.
Címereslevele kelt 1678. jun. 11. Kihirdette Sárosm. – Vö. Csoma 658.
Chanov-nemzetség.
l. Karácsonyi III/197.
Cherebo (verebélyi).
Címereslevele kelt 1562. szept. 27. (Cherebo Tódor tulajd. Verebély). Kihirdette Barsm.
Cherny (Cserny).
(III. K. 110.). Címereslevele kelt 1666. márc. 20. (OL: Htt. Nob. Poson) – A családból Miklós főhadnagy-hadbiró 1883. okt. 15-én 13.993 sz. a nemesi bizonyítványt nyert Pozsonym. alispánjától.
Chese.
Címereslevele kelt 1418. márc. 29. (MNMuz. lt.) – Vö. Fejérpataky I/53–4.; T. XVII/155.
Chiute.
Címereslevelét 1620. Zemplénm. hirdette ki.
Cholnoky (csolnoki).
(II. K. 18–19.) Antal fia Lászlónak felesége Holló Teréz volt. Ferenc fiának András nevű fia 1859. nov. 9. Kecskeméten született s 1882. jul. 2. ugyanitt vette nőül Dotisz Rónai Herminát, akitől 1890. febr. 26. született Endre tanító. 1912. nov. 16-tól felesége Horváth Mária. Testvérei Aranka, férj. Teleki Endréné; Mariska, férj. Merkner Kálmánné; István (szül. 1897. jul. 3.) és Ferenc (szül. 1900. máj. 12.)
A II. táblán feltüntetett Imrétől (szül. 1851.) a család újabb leszármazása:
Imre (szül. 1851.); gyermekei:
1. Imre (szül. 1887. Budapest), kir. közjegyző (Budapest). Felesége athiai és ikáchi Péterffy Alice. Gyermekei:
A) Edit.; – B) Imre; – C) Tamás;
2. László, orvos;
3. Tibor, orvos;
4. Ilona, férje mándi Mándy Jenő;
5. Kornélia;
Chopnyák.
Címereslevele kelt 1650. ápr. 7. (Veszprémm. lt.)
Chováncsek.
Címert l. MCK. I/113.
Chovján.
Címereslevele kelt 1795. jul. 9. (LR. LVIII/735.).
Chrenóczi-Nagy.
(III. K. 21.) A családból Nagy József dr., Nyitram. főorvosa s Nagy Ambrus, nyitrai püspöki uradalmi ügyvéd és vm. tb. ügyész 1884. febr. 2. nevüket C.-N.-ra változtatták.
Chrepnyák.
Címereslevele kelt 1650. ápr. 7. (Sopronm. lt.)
Chrisoskolos.
Nemesi bizonyítványt 1694. Komáromm.-től nyert. – Vö. Alapi 194.
Christe (dáli).
A nemességet 1918. ápr. 3. C. Oszkár ny. ezredes kapta.
Chyura.
Címereslevele kelt 1578. ápr. 12. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 218: Kunics.
Cicatricis (dezséri).
(III. K. 24.)
Trencsénmegyei eredetű család, amely Dezser nevű községben volt birtokos. Ádám és István testvéreknek, valamint azok gyermekeinek – névszerint: Ádám által János, András, Mária és Annának, István által András, Mihály és Istvánnak – III. Károly király 1720. ápr. 20-án adott címereslevelet, melyet Trencsénmegye 1720. aug. 28. hirdetett ki.
Címer: kék mezőben, zöld halmon koronában fészkelő, fiait vérével tápláló kiterjesztett szárnyú pelikán; sisakdísz: a pajzsalak; takaró: vörös-ezüst, kék-arany.
A család származási helye után a »dezséri« előnevet használja. Egyes ágai Trencsénm.-ből származtak Hont-, Gömör-, Nyitra-, Torontál- és Csongrádvármegyékbe is, hol nemességük kellő igazolást és kihirdetést nyert.
Igy Trencsénvármegyének 1769. márc. 19. és 1811. ápr. 22. Torontálvármegyének 1817. jan. 11. tartott közgyűlési határozatai s Trencsénvármegyének 1768. és 1803. évi nemesi lajstromai igazolják a család nemességét.
A nemességszerző Ádám elsőszülött fiágának leszármazását az előbbi családfa mutatja:
Leszármazás:
Ádám 1720; János Bachó Borbála; András † ; Mária; Anna; Pál * 1734. aug. 5. Fekete Juliánna; István; Tamás * 1756. dec. 21. 1: Országh Judit 2: Lászka Erzsébet; Mihály * 1779. jul. 28. Béla-Bányán 1 : Rudics Éva 2 : Hanyek Juliánna; Mária; Pál * 1827. jul. 1. Andocs; Sándor * 1833. febr. 28. Ny.-Apátin; István Rehák Róza; Miklós; Károly; Géza Csejtey Piros; Béla; Kálmán Dietzel Mária; Etel; Lajos Windisch Ilona; Gyula †; Paula; János †; Iréne; Lajos h. h. h. 1916. aug. 26.; Ilona Jurenák Kálmán; Vilma Scherg Károly; Béla héjasfalvi Héjjas Jolán; Kálmán; Béla; László hősi halált halt 1917.; Géza; Ferenc; Irén; Elemér;
A családból József Torontálmegyének táblabirája volt, Pál az 1848/49-i szabadságharcban mint a 3. honvédzászlóalj főhadnagya harcolt a világosi fegyverletételig, az alkotmány helyreállítása után pedig mint Szentes város főjegyzője működött. Fiai közül Géza Csongrádvármegye aljegyzője volt; Béla Derekegyház község főjegyzője; Lajos, királyi tanácsos, a Lipótrend lovagja, Csongrádvármegye alispánja, később ugyanezen vármegye, valamint Szeged sz. k. város és Hódmezővásárhely törvh. j. város főispánja,
a magyar országgyűlés felsőházának tagja, Csongrádvármegye törvényhatóságának örökös tagja, a Kőrös-Tisza-Marosi Árm. Társ. elnöke.
a magyar országgyűlés felsőházának tagja, Csongrádvármegye törvényhatóságának örökös tagja, a Kőrös-Tisza-Marosi Árm. Társ. elnöke.
Clairfait, l. Clerfait, gróf.
(III. K. 27.)
Comáromy (kóji).
Az irodalmi repertóriumhoz l. még NI. VI/318–9.; Abaujm. monogr. 531.; szabolcsm. monogr. 522.; Csizmadia 37.
Conrad-Hauer, báró, l. Hauer, báró.
Copaitich (bakari).
A nemességet 1910. máj. 19. C. Zsigmond, a magyar-horvát tengerhajózási r.-t. elnöke kapta.
Corcek (mieléci).
A nemességet 1918. máj. 23. C. Ferenc ny. altábornagy kapta.
Crausz (nagykéri).
Vö. még NI. IV/192–3; Siebm. 177.; Közl. Szepesm. multj. IV/47–8. (gen.)
Crausz (lublóvári).
Előnév adományozása 1911. aug. 24. C. Gyula ügyvéd, szentendrei és C. Géza alerdőfelügyelő, miskolci lakos részére.
Craz, gróf.
Címert l. T. III/132.
Criste (dáli), l. Christe (dáli).
Csabay.
Címereslevele kelt 1557. márc. 6. (Nyitram. lt.) – Vö. MCK. I/11.
Csabay (másképen Tóth).
Címereslevele kelt 1622. márc. 9. – Vö. Bor. I/208.
(III. K. 38.) Címereslevele (1648. dec. 18.) Vezsprémmegye lt.-ban.
Csabay (cófalvi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/389.
Csádváry.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 9.
Csahóczi.
Címert l. MCK. I/116.
Csákány.
Címereslevele kelt 1622. aug. 20. (Komáromm. lt.) – Vö. Alapi 2., 26., 140.
Csákányi (herepei).
A családi hagyomány és régi feljegyzések szerint kumán-eredetű család, mely a XII. században költözött be Magyarországba. Ugyanezen források szerint Cs. Géza A XIII. század végén IV. László királynak egyik kedvelt embere volt. Egyik későbbi leszármazottja, Mátyás több hadi hőstettet vitt véghez a háborúkban. A család korábbi címereslevele 1622. erősíttetett meg. Címer: négyelt pajzs; az 1. és 4. vörös ékkel hasított ezüst mezőben három (1+1+1) zöldelő fa; a 2. és 3. vörös-
és kékkel négyszer vágott mezőben befelé fordult arany oroszlán; 2 sisak; sisakdísz, 1: két (vörös- és ezüsttel vágott) szárny között kinövő fa; 2: két (vörös- és kékkel vágott) szárny között növekvőleg az oroszlán; takaró: (vörös-ezüst, kék-arany). A családból származik Cs. Győző, egyetemi m. tanár, főorvos; neje (esk. 1921. nov. 30.) br. Petrichevich-Horváth Margit (szül. 1899. szept. 25.).
és kékkel négyszer vágott mezőben befelé fordult arany oroszlán; 2 sisak; sisakdísz, 1: két (vörös- és ezüsttel vágott) szárny között kinövő fa; 2: két (vörös- és kékkel vágott) szárny között növekvőleg az oroszlán; takaró: (vörös-ezüst, kék-arany). A családból származik Cs. Győző, egyetemi m. tanár, főorvos; neje (esk. 1921. nov. 30.) br. Petrichevich-Horváth Margit (szül. 1899. szept. 25.).
Csáky.
Címereslevele kelt 1625. ápr. 18. – Vö. Csoma 658.
Csáky.
(III. K. 47.) Címereslevele (1715. ápr. 30.) Gyöngyös v. levéltárában.
Csala.
Címereslevele kelt 1618. márc. 20. (OL.: Cath. Nob. Arm. Szabolcs).
Csalykó.
Címereslevelét 1623. Zemplénm. hirdette ki.
Csanády.
Címereslevele kelt 1559. jul. 10. (Biharmegye lt.)
Csanády (békési).
Előnév adományozása 1916. márc. 3. Cs. Frigyes altábornagynak.
Csanády (kövesdi)
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 33.
Csányi.
Nemességét 1625. Zemplénm. hirdette ki.
Csapó (kecskeméti).
Címereslevele kelt 1652. – Vö. Barna–Sümeghy 32. (gen.)
Csapó (másképen Piernik).
Címereslevele kelt 1657. jan. 31.; kihird. 1657. ápr. 10. és 1701. jun. 6. Gömörm.
Csapó (felsőszopori).
Sopronm.-i birtokadományos család.
Császkai.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 39. és MNCs. III/65.
Csát.
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/382.
Csata (mihályfalvi).
Nemességét 1609. szept. 10-ről l. Gyfv. LR. VI/308. – Vö. MNCs. III/65.
Csatáry.
Címereslevele kelt 1605. dec. 12. – Vö. T. 1905/178.
Csató (alias Varga).
Címereslevele kelt 1659. jul. 29. – Vö. Bor. I/231.
Csató, l. Kolosváry-Csató (kolozsvári).
Csávossy (csávosi és bobdai), báró.
(III. K: 75.) A családból Cs. Béla 1911. máj. 6. bárói rangra emeltetett. – Vö. még Szerencs 1907/511.
Csécs (bözödi).
Székely család. – Vö. Gyfv. LR. XX/570.
Csécsi-Nagy.
(III. K. 77.) Armálista család, mely címereslevelét II. Ferdinándtól 1635. jan. 12. Nagy Márton személyében kapta. Kihirdette ugyanezen évben Sárosmegye. – Címer: kék mezőben hármas halom koronás középsőjén álló griff jobbjában kardot tart; sisakdísz: a griff növekvőleg; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. A nemességszerző András nevű fiának Mihály nevű fia 1694. Csécsre nyert adományt. Utódai közül Csécsi-Nagy Mihály és János 1780. dec. 14. Zemplénmegyétől nyertek nemességükről bizonyítványt. – Leszármazás:
István (sz. 1734.), ref. lelkész. Neje Börcsök Sára. Fia:
János (sz. 1772. márc. 19. Derecske). Neje Böttösi Zsuzsa. Fia:
Imre (sz. 1804. nov. 28. Érkeserű). Neje németújfalvi Simonffy Johanna. Fia:
Miklós (sz. 1840. máj. 2. Debrecen). Neme (esk. 1864. nov. 20. szatmár) lykovitsi Horváth Katalin. Gyermekei:
1. Miklós (sz. 1865. szept. 2. Szatmár), m. kir. udvari tanácsos, ügyvéd. Neje Muzsik Kornélia (sz. 1875. márc. 16. Budapest). Fia:
Miklós (sz. 1902. febr. 9. Budapest);
2. Imre (sz. 1868. máj. 11.), altábornagy. Neje Mayer Aranka († 1929. dec. 13.). Gyermekei: a) Aladár (sz. 1893.); – b) Imre (sz. 1894.); – c) Emil (sz. 1896.); – d) László (sz. 1899.); – e) Miklós (sz. 1904.);
3. Jolán;
4. Erzsébet († 1921. aug. 6.). Férje (esk. 1894. máj. 4.) Csécsi Imre, ref. lelkész;
5. József (sz. 1876.);
6. Jenő (sz. 1878.);
Csegöldi.
Címert l. MCK. I/120. – Vö. MNCs. III/78.
Csegze (barátosi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Háromszék 97.
Cseh (désaknai).
Címert l. MCK. I/121. – l. még MNCs. III/81.
Cseh (szentgericei).
Címert l. MCK. I/121.
Cseh (szentkatolnai).
(III. K. 82.) l. még Pálmay: Háromszék 100. (gen.); Gf. II/38.; Békésm. tört. III/174.
Cseh, l. Dancsa (alias Cs.)
Csehik.
Címereslevele kelt 1647. febr. 1.; kihird. Gömörm.
Csehy.
Címereslevele kelt 1630. márc. 3. – Vö. Csoma 658.
Címereslevele kelt 1630. máj. 3. (Győrm. lt.)
Cseke.
Címereslevele kelt 1630. máj. 8.; kihird. Zemplénm. (OL: Cath. Nob. Arm. Szabolcs.) – Vö. Sümeghy-Barna 33. (gen.)
Címereslevele kelt 1673. okt. 20. (OL: Cath. Nob. Arm.Szabolcs.)
Cseke (szovátai).
Címert l. MCK. I/122.
Csekme (zabolai).
Székely család. – Vö. Pálmay: Háromszék 97.
Cselei.
Címereslevelét 1580. Zemplénm. hirdette ki.
Cselley (ürményi).
A nemességet 1914. jun. 2. Cs. János kir. tanácsos, magyaróvári kir. közjegyző kapta.
Csemiczky (csemiczei).
(III. K. 91–2.) A család leszármazása visszavezethető a XIII. század közepéig. Legrégebbi leszármazása ízről-ízre ekképen jön le: Zemche (1250); fia Móric (1287); fia Aladár (1317); fia György (1340); fia Imre, már Cs.-néven (1401); fia György (1475); fia György; fia Miklós (1582); fia János; felesége Andreánszky Borbála; fia Benedek, felesége Bobrovniczky A.; fia Péter; fia György; fia János, akitől a leszármazás a következő:
I.
János 1754/55. Liptóm. 1 : Meleky Mária 2 : Meleky Éva; János * 1751. VIII/23. behárfalvi Sándory Mária (Csemicz); Miklós * 1790. VI/1. 1820. XII/2: Andaházy Anna; László * 1793. XII/20. Zmeskál Ludovika (Csemicz) l. II. tábla; Éva Okályi Mátyás; Johanna Strompf N.; Júlia Kakusz Miklós; Rozália * 1823. X/30. † 1885. VI/29. Ferjencsik Dániel (1801–1877.); Franciska * 1826. XII/4. † 1908. X/6.; Emilia Szemessy Boldizsár († 1906. III/7.); Péter * 1825. VI/26. † 1903. IV/20. 1879. I/29. Zmeskál Gizella; Zoltán * 1880. III/29. főmérnök (Szikszó); Gusztáv * 1882. VI/1. Csemicz festőművész Elza 1884–1889.;
II.
László Zmeskál Ludovika l. I. tábla; Frigyes 1824–1885, 1855. X/22.: Petróczy Kornélia; Szidónia 1830–1885. 1851. X/25.: Platthy Jenő; István 1831–1903. 1861. VIII/4.: Petróczy Hermina († 1911, IV/30.); József * 1833. † 1877. 1864. VII/25.: Zmeskál Gizella; Ilona * 1865. VIII/15. 1: Füredi (Varga) Ede † 2 : Rimay Zoltán (Szikszó); Aladár * 1866. X/8. ny. erdőtanácsos 1905. XI/11. Radocsay Mária; Gyula * 1870. V/22. bizt. felügy. Tulics Ágosta; Gizella * 1868. † 1918 Kimó József († 1910.); Márta * 1872. I/16. 1 : Nemes Pál † 2 : Novák György († 1926.); Ödön * 1906. XI/24.; Lili; László * 1915. VIII/1.; Lenke * 1906. XI/5. 1925 : Kiszely Árpád; László * 1909.; Sári; Aladár * 1916.; Anna * 1858. I/16. 1901 : Keil Aladár; Pál 1860–1910. mérnök Tóth Bianka († 1925.); Frigyes gyógyszerész (Abony) 1903 : Máthé Berta; Margit 1 : Désy N. 2 : Róth Albert († 1916.); Sarolta † dr. Krejcy Ottó orvos; Jolán* 1898. Suda Miklós; Tihamér * 1904. festőművész 1925 : Cederborg Dagmar; Pál * 1884. h. h. h. 1914. 1912 : Schalling Emilia; Margit * 1885. főv. tanítónő; István * 1886. 1914. : Ferenczy Nini; László * 1889. Elek Mária; Frigyes * 1891. 1927 : Tóth Rózsi; Sarolta * 1893. Pogány Gyula; Gyula * 1894. h. h. h. 1915.; Margit * 1913; Károly * 1918.; István * 1921.; Lili * 1923.
III.
Gergely Madocsányi Zsófia; István Beniczky N.; Miklós Dettrich N.; János; Mátyás; Márton Nováky N. l. IV. tábla; János Szentivány N.; Miklós 1666. liptói alispán; László; Mátyás (Ungvár); Sándor; Miklós; Menyhért; György; Ferenc; János (Szatmárm.); József; Mátyás; Sándor plebános; Gáspár nógrádi alispán; Sándor Luby N.; Mátyás Galambos N. (Izsák); László; Sándor (Kassa); György alisp.; Miklós Pongrácz N. (Abaujm.); Gáspár; Lajos Zágonyi N. (Kecskemét); Gábor † 1848.; György; Sándor; Farkas; Sándor; Ferenc; Pál; Sándor; Gábor; József; Dezső gyógyszerész; Ferenc; Sándor; Imre táblabiró; Antal; Miklós; Lajos h. h. h. 1914. kam.; Gábor Kovács Jolán; Gyula; István; László; Ferenc; Zoltán; Margit Závory Kálmán;
IV.
Márton Nováky N. l. III. tábla; Márton; Kristóf; János; László; Ferenc (Nyitram.); Gáspár Dubniczky N.; Sándor; János; Ferenc; László; Ferenc; László Bradács N.; András Kellio N.; István; Gáspár; István; József;
V.
Mátyás liptói szolgabiró; Péter zólyomi szolgabiró Géczy Katalin; János Joób Mária l. VI. tábla; Ádám; Imre; Péter (Nagy-Szalatna); Gábor nógrádi alispán Kubinyi Johanna; Benedek; Ferenc br. Hellenbach Zsuzsa (N.-Kürtös); Imre Korponay Klára (Beje); Boldizsár br. Hellenbach Erzsébet; Anna Rhédey Ferenc; István elesett; József Beniczky Franciska; Károly †; László lovasfőhadnagy; Pál 1 : Szvoboda N. 2 : Máriássy N.; Imre alezredes (Pozsony); Eduárd Beniczky K.; Károly (N.-Kürtös); Pál Szepessy N.
VI.
János Joób Mária l. V. tábla; Márton Okolicsányi N.; János Okolicsányi N.; Miklós főhadn. Hollandiában; László főhadn. Poroszországban; Mátyás; János 1750. II/2: Baán Erzsébet; András 1748. VII/24 : Baán Éva l. VII. tábla; Ádám; Borbála; Sándor †; Erzsébet; Róza; Sándor Kiszely N.; Mihály Szmrecsányi N.; Pál 1810. XI/28 : Beniczky Éva; János költő Platthy Róza; Imre kapitány Palugyay N.; Ede †; Jozefin; Zsófia; Antal Kabsan Hermin †; Antónia; Vendel Ivánka N.; József †; Vilma;
VII.
András Baán Éva l. VI. tábla; Borbála; András 1783. I/26.: Platthy Róza; Anna; Lőrinc Knogler Teréz; Karolina 1811. II/14 : Kubinyi Ignác; Károly Platthy N.; Péter ügyvéd Platthy Klementina; Rozália † 1907. VIII/29. Ruttkay Vendel; Lajos Kohut N.; Franciska halasi Kún István † 1854; Mária Liebhardt Sándor; Etelka Folkusházy Gábor; Márton; Klementin fancsali Joób István; Miklós † 1917. V/12. Andreánszky Anna; Berta behárfalvi Urbán Gyula; leány Tompa N.; fiú †;
Csenessi.
Címereslevelét 1624. Zemplénm. hirdette ki.
Cséney.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Komáromm. monogr. 561.
Csengeri-Háczky (csengeri), l. Háczky (csengeri).
Csenkey (csenkei).
(III. K. 95–6.) Előnév adományozása 1910. ápr. 19.
Csenteri.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 9.
Csenthe.
Címert l. MCK. I/223.
Csép (bágyoni).
Címereslevele kelt 1609. febr. 15. (Gyfv. LR. VI/72.)
Csépán.
Nemességét 1771. Komáromm.-ben igazolta. – Vö. Alapi 27., 141., 196.; MNCs. III/97.
Csepreghy.
Címereslevele kelt 1662. aug. 14. (Zalamegye lt.)
Csepregi (csepregi).
Előbb Schapringer. – Névváltoztatás 1911. febr. 23.
Csepy (bácsai).
(III. K. 101.) Komáromm.-i birtokadományos (1662.) család. – Vö. Alapi 140.
Cserebó, l. Cherebó.
Cserényi (deési).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/360.
Cserepes.
Címereslevele kelt 1668. aug. 18. – Vö. Csoma 658.
Csergő (gyergyóremetei).
(III. K. 104. 1.) A nemességet Csergő Balázs székely főhadnagy kapta 1823. febr. 1. Kihirdette Csik-somlyó vármegye 1824. évi március 8-án.
A nemességszerző székely főhadnagy a nemességet általában hűséges katonai szolgálataiért, főként pedig Kehl
város ostrománál s az austerlitzi és szandomiri ütközetekben tanusított vitézi tetteiért kapta.
város ostrománál s az austerlitzi és szandomiri ütközetekben tanusított vitézi tetteiért kapta.
Balázsnak két fia volt és pedig Balázs ezredes és Alajos kapitány. Mindketten végigküzdötték az 1848–49-iki szabadságharcot s Alajos utána várfogságot is szenvedett. Balázs meghalt 1866-ban, Alajos 1860-ban. Az előbbi nőtlen volt, az utóbbinak 7 gyermeke volt, éspedig három leánya és négy fia. Három fia szintén a katonai pályán működött. Közülük Károly, mint őrnagy esett el a köziggrätzi csatában, – Alajos és Antal. Az utóbbi közvetlen szereplője volt a 70-es évek egyik leghíresebb katonai párbajának, amidőn Csergő Antal kapitány az ezredesével vívott párbajt és az ezredesen halálos sebet ejtett, minek következtében nyugdíjazták. Csergő Alajos negyedik fia volt Sándor, aki mint megyei tisztviselő Csongrádvármegye törvényhatóságánál szolgált 1865-től 1898-ban bekövetkezett haláláig.
Sándor fia Károly dr., Csongrádvármegye ezidőszerinti alispánja.
Leszármazás:
Balázs székely főhadnagy 1823.; Balázs ezredes † 1866; Alajos kapitány † 1860; Jozefin Kis Pál; Erzsébet Szenkovics Károly; Károly őrnagy † 1866; Alajos; Antal kapitány; Sándor 1841–1898; Matild Csányi Károly; Kornélia Csollány Gábor muzeum igazgató; Lajos tanár k. n. Mihalovits Gizella; Károly alispán Osztie Gabriella;
Cserninsz.
Címereslevelét 1604. Zemplénm. hirdette ki.
Csernovay, l. Literatus (alias Cs.)
Cserny, l. Cherny.
Csernyenszky (homonnai).
Címereslevelét 1654. Zemplénm. hirdette ki.
Csernyey.
Címereslevelét 1604. Zemplénm. hirdette ki. – Vö. MNCs. III/108.
Cseszkó.
Címereslevele kelt 1659. nov. 28. (MNMuz. lt.) – Vö. MNCs. III/116.
Csesztivó.
Címert l. MCK. I/126.
Csete (györgyfalvi).
Zalamegyei régi család, mely 1550. márc. 8. nyert új adományt a zalamegyei Györgyfalvára
és Boglyad birtokára. Nemességét 1837. nov. 13. János (Igal) igazolta, melyet 1838. febr. 1. Somogym. hirdetett ki. – Címeradomány 1918. nov. 15.
és Boglyad birtokára. Nemességét 1837. nov. 13. János (Igal) igazolta, melyet 1838. febr. 1. Somogym. hirdetett ki. – Címeradomány 1918. nov. 15.
Csethe (nagyszerindi).
Biharm.-i régi család, melynek már a XVII. század elején nyoma van Nagyszalontán. Ujított címereslevelet II. Rákóczy Györgytől 1650. okt. 29. »nagyszerindi« Csethe (Tsete) István, András, Balázs, János és Lukács nyertek. (Ered. Cs. József tulajd. Budapesten.) Kihirdette Zemplénm. – Címer: kék mezőben (fehér) lovon ülő páncélos vitéz jobbjában kardot tart; sisakdísz: nincs; takaró: (kék-arany, vörös-ezüst). A család legutóbb 1918. szept. 2. Biharm.-től nyert nemesi bizonyítványt. – A fennebbi János, Balázs, Lukács és János a családnak egy-egy ágát alapították meg. Az élő nemzedék őse János, akitől a család ekképen származott le:
János; István Nagyszalontáról Debrecenbe költözött Szücs ILona; Mihály * 1738, † 1823. u. Bődy Erzsébet; István * 1777. XI/21. N.-Szalonta 1804. I/23. u. o.: Kiss Ilona; Mihály * 1779. XII/13. u. o.; Mihály * 1815. IX/12. N.-Szalonta 1836. I/27. u. o.: Fazekas Sára; Mihály * 1839. III/17. N.-Szalonta † 1917. XI/18. u. o. 1 : 1863. III/15. : Fenesi Sári 2 : 1868. II/5 : Bonczos Erzsébet; Juliánna * 1859. XI/1., mh. 1886. VI/30.: Nagy Lajos †; Mihály * 1877. II/15. Vánky Kornélia; József * 1881. VIII/3. vitéz, százados Nagyszalonat Beszedits Klára; Amália * 1900. IX/1. Szeged; Erzsébet * 1904. IV/12. Szeghalom; Kornélia * 1906. III/29. Nagyszalonta; Pál * 1907. XI/25. Vedresábrány vitéz; Klára * 1911. III/11. u. o.
Bemutatott hiteles okmányok.
Csetke.
Címereslevele kelt 1582. – Vö. Komáromm. monogr. 561.
Csetneki (alias Valentini).
Címereslevele kelt 1669. febr. 9. Közösen kapta az Encidl másképen Liptay családdal.
Csetri (szigeti).
Címert l. MCK. I/126. – Vö. MNCs. III/120.
Cséze, l. Chese.
Csianda (alias Szabó).
Címereslevele kelt 1628. nov. 22.; kihirdette Borsodm. – Vö. Bor. I/213. és MNCs. III/121.
Csianda (másképen Szücs).
Címereslevele kelt 1628. nov.: kihird. Borsodm. – Vö. Bor. I/213.; MNCs. III/121.
Csiato, l. Chiató.
Csibi.
Címert l. MNCs. I/126. – Vö. MNCs. III/121.
Csicsery-Rónay (csicseri).
A családból Cs. Ákos nemessége, előneve és címere 1914. márc. 12. átruháztatott Cs.-R. István honvédfőhadnagyra.
Csiga (alias Medveczky).
Címerpecsét Árvam. lt.-ban. – Vö. T. XXX/132.
Csiha (marjalakai).
Családi hagyomány szerint székely eredetű család, mely már a XVI. század közepén Marjalakán (Márialak, Szolnokmegye) él s Csiha Benedek s fiai személyében 1562. máj. 2. kap címereslevelet I. Ferdinánd királytól, melyet 1565. Biharmegye hirdetett ki. – Címer:kék mezőben koronából kinövő vörös szinű kos, jobbról kéz kardot tart; sisakdísz: a pajzsalak; takaró: vörös-kék. – A nemességszerző Benedeknek Pál nevű fia később visszatért Erdélybe s utódai a Csia családnevet használták. Nemesi bizonyítványt nyertek 1720. Márton (Szaniszló) s 1840. szept. 7. Pál és társai Szatmármegyétől, melyet 1845. Hajdumegye hirdetett ki. – Vö. III. K. 125.
Csik.
Címereslevele kelt 1464. – Vö. T. XXIV/16.; Békésm. tört. III/220.
Címereslevele kelt 1647. jan. 21. – Vö. Alapi 196.
Címereslevele kelt 1649. – Vö. T. XII/151.
Csika.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 73.
Csikos.
Címereslevele kelt 1592. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/362.
Csiki (udvarhelyi).
Címereslevele kelt 1630. jun. 25. – Vö. Sándor II/7.
Csiki (marosvásárhelyi).
Címet l. MCK. I/127.
Csilléry.
A címereslevelet I. Lipóttól 1679. ápr. 8. Cs. Márton kapta; kihird. 1679. szept. 6. Ungm., 1722. máj. 8. pedig Komáromm. – Címer: kék mezőben zöld földön 3 fehér tulipán; sisakdísz: kardot tartó kar; takaró: kék-ezüst, vörös-arany. – A családból István és Mihály 1744. ápr. 25. Tolna-, 1748. nov. 16. pedig Pest-, János és József . nov. 27. Tolna, majd 1802. szept. 1. Pest-, József 1804. máj. 15. Szolnok-, végül János és József 1818. dec. 11. Fehérm.-ben hirdettettek ki. – Vö. X. K. 427. és Alapi 27., 196.; Kősz. 408.
Csináló (vásárhelyi).
Zemplénm.-ben kihirdetett (1604.) család.
Csipán (vadasdi).
Címert l. MCK. I/128.
Csiszár.
Címereslevele kelt 1609. okt. 10. – Vö. T. XXXII/88.
Csiszár (tarcali).
Címereslevele kelt 1629. nov. 9. – Vö. Csoma 658.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc. 10. nyert.
Csiszár (vásárhelyi).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Csiszár (másképen Vásárhelyi).
Címereslevele kelt 1703. márc. 20.; kihird. Gömörm.
Csizmadia (alias Szilágyi).
Címereslevele kelt 1634. febr. 20. – Vö. Csoma 658.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. kapott.
Csizmadia (matócsi).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. Kapta az Abari családdal.
Csizmadia (vásárhelyi).
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Csizmadia, l. Bangha (alias Cs.)
Csizy (alias Szabó).
Címereslevele kelt 1636. máj. 13. – Vö. Csoma 658.
Csobánczi.
Címert l. MCK. I/130.
Csobi, l. Kelemen (alias Cs.)
Csóka.
Címereslevele kelt 1646. nov. 9. – Vö. Ll. I/80.
Csókássy.
Címereslevele kelt 1582. ápr. 10. – Vö. Márki II/187.; T. XXII/156.
Csom (szalai).
Címerpecsét Zemplénm. lt.-ban. – Vö. MCK. I/130. és MNCs. III/151.
Csoma.
Címereslevele kelt 1659. okt. 15.; kihird. Abaujm. – Vö. Csoma 658.
Csomasz.
(III. K. 153.) Vasmegyei eredetű család, amelyből Benedek és Mihály izsákfai lakosok 1733. ezen vármegyében igazolták nemességüket, amelynek alapján Benedek fia Ferencnek és hasonnevű fiának 1733. jun. 25. Veszprémmegye állított ki nemesi bizonyítványt. A családból Cs. Béla kir. közjegyző (Dunavecse); apja Dénes, ezé János, ezé Pál. Az 1846. évi nemesi összeíráskor Veszprémmegyében Pál fia János tanító s fiai Károly, Elek, Dénes és Kálmán vétettek fel az országos nemesek közé.
Csombor.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Csomós (enyedi).
Címereslevelet az Abai családdal közösen 1658. márc. 10. nyert.
Csongrády.
Címereslevele kelt 1603. jan. 23. (Borsodm. lt.)
Címereslevele kelt 1669. nov. 21. (MNMuz. lt.)
Csonka.
Címereslevele kelt 1662. jun. 23. (Veszprémm. lt.)
Csonka (magyarláposi).
B.-Szolnokm. igazolt (1770.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/387.
Győrmegyében is élt egy ily nevű család, mely utóbb Sopron-, Veszprém- és Bácsmegyébe is elszármazott. A családból István 1711. Győrmegyétől nyert nemesi bizonyítványt. Később, 1763. jun. 6. Győrm. Mihály várpalotai lakos nemességét igazolta.
Csontos.
Címereslevele kelt 1698. dec. 6. – Vö. Csoma 658.
Csopnyák, l. Chopnyák.
Csora.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/377.
Csortos.
Címereslevele kelt 1508. ápr. 9. (MNMuz. levéltár).
Csorvásy, l. Füry (alias Cs.)
Csökör.
(III. K. 168.) Armálista család, címereslevele azonban elveszett (állítólag a kurucoknak özv. Cs. Ferencné házánál történt beszállásakor égett el.) A családból Ferenc nemességét Szatmármegye igazolta. Nagykárolyban lakott.
Csömötéry.
Nemesi bizonyítványt 1725. Komárommegyétől nyert. – Vö. Alapi 142.
Csönyi.
Címert l. MCK. I/133.
Csözy.
Címereslevele kelt 1608. febr. 25. (Somogym. lt.) – Vö. MNCs.III/170.
Csucsán.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 39.
Csuhó.
Zemplénm.-ben kihirdetett (1626.) család.
Csurka.
1588. Zemplénm.-ben kihirdetett család.
Csusz.
Címereslevele kelt 1630. febr. 11. (Zalam. levéltár.)
Csükáth.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 9.
Csürös.
Címereslevele kelt 1609. márc. 1. – Vö. T. XXXII/88.
Csütörtöky.
Címereslevele kelt 1666. aug. 7. (Fejérmegye lt.) – Vö. T. XXXI/128.
Cumin, báró.
A bárói rangot 1917. aug. 17. C. Artur tartalékos hadnagy kapta.
Cusani, gróf.
Kihalt. – Vö. Szerencs 611.; MNCs. III/179.
Cuvaj (carevdari).
A nemességet 1912. aug. 1. C. Antal, kir. tan., horv.-szlavon népiskolai tanfelügyelő kapta.
Cvitkovic.
A nemességet 1913. okt. 21. C. János ny. altábornagy kapta.
A nemességet 1914. febr. 14. C. Lázár altábornagy kapta.
Czájlik (diószegi).
A nemességet 1918. jul. 25. Cz. László, min. tan., pénzügyigazgató kapta.
Czáp, l. Tzáp.
Czapkay.
Címert l. MCK. I/135.
Czapp (san-martinói).
A nemességet 1917. máj. 30. Cz. Móric ezredes nyerte.
Czáró-Fogarassy.
Krasznam.-ben igazolt (1770.) család.
Czebely, l. Czeber.
Czeber.
Kihalt család. – Vö. Siposs 159. (gen.)
Czebner.
Címereslevele kelt 1591. nov. 4. (Szepesm. lt.) – Vö. Közl. Szepesm. multj. II/44.
Czegedi.
Címereslevele kelt 1633. jun. 15. Kihirdette Abaujm. – Vö. TK. I/222.
Egy másik ily nevű család címeresleelet 1662. nyert. – Vö. Kősz. 279.
Czeglédi.
Címereslevelét 1590. Zemplénmegye hirdette ki.
Címereslevele kelt 1641. jan. 4. – Nemesi bizonyítványt 1817. és 1822. Szabolcsm.-től nyert. – Vö. Bold 111.
Czeizberger (ljubovijai).
A nemességet 1916. máj. 16. Cz. János altábornagy kapta.
Czeker.
Címereslevele kelt 1652. jun. 8. – Vö. TK. I/287.
Czekei.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/136.
Czeklessy (czeklesi).
Címert l. MCK. I/136.
Czera.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1716.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/383.
Czerer.
Címereslevele kelt 1651. márc. 28. (Sopronmegye lt.)
Czernák.
Címereslevele kelt 1655. márc. 14. – Vö. Alapi 193.
Czertovics.
Nemesi bizonyítványt 1594. Komárommegyétől nyert. – Vö. Alapi 193.
Czerva, illetőleg Granichstaedten-Czerva.
A címereslevelet III. Ferdinánd királytól 1654. szept. 22. Czerva György nyerte. Czerva másképen Mészáros Mihály 1776. febr. 2. nemességét legfelsőbb helyen igazolta. Ugyanígy Cserva Sámuel és Mátyás is (Szepesmegye) 1789. jun. 19. – Dániel Pozsonymegyében 1833. kelt bizonyítványa alapján Pestmegyében hirdettetik ki, míg József nemességét 1841. jan. 12. Zólyommegye tanúsította. A családból aztán Czerva József 1889. márc. 12. örökbefogadván unokaöccsét, Granischstaedten Ottót, engedélyt nyert a Granichstaedten-Czerva kettős családnév viselésére; fia, Rudolf osztrák biró pedig 1918. nov. 8. Ausztriában engedélyt kapott nemesi rangjának és címerének viselésére.
Czeyda.
Cz. Ferenc lovassági tábornok nemessége és címere 1915. máj. 18. átruháztatott Pommersheim Ernőre, Jánosra és Ottóra. – Vö. III. K. 199.
Czeyda-Pommersheim, l. Czeyda.
Czinere, l. Sasváry (alias Cz.)
Czicze.
(III. K. 201.) Az1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Hevesm.-ben igazolta nemességét.
Cziczokics, l. Knezevich (alias Cz.)
Czigandi.
Címereslevele kelt 1654. szept. 22. (szepesi kpt. lt.)
Czigler (egerszalóki).
A nemességet 1918. márc. 15. Cz. Ármin dr. budapesti ügyvéd kapta.
Czihat.
(III. K. 203.) Szabolcsmegyei család, mely – vagy annak csak egyik ága – utóbb Turkevén telepedett meg. Miklós és András (Dada) Szabolcsmegyétől nyertek nemességükről bizonyítványt, majd az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor ugyanezen megyében András és János vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. A család 1793. és 1845. is igazolta nemességét. – A fennebb említett Miklós (1715.) fia, Péternek Penthe Judittól, illetőleg Lakatos Annától született János és András fiaiban Turkevén két ágra szakadt a család. Ez utóbbinak utódai közül 1. Károly (sz. 1845.) turkevei polgármester; neje Kuszka Julianna. 2. Eszter (sz. 1848.) Németh Péterné († 1910.); 3. Lidia (sz. 1856.) Vadász Károlyné.
Czikely (csiksomylói).
Nemesség 1918. máj. 1. Cz. István ezredesnek.
Czillinger.
(III. K. 205. 1.) Címereslevele (1601. ápr. 2.) a MNMuz.-ban Kihird. Pozsonym.
Czinczár (gyulai).
A nemességet 1913. szept. 15. Czinczár Adolf gyulai nagykereskedő kapta.
Czirja.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/374.
Czirmai.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Czitár.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 9.
Czóbel (boldogfalvi).
(III. K. 213.) A családnak néhány ízre még visszamenő leszármazása a következő: József, felesége Mihály Juliánna, fia László, felesége gróf Teleki Borbála, fia László, aki 1849. Anarcson halt el, akitől a család leszármazását a III. kötetben már közöltük.
Czomba (alias Nagy).
(III. K. 214. 1.) Címereslevele kelt 1754. okt. 21. (OL.: Cath. Nob. Arm. Szabolcs.)
Czövek.
(III. K. 216.) A címereslevelet 1632. szept. 12. Czövek Mihály és neje Abody Dorottya alsóvadászi lakosok II. Ferdinánd királytól kapták. Kihirdette Abaujvármegye 1723. május 9. Nemességét az 1775. május 17. kiállított vármegyei bizonyítvány s m. kir. Belügyminiszternek 1931. aug. 14-én 36.443 szám alatt kiadott bizonyítványa igazolják.
Leszármazás:
Mihály Abodi Dorottya; Mátyás; János; Mihály; Mátyás; István; István; János; Mihály; Mátyás; György; János * 1738. I/30. Beke Mária; István; Mihály 1785–1872. 1: Kecskeméthy Julianna 2: Tóth Apollónia; György; József; Sámuel; Terézia 1846–1892. báji Patay Sámuel; Erzsébet * 1818 Oláh József; István * 1825 gazdatiszt; Ferenc 1827–1902. Nádudvar főjegyzője 1856. I/7. Kassa : ns. Schneider Erzsébet († 1888. VIII/3.); József; Ödön * 1862 . VIII/31. ny. jegyző 1 : 1889. I/31.: Bodnár Erzsébet († 1891. XI/29.) 2 : 1892. IX/18. : Fekete Piroska († 1909. VIII/28.); Ernő; Erzsébet * 1891. III/21. Ajtay Kálmán jegyző; Andor * 1893. VI/12. 1923. XI/7.: Pintér Ilona; Mária * 1894. XI/17. Ida * 1896. VIII/17. † 1924. X/18.; Zoltán* 1898. III/26. orvos (Hajdunánás) 1928. VIII/25. : Danka Etelka; Piroska * 1929. Mezőzombor;
Czupor.
Címereslevele kelt 1635. jan. 12. (Sopronmegye lt.)
Czwirchich.
Címereslevele kelt 1652. ápr. 12. (Sopronm. lt.)
Czyrkvenai.
Címereslevele kelt 1434. – Vö. T. XXIV/23.
Dajkovich (kisszeredi).
A nemességet 1914. márc. 12. D. István dr., verseci ügyvéd kapta.
Dalotti (alias Németh, bőnyi).
Előnév adományozása s a D. név használatának engedélyezése 1915. jul. 5. D. Ödön főreáliskolai tanár részére. – Vö. VII/450.; Németh (címerlevél 1622.)
Damianus.
Címereslevele kelt 1568. márc. 27. – Gf. III/106–8.
Damó, l. Lisznyai-Damó.
Dán.
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1664., 1716.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/397., 384.
Dancs.
Címereslevele kelt 1661. febr. 20.; kihirdette Borsodm. – Vö. Bor. I/232.
Dancs (kőrösi).
Címereslevele kelt 1667. nov. 16.; kihird. Abaujm. – Vö. Tk. IV/27.; MNCs. III/236.
Dancs (hetei).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1770.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/390.
Dancs (varsányi).
Nemességét 1782. Aradm. igazolta. – Vö. Márki II/345.
Dancs (másképen Cseh.)
Címereslevelét 1647. Abaujm. hirdette ki. – Vö. Tk. IV/27.
Dancsy.
Címereslevele kelt 1605. ápr. 20. (Szabolcsmegye lt.)
Dáni (gyarmatai és magyarcsékei).
(III. K. 238.) Második előnév adományozása 1918. ápr. D. Balázs altábornagynak, D. Béla vezérőrnagynak és D. Nándor gyárosnak.
Dániel.
Címereslevelét az Abari családdal 1658. márc. 10. nyerte.
Dániel (szamosújvárnémeti), báró.
(III. K. 239.) Vö. még Szongott 48.; Szolnok-Dobokam. monogr. VII/388., 389.
Dániel (vargyasi), báró.
(III. K. 239–240.) A bárói rangot 1912. febr. 13. D. Gábor id., ny. főispán kapta. – Vö. Kelemen Lajos: Ujabb adattár a v. D.-család történetéhez
(1913.); Gf. II/25., 39., 54., 69., 124., 125., III/18.; T. XIV/194.; Siebm. erd. 103.
(1913.); Gf. II/25., 39., 54., 69., 124., 125., III/18.; T. XIV/194.; Siebm. erd. 103.
Ily nevű családból Lázár aradi lakos nemessége 1881. okt. 13. átruháztatott kk. Urai Lajosra.
Danilovics (őrmezői).
A nemességet 1912. ápr. 26. D. Elek, ny. c. curiai bíró kapta.
Dankó.
(III. K. 241.) Armálista család. A címereslevelet 1625. D. Lukács kapta. Az 1754–55. évi nemesi összeíráskor Szabolcsmegyében János és Ferenc fordulnak elő az igazolt nemesek között. A család 1787. és 1805. legf. helyen is igazolta nemességét. István és fiai: Mihály, András és Péter 1836. Szabolcsmegyétől kaptak nemességükről bizonyítványt. Nemességüket igazolták továbbá 1837. Mihály Gyöngyös, János sajószentpéteri, utóbb pásztói plébános, Borsod- és Hevesvármegye táblabirája, Ferenc hg. Eszterházy gazdatisztje, Borsod-, Zsigmond pedig ugyanezen évben Hevesmegyében.
A család élő tagjai István nagykállói lakostól származnak le, akinek nemességét 20.535/1787. sz. a m. kir. helytartótanács ismerte el. Fia volt: Ignác (neje Gregorics Rozália), akinek fiaiban két ágra szakadt a család.
1. Mihály (szül. 1790. szeptember 18.), neje Tempich Franciska. Gyermekei közül:
Mihály (szül. 1824. augusztus 22. Gyöngyös, † 1898. jan. 8. Egerben) prépost, egri kanonok;
János (szül. 1827. május 15., Gyöngyös, † 1883. április 7.) hg. Eszterházy, majd a nagyváradi lat. szert. püspökség gazdatisztje. Első neje Kovacsóczy Matild, második neje Gedeon Olga. Gyermekei:
1. Adorján (szül. 1864.), egri főkáptalani tiszttartó, neje Grőber Malvin (Knezich Károly aradi vértanú unokája); gyermekei:
A) Mártha, férje Asztalovszky Lajos honvéd százados;
B) Mihály (szül. 1904. Polgár, Szabolcsmegye), egri főkáptalani uradalmi intéző;
C) Matild;
D) Adorján (szül. 1907. Polgár, Szabolcsmegye), okl. gazda, gazdasági gyakornok a mezőhegyesi állami birtokon;
2. Margit, férje Turtsányi Géza;
3. János (szül. 1870. szept. 18.), okl. gazda, ny. uradalmi gazdatiszt, az Egri takarékpénztár rt. cégjegyző-pénztárnoka. Első neje Csépány Ilona († 1911.) Második: szenterzsébeti Szakáts Berta. Gyermekei:
A) Sarolta; – B) Ágnes; – C) János (szül. 1915.); – D) Olga;
Bertalan (szül. 1829. † 1890.);
II. Ferenc, neje Rábl Erzse. Gyermekei:
Zsigmond, okl. gazda, földbirtokos (Csány). Neje Hevesi Mária. Gyermekei:
1. Erzsébet, néhai Tomka Gusztávné (Tar);
2. Margit, férje erdőtarcsai fehér Alajos (Sirok);
3. Ferenc (szül. 1869., † 1926.), körjegyző Terpesen, Hevesmegye. Neje: Dutka Szeréna. Gyermekei:
A) László (szül. 1898.), magántisztviselő. Neje Várjon Margit; Gyermeke:
B) László (szül. 1922.);
László (szül. 1922.);
B) Ilona, férje dr. Losonczi Szabó Oszkár, Hevesvárm.;
C) Ferenc (szül. 1903.), a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője;
A családból D. Adorján urad. tiszttartó nemességét 47.304/1921. sz. a. a m. kir. belügyminiszter is elismerte.
Dankó.
Címereslevele kelt 1688. nov. 25. (OL.: Cath. Nov. Arm. Szabolcs).
Dapsy (dapsai).
(III. K. 243.) A család neve egészen a XVII. század közepéig Ravasz volt. Egyes tagjai ugyan már korábban a Dapsy családnevet használták, de ez utóbb említett név csak később állandósult a családban. A családra vonatkozó hiteles adataink a XVII. századba nyúlnak vissza, amikor már Dapsa birtokában volt. Miklóst és Mihályt 1650. jun. 2. erősítette meg Pálffy nádor ősi birtokaiban. A család a XVII. század derekán két főágra oszlott, az u. n. szuhai és putnoki ágazatokra. Amannak őse Péter, ezé Miklós, mindketten Miklós szolgabíró (1650.) fiai.
I. Szuhai ág. – Péter fia Miklós, ezé Mihály, György és Miklós, kik a családnak egy-egy ágazatát alapították meg. Közülük Miklós fia Péter, felesége kuntaplócai Czékus Judit. Miklós és József fiaiban ez az ág is két ágazatra szakadt. Miklós alsószuhai pap volt; gyermekei: Erzsébet, Zsuzsánna, Dapsy N.-né Károly, Ferenc (sz. 1803.), Dániel és Teréz, Ferenc fia Kálmán, akinek gyermekei Károly (sz. 1871.), Béla, Gizella (»Nil« költőnő), Erzsébet (férje Juhász László, Putnok), Etelka (férje Lipták István).
József ágazatát az alábbi táblázat tünteti fel.
I.
József esperes, Rimaszombat Drocher Teréz; Erzsébet Szügyi Ferenc; Eduárd Krausz Júlia l. II. tábla; Vilmos 1814–1891. septemvir Szügyi Lidia; Gusztáv Kubányi Zsuzsa; Frigyes Grossmann Julia; Gyula * 1852 Putnok Szmrecsányi Ilona; Emma Csider László curiai biró; Júlai Korény Ágoston; Lajos Lovik Anna; Frigyes csiktaplócai Lázár Júlia; Berta Gianone Adolf; Klementina Jellen Gusztáv; Amália Hertelendy Dénes; József 1840–1928. Csesznok Vilma; Viktor 1843–1920. Paczek Emma; Irma Kirchmeir Gerőné; Aurélia Kósch Artúr; Vilmos * 1871. tüzérőrnagy odri Nagy Ilona; Viktor * 1871; Alice * 1885. Jaczkó Pál;
II.
Eduárd Krausz Júlia l. I. tábla; Kornél 1 : Szentiványi Valéria 2 : Weiler Mária; Lidia 1830–1895. Bosnyák Lajos; Gyula 1833–1912. timanóci Tomanóczy Mária; Ilona Madarász Rezső; 1 : Béla Palicz Mária; 2 : Rezső * 1878. Latkóczy Ilona; Ilona; Valéria; Lajos * 1887 ns. Baranyay Panna; Ilona vitéz Halla Dezső ezredes; Béla * 1892. szolgabiró késmárki Moesz Júlia; Árpád * 1893; Zoltán * 1906.; Ilona * 1924; Gyula * 1927; Mária * 1920; Béla * 1921; Árpád * 1922;
II. Putnoki ág. – Őse Miklós, akinek cikóházi Czikó Katalintól született Zsigmond (mh. 1762.) fiai közül Antal (Sajókaza) és László vezetik le a családot napjainkig.
I. Antal ágazata:
Antal Berzsenyi Anna Mária; József 1761–1830. Virosztog Anna; József 1795–1852. Deáky Mária; Sámuel 1806–1873. Oláh Zsuzsa; József * 1827. Szlovák Anna; Juliánna Lakatos József; Sándor 1834–1898. Zsolczay Borbála; László 1843–1890. kimlődi Hodoly Eleonóra († 1920.); Erzsébet siposkarcsai Siposs Andor; Julia rimaszombati Szombathy-Szücs Sándor; Vilmos László * 1879., gimn. tanár Pohl Mária;
2. László ágazata:
László Barkassy Sára; Ráfael 1781–1847. hevesi II. alispán fáji Fáy Mária; Dániel kir. tan. Retsky Judit; József; József; Miklós; Vilma Borhy Kálmán; Antónia Mészáros Elemér; Emma Borhy László; Klára 1811–1903. 1 : Máriássy István 2 : Puky Miklós; Sámuel * 1813. pelsőci Hámos Klementina; Malvin* 1841. Szilágyi Ferenc; Béla 1 : Veress Szidónia 2 : ns. Sebastiani Berta; Vilma Tóvölgyi Titusz; Irén * 1851. bizáki Puky József; Aladár 1853–1909. br. Perényi Petronella; Klementin szentmiklósi és óvári Pongrácz Sándor; Ida Petrik Zoltán; Gyula 1879–1926. őrnagy Tomeskó Valéria; Vilmos-Tibor * 1886. ugocsai főszolgabiró Kulchár-Nagyiday Anna; Valéria * 1905. v. Kiss János; Mihály * 1907.; Petronella * 1911.; Anna * 1914.; Aladár * 1916.;
Vö. még Dapsy Vilmos László: A dapsi Dapsy-család története (Bp. 1931.)
Darányi (pusztaszentgyörgyi és tetétleni).
(III. K. 244–5.) Ujabb leszármazási adatok: Ignác (szül. 1849. jan. 15.) volt földmívelésügyi miniszter, † 1927. ápr. 27.; Béla † ; fiai közül Kálmán államtitkár, felesége Szemere
Eszter; leánya Erzsébet; Gyula leánya Ella (szül. 1898.), parucai Kolosváry Miklós neje.
Eszter; leánya Erzsébet; Gyula leánya Ella (szül. 1898.), parucai Kolosváry Miklós neje.
Darás.
Címereslevele kelt 1583. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 274–5.; MNCs. III/246.
Darka.
Címereslevele kelt 1655. márc. 25.; kihird. Abaujm. – Vö. Tk. IV/27.
Daróczy.
Címereslevelét 1580. Zemplénm. hirdette ki.
Címereslevele kelt 1609. jun. 15. – Vö. Bold. 92.
Címereslevele kelt 1628. máj. 6. – Vö. T. XXXII/88.
Daróczy (rettegi).
B.-Szolnokm.-ben kihird. (1770.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr. VII/388.
Daróczy, l. Koris (alias D.)
Darvay (aszódi).
A nemességet 1916. jun. 29. D. Károly udvari tanácsos MÁV igazgató kapta.
Dávid.
Címereslevele kelt 1602. márc. 22. – Vö. T. XXXII/88.
Dávid (pákéi).
Címereslevele kelt 1649. febr. 16. – Vö. Sándor II/69–70.
Címereslevele kelt 1652. máj. 28.; kihird. Gömörm.
Deák.
Címereslevele kelt 1606. jun. 26. – Vö. Bold. 36.
Címereslevele kelt 1608. jul. 23. – Nemességét 1830. Szabolcsm. igazolta. – Vö. Siebm. erd. 114.; Bold. 87., 93.
Deák (másképen Marikovszky).
Címereslevele kelt 1610. márc. 27.; kihird. 1611. Zemplénm.
Címereslevele kelt 1610. jun. 10. – Vö. Siebm. erd. 144.
Címereslevele kelt 1628. dec. 1.; kihird. Borsodm. – Vö. Bor. I/213.
Deák (másképen Osvald).
Címereslevele kelt 1649. febr. 4.; kihird. Abaujm.
Debreczeni-Literatus.
Címereslevelét 1580. máj. 15. Abaujm. kihirdette. – Vö. Tk. IV/27.
Debrődy (alias Juhász).
(III. K. 273.) Címereslevele kelt 1691. jul. 1. (jászói conv. lt.) – Vö. Tk. IV/27.
Debreközy.
Zemplénm.-ben 1573. kihirdetett család.
Dech.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 198.
Déchi (szentiváni).
Címereslevele kelt 1625. nov. 24. (Fejérm. lt.) – Vö. T. XXXI/123.
Decsericzki.
1792. Torontálm.-ben kihirdetett család.
Décsei (váradi).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásában előforduló család.
Dede.
Szabolcsm.-ben igazolt család. – Vö. Bold. 111.
Dédessy.
Címereslevele 1635. aug. 3. kelt; kihird. Abaujm. – Vö. Tk. IV/27.
Dédessy, l. Emődy (alias D.)
Dekker (nemesmiliticsi).
A nemességet 1916. okt. Dekker Gyula dr., a szabadkai kir. törvényszék elnöke kapta.
Dekuczián.
Címereslevele kelt 1648. márc. 25. (MNMuz. lt.)
Delivuk.
Címereslevele kelt 1656. dec. 18. – Vö. bojn. 6.; Lasz. 16.
Delpiny.
(III. K. 279.) A családból D. Sándor nemessége 1914. szept. 23. átruháztatott Kundegraber Józsefre a K.-D. kettős névvel.
Dely (jósvafői).
Címereslevele kelt 1618. jul. 18.; kihird. Tornam. – Vö. Tk. I/70.; MNCs. III/281.
Demmely.
Címereslevele kelt 1727. nov. 3. – Vö. Siebm. horv. 288.
Demeter.
(III. K. 287.) Armálista család, mely címeres nemeslevelét 1628. dec. 3. Demeter István személyében kapta. Kihirdette 1629. ápr. 30. Nógrádmegye, 1636. jan. 7. pedig Gömörmegye. A család nemességét 1730., 1803. és 1805. Borsodmegye is kihirdette. – Címer: kék mezőben zöld földön páncélos lovas vitéz jobbjában kétszalagos dárdát, baljában pedig pajzsot tart; sisakdísz: növekvő oroszlán jobbjában karddal; takarók kék-arany, vörös-ezüst. – A család teljesebb leszármazása a következő:
Márton (Sajóvámos); fia Márton (Rozsnyó), akinek Adorján Zsuzsannától született fia János (Rozsnyó). Neje Vidó Rozina; akitől fiai:
I. Lajos (1813.), gömöri ügyész. Neje Fekna Teréz. Fiai:
1. Emánuel. Neje erdőbaktai Gottesmann Alice. Gyermekei:
A) Ernő († 1921.), táblabíró (Miskolc). Neje Bódogh Erzsébet († 1922.). Fia Géza, afrikai utazó. Neje bárcai Bárczay Katalin;
B) Alice. Férje Ágotha Imre.
C) Adél;
D) Andor, cégjegyző. Neje: kisvárdai Kálmán Mária. Gyermekei:
a) István; – b) Gellért;
E) Lajos, honv. huszáralezredes (Szeged). Neje: Kass Dorrit. Gyermekei: a) Alice; – b) Gábor;
2. Titusz. Gyermekei:
A) Jolán. Férje zsarnócai Bartheldy István, altábornagy (Budapest);
B) Armand (†), ezredes;
3. Béla; Leánya: Blanka. Férje Gallé Hugó (Kisszeben);
II. István; Leányai Jozefine; Etel; Apollónia; Zsuzsánna; Cecilia;
III. József. Neje Zombory Eszter. Fia:
Sándor (Kisszeben). Fia:
Gábor († 1885.) Neje Jäger Karolin. Gyermekei:
1. Manó († 1920. Kisszeben);
2. Aurél (szül. 1847., † 1916.). Neje 1. alsó- és felsőmátyásfalvi Mattyasovszky Celesztina († 1895), 2. nagy- és kisselmeci Tholt Aranka († 1923.). Gyermekei:
1-től: A) Margit († 1895.); – B) Kálmán (szül. 1881.), alezredes (Budapest);
2-től: C) Lénárd (szül. 1892.), dr. a vitézi rend tagja, ügyvéd (Budapest); Gyermekei: a) Jácint; – b) Irén;
D) Alin (szül. 1894.), férje Ethey-Man Sándor;
Demeter.
Címereslevele kelt 1651. febr. 28.; kihird. Tornam. – Vö. TK. I/70.
Demeter (feketekeresi, alias Timár).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. II/388.
Demeter (másképen Triff).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 40.
Demin.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Demjén.
Címereslevele kelt 1661. aug. 20. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. IV/31.
Demkó.
(II. K. 39–41.) A család történetét és részletes leszármazását l. a II. kötet 39–41. lapjain. Az ott az I. táblán feltüntetett Dezső (szül. 1866.) ágának újabb leszármazása a következő:
Dezső kormányfőtanácsos, vezérigazgató röjtöki Bene Eta (esk. 1905. X/7. Bp.); Margit * 1906. VIII/24. 1926. IV/17.: dr. Demkó-Belánszky Imre; Sári * 1908. XI/14. 1929. XI/19.: Kontar Kálmán százados; Márta * 1915. VI/13.; Margit * 1927. I/31; Marianna * 1828. VIII/20.
Demkó (alias Vanyika).
Címereslevele kelt 1599. okt. 4. – Vö. T. XXVIII/159.
Dér (Deér).
Erdélyi család; az »egervári« előnevet s a következő címert használja: (kék) mezőben (zöld földön)
vágtató fehér lovon ülő vitéz törökfejes kardot tart; sisakdísz: kar kardot tart.
vágtató fehér lovon ülő vitéz törökfejes kardot tart; sisakdísz: kar kardot tart.
Dereano (rózsahegyi).
A nemességet 1911. jun. 1. D. István min. tanácsos kapta.
Dereghi.
Címereslevele kelt 1629. máj. 24.; kihird. 1630. Abaujm. – Vö. Tk. IV/27.
Désány.
Címereslevele kelt 1666. márc. 27. – Vö. Bold. 93.
Dese.
Címereslevele kelt 1572. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 275.
Deseő.
Címereslevele kelt 1632. – Vö. T. IX/56.
Detári (deési).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/363., 376., 387.
Deutsch (macelji).
A nemességet 1910. nov. 25. D. Fülöp zágrábi nagykereskedő kapta.
Deutsch (fehértemplomi).
A nemességet 1918. jul. 11. D. Izidor ezredes kapta.
Deutsch (halmi).
(III. K. 310.) A családból D. Viktor és József 1914. márc. 18. nevüket Halmy-Deutsch-ra változtatták.
Dévai.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Dévai (füzérkomlósi).
A nemességet 1913. jul. 27. D. Ignác curiai bíró kapta.
Dezső (répceszemerei).
Sopronm.-i család, mely 1723. nyert nádori adományt Répceszemerén. – Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Sopronm.-ben Mihály vétetett fel az igazolt nemesek közé.
Diafalvai, l. Oroszhegyi (alias D.)
Dicső (atyai, vámosatyai).
(III. K. 315.) Beregmegyei, később Szabolcsmegyébe elszármazott család. A család magáénak vallja azt a címereslevelet, amelyet II. Ferdinánd 1627. jul. 3. D. István és György testvéreknek adományozott. (Beregm. lt.) Kihirdette 1678. febr. 11. Ungmegye. Címer: kék mezőben zöld földön aranysárga vetés között elrejtőzött fürj, a pajzs részében száját zsákmányra kitátott felülről jövő karvaly; sisakdísz: vörös ruhás könyöklő kar markában kardot tart; takaró: vörös-ezüst, kék-arany. – Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Szabolcsmegyében István és László vétettek fel az igazolt nemesek közé. De a család már korábban is megtelepedve volt az utóbb nevezett vármegyében, miután Ferenc fia László (Cserepes-Kenéz) 1744. ápr. 28. nemesi bizonyítványt nyert a vármegyétől. A család leszármazása ettől a Ferenctől ízről-ízre levezethető, amint ezt az alábbi táblázat feltünteti. – Leszármazás:
I.
Ferenc Horváth Katalin; István Erdőhegyi Zsuzsánna 1749.; Mária kökényesdi Papp György 1749.; László 1749. Vargha Erzsébet nb. 1744. IV/8. Szabolcsmegyétől; Juliánna 1740.; Klára 1749.; András 1766.; Ferenc 1766.; László 1766.; Mihály 1807.; László 1807.; András 1807.; József 1807.; Klára Mészáros István 1807; Péter Petróczy Juliánna * 1803. VII/10.; György 1807.; György; András * 1824. Dicső Julianna * 1829; Sándor * 1855 Dicső Julianna; Endre * 1857. Dicső Piroska * 1863. X/9.; Borbála sz. 1862. szamosujfalui Ujlaky Péter * 1860.; Péter †; József * 1865. XI/24. Dicső Vilma * 1874. X/9. esk. 1895. IV/16.; Gábor * 1865. XI/24. Faragó Eszter; György * 1855. † 1920. Petróczy Juliánna * 1855.; Gyula * 1857. Dicső Eszter; Lajos * 1889. XI/30. 1: Benkő Vilma sz. 1889. † esk. 1911. V/10. 2: Dicső Amália szül. 1886. esk. 1920. III/20.; Szeréna * 1896. III/30. Kollárovits Jenő; Jenő †; Dezső * 1904. VII/27. Túrczy Ilona; Irén * 1907. VIII/11.; Juliánna szül. 1829. Dicső András sz. 1824. XI/20. esk. 1850. IV/10.; Boldizsár sz. 1833. X/28. 1: Benkő Borbála 2: hetei Bakó Amália * 1840. IV/3. esk. 1862. I/7.; Rozália; Péter; Aladár * 1913. VII/18.; Árpád * 1923. VIII/20.; Lajos * 1925. VIII/20.; Dezső * 1927. VIII/20.; Károly sz. 1857. Dicső Ágnes * 1865. VIII/20.; Gusztáv sz. 1862. XI/7. 1: Szabó Amália 1886. III/20. † 1889. IV/29. 2: 1891. IV/12: Deák Vilma * 1872. XI/18; Béla 1864. † 1900. Timár Mária † 1913; Ferenc sz. 1866. † 1925. Tóth Mária; Eulália sz. 1868. † 1913. Dicső Mihály * 1862.; Amália sz. 1870. † 1907. II/15. Petróczy Dániel * 1863.; Kálmán sz. 1873. Torday Borbála; László * 1876. X/30. 1: Dicső Etel elv. 2: Szalóczy Zsófia * 1893. esk. 1921. V/21.; Gizella sz. 1879. † 1921. Csorba István * 1871; Miklós sz. 1882. Petróczy Rozália * 1890.; Gusztáv sz. 1886. XII/27. Szuhay Erzs. (sz. 1890.) VII/20. esk. 1908. IX/27.; Géza sz. 1893. VII/15. 1926. aug. 17: ujfalusi Ujfalussy Gizella (sz. 1893. I/29.); Ilona sz. 1896. X/10.; Emma sz. 1898. VII/28.; Katalin sz. 1900. XII/5. Bacskay István (sz. 1884.) XII/26. esk. 1924. XI/26.; Miklós sz. 1904. V/11.; Gizella sz. 1927. IX/24.; Gusztáv-Andor sz. 1916. IX/2.; Erzsébet sz. 1918. XII/3.; Izabella sz. 1921. X/3.;
Dienes.
Címereslevele kelt 1663. ápr. 17. – Vö. Bor. I/234.
Dienes (nemesnépi).
Vasmegyei család. – Vö. Balogh 275–6. (gen.)
Dienesdy.
Címereslevele kelt 1581. – Vö. T. XXI/92.
Dietrich.
A nemességet 1910. dec. 13. D. Albert vezérőrnagy kapta.
Dincho.
Címereslevele kelt 1627. ápr. 12. (MNMuz. levéltár.)
Dinnyés (alias Borbély).
Komáromm-ben igazolt (1698.) család. – Vö. Alapi 142.
Diósy (kozineki).
A nemességet 1916. okt. 21. D. Sándor ezredes nyerte.
Diószeghy (bihardiószegi).
A nemességet 1910. szept. 2. D. Mihály c. honvéd ezredes kapta.
Disznósi.
Címereslevele kelt 1456. – Vö. Fejérpataky II/55.; T. V/66.; VI/139., XXIV/24.
Dits (suhopoljei).
A nemességet 1917. márc. 5. D. Nándor ezredes kapta.
Dminich.
Címereslevele kelt 1587. – Vö. Bojn. 6.
Dobai (aldobolyi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/388.
Dobai (szárazajtai).
Ugyancsak B.-Szolnokm.-ben előfordult (1770.) család. – Vö. Gorzó pk. 10.; Szoln.-Dobokam. monogr. VII/388.
Dobay (dobói).
(III. K. 330.) A család részletezett és újabb leszármazását az alábbi táblázatok tüntetik fel:
I.
Zsigmond pallini Inkey J.; Zsigmond nagybégányi Bégányi Klára; Károly 1785–1819. cserneki és tarkeői Dessewffy B.; György 1817. kamarás; Jozeffa csillagkeresztes hölgy; Eduárd cserneki és tarkeői Dessewffy A.; Hugó 48-as kormánybiztos; Ágoston Gedeon Laura; Ede 1838–1906. nagyiványi Fekete Mária; Sándor 1840–1890. betlenfalvi Betlenfalvy N.; Béla * 1868. Rámer Ilona; Ödön * 1871.; Zsigmond * 1873. 1 : nádasdy Baán Róza 2 : pécsujfalusi Péchy Anna; István * 1875. IX/12.; Sándor * 1906. X/4.; Zsigmond * 1925. I/28.;
Ferenc * 1647.; Ferenc; Gáspár * 1698.; Márton; Ferenc; László; Márton; Pál; János; István; Márton 1786. péch-ujfalusi Péchy Klára; Mihály; József * 1774.; István görgői és toporczi Görgey Mária; Gábor ezredes 1761. görgői és toporczi Görgey Zsuzsanna; Ferenc 1778. 1780.; János 1776. zalukai Voksit Horváth Lidia; Gábor; István 1768. jamniki Jóny Anna; András 1728–1792. dráveczi Dráveczky Julia l. III. tábla; Gábor 1726–1801. nagybégányi Bégányi Zsuzsanna; András 1789–1820. Keill Dorothea; Mihály 1789–1912.; Antal 1800–1880. sámsoni Polyák Sarolta; Vilmos * 1813. V/28. hadusfalvi Ludmann Cornélia; Tivadar † 1867.; Miksa 1840–1920. iglói Szontagh Ilona; István; Elemér tomori Tomory Jolán; Ákos * 1860. Bogenrieder Anna; Vilmos; Attila; Gábor;
III.
András 1728–1792. dráveczi Dráveczky Julia l. II. tábla; Gáspár 1782., 1794. Saárosy Erzsébet; Imre * 1760. Doeneky Mária Magdolna; Miklós * 1789. Horváth Anna Mária; László megyei követ; Károly * 1790. oláhivánfalusi Eperjessy Klára; József * 1820. IV. altábornagy berzeviczi és kakaslomniczi Berzeviczy Mária; Imre * 1827. IV/21. 1 : nádasdi Baán Genie 2 : ns. Krieger Mária; Károly olasz gróf tábornagy Ruffinati Terezita; Lajos oláhivánfalusi Eperjessy Róza; Károly * 1868. XI/10. borosjenői Kádár Erzsébet; Ferenc; Gáspár 1780. zombori Zombory Anna; Károly 1784.; 1 : Árpád * 1859. XI/5. berzeviczi és kakaslomniczi Berzeviczy Gizella; Dezső * 1861. Szanka Zelma; 2 : József * 1875. V/27. proszéki Fancsali-Joób Berta; Ferdinánd berzeviczi és kakaslomniczi Berzeviczy Mária; György sz. 1902. XII/21.; Ferenc sz. 1907. VII/15.; Károly * 1885. X/11. tasnádi Nagy Szeréna; Imre * 1892. V/3. Koutnik Thea; Dezső sz. 1896. XI/26. Persay Anna; István sz. 1916. I/30.; Ferenc sz. 1924. III/19.; Dezső sz. 1925. XII/13.;
Doboka.
Kihalt család. – Vö. Siebm. erd. 23.
Doborkai.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Dobos.
Címereslevele kelt 1654. jul. 12. (Kassa v. levéltár?)
Dobranich.
Címereslevele kelt 1647. jun. 3. (MNMuz. levéltár.)
Dobravcsány.
Címereslevele kelt 1677. jul. 24. (MNMuz. lt.)
Dobraviczay.
Címereslevele kelt 1661. – Vö. T. VII/94.
Dobrey.
Torontálm.-ben kihirdetett család. (1839., 1844.)
Dobrics.
Címereslevele kelt 1689. – Vö. Alapi 142.
Dobrinic.
Címereslevele kelt 1581. szept. 11. Nemesi bizonyítványt 1807. Zágrábm.-től nyert. – Vö. Lasz. 17.
Dobrovics (ostffyasszonyfai).
A nemességet 1913. okt. 30. D. Győző műszaki főtanácsos kapta.
Dobrovics (pozsonyligetfalvi).
A nemességet 1916. szept. 2. D. Mátyás kir. tan., pozsonyi állami kórházi főorvos kapta.
Dobroviczai.
Címereslevele kelt 1661. jun. 25. (Máramarosm. lt.) – Vö. T. XXVIII/159.
Dobri.
Címereslevele kelt 1431. (MNMuz. lt.) – Vö. T. XXIV/23., 78.
Dobrynchich.
Címereslevele kelt 1581. – Vö. Bojn. 6.
Doby.
Címereslevele kelt 1638. febr. 21. – Vö. DGy. V/242–3.; 277.; VIII/352.
Doctorich.
Címereslevele kelt 1654. jun. 20. (Sopronm. lt.)
Doctorovics, l. Jankovics (alias D.)
Doczé.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 77.
Dóczy (dőri).
Előnév adományozása 1912. jun. 15. D. Endre, ny. p. és t. főfelügyelő részére.
Dolecskó (neszmélyi).
A nemességet 1911. márc. 9. D. Mihály, ny. min. oszt.-tanácsos kapta.
Dolouschak (Dolowschak).
Címereslevele kelt 1649. – Vö. Bojn. 6.; Alapi 198.; MNCs. III/350.
Dombay.
Címereslevele kelt 1796. jul. 1. (Somogymegye lt.)
Domby.
Címereslevele kelt 1629. dec. 22. – Vö. Weress 75.
Domik (szőlőskei).
Sárosm.-ben élt család. – Vö. III. K. 358. és Tóth I/298.
Dominkovics.
Címereslevele kelt 1598. márc. 2. (Sopronm. lt.) – III. K. 359.
Domokos.
Címereslevele kelt 1560. (Pozsonym. lt.)
Domokos (vasmegyeri).
A nemességet 1914. ápr. 19. D. Géza földbirtokos kapta.
Dona.
Nádori adományt 1723. a Szemerey-családdal közösen nyert.
Donáth.
Címereslevele kelt 1667. jan. 17. (MNMuz. levéltár.)
Donavach.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 10.
Dopsa.
Címereslevele kelt 1722. jan. 16. – Vö. Bold. 109.
Dömöry.
Címereslevele kelt 1689. máj. 20. (Fejérm. lt.) – Vö. T. V/92., XXXI/170.
Drag.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 17.
Dragissich (Spissich).
Címereslevele kelt 1503. (OL.) – Vö. T. XII/94.; MNCs. III/380.
Dragos.
Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri V/417–8.
Dragosi (tordai).
Torontálm.-ben kihird. (1836.) család.
Draheim.
(III. K. 382.) Címereslevele kelt 1659. jan. 22.; kihird. Abaujm.
Draza.
B.-Szolnokm.-ben 1716. kihird. család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VI/384.
Dréhr (nagyszetnmiklósi).
A nemességet 1916. jan. 9. Dréhr János kir. tanácsos kapta.
Driva.
Békés- és Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Békésm. tört. III/223.; Gorzó 32.
Drozdik.
Címereslevele kelt 1617. márc. 8. (MNMuz. levéltár.)
Dubniczay.
Címereslevele kelt 1613. máj. 25. (MNMuz. lt.)
Dubravszky (stoószi).
A nemességet 1912. jul. 17. D. Róbert min. tanácsos kapta.
Dudás (mohorai).
Címereslevele kelt 1693.
Dudovics.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 11.
Duekhovitz.
Címereslevele kelt 1625. (Hevesm. lt.)
Duh.
Címereslevele kelt 1638. ápr. 10.; kihird. Abaujm. – Vö. Tk. IV/29.
Duka-Zólyomi (dukafalvi és kucsini).
D. Kálmán nemessége és kettős előneve 1917. ápr. 9. a kettős családnév használatával átruháztatott Zólyomi Árpád ny. alezredesre. – Vö. III. K. 393.
Dumitrianu (sárdi).
A nemességet 1917. nov. 3. D. Ágost, államrendőrségi főorvos nyerte.
Dumaviczi.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 38.
Dunkanics (poroszlói).
Nemességét 1624. Zemplénmegye hirdette ki.
Durbesic (grobnoki).
A nemességet 1910. máj. 28. D. Iván, a sarajevói főtörvényszék főitélőbirája kapta.
Durgó.
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/384.
Dusárdy.
Ily nevű család Sztamárm.-ben élt. (Vö. Gorzó pk. 11.) Valószinüleg a Dujardin családnak (l. III. K. 393.) egyik ága. Igazolni látszik ezt a feltevést az a körülmény is, hogy Dusardin Károly az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Szatmárm.-ben vétetett fel az igazolt nemesek közé. Ismeretes még Dobokamegyében egy Dusardin István is, aki 1783–85. Dobokamegye főbirája volt. A jelenleg élő család őse József 1773. körül született s 1843. márc. 4. Egerben halt meg. Két felesége volt, az egyik (esk. 1808. febr. 1. Eger) Kriston Klára, a másik (esk. 1827. febr. 13. u. o.) Weisz Anna. Fia ugyancsak József született 1833. okt. 27. Egerben s 1864. aug. 2. u. o. vette nőül Kis Etelkát. Fia István (szül. ....) táblai tanácselnök (Budapest). Felesége szendrői Kovách Etelka, akitől fia István (szül. 1896. nov. 2. Eger). – De ismeretes a családnak a legidősebb Józseffel egyidőben élt György tagja is, aki az anyakönyvekben Duzsárdinak van írva s aki 1801. aug. 18. Egerben vette nőül Philippy Katalint. A család a családi hagyomány szerint is Szatmármegyéből származott át Hevesmegyébe a XVIII. század közepén.
Dusy (laczkovai).
(III. K. 399.) Címereslevele kelt 1841. okt. 14. (Szepesm. lt.)
Dutkanics.
(III. K. 399.)Nemességét 1623. Zemplénmegye hirdette ki.
Éber (bányavölgyi).
A nemességet 1916. okt. 21. É. Viktor ezredes kapta.
Ébner-Rupp (nyilhegyi).
R. Gyula ny. őrnagy neve, nemessége, előneve és címere 1912. dec. 12. átruháztatott Ébner Gézára, Bélára és Mariannára fenti kettős név használatának engedélyezésével. – Vö. Rupp (nyilhegyi).
Eckensberger (perlaki).
A nemességet 1912. jan. 9. E. György ny. vezérőrnagy nyerte.
Eckerdt (gagybátori).
A nemességet 1911. febr. 3. E. Elek kir. tanácsos, nyiregyházai pénzügyigazgató kapta.
Eckermann (óhegyi).
A nemességet 1914. okt. 19. E. Ede min. tanácsos, műszaki főtanácsos kapta.
Ecsedi (nagyecsedi).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1770.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr VII/390.
Ecséry (nagyecséri).
A család korábbi neve Kánitz volt. Az 1910. aug. 31. nemességadományozást s az 1918. évi névváltoztatást l. ott.
Édeskuty.
A család korábbi neve Votesky volt s a címereslevelet III. Ferdinándtól 1654. dec. 20. Votesky Fülöp, atyja János és testvére György nyerték. (Szepesm. lt.) Kihird. 1655. szept. 15. Sárosm. Nemesi bizonyítványt 1777. jun. 13. V. János és Dániel vágúhelyi lakosok kaptak Szepesm.-től, ezt megelőzőleg pedig (1776. okt. 11.) és 1795. ápr. 20. V. János lőcsei lakós Sárosm.-től. – V. János s fiai: János, Károly és József, leánya Katalin, testvére Mihály, nővére Anna, elhalt Ádám testvérének fia János és leánya Anna, unokatestvére János és fiai Pál, József és Dániel s ezen János nővére Anna 1795. szept. 17. nevüket É.-ra változtatták. Nemesi bizonyítványt kaptak 1796. jul. 19. Szepes-, 1796. aug. 23. Sáros- és 1796. nov. 10. Nyitramegyétől, majd pedig 1807. dec. 13. V. János fia É. Ádám Szepesm.-től. Kihirdette 1808. febr. 15. Zalamegye. A család nemességét 1921-ben 62574. sz. a. a m. kir. belügyminiszter is elismerte.
Címer: kék mezőben zöld földön ágaskodó oroszlán; sisakdísz: felemelt jobbjában követ tartó darú; takaró: vörös-ezüst, kék-arany.
Leszármazás:
I.
Votesky János sz. 1654.; Fülöp 1654.; György 1654.; Ádám sz. 1686. I/2. Trencsén mh. 1730. III/9. u. o. 1715. VII/29. u. o.: Csessel Éva; András sz. 1716. XI/19. Trencsén; János sz. 1718. V/8. mh. 1762. III/8. 1741. XI/19.: Tressler Zsuzsa; Pál sz. 1723. II/11. mh. 1769. II/1. Vágujhely Laszáth Krisztina l. II. tábla; Dániel sz. 1724. III/18.; György sz. 1726. IV/5. mh. 1748. XII/22.; Éva sz. 1728. IX/29.; János sz. 1742. XI/10. Trencsén (Lőcse) Lányi Róza l. III. tábla; Ádám sz. 1750. VII/21. u. o. mh. 1794. IV/9. Stauff Katalin (1759–1797.); Zsuzsa sz. 1752. VIII/8. 1768. IV/10. Hoszulik Ádám; Anna sz. 1755. II/27. Schmögner N.; István 1756–1759.; Mihály sz. 1761. XII/10. mh. 1853. Graz; Sámuel sz. 1779. III/10.; Anna sz. 1781. III/19.; János sz. 1784. VII/24. mh. 1819. IV/9. Welsz Katalin; Lujza Pudiwitter mérnök; Sándor sz. 1811. II/14. Sümeg mh. 1896. XII/10. 1836. I/24. Rigács : Gercsó Zsuzsa (1808–1889.) l. IV. tábla;
II.
Pál Laszáth Krisztina l. I. tábla; Éva sz. 1750. I/1. Vágujhely; János sz. 1754. V/5. u. o. 1 : 1778. I/25.: Orgon Anna 2: Mikus Zsuzsa; Erzsébet sz. 1766. XI/7. mh. 1813. I/12. 1786. II/7.: Okolicsányi Elek; 1 : József sz. 1779. III/19. Vágujhely mh. 1816. X/17. Medveczky Zsuzsa (1796–1831.); Dániel sz. 1784. XI/12.; 2 : Juliánna;
III.
János Lányi Róza l. I. tábla; Katalin Bexhaft N.; János sz. 1778. orvos; Károly Stubenvoll Róza; Zsuzsa Szontagh N.; József sz. 1788. Virág Ludovika; Ludovika; Eugenia; Emma; Florentina; Károly; Konstancia; Ferdinánd 1814–1873. orvos Wanitschek Lujza (1819–1878.); Ottó; Ludovika lovag Despovszky N.; Ottó 1843–1902. udv. tan. (Wien) Held Filippine; Ferdinánd 1848–1905. százados; József sz. 1850. Graz orvos, Wien Kreutzer Zsófia; József sz. 1884. Karwin (lak. Amerika) Allestis St. Clair; Adolf sz. 1886. u. o.; Ottó sz. 1888. u. o. orvos; József sz. 1910. II/15. (Canada); János sz. 1911. XI/19. (Canada);
IV.
Sándor Gercsó Zsuzsa az l. táblához; Lajos sz. 1837. IV/7. Sümeg mh. 1896. IV/10. Budapest ásványviz nagykeresk. 1867. IX/20. Beszterczebánya : hegyeshalmi Fischer Hermina (1856–1898.); Lajos sz. 1870. V/23. Budapest 1895. V/25.: Kollár Jolán; Jenő sz. 1871. X/12. Budapest mh. 1924. III/5. u. o. ásványviz nagykereskedő 1908. XII/5.: Kollár Eugénia; Irén sz. 1875. VI/30. Budapest 1896. IX. Bp.: orczi Orczy Zoltán; Olivér sz. 1897. III/26. Beszterczebánya; Lygia sz. 1910. IX/2. Bp.;
Egerfelnémety.
Címereslevele kelt 1651. nov. 18.; kihird. Abaujm. – Vö. TK. IV/29.; MNCs. III/411.
Egerházy (alias Képiró, mezőbándi).
Címereslevele kelt 1631. márc. 29. – Vö. Sándor II/10–11.; MNCs. III/411.
Eggenhoffer (nagymegyeri).
A nemességet 1910. jun. 5. E. József földbirtokos s néhai E. Gyula fiai: Gyula, Béla, József és Ödön kapták.
Egrespataky.
B.-Szolnokm.-ben élt (1676.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/374.
Egressy (legenyei).
Címereslevelét 1622. Zemplénm. hirdette ki.
Egrey (alias Dora).
Címereslevelét (1622. aug. 14.) Abaujm. hirdette ki. – Vö. TK. IV/29.
Egry (egerszegi).
A nemességet 1916. nov. 12. E. Aurél dr., udvari tanácsos, budapesti ügyvéd nyerte. – Címer: arany mezőben vizszintes, hegyével balra lengő pallóson vörösen fegyverzett jobbra néző stilizált álló sas csőrében fehér írótollat tart; sisakdísz: a sas növekvőleg; takaró: fekete-arany. – Leszármazás:
Aurél (szül. 1874. febr. 13. Budapest), a felsőház életfogytiglan való tagja, m. kir. udvari tanácsos, ügyvéd, a Pénzintézeti Központ jogtanácsosa. Felesége (esk. 1901. jul. 2. Budapest) Mezei Mária Anna. Fia:
Tibor (szül. 1902. jul. 29. Bp., † 1923. szept. 25.);
Egyed.
Címereslevele kelt 1661. jun. 7.; kihird. Abaujm. – Vö. TK. IV/29.
Egyed (gyergyóújfalvi).
Előnév adományozása 1907. ápr. 6. E. József csendőrszázados részére.
Éhen.
Vasm.-ben előforduló család. – Vö. Balogh 51.
Éhlert, l. Keresztessy (nagykázméri).
Ehrenhöfer (verőcei).
A nemességet 1915. márc. 13. E. Aladár keresk. min. tanácsos kapta.
Eiszenmann (egri).
A nemességet 1916. jul. 7. E. Oszkár kir. tanácsos, egri pénzügyigazgató kapta.
Ekel-nemzetség.
l. Karácsonyi I/428. T. XX/36.
Elek.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Címereslevele kelt 1662. – Nemességét 1771. Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 143.
Elekes (albisi).
Régi székely család. Kimutatható legrégibb őse Balázs, 1499. királybíró. Unokája Lukács 1602. Básta György hadvezér rendeletére hűségi esküt tesz
a császárnak s 1610. »illyefalvi« előnévvel címereslevelet nyer. Fiaiban két ágra szakad a család. János megtartja az illyefalvi előnevet s őse a család katholikus ágának, míg testvére, Miklós, megtartja »albisi« előnevét s hű marad a protestáns fejedelemhez. Alábbi adataink erre az utóbbi ágra vonatkoznak.
a császárnak s 1610. »illyefalvi« előnévvel címereslevelet nyer. Fiaiban két ágra szakad a család. János megtartja az illyefalvi előnevet s őse a család katholikus ágának, míg testvére, Miklós, megtartja »albisi« előnevét s hű marad a protestáns fejedelemhez. Alábbi adataink erre az utóbbi ágra vonatkoznak.
Miklósnak fiai voltak György és István. György a »gyergyóújfalusi« Elekes-családnak az őse, István pedig tovább vezeti a családnak »albisi« ágazatát. Fia István, ezé Tamás (1686–1776.), kinek fiaiban 3 ágra oszlik a család.
I. Péter ágazata; Erre az ágra nézve nincs több adatunk, mint hogy fiai voltak Ferenc (1764.); és András (1765.);
II. Samu ágazata. Samu († 1785), 1756. igazolja nemességét;. Fia volt:
József; ezé – többek között –
Márton (1783), akinek Bartók Teréztől; született fia:
Samu (1820.) Neje: Rákosi Emilia; kitől gyermekei:
1. Albert (sz. 1855., † 1927.) Neje: Tusa Mária;
Gyermekei:
A) Gyula (sz. 1881.), uradalmi jószágigazgató (Réde). Neje (esk. 1909. okt. 6. Marosvécs) kibédi Péterffy Piroska;
Gyermekei:
a) Gyula (sz. 1911. febr. 20.); – b) Piroska (sz. 1917. szept. 24.);
B) Juliánna (sz. 1883.);
C) Mária (sz. 1889). Férje: alsócsernátoni Gál Albert;
D) János (sz. 1893.). Neje: altorjai Torjay Ida;
2. Róza;
3. Imre (szül. 1852. dec. 7. Kézdialbis), felesége Szőcs Amália(szül. 1852.). Gyermekei:
A) Imre (szül. 1883. feb.r 7. Kézdivásárhely), m. kir. gazdasági felügyelő, felesége kisborosnyói Tompa Katinka (szül. 1882. Segesvár). Gyermekei:
a) Imre (szül. 1908. szept. 22. Fehéregyháza);
b) Katinka (szül. 1910. nov. 2. u. o.);
B) Anna, férje kökösi Sigmond Károly (mh.);
C) Róza, férje Kröbl Miksa;
D) Mária, férje Csavar István;
E) Károly (szül. 1885), felesége Jikéli Hilda. Fia Károly (szül. 1926.);
F) Mózes (szül. 1886.), felesége olasztelki Alberth Rebeka. Gyermekei:
a) Imre (szül. 1911.);
b) Erzsébet (szül. 1912.);
c) Károly (szül. 1914.);
G) Lajos (szül. 1890.) Felesége Dánn Erzsébet. Gyermekei:
a) Ida (szül. 1916.);
b) Ibolya (szül. 1918.);
c) Lajos (szül. 1928.);
4. Klára;
5. Károly;
III. János, nemességét 1756. és 1793. Szatmármegyében igazolta. Neje: erdődi Nagy Klára. Fia:
József (sz. 1779.). Neje: Veszprémi Sára. Fia:
József (sz. 1819). Neje: nemes Szánthó Zsuzsánna. Fia:
Menyhért (sz. 1848., † 1925.). Neje: gencsi Török Eszter (1851–1925). Fia:
Károly (sz. 1888.). Neje: récsei Récsey Elza (sz. 1896.);
Gyermekei:
a) Leona (sz. 1917); – b) Zsuzsánna (sz. 1920.);
Címer: kék mezőben ágaskodó oroszlán felemelt jobbjában kardot tart; sisakdísz: nincs; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Elekesi (alias Tarisnya).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 42.
Éliássy.
Címereslevele kelt 1646. Nemességét 1821. Baranyam. igazolta. – Vö. Andr. 142.
Eliber.
Hunyadm.-ben élt család. – Vö. Böjthe 305.
Elischer (thurzóbányai).
(III. K. 428.) A nemességszerző (1903.) ápr. 5.) dr. Elischer Gyula budapesti egyetemi tanár, orvos és sebésztudor, kiváló nőgyógyász volt, aki a szakirodalom terén is élénk tevékenységet fejtett ki. Nagybátyjától örökölt Goethe-gyűjteményét a Magyar Tudományos Akadémiának avval a kikötéssel ajándékozta, hogy az mint a többitől elkülönített gyűjtemény, külön helyiségben: Goethe-szoba tartandó fenn. Fiai közül Gyula a debreceni egyetem orvosi karán a röntgenológia nyilv. rendes tanára, Vilmos ügyvéd, a Kuria fegyelmi ügyvédi tanácsának tagja.
A család részletesebb leszármazása:
Gyula (szül. 1846. okt. 16. Eperjes, † 1909. szept. 28.), budapesti egyetemi tanár. Neje (esk. 1871. szept. 16.) Thrór Vilma. Gyermekei:
1. Gyula (szül. 1875. febr. 28.), orvos, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Neje (esk. 1904. dec. 17.) Petschacher Ágotha. Fia:
Gyula (szül. 1918. szept. 5.);
2. Vilmos (szül. 1877. ápr. 21.), ügyvéd. Neje (esk. 1905. szept. 15.) Gerbeaud Marcella. Gyermekei:
a) Edit (szül. 1906. okt. 16.);
b) Marcella (szül. 1909. nov. 19.);
c) Alice (szül. 1911. máj. 25.);
Elszont.
Címerpecsét Hevesm. lt.-ban.
Élthes (tusnádi).
A címereslevelet 1672. jul. 28. É. István és András kapták. (Ered. a család tulajd.) – Vö. MNCs. III/429.
Emődy (alias Dedesy).
Sárosm.-ben élt család. – Vö. Tóth I/301.
Encidl (alias Lipthay).
Címereslevelét a Csetneki másképen Valentini családdal együtt nyerte.
Encsey.
Baranyam.-ben élt család. – Vö. Andr. 115.
Endesy.
Sárosm.-ben élt család. – Vö. Tóth I/301.
Énekes.
Címereslevele kelt 1679. okt. 3.; kihird. Borsodm. – Vö. Bor. 238.
Engel.
Címereslevele kelt 1517. okt. 6. (MNMuz. lt.) – Vö. T. XXIX/61.
Engel (cserkuti).
Az előnévvel a nemességet 1895. szept. 7. Engel Miksa földbirtokos kapta. – Vö. MNCsk. I/86.
Entz (mezőkomáromi).
A nemességet 1915. ápr. 11. E. Géza udv. tanácsos, egyetemi tanár kapta.
Enyedi.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Címereslevele kelt 1698. aug. 22. – Vö. T. XXIX/161.
Eölbey.
Címereslevele kelt 1659. – Vö. Alapi 48., 107–8., 163., 200., 242.
Eölbey-Thyll (ölbői).
A nemességet 1915. nov. 26. Thyll Sándor honv. ezredes kapta fenti kettős családnévvel.
Eöllős.
Komáromm.-ben birtokos család. – Vö. Alapi 143.
Eördögh.
Címereslevele kelt 1630. máj. 10. – Vö. Bor. I/215.
Eörszegi.
Címereslevele kelt 1655. máj. 15. – Vö. Alapi 200.
Eössy (dancsházi).
Címereslevele kelt 1606. nov. 1.; kihird. 1607. Biharm. – Vö. Bold. 37.
Eöttevényi (eöttevényi).
Előbb Nagy (eöttevényi). – Névváltoztatás 1918-ban.
Eötvös.
Címereslevelét 1582. Zemplénm. hirdette ki. Címereslevele kelt 1609. okt. 12. (Szepesi kpt. lt.)
Eperjesy (tabódi).
(III. K. 447–8.) Előnév adományozása 1917. nov. 3. E. Géza ny. őrnagy részére.
Ercsényi, l. Fiáth (eörményesi).
Erdélyi (deési).
B.-Szolnokm.-ben igazolt család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. III/58.
Komáromm.-ben is élt (1743.) ily nevű család. – Vö. Alapi 200.; Komáromm. monogr. 565.
Szatmárm.-től 1728. nyert nemesi bizonyítványt. – Vö. Gorzó 35.; MNCs. III/453.
Erdey.
Címereslevele Rákóczy Györgytől 1649. jan. 12. E. János, Bazil, Péter és Mihály nyertek; kihird. ugyanezen év jun. 11. Zarándmegye. A családból István 1825. B.-Szolnokm. esküdtje.
Erdey-Gruz (egerbegyi).
A nemességet 1916. jun. 4. Gruz Albert ny. c. honv. min. államtitkár és Erdey Aladár honv. min. osztálytanácsos kapták.
Erdmann (tilenaui).
Címereslevelet I. Lipóttól nyert. (Veszprémm. lt.) – Kihird. Baranya- és Pestm.
Erdő-Pap, l. Bnra (alias E.-P.)
Erdődy (erősdi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Háromszék 154.
Erdőhegyi (kisjenői és erdőhegyi).
(III. K. 459. 1.) Zarándmegyei eredetű igen régi család, amelynek tagjai előkelő szerepet töltöttek be főleg a vármegyei életben. Egy Erdőhegyi Gábor Mátyás király udvarában élt, 1464-ben pedig a család 800 aranyforintot fizet, hogy Miklós nevű tagját a török fogságból kiváltsa. Ősi fészke Erdőhegy volt, de birtokai voltak Gyulán, Györkén, Szentbenedeken, Kakucson, Boroson, Koszorúshalmon, Tégláshalmon, Kamaráson, Belsőiratoson stb. Zarándmegyében, továbbá Nagy- és Kisbajon, Bélzerénden, Kisjenőn, Tamáshidán, Dulón stb.
Ily jelentékeny gazdaság mellett a család mégis korán hanyatlásnak indul. Oka Erdőhegyi Demeternek testvérgyilkossága, mely miatt a király száműzi, 16 községben volt birtokait elveszi s azokat Ráskay Balázsnak és Czeczey Máténak adományozza. A mohácsi vész után azonban újabb lendületet vesz a család, Erdőhegyi Albert pécsi püspök s Erdőhegyi Benedek és testvérei I. Ferdinánd királytól adományba kapván a Móra Péter magvaszakadtával a kincstárra szállt Alatkát és a csinytyei (csencsei) jószágokat.
A családról még egy érdekes adatunk van: III. Károly király az előbb pártütésért fej- és jószágvesztésre itélt Erdőhegyi Zsigmondnak megkegyelmez s őt jószágaiba visszahelyezi.
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Szabolcsmegyében András és Gáspár vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. Itt Gyürén birtak földesúri jogokkal, hová
Zarándmegyei jószágaikról a törökök zaklatása elől származtak át.
Zarándmegyei jószágaikról a törökök zaklatása elől származtak át.
A családnak két leszármazottja él napjainkban is a megyében. Az egyik Erdőhegyi Lajos földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, jelenleg Szabolcsmegye főispánja (szülei Lajos és csepei Zoltán Piroska); a másik Ferenc, a nyirbátori járás főszolgabirája (szülei Ferenc és somlyódi Somlyády Erzsébet).
Címer: (kék) mezőben zöld földön álló fa, melytől jobbra vitéz áll, balról pedig oroszlán ágaskodik; sisakdísz: fészkében ülő pelikán fiait vérével táplálja, tőle jobbra-balra egy-egy csillag; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Erdős, l. Szigethy-Erdős (óhidi).
Erker.
Címereslevele kelt 1575. ápr. 25. (Kassa v. levéltár.)
Erley.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 11.
Erney (nagyernyei).
A nemességet 1912. febr. 26. Erney József, a budapesti Nemzeti Zenede igazgatója nyerte.
Erődy-Harrach (ruttkai).
A nemességet 1917. máj. 28. E.-H. Béla dr., udv. tanácsos, budapesti tankerületi főigazgató kapta.
Erős.
Címereslevele kelt 1682. márc. 25. (Pozsonym. lt.) – Vö. Ll. I/21.; Andr. 142.
Erős (kovásznai).
Székely család. – Vö. Pálmay: Háromszék 153.
Érsek (zigroveci).
A nemességet 1911. nov. 13. É. András ny. c. honv. őrnagy nyerte.
Ertl (szondi).
A nemességet 1912. márc. 24. E. József földbirtokos kapta.
Eszéki.
Címereslevele kelt 1748. – Vö. NI. IV/104.
Eszláry (tiszaföldvári).
A nemességet 1912. ápr. 2. E. Sándor Budapest székesfővárosi kerületi előljáró kapta.
Ethey (alias Kovács).
Nemességét 1698. Komárommegye igazolta. – Vö. Alapi 144.
Expethey.
Címereslevele 1560. jul. 22. kelt. (Veszprémm. lt.)
Fábián (vásárhelyi).
Címereslevele kelt 1609. dec. 17. (Veszprémm. lt.)
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Fábián (makai).
A címereslevelet Apaffi Mihálytól 1667. máj. 22. F. Dávid és fia nyerték. (Hit. más. F. Elemér tulajd. Szécsény.)
Fábián (székelyudvarhelyi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely pk. 7–8.
Fábiánics (de Zisek).
Címereslevele kelt 1625. jun. 25. (Pozsonym. lt.) – Vö. Ll. I/21–2.
Fabini.
A nemességet 1912. okt. 20. F. Lajos vezérőrnagy kapta.
Fabricius.
Címereslevél kelt 1691. nov. 26. – Vö. Tk. IV/30.
Fakla.
Címereslevelét 1678. ápr. 13. Gömörm. hirdette ki.
Faluda (Faludy?)
Aradm.-ben élt család. – Vö. Márki II/674.; MNCs. IV/19.
Falup (csicsópolyáni).
(IV. K. 40. 1.) Címereslevele kelt 1665. febr. 16. (OL: Kolosmon. conc. lt. Arm. F. 12.) – Vö. Gorzó pk. 11.
Farkas (lozsádi).
(IV. K. 40. 1.) Címereslevele kelt 1581. máj. 28. Nemesi bizonyítványt 1909. Hunyadm.-től nyert a család.
Címereslevelet a Mezey-családdal 1600. márc. 21. nyert.
Farkas (kisvárdai).
Címereslevele kelt 1629. Nemességét 1757. Szabolcsm.-ben igazolta.
Farkas.
A címereslevelet II. Ferdinándtól 1632. jun. 24-én Farkas András és Komáromy, másképpen Borbély István nyerték; kihirdette 1633. Zalamegye. Az 1725. és 1754. évi nemesi összeíráskor Czabajon él a család és Ferenc fia, Ferenc 1781. jun. 8. ezen megyétől nyert nemesi
bizonyítványt. A család nemességét 30824–1814. sz. a. a m. kir. belügyminiszter is igazolta.
bizonyítványt. A család nemességét 30824–1814. sz. a. a m. kir. belügyminiszter is igazolta.
Farkas.
Címereslevelet 1651. márc. 14. nyert; kihird. Abaujm. – Vö. Tk. IV/30.
Címereslevele kelt 1651. ápr. 8.; kihird. Abaujm. – Vö. Tk. IV/30.
Farkas (szalontai).
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Farkas (másképen Kajó).
Címereslevele kelt 1662. szept. 22.; kihird. 1663. Szabolcsm.
Farkas (bágyoni).
Címereslevele kelt 1689. márc. 28. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/392.; MNCs. IV/37.
Címereslevele kelt 1694. jun. 29. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 188.
Farkas (bisztrai).
A nemességet 1910. okt. 5. F. Márton, Hermann, Imre dr., Samu, Aladár és Alfréd marosvásárhelyi lakosok kapták.
Farkas (abonyi).
A nemességet 1910. okt. 29. F. Antal ny. áll. számvevőszéki tanácsos kapta.
Farkas (nagyszéksói).
A nemességet 1917. máj. 8. F. István honv. alezredes nyerte.
Farkas (babocsai).
A nemességet 1917. dec. 16. F. Gyula tb. főszolgabiró kapta a Babocsai-Farkas kettősnévvel.
Farkas (borbereki).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 46.
Farkas (forgolányi).
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Ugocsam.-ben igazolt család.
Farkas (karácsfalvi).
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Ugocsam.-ben igazolta nemességét.
Farkas (kobátfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely pk. 8.
Farkas (nyirbogdányi).
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Szabolcsm.-ben élt család. – Vö. NI. IV/37.; MNCs. IV/37.
Farkasházy (farkasházi).
Fischer Hugó dr., ügyvéd, Fischer Zsigmond ügyvéd, Fischer Jenő gyáros és Fischer Sándor hadnagy 1904. szept. 7. nevüket Farkasházy-ra változtatták.
Farnady.
Címereslevele kelt 1666. aug. 7. (Fejérm. lt.) – Vö. T. XXXI/128–9.
Farnosi.
Címereslevele kelt 1417. ápr. 4. (MNMuz. lt.) – Vö. MNCs. IV/47.
Faskó.
(IV. K. 47. l.) Címereslevelét 1657. jan. 19. Zólyomm. hirdette ki. – Vö. Közl. Szepesm. multj. IV/50.
Fatul.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 42.
Fazekas (csegöldi).
A nemességet 1914. máj. 28. F. Mihály kir. tan., a központi díj- és illetékkiszabási hivatal főnökhelyettese kapta.
Fazekas (szarkahegyi).
A nemességet 1918. jun. 5. F. Adolf ny. vezérhadbiztos nyerte.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – l. Abari.
Fazekas (enyedi).
Címereslevele kelt az Abari családdal 1658. márc. 10. – L. Abari.
Fazekas (szászvárosi).
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Fecskés.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Fehér.
Címereslevele kelt 1613. (Pozsonym. lt.; hamis?) – Vö. Ll. I/22.
Címereslevele kelt 1662. – Vö. Alapi 145.
Fehér (ujbárdi)
A nemességet 1918. máj. 1. F. Imre nyerte.
Feichtinger (baranyanádasdi és szentgyörgymezői), báró.
(IV: K. 65. 1.) A családból F. Elek 1912. jun. 13. bárói rangra emeltetett.
Fejér (letenei).
Címereslevele kelt 1609. dec. 4. (Győrm. lt.)
Fejér (egerpataki).
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Címereslevele kelt 1622. aug. 20. (OL.: Cath. Nob. Arm. Szabolcs).
Fejér (szajoli).
(IV. K. 67–68.) A család újabb leszármazási adatai: Aladár m. kir. kincstári főtanácsos, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ügyvezető igazgatója. Fia Miklós, volt kormányzói kabinetirodai titkár, vármegyei árvaszéki ülnök. Felesége áporkai Kiss Ilona (szül. 1901. aug. 12. Dévaványa). Gyermekei: 1. Klára (szül. 1922. aug. 18. Tiszasárkony); –2. Mária (szül. 1925. nov. 16. Bp.); – Elemér ny. pénzügymin. h. államtitkár; – Lajos gazdasági főtanácsos; – Elek hősi halált halt 1914. dec. 1. Limanovánál, kamarás, huszárkapitány volt.
Fejér (alias Bicskey).
Címereslevele kelt 1666. aug. 7. (Fejérm. lt.) – Vö. T. XXXI/128–9.
Fejér (mátészalkai).
A nemességet 1917. jun. 10. F. László min. oszt. tanácsos kapta.
Fejér (zákonyi).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 12.
Fejér, l. Alomuczi (alias F.) – Fejér-Orbán (kibédi).
Fejér-Burján.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 36.
Fejér-Orbán (kibédi), l. Orbán (kibédi).
Fejérdi (gerlai).
Nemességét 1664. B.-Szolnokm. hirdette ki.
Fejértói.
Címereslevelet 1658. márc. 10. – L. Abari; Vö. MNCs. IV/74.
Fejérváry.
Címereslevele kelt 1646. dec. 1. – Vö. Alapi 202.
Címereslevelet 1658. márc. 10. az Abari családdal nyert.
Fejérváry (románfalvi).
(IV. K. 77–8.) A család őse az 1550. elhalt Gáspár, aki Pozsonyban élt s úgy látszik, hogy az ottani harmincadhivatalnál szolgált. Fia János, galgóci harmincados, akinek fiai közül György vezeti le a családot napjainkig. Ez a György 1652. halt el s fia ugyancsak György (megh. 1703.), akinek Kolecsányi Zsuzsannától született fia, Farkas (megh. 1731.) a Hontmegye-i Báth községben lakott. Fia József (megh. 1793.) a Pestm.-i Törtelre tette át lakását s leányain kívül volt egy Ferenc (megh. 1802.) nevű fia is. Tőle származott József (szül. 1786. márc. 26., megh. 1829. jul. 5.), az 1825–27. évi országgyűlésen Pestmegye követe s a megye főjegyzője. Fia Miklós (szül. 1811. máj. 27., megh. 1895. szept. 19.) Pest- és Hontm. levéltárnoka, az 1843. évi országgyűlésen Hontm. követe; 1852-ben Amerikába vándorolt ki s Davenportban telepedett le. Felesége Horgosi Kárász Karolina (megh. 1890.) volt. Gyermekei:
1. Miklós (szül. 1846. jun. 14., † 1863. márc. 13. Davenportban);
2. Mária (szül. 1847. nov. 9. Vác, † 1849. máj. 20.);
3. Celestine (szül. 1849. dec. 25.), a család utolsó élő tagja;
Érdekes történelmi emlék Istvánnak a család írásai között őrzött, 1672-ből való önéletleírása, melyben részletesen leírja a lévai ütközet lefolyását, melyben mint az egész magyar hadaknak strázsamestere vett részt.
Fejes.
Címereslevele kelt 1650. máj. 19. (Veszprémmegye lt.)
Fejnecker (tótdiósi).
Címereslevele kelt 1593. jan. 19. (MNMuz. lt.)
Fekete.
Címereslevele kelt 1610. febr. 10. (Győrm. levéltár).
Fekete (másképen Isay).
Címereslevele kelt 1619. (Gömörmegye lt.)
Címereslevele 1658. márc. 10. az Abari családdal nyert.
Fekete (náznánfalvi).
A nemességet 1913. dec. 1. F. József iparoktatási főigazgató kapta.
Fekete, l. Kondé (pókatelki). – Nagy (alias F., gálfalvi és nagyfalvi).
Feledy (mezőtelegdi).
A nemességet 1910 jul. 31. Feledy Dezső, a Bihar-Szilágyi olajipari részvénytársaság igazgatóhelyettese kapta.
Feleky (magyarfeleki).
A nemességet 1910. ápr. 17. dr. Feleky Hugó kapta.
Fellner (németvölgyi).
A nemességet 1917. jan. 26. Fellner Frigyes, a Magyar Agrár- és Járadékbank ügyvezető igazgatója s egyetemi rendkivüli tanár kapta.
Felnémethy (alias Kura).
Címereslevele kelt 1651. jun. 29. (Abaujm. lt.)
Felsőványi (felsőványai).
Előbb Baruch. Az 1913. évi névváltoztatást l. ott.
Feltóti.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – L. Abari.
Fenye.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 12.
Ferencz.
Címereslevelet a Mayer családdal 1632. jun. 25. nyert. (Zemplénm. lt.)
Ferencz (kisserjéni).
Címereslevele kelt 1518. – Vö. t. XXIV/20–1.
Címereslevele kelt 1659. aug. 8. (MNMuz. lt.)
Ferencz (técsői).
Címereslevele kelt 1670. okt. 8. (Máramarosm. lt.) – Vö. T. VII/194., XXVIII/160.
Ferencz (kilyéni).
Előnév adományozása 1901. okt. 19. F. József unitárius püspöknek.
Ferenczy.
Címereslevelet a Mayer családdal 1632. jun. 25. nyert.
Címereslevele kelt 1688. jul. 10. (Győrm. lt.)
Fervert.
Címereslevele kelt 1744. márc. 6. – Vö. Alapi 203.
Fest (harsági).
(IV. K. 115. 1.) Előnév adományozása 1917. márc. 19. F. Lajos belügym. oszt. tanácsos részére.
Fialka (gavosdiai).
A nemességet 1911. máj. 29. F. Gusztáv kórházi igazgató főorvos kapta.
Fias.
(IV. K. 123. 1.) Címereslevele kelt 1662. ápr. 5. (Győrm. lt.)
Fiáth (eörményesi).
(IV. K. 123–5. 1.) A családból
F. Károly nemessége 1915. aug. 9. átruháztatott Ercsényi Bélára és Istvánra.
F. Károly nemessége 1915. aug. 9. átruháztatott Ercsényi Bélára és Istvánra.
Fibinger.
(IV. K. 126. 1.) Címereslevelet 1652. ápr. 18. nyert. (Szepesm. lt.); kihird. Turóczm. – Vö. Közl. Szepesm. multj. IV/50.
Fikker, l. Abrudbányay (abrudbányai).
Filep (literáti).
Címereslevele kelt 1589. dec. 24. (Szoln.-Dobokam. monogr. lt.)
Címereslevelet 1658. márc. 10. az Abari családdal közösen nyert.
Filkovics.
Zágrábm. bizonyítványa alapján 1820. aug. 1. Torontálm.-ben kihirdetve.
Finta (pókaházi).
Nemességét 1763. Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 145.
Fiók (hadházi).
(IV. K. 136.) Leszármazás: István (1608); fia Péter (1650); fia András; fia Péter; fia János, felesége (esk. 1801. Nagykároly) Nagy Éva; fia Sándor, felesége (esk. 1825. u. o.) Veresmarthy Julia; fia Gáspár, felesége (esk. 1862. u. o.) Csökör Borbála; leánya Teréz, férje (esk. 1888. u. o.) borzovai Nagy Elek.
Fischer.
A nemességet 1911. jun. 19. F. Frigyes bécsi lakos nyerte.
Fischer (turonyi).
A nemességet 1914. febr. 26. F. Frigyes dr., bécsi lakos kapta.
Fischer (jaraki).
A nemességet 1914. márc. 30. nyerte.
Fischer (csömöri).
A nemességet 1915. jul. 27. F. Ede altábornagy kapta.
Fischer.
(IV. K. 139. 1.) Címereslevele kelt 1833. máj. 17. A család 1868. febr. 3. nevét Tamásy-ra változtatta. – Vö. Tk. III/1000.
Fischer (farkasházi).
(IV. K. 139. 1.) A családnak Farkasházy-ra való névváltoztatását l. ott.
Fischer (hegyeshalmi).
(IV. K. 139. 1.) A családból F. Károly akarattyapusztai lakos nemessége és előneve 1912. márc. 7. átruháztatott kk. Szauer Mária, Miklós és Margit-Erzsébetre a Szauer név elhagyása mellett a F. családnév felvételével.
Fischer, l. Récsey.
Fleischer, l. Mateóczy-Fleischer (mateóczi).
Fliszár.
Címereslevele kelt 1647. jan. 15. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 191.
Címereslevele kelt 1649. máj. 30. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 191.
Flittner (szepesszombati).
A nemességet 1910. aug. 5. F. Frigyes, az osztr.-magyar bank ny. titkára s a bank budapesti főintézetének volt főnöke kapta. Ugyanezen családból 1910. dec. 8. F. Károly, a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara elnöke részesült a nemesség adományozásában.
Florentia.
Címereslevele kelt 1749. – Vö. T. XXVI/40.
Florianu (oltrákoviczai).
A nemességet 1918. szept. 5. F. Dénes vezérőrnagy nyerte.
Fodor.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Fodor (másképen Brassai).
Címereslevele kelt 1673. febr. 10. (Beszterce-Naszódm. lt.)
Fodor (másképen Nagy, szamosujlaki).
Címereslevele kelt 1681. (leleszi conv. lt.) – Vö. T. XIII/139.
Címereslevele kelt 1700. márc. 19. (LR. erd. II/343–60.)
Fodor (havadi).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 50.
Fodor (abrudbányai).
Címereslevele kelt 1715. aug. 29. (LR. erd. VI/128.)
Fodor (révaujfalvi).
A nemességet 1911. febr. 6. F. József p. és t. főfelügyelő kapta.
Fodor (inárcsi).
Nádori birtokadományt 1699. nov. 24. nyert Inárcsra.
Fodor (kövendi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) csaád. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr VII/391.
Fodor (mankóbüki).
Előnév adományozása 1912. aug. 10. F. Kálmán (Pöstyén) részére.
Fodor, l. Borbély (alias F.)
Fodorházi (málomi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1654.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361.
Fogarasi (feketegyergyói).
Címereslevele kelt 1675. dec. 15. Nemességét 1771. jun. 14. legf. helyen igazolta.
Fogarassy, l. Czáró-F. – Pap (aliasF.)
Fogas.
Címereslevele kelt 1646. nov. 2. Nemesi bizonyítványt 1716. Komáromm.-től nyert. – Vö. Alapi 203.
Fogler (szentlőrinczkátai).
A nemességet 1917. márc. 16. F. Béla curiai biró kapta.
Fónagy.
Címereslevele kelt 1632. febr. 6. A család a »nagyszalontai« előnevet használja. – Vö. T. XIII/138.: MNCs. IV/158.
Forchner.
Címereslevele kelt 1685. (szepesi kpt. lt.)
Forest (brunnenthali).
Címereslevele kelt 1631. (OL.: NRA. 1615–37.) – Vö. T. XXII/145.
Formódy.
Beregm.-ben élt család. – Vö. Siposs 170.
Fornossy (fornosi).
Beregm.-i család. – Vö. Siposs 170–4. (gen.); T. V/191.
Forrai.
Címereslevele kelt 1431. – Vö. T. XXIV/15.
Forster.
F. Benő nemessége és címere 1910. ápr. 19. átruháztatott dr. Péter Károlyra családnevének elhagyása s a F. név felvétele mellett.
Földeáki (belényesi).
Nemességét 1644-ből l. Gyfv. LR. XXIII/1.
Földesi (Földessy).
Címereslevele kelt 1449. – Vö. T. XXIV/16.
Címereslevele kelt 1515. (MNMuz. lt.)
Földesi (ákosfalvi).
Erdélyi család. – Vö. Gyfv. LR. XVII/97. (elv.)
Földváry (bernáthfalvi és földvári).
(IV. K. 182–4.) Régi birtokadományos család, melynek ősi nemességét I. Miksa király 1573. aug. 9. kelt diplomájában elismeri s a családnak a következő címert adományozza: négyelt pajzs; a jobboldali felső vörös mezőben álló arany griff jobbjában szőlőfürtöt tart; a baloldali felső kék mezőben hármas zöld halom középsőjén álló hattyú felemelt jobbjában a dombból kinövő búzakalászt tartja; az alsó 3. és 4. mezőt jobbról ezüst, balról vörös ék hasítja, ebben 2 piros, illetőleg 2 ezüst rózsa; az ék által szabadon hagyott jobboldali mezőnek felső része kék, az alsó arany, a baloldalié pedig fenn arany; lenn kék; sisakdísz: a griff növekvőleg; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – A család később két főágra szakadt, a hevesmegyei és pestmegyei ágakra. Ez utóbbi ágból hősi halált halt Miklós útján a családnak péterii birtoka családi vitézi teleknek minősíttetett. Néhány ízre terjedő leszármazása ez:
Károly. Neje Pongrácz Éva. Fia:
Miklós. Neje Kubinyi Amália. Gyermekei:
I. Laura. Férje, 1. Géczy Péter, 2. báró Marschal Levin;
II. Etelka. Férje Damaszkin György;
III. Miklós (szül. 1831. szept. 23. Péteri, † 1885. máj. 31. Budapest), országgyűlési képviselő. Neje Kappel Malvin; fia:
1. Elemér (szül. 1862. máj. 25. Budapest), földbirtokos, felsőházi tag, volt országgyűlési képviselő. Neje (esk. 1890. szept. 22. Nemespodhragy) osztrolukai Osztroluczky Elza. Gyermekei:
A) Miklós (szül. 1893. febr. 6., hősi halált halt 1918. aug. 9.), vitéz;
B) Erzsébet (szül. 1894. jul. 21. Péteri). Férje (esk. 1916. Bp.) szilasi és pilisi Szilassy Béla (sz. 1881. jul. 5.);
C) Éva (szül. 1904. Péteri) férje (esk. 1927. u. o.) vitéz Földváry-Boér Benedek (sz. 1899. okt. 25.);
2. Tibor (1863–1912);
3. Valéria (szül. 1872.), férje gr. Csáky Károly (elv.);
IV. Elek, neje Teleki Júlia grófnő;
Vö. még Siebm. 179.
Földváry.
Címereslevele kelt 1573. aug. 9. – Vö. Siebm. 179.
Címereslevele 1649. máj. 27. kelt. – Vö. Alapi 203.
Földváry (kisrédei).
A nemességet 1912. ápr. 6. F. József keresk. min. oszt. tanácsos kapta.
Fürdős.
Címereslevele kelt 1659. (OL: NRA. 1863. No. 12.; NRA. 1870. No. 33.)
Franchyak.
Címereslevele Veszprémm. lt.-ban.
Francisy.
Címereslevele kelt 1753. (esztergomi főkpt. lt.)
Franges (mitrovicai).
A nemességet 1916. szept. 6. F. Ottó, a Bosznia-herczegovinai tartom. kormány osztályfőnöke kapta.
Frank.
Címereslevele kelt 1689. jun. 20. – Vö. Lasz. 22–3.
Frankl (nagysárói).
A nemességet 1910. jul. 13. F. Ede földbirtokos kapta.
Freiberg.
Címereslevele kelt 1601. (OL.: NRA. 846:20.)
Freinberger.
Címereslevele kelt 1639. (OL.: NRA. 1451:1.)
Freinblatt.
Címereslevele kelt 1659. (Liptóm. lt.)
Freudiger (óbudai).
A nemességet 1910. okt. 26. Freudiger Mózes, a pesti aut. orth. zsidó hitközség elnöke kapta.
Frey-Malenicza, l. Malenicza (sztamorai).
Fricke.
Nemességet kelt 1809. – Vö. Győrm. monogr. 432.
Friedrich (nyitrazsámbokréti).
A nemességet az előnévvel 1913. nov. 14. dr. Friedrich Vilmos kir. tanácsos, orvos, egyetemi m. tanár, műegyetemi előadó, kórházi főorvos kapta.
Fröhlich (sarmasághi).
Fenti előnévvel a nemességet 1911. jan. 23. F. Albin földbirtokos kapta.
Fuchich.
Címereslevele kelt 1694. jun. 28. (Veszprémm. lt.)
Fuchs (cservenkai).
A nemességet 1917. jul. 25. F. Béla ny. alezredes nyerte.
Fur (krasznai).
Címereslevele kelt 1579. – Vö. T. V/206.
Fuz.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 204.
Fülep (gyergyószentmiklósi).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/390.
Fülep (remetei).
Bp.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/386.
Fülkei (debreczeni).
Címereslevele kelt 1629. jul. 13.; megerősítve 1642. máj. 10. és 1668. jul. 6.
Fülöp, l. Phülöp.
Füry (alias Csorvásy).
Címereslevele kelt 1606. aug. 1.
Füssy.
Nemességét 1756., 1774. Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 146., 205.
Füsüs (brassói).
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – L. Abari.
Füzesgyarmathi.
Címereslevele kelt 1635. nov. 30. (Nógrádm. lt.)
Füzesi.
Címereslevele kelt 1587. ápr. 1. – Vö. T. XXXII/88.
Gaál (huszti).
Nemességét, illetőleg címereslevelét II. Rákóczi Györgytől 1649. jun. 4. huszti Gaál István személyében nyerte. Kihirdette 1651. jan. 30. Máramarosm. – Címer: kék mezőben zöld földön jobbjában törökfejes kivont kardot, baljában pedig puskát tartó zöldruhás vitéz; zárt sisak; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A család nemességét 1764. és 1774. Szatmármegyében igazolta, 1927-ben pedig 20.429–1927. III. sz. a. a m. kir belügyminiszter is elismerte. – A Máramarosmegyéből a XVIII. század elején az ugocsamegyei Salánk helységbe, majd pedig András személyében Tiszabecsre származik a család, ahol jelenleg is földbirtokos. Vallása ref. – Leszármazás:
István (a nemességszerző, 1649.); fia: Benedek, ezé Pál; ezé István; ezé
András (szül. 1717 körül Salánk, † 1787. szept. 13. Tiszabecs), neje (esk. 1752. jan. 26.) Kanisay Ágnes. Fia:
János (szül. 1760. jun. 29. Tiszabecs, † 1834. jan. 13.), neje (esk. 1793. jan. 22. Vári, Beregmegye) paládi Palády Sára (szül. 1772. ápr. 4., † 1839. szept. 7.). Fia
János (szül. 1797. nov. 20. Tiszabecs, † 1874. febr. 1.), neje (esk. 1837. febr. 28. Tiszabecs) nemes Nyiry Borbála (szül. 1814. jan. 10. Tiszabecs, † 1887. szept. 20. u. o.). Fia:
István (szül. 1839. ápr. 17., † 1892. febr. 25. Tiszabecs), neje (esk. 1862. jan. 21. Tiszabecs) nemes Paál Katalin (szül. 1838. jan. 4. Tiszabecs, † 1921. jul. 6. u. o.). Fia:
Endre, gyógyszerész-doktor, volt népjóléti és munkaügyi miniszteri államtitkár, országgyűlési képviselő, stb. Neje (esk. 1910. febr. 28. Budapest) Kunz Jozéfa (r. kath.); leánya:
Józsa (szül. Budapest ref.).
Gaál.
Címereslevele kelt 1648. ápr. 30. – A család Szabolcsm.-ben élt. – Vö. Szabolcsm. monogr. 518.
Gaál (másképen Szabó).
Címereslevele kelt 1662. jul. 29. (MNMuz. lt.)
Gaál (másképen Szepsi).
Címereslevele kelt 1666. szept. 10. Nemesi bizonyítványt 1757. márc. 3. Tornam.-től kapott.
Címereslevele kelt 1674. máj. 20. (A IV. kötet 226-232. oldalain tévesen közölve 1672. aug. 17-éről.) – Vö. még Forgon I/248. – A címereslevél Szatmárm. lt.-ban. A IV. kötet 233. lapjának 3–4. sorai erre a családra vonatkoznak.
Gaál (csiktaplócai).
Székely család. – Nemessége 31. 198–1910. B. M. sz. a. részesült elismerésben.
Gaál (deési).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család. (1770.) Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/390.
Gaál (kisbaconi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 751.
Gaál (verebélyi).
Székely család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. 518.
Gábor.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Gábor (nagysolymosi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 74.
Gábos (lövétei és égei).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhelym. 74. és MNCs. IV/243.
Gábriel.
Címereslevele kelt 1655. ápr. 23. (Sopronmegye lt.)
Gachal (alias Eölvedy).
(IV. K. 245., 246.) Címereslevele (1618. ápr. 11.) címerújító levél. Kihirdette ugyanezen évben Esztergomm. – Címer: kék mezőben kettős halmon koronás griff jobbjában kardot tart; sisakdísz: kék-arannyal, illetőleg vörös-ezüsttel vágott két bivalyszarv között növekvőleg a griff jobbjában törökfejes karddal; takaró: vörös-ezüst, kék-arany. – A családból András Eölvedről a Hevesm.-i Poroszlóra származott át s Esztergommegyének 1692. jun. 8. kelt bizonylevelével igazolta nemességét, melyet Hevesm. 1693. okt. 27. hirdetett ki. Az 1724. évi nemesi összeíráskor András fia István, az 1733. évi nemesi összeíráskor néh. András fiai: Mihály, István, János és András, az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Hevesm.-ben Ferenc, 2 György, István és 2 János, Komáromm.-ben pedig János és Mihály igazolták nemességüket. Leszármazás:
János, felesége (esk. 1743. febr. 6. Poroszló) Halász Erzsébet. Fia:
István (szül. 1744. nov. 21. u. o.), felesége (esk. 1766. jan. 21.) Kovács Kata (Tiszanána). Fia:
János (szül. 1769. dec. 23. Poroszló), felesége (esk. 1796. jan. 20. u. o.) Kovács Zsuzsánna. Fia:
István (szül. 1812. aug. 11.), felesége 1. Kulcsár Zsuzsanna, 2. (esk. 1844. szept. 25.) Király Mária. Fia:
József (szül. 1852. márc. 23.), felesége (esk. 1876. nov. 28.) Csóka Mária. Gyermekei:
1. Mária;
2. József (szül. 1889. máj. 28.), festőművész;
Gagyi (szentgerlicei).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 74. (gen.) és MNCs. IV/246.
Gaitschnigg.
Címereslevele kelt 1666. jun. 24. – (MNMuz. lt.)
Gajári (miskei és csertői).
A nemességet 1887. G. Antal, 1848-as huszárkapitány, Pestm. főszolgabirája kapta. – Vö. Kősz. 449.
Galambos (marosvásárhelyi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1770.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/386.
Galas.
Címereslevele kelt 1655. – Vö. Alapi 206.
Gálffy.
Címereslevele kelt 1415. – Vö. T. I/103.
Címereslevele kelt 1649. máj. 10. (Ered. G.József dióspatonyai lakos tulajd.) Kihirdette 1649. Trencsénm. – Vö. IV. K. 252. és 253. 1.
Gallich.
Címereslevele kelt 1661. jun. 20. – Vö. Siebm. horv. 239.
Gallyay, l. Borbély (alias G.)
Gallovic.
Címereslevele kelt 1647. – Vö. Alapi 147.
Gálna (kissárosi).
(IV. K. 258–9.) Címereslevele kelt 1629. okt. 22. – Vö. Sándor II/1.
Gálszécsy.
Címereslevele kelt 1598. márc. 12. (Abaujm. lt.) – Vö. TK. III/101.
Gálszécsy-Bajusz.
Címereslevelet a Terney családdal 1653. dec. 18. nyert. Kihirdette Tornam. – Vö. TK. I/285.
Gámán (benczenczi).
Ősrégi Szörény-megyei család, amelynek őse a XIV. század derekán élt Bizerei Péter. A Gámán családnevet a XV. század második felében László és György vették fel, de egyideig még közösen használván azt a Bizerei névvel. – A család 1434. dec. 6. több karánsebesi községben nyert birtokadományt. Az utóbb említett György ágazata a XVI. században kihalt; László ága napjainkig virágzik. Az alábbi leszármazási táblázatok a család nemzedékrendjét a XIV. század közepétől vezetik le.
A családi jószágok körül azonban sok per folyt. A XVI. század végén s a XVII. század elején még Hunyad- és Szörénymegyében él a család, de már 1690-ben Miklós
100 forintért elzálogosítani kénytelen Macskási Jánosnak benczenczei jószágainak egy részét, ami miatt aztán hosszú ideig folyt a pereskedés. Ekkor Erdélynek már más vármegyéibe is elszármaztak a család tagjai s elveszítették szörényi birtokaikat is.
100 forintért elzálogosítani kénytelen Macskási Jánosnak benczenczei jószágainak egy részét, ami miatt aztán hosszú ideig folyt a pereskedés. Ekkor Erdélynek már más vármegyéibe is elszármaztak a család tagjai s elveszítették szörényi birtokaikat is.
Az élő ágazat őse György (1475., 1505.), akinek ágán Miklós (1505.) s ennek fia Péter (1559.) karánsebesi várnagyok voltak, aki László testvérével együtt tiltakozott hunyadmegyei benczenczei jószáguk elfoglalása ellen. E birtoka után vette a család előnevét.
Tagjai közül felemlítendők még másik Miklós, 1558-ban szörényi alispán; József (szül. 1862.) kir. tanácsos, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara ny. titkára és Ferenc (szül. 1887.) orvos, egyetemi tanársegéd.
A család levéltára az Erdélyi Nemzeti Muzeumban van letéteményezve.
Címer: vörös mezőben zöld földön tornyos templom előtt álló magyar ruhás vitéz jobbjában kardot tart; a pajzsfőben Nap, félhold és csillag; sisakdísz: két szarvasagancs között könyöklő páncélos kar karddal; takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Leszármazás:
I.
Bizerei Péter; László; Ladó 1429.; Lukács 1411., 1433.; János 1411.; bizerei Vitéz Péter; László v. Laczkó 1433.; Jakab 1429., 1450.; Péter 1447., 1448.; László 1438., 1475.; György 1475.; Miklós kapitány 1430–1444. N. Ilona; János 1475., 1499.; Péter 1475.; László Gámán; Gáspár 1475.; Krisztina Török János 1500.; Miklós; János 1492.; László; György 1475., 1505. Halgass Dorottya l. II. tábla; György „de Bizeri alias Gámán”; László 1475.; János 1491; Miklós; László szeléndi Tompa Veronika; András 1500.; János 1501.; László; Péter; Zsófia;
II.
György 1475., 1505. Halgass Dorottya l. I. tábla; János 1491., 1508.; Miklós 1491., 1505. Karánsebesi várnagy; László sz. 1491.; Katalin 1504. 1505.; András 1492. 1536. Basy Borbála; Péter 1550. Karánsebesi várnagy N. Katalin; Jusztina; László 1564. N. Magdolna; Ferenc 1560–1575.; György 1560–1595. Berta Katalin; Kata Őz László; János 1588–1590. Moises Borbála; Miklós 1577.; János mh. 1561.; Péter 1588.; László 1612. 1628. Simon Anna; Simon 1588.; András; Miklós 1588. szörényi alispán Zeczei Anna; Ferenc; Borbála 1601. 1615. Eördögh György; Anna Péter Tivadar; Katalin Oláh Jakab; Margit 1: Horváth F. 2: Gyurma György 1622.; Margit 1: limbai Mohácsi István 1628. 2: Török János 1631.; Sára Macskási Miklós 1629.; Miklós 1656. 1692.; György 1654.; András 1678. nagypestényi Alsó Júlia; Miklós 1695.; Mária Orbonás György; György 1717. Palatkai Zsófia l. III. tábla; Krisztina Bajnai György; Klára Váró Gábor; András 1723. Cserényi Krisztina; Eszter 1760. 1827. Alsó István;
III.
György 1717. Palatkai Zsófia l. II. tábla; Sándor Komáromi Zsófia; Zsuzsánna koppándi Fosztó Elek; György; Antal 1800–1849. etédi Herczegh Zsófia; György Dobsa Klára l. IV. tábla; Zsigmond * 1829. III/2. Kolozsvár. † 1906. IX/1. Szabó Jozefin (1836–1908.); János * 1831. † 1867. XI/19. Kocsis Róza; Irén * 1860. Szongott Gerő; Róza * 1862. † 1881. VIII/11.; Jolán * 1865. Missits Árpád; Dezső * 1867. Bányai Katalin; József * 1862. V/20. kir. tan. ny. iparkam. titkár 1) 1896. Kolozsvár : Babos Emilia (* 1871. Kolozsvár) 2) 1906. jan. Székesfehérvár: vadkerti Poór Edit (* 1880. XI/16. Vál); Gábor * 1863.; Béla * 1866. VIII/12. Kolozsár Girsik Ida; Edit dr. Posta Sándor; Katalin; Elza * 1895. Stirling István; László * 1897. † 1930.; Géza * 1898. X/6. Kolozsvár banktisztv.; Lóránd * 1907. XII/6.;
IV.
György Dobsa Klára l. III. tábla; András Ujfalvy Judit; Eszter Csiki József; Zsuzsánna 1: Jánossy Dávid 2: Vészi János 3: Darkó József; György szőkefalvi Nagy Róza; Sándor † 1929. beöthi Beöthy Júlia; György; Eszter; Ilka; Miklós Szente Polixéna; Károly † ügyvéd péterlaki Kőrösi Róza; Lujza Nagy Elek; Ferenc Korpos Anna; Amália Nagy Lajos; Gyula Horváth Róza; Kálmán Kondár Ilona; Gizella Sipos Sándor; Farkas * 1849. † 1908. I/4. széki Réthy Erzsébet; Margit; György Boér Ida; Gyula; Sándor Fülöp Jolán; Károly * 1869. ny. pü. titkár; Gábor * 1872. kormányfőt. ny. Máv. üzletigazgató Szerbth Ilka; Ida; Ella; Zoltán; Gyula; Sándor; Jolán; Farkas * 1885. László Antonia; Erzse * 1886. † 1904. XI/24.; Ferenc * 1887. IX/22. Pusztaalmás orvos egy. t-segéd Szász Gizella; Károly * 1894. (Szeged) Fuchs Irma; Anna dr. Wirth Márton főorvos (Hódmezővásárhely); Erzsébet * 1929. jan.; Zsuzsánna * 1929. I. 29.; Ferenc * 1920. IV/22.; György; Albert
Gany.
Címereslevele kelt 1650. okt. 16. – Vö. Alapi 206.
Gara (nyiregyházai).
A nemesség adományozásában 1913. máj. 19. G. Leó dr., Szabolcsm. tb. főorvosa részesült. Előnév adományozása 1914. máj. 2.
Gara (dánszentmiklósi).
Az előnévvel a nemességet 1913. dec. 29. G. Miklós budapesti lakos kapta.
Garam (karámi).
A nemességet 1914. aug. 5. G. Jenő ny. curiai biró kapta.
Garbai.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 13.
Gárdony (kápolnásnyéki).
A nemességet 1916. febr. 21. G. Zsigmond belügyminiszteri tanácsos nyerte.
Gartner (csukási).
A nemességet 1910. nov. 11. G. Zoltán ny. főszolgabiró és gavosdai földbirtokos kapta.
Gathal.
Címereslevele kelt 1431. aug. 9. (MNMuz. lt.)
Gaudernák (kisdemeteri), báró.
A bárói rangot 1916. ápr. 25. »kisdemeteri« G. József, belső titkos tanácsos, lovassági tábornok, a magyar darabont testőrség kapitánya kapta. Ugyanő részesült 1899. okt. 17. a magyar nemesség adományozásában.
Gávai.
Címereslevele kelt 1540. márc. 17. (MNMuz. levéltár.)
Gay.
Címereslevele kelt 1468. – Vö. T. XXIV/40–1.
Gazich.
Nemességét 1733. Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 147., 206. és IV. K. 275.
Gbelányi, l. Belányi (G.)
Gebe.
Címereslevele kelt 1650. nov. 18.; kihird. Zemplénm.
Gebhardt (malomhegyi).
Előnév adományozása 1911. ápr. 9.
Géczy (felsőgéczi és garamszeghi).
(IV. K. 279–281.) A családra vonatkozó fontosabb kiegészítéseink a következők. A család Garamszeghet beházasodás útján szerezte meg, amennyiben Andrásnak felesége poltári Soós Fruzina volt, aki után fia Gábor örökölte a garamszeghi jószágot, amelyre 1662. beleegyezési adományt szerzett. A család ebben az időtájban szakad három ágazatra: »garamszeghi«, a »felsőgéczi« és »szalatnyai« ágazatokra. Tagjai közül Bertalan és néhai Géczy Lászlótól származott László és Lajos nemességéről 1814. Nógrádmegye állított ki bizonyítványt. Nemességét egyébként több vármegye hirdette ki s adott róla bizonyságlevelet (Nógrádm. 1803. jan. 20., 1894. dec. 12., 1909. márc. 11.) 1911. szept. 1-én pedig Géczy Kálmán huszáralezredes s gyermekei részesültek nemességük s a »garamszeghi« előnév használatához való joguk kormányhatósági elismerésében (70082/I. 1911. B. M. sz.) – Címer: kék mezőben lebegő kürt, melyet 3 nyíl keresztez; sisakdísz: növekvő oroszlán kardot tart; taakró: kék-arany, vörös-ezüst.
A családnak a III. táblán feltüntetett élő ágazatának őse András, aki 1566. Felsőgéczen lakik. Az ő fia volt András († 1619.), nógrádi szolgabiró; felesége poltári Soós Fruzina. Fia Gábor (1627–1662.), akinek gyermekei
voltak: 1. István; 2. András, zólyomi szolgabiró (felesége Baloghy Erzse); 3. Juliánna (1647–1723), férje Kubinyi Kristóf; 4. Zsigmond, Rákóczi fejedelem ezredese, felesége osgyáni Bakos Judit; akitől gyermekei:
voltak: 1. István; 2. András, zólyomi szolgabiró (felesége Baloghy Erzse); 3. Juliánna (1647–1723), férje Kubinyi Kristóf; 4. Zsigmond, Rákóczi fejedelem ezredese, felesége osgyáni Bakos Judit; akitől gyermekei:
1. Ádám, 1720. honti főispán. –2. Julianna, a »lőcsei fehérasszony«, Korponay János felesége;
Az előbb említett István Zólyommegyében halt el. Felesége nádasdi Baán Éva volt, akitől fia Sándor Nógrádmegyébe költözött s felesége volt 1. Zsembery Mária, 2. Páczolay Ilona. Fia:
Pál; ezé ugyancsak Pál, akinek Kovács Katalintól származott utódait pontosabban az alábbi táblázat tünteti fel;
Pál Kovács Kata; Sándor † 1864. VIII/28. 1824. XI/8. Gádor: Dzsida Borbála († 1878. XII/13.); Sándor * 1830. II/18. Gádor † 1898. XI/9. Bp. 1854. V/1. Baja: alsószopori Skultéty Ágota (* 1834. V/29. Vaskút, † 1907. VII/21.); Kálmán * 1861. I/23. Őrszállás, cs. és kir. vezérőrnagy 1896. IX/27. Celldömölk: koltai Vidos Clarisse (* 1878. V/7. Merse); Mária Tüskei József gyárigazgató; Etelka vépi Major Lajos min. tan.; Juliánna * 1897. I/1. Pápa Bogenrieder Ferenc; Miklós * 1897. X/26. Pápa huszárszáz. 1926. XI/27. Kamon: Reiszig Mária; László * 1899. V/21. Zalacsány honv. százados; Béla * 1902. VII/1. tüzérfőhadnagy 1930. X/11: tasnádi Szőts Erzsébet; Livia * 1904. II/22. 1926. XI/22. Celldömölk: egyházasberzsenyi Berzsenyi Ádám; Nóra * 1906. XI/27. Michalovich György huszárfőhadnagy; Miklós * 1928. III/18. Kamon; Sándor * 1929. V/8. Kisbér
Géczi, Géczy (thordavilmai).
Címereslevelet 1658. aug. 1. nyert a joszipláposi Antal családdal.
Géczi, Géczy (garamszegi).
Címereslevele kelt 1662. jun. 29. (MNMuz. lt.)
Géczi, Géczy (géresi).
Biharm.-i birtokadományos család. –1770. Krasznam. nemesei között szerepel.
Geist (szergényi).
A nemességet 1913. jan. 7. G. Lajos szombathelyi lakos és gyáros kapta. – Vö. IV. K. 285.
Gellérd (bogárfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 81.
Gellért (málomi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1654.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361.
Gelmis, l. Gyelmis (G.)
Gelváts (deési).
B.-Szolnokm.-ben 1770. felvett család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/389.
Gentile.
Címereslevele kelt 1478. máj. 27. – Vö. T. XXXI/131.
Genzinger (San-Martino-i).
A nemességet 1917. nov. 2. G. Ferenc ezredes kapta.
Georki.
Címereslevele kelt 1629. dec. 31. – Vö. Sándor II/1–2.
Geöncz.
Címereslevele kelt 1650. jun. 4. (Fejérm. lt.) – Vö. T. XXXI/126.; Andr. 143.
Geörch (etrekarcsai).
Címert l. Siebm. pk. 132.
Geörgyöczy (alias Szabó).
Címereslevelét 1656. Pozsonym. hirdette ki. – Vö. T. XXII/146.
Geöry.
Címereslevele kelt 1654. febr. 19. (Győrm. levéltár.)
Gerdánovits (várboksáni).
A nemességet 1917. máj. 8. G. Sándor táblabíró kapta.
Gere (nyirmegyeri).
Előnév adományozása 1903. szept. 8. – Vö. IV. K. 295–6.
Gerencsér.
Komáromm.-ben is élt ily nevű család. – Vö. Alapi 206.; MNCs. IV. K. 298.
Gerendási (Gerendássy).
Egyik ily nevű családnak néhány ízre terjedő leszármazása ez: Pál és ákosi Veres Ilona fia: Gáspár, lelkész (sz. Zsombor, 1730. dec. 4., † 1798. máj. 12. Udvari). Felesége (esk. Nádudvar, 1756.) ns. Cseke Erzsébet (mh. P.-Ladány, 1810. márc. 6.); Gyermekeik: József (sz. Nádudvar, 1757. aug. 17., † Debrecen. 1800. jun. 3.); Mária (sz. Szabolcs, 1760. jan. 25., mh. P.-Ladány, 1811. jan. 6.) Lugosi Jánosné; Zsuzsanna (sz. Lök, 1762. máj. 3.) Keresztesi Istvánné; Anna (sz. H.-Pályi, 1776. jul. 10.) Árvay Györgyné; Klára (sz. P.-Ladány, 1778. dec. 31.) Bod Péterné. – Vö. IV. K. 288.
Gergely, báró.
Bárói rangja – állítólag – 1749. kelt. Kihalt. – Vö. Szerencs 625.
Gergelylaki.
Nemességét 1648. Zemplénm. hirdette ki.
Gergő (körmendi).
A nemességet 1914. jul. 9. dr. Gergő Sámuel, ny. m. kir. honvéd törzsorvos, Vasvármegye tb. főorvosa és járásorvosa kapta.
German (rohii).
B.-Szolnokm.-ben 1665. kihirdetett család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr VII/307., 283.; T. XXII/147.
Gerő (baraniai).
A nemességet 1917. márc. 19. G. Imre ezredes kapta.
Gerstenberger, l. Miske-G., báró.
Gerssich.
Címereslevele kelt 1655. máj. 9. (Győrm. lt.) – Vö. IV. K. 310.
Gervay, nemes és báró.
(IV. K. 310.) A magyar nemességet 1840. nov. 5. G. Sebestyén udv. tanácsos, az államtanács jegyzője kapta.
Családi hagyomány szerint svájci eredetű család. Nevezett Sebestyén, 1817. jan. 29. osztrák nemességet nyert. Ugyanő, mint már az államtanács tanácsosa s a Szent István-rend vitéze, 1839. nov. 3. osztrák bárói rangra emeltetett s magyar honfiusítást nyert.
A bárói családtag az 1883. jan. 21. elhalt Adolf nevű tagjával fiágon kihalt.
Címer: arany ékkel hasított pajzs; az ékben 3 term. szinű méh; a jobboldali kék mezőben lebegő arany koronán álló term. szinű daru; a baloldali vörös mezőben a mező széléből kinyúló, aranyruhás két kar egymás kezét fogja, melyekből gyümölcsökkel megrakott zöld babérág emelkedik ki; bárói korona; 3 sisak; sisakdíszek, 1: a darú, takaró: kék-arany,vörös-arany; 2: arannyal és kékkel ellentétesen vágott két szarv között arany csillag, takaró: kék-arany; 3: arannyal és vörössel ellentétesen vágott 2 szarv között csillag, takaró: vörös-arany; pajzstartó: kifelé néző 2 agár karikás arany nyakörvvel; jelmondat kék szalagon arany betükkel: Candide et sincere.
Leszármazás:
Sebestyén sz. 1784. I/20. Pozsony, mh. 1846. VIII/1. Karlsbad kam., államtanácsos. 1816. VI/25. Wien: br. Mayr Borbála (sz. 1798. II/9. Wien, mh. 1859. XII/19. Drezda); Adolf sz. 1818. II/20. Wien † 1883. I/21. Pécs 1/1854. I/15.: györkényi és cecei Grabarich Tekla (sz. 1814. Siklós) 2. Sütkey Mária; Emilia sz. 1821. VI/16. u. o. mh. ... 1839. VI/15. : remetepoganyesti Sebastiani József (1808–1882.); Henriette sz. 1822. VII/12. Meidlingen, mh. ... br. Spiegelfeld Antal (1801–1881.); Leopoldina sz. 1823. VIII. Wien, mh. ...; Adél sz. 1872.
Gesell (terebesfejérpataki).
(IV. K. 311–2.) Nemessége 1911. aug. 20. átruháztatott Gesell-Payer Endrére.
Gesell-Payer, l. Gesell (terebesfejérpataki).
Gesztherédy.
Címereslevele kelt 1608. dec. 18. (MNMuz. lt.)
Gévay-Wolff, l. Wolff (rábapordányi).
Gezény (alias Szabó).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 13.
Gidófalvi.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/372.
Giganovich.
Címereslevele kelt 1659. nov. 28. – Vö. Alapi 207–8.
Gjodsin.
Címereslevele kelt 1725. (LR. erd.)
Gleim (hégeni).
A nemességet 1918. máj. 1. G. Hugó alezredes kapta.
Glogovác, báró.
A bárói rangot 1917. aug. 17. G. Gojkomir százados, a Mária Terézia-rend vitéze kapta.
Glósz (Glos).
(IV. K. 322–3.) Régi magyar nemességükben s a bemutatott címer használatában 1917. nov. 14. dr. G. Ferenc ügyvéd, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank főügyésze, dr. G. Ödön belügyminiszteri fogalmazó s G. Ilona, férjezett dr. Szabó Gusztávné megerősíttettek. – Címer: kék mezőben zöld földön álló daru felemelt jobbjában 3 fehér tollat tart; sisakdísz: a pajzsbeli daru jobbjában kócsagforgót tart; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A család teljesebb leszármazása:
I.
Péter (Leibic); Péter 1673–1733. 1696. XI/11. Lányi Éva; Mihály 1686–1859.; András * 1692. XI/6. Leibic Kalicski Mária († 1744.); András * 1724. XI/2. Kassa, † 1801. I/22. Bp. N. Kandida († 1805. XII/1.); Mátyás * 1759. V/18. Bp. † 1831. VI/28. Bp. Christián Éva (1756–1855.); Ferenc * 1789. XI/2. Bp. † 1863. VI/4. Bp. Strassenreiter Teréz (1794–1865.) l. II. tábla;
II.
Ferenc 1789–1863. l. I. tábla; János * 1815. V/15. Bp. 1896. V. 30. u. o. † Schieszler Paula (1830–1917.); Alojzia 1822–1891.; Ferenc 1832–1921. Staub Mária (1836–1874.); Mátyás 1835–1873.; Imre 1860–1923 rendőrfőfelügyelő Szalontay Margit; Gizella * 1863. Virágh Lajos († ); Dezső * 1865. kir. tan. ny. Máv. főfelügy. 1. br. Wasmer Amália (1867–1901.) 2. topolyai Hódy Lenke; Irma * 1867. Koncz Sándor †; Kornélia * 1893. Nagy Imre; Mária * 1895. Schmall József; 2. Lajos * 1903. Széll Borbála; Magda * 1923; Ferenc * 1851. VI/18. Bp. † 1925. IX/30. u. o. ügyvéd, bankügyész 1879. IV/28. Bp.: bajsai Vojnits Hermina († 1931. XI/9. Bp.); Miklós * 1895. II/2. Bp. min. s. titkár 1918. X/15. Bp.: Szegedy-Maszák Ilona (* 1896. VI/19.); Miklós 1853–1874.; Imre * 1858. XI/3. 1885. XI. 6.: Máltás Irén (* 1859. VI/17.) Amerikában; Eugenia, Pasteiner Gyula egy. tanár †; Paula † nagyajtai Csiki László táblai tan.-eln. †; István * 1863. XI/2. főfelügyelő Schuster Mária; Erzsébet † nagyajtai Csiki Elek főfelügyelő; Béla * 1866. II/14. kormánytan. Dayka Géza; Aladár * 1868. XI/6. h. h. h. 1917. III/29.; Pál; István * 1895. XI/29.; Margit; Ödön * 1886. IX/3. ügyvéd; Ilona * 1889. III/9. 1910. VII/2.: Szabó Gusztáv műegy. tanár;
Goger (szilágypaniti).
A nemességet 1918. febr. 23. G. László min. tanácsos nyerte.
Gombár (baáni).
(IV. K. 329.) Nemességét I. Lipót királytól 1659. áor. 2. Gombár János, felesége nemes Janácz Anna, gyermekei Miklós, János és Éva, testvére Márton s ennek felesége nemes Tichy Katalin személyében kapta. – Címer: balharánt arany pólyával vágott négyelt pajzs, a pólyában 4 stilizált piros rózsa; az 1. és 4. kék mezőben hármas halom kiemelkedő középsőjén term. szinű sólyom áll; a 2. és 3. vörös mező üres; sisakdísz: jobbról vörös-ezüsttel, balról kék-arannyal vágott 2 szárny között a sólyom; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – A család ősi fészke Baán, Sztrecsnó és Zsolna volt. A baáni ág átszármazott Budára (a várba), egy másik ág pedig Zalamegyébe. – Leszármazás:
A család első ismert őse János, a XVII. század első felében élt. A corpus jurisba iktatott egy decrétum tanusága szerint 1648–1659. a szomszédos tartományokkal befejezett pere volt. Zsolnán lakott. Fiai két ágon vezetik tovább a családot.
I. János ágazata. János (felesége Janácz Anna) gyermekei voltak Miklós (magtalanul halt el). Éva és János (Zsolna).; Ez utóbbinak fia János (Zsolna); kié megint János (1768. Sztrecsnón), felesége nemes Rácsay Apollónia. Gyermekei: 1. József (1768. Zsolnán); –2. Borbála († ); –3. Sándor (1768. Zsolnán), felesége Hrady Jozéfa; fia Ignác (1803., 1837. Sztrecsnón); –4. János (1768. Sztrecsnón); –5. Zsuzsánna, Viszkot Jánosné; –6. Anna-Mária, Neumányi Józsefné;
II. Márton-nak (felesége nemes Ticha Katalin); gyermekei közül csak János és György-Miklós utódairól van tudomásunk. Jánosnak fia Gáspár, 1748. zsolnai lakos, de Sztrecsnón is birtokos; fia Ádám 1768. mint sztrecsnói lakos igazolja nemességét; – György-Miklós Banován él; s fia András folytatja tovább a családot. Fia András, ezé
András (sz. 1724. körül,† 1795. szept. 25. Zsolnán). Neje (esk. 1748. febr. 18. u. o.) Matussik Éva. Gyermekei:
1. András (1751–1821), szakolcai plébános;
2. Anna (sz. 1753.);
3. Mária (sz. 1755.);
4. György (sz. 1758), 1785. jószágigazgató (Sümegh);
Gyermekei:
A) József (Csáktornya);
B) György (sz. 1795., † 1866.), földbirtokos (Jánosháza); Neje. Tombor Katalin. Gyermekei:
a) János (1820–1871.), sárvári főbiró. Neje nemes Bolla Zsófia. Gyermekei:
aa) Julia (sz. 1865.), férje lovag Schneck Lajos;
bb) Gyula (Sz. 1867), kir. itélőtáblabiró (Nagykanizsa);
b) György (1822–1882), földbirtokos (Jánosháza). Felesége Poller Teréz. Gyermekei:
aa) György (sz. 1852), vágsellyei esperes-plébános;
bb) Mária (sz. 1866), férje Orbán László;
5. János (sz. 1764. dec. 18.,† 1831. márc. 26.), főbiró Zsolnán. Neje nemes Burgh Jozéfa. Gyermekei:
A) Károly (sz. 1795. jan. 19.);
B) Pál (sz. 1795. jan. 19. Szakolca, † 1870), nagyszombati őrkanonok, sümeghi prépost.
C) János (sz. 1797. jun. 23. Zsolna, † 1868. okt. 31. Buda), Trencsénmegye táblabirája, a főhadikormánytanács ügyésze. Neje (esk. 1832. jun. 6.) nemes Hölbling Katalin (sz. 1812. ápr. 23., † 1862. jan. 2.). Gyermekei:
a) Paula (sz. 1834. szept. 7. Buda, † 1913. ápr. 13.), férje Herián Károly, min. tanácsos;
b) Tivadar (sz. 1838. ápr. 28., † 1911. nov. 25. Buda), kir. tanácsos, ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, a Vaskorona-rend lovagja. Neje (esk. 1873. aug. 2.) Lejtényi (Szalay) Mária. Gyermekei:
aa) Ilonka (sz. 1874. Buda), féje (esk. 1892. jun. 4.) orczi Orczy Gyula (sz. 1864. dec. 14. Hejőbába); székesfővárosi tanácsnok;
bb) Mária (sz. 1881. Budapest, † 1925. febr. 15.), férje (esk. 1903. ápr. 25.) nemes Gözsy Tibor, országgyűlési képviselő;
cc) Tivadar (sz. 1883. jun. 12. Alsómislye), jogtudor, kormányfőtanácsos, szkv. huszárkapitány, r.-t. igazgató. Neje, 1. belatini Braun Mariette (elv.) 2. (esk. 1927. jan. 4.) báró Thoroczkay Éva. Fia (1-ső nejétől):
András (sz. 1919. szept. 5. Budapest);
dd) Angela (sz. 1888. Budapest), férje sali Saly Iván (sz. 1886. jan. 31.), huszárőrnagy (elv.);
ee) Anna (sz. 1893. Budapest), férje óbecsei Kollerich Pál, gyártulajdonos;
c) Mária (sz. 1846. Buda, † 1871. ápr. 10.), férje nemes Hölbling Antal, min. tanácsos;
A család egyes tagjai – származás és tartózkodási helyük után – a »sztrecsnói« és »trencséni« előneveket is használták. A »baáni« előnév Tivadar (1838–1911.) részére adományoztatott.
Gombás (szamosujvárnémeti).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/398. 400.
Gombkötő.
Címereslevele kelt 1654. jul. 4. (Abaujmegye lt.) – Vö. TK. III/100.
Gombkötő, l. Lippay (alias G.)
Gombos (alias Mustapha).
Címereslevelét Sárosmegye hirdette ki.
Gomolya.
Székely család.
Gonda.
Címereslevele kelt 1655. márc. 20. – Vö. Alapi 207.
Gondol.
Címereslevele kelt 1656. ápr. 3., kihird. Pozsonym. – Vö. T. XXII/146.
Gonnan.
Címereslevele kelt 1628. – Vö. T. XXI/96.
Góri (alias Szabó).
(IV. K. 335.) Címereslevele kelt 1674. – Vö. Alapi 207.
Gosztonyi (szelestei).
Címereslevele kelt 1507. (1508?) – Vö. T. XVIII/95., XXIV/19.
Gosztonyi (abalehotai).
A nemességet 1910. jul. 7. G. Gyula nagybérlő és nagybirtokos kapta. Előnév adományozása 1911. febr. 20.
Gothárd.
Címereslevele kelt 1626. márc. 30.; kihird. Gömörm.
Gothárd, l. Háczky (csengeri).
Gothárdi.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Gottlieb (alsósebesi).
A nemességet 1918. ápr. 3. G. Lajos ny. alezredes kapta.
Gömörey.
Nemesi bizonyítványt 1805. Győrm.-től nyert a család. (MNMuz. lt.)
Gömöry-Laiml (dedinai).
A nemességet 1910. okt. 20. fenti kettős névvel G. László, külügymin. udvari és miniszteri titkár kapta.
Gönczey.
Nemesi bizonyítványt 1779. Borsodm.-től kapott a család. – Vö. Lasz. 25.
Gönczy.
Címereslevele kelt 1609. nov. 25. (Szatmárm. lt.)
Címereslevelét 1615. Abaujm. hirdette ki. – Vö. TK. I/217.
Gönczy (másképen Csiszár).
Címereslevele kelt 1622. aug. 14.; kihirdette Abaujm. – Vö. TK. IV/29.
Címereslevele kelt 1650. jun. 4. (Fejérm. lt.)
Görbedy.
Címereslevele kelt 1690. jul. 13. (Máramarosm. lt.) – Vö. T. XXVIII/162.
Görgényi.
Címereslevele kelt 1672. okt. 12. (MNMuz. levéltár.)
Gracza.
Címereslevele kelt 1646. okt. 23. – Vö. Alapi 207.; MNCs. IV/362.
Gracza.
Címereslevele kelt 1665. febr. 14. A Szép családdal közösen kapta. – Vö. MNCsk. IV/362.
Grallert (cebrówi).
A nemességet 1916. máj. 28. G. Konrád vezérőrnagy kapta.
Gramanich, l. Kephad (alias G.)
Gramiller, Grammiller.
Címereslevele kelt 1714. okt. 26. (Győrm. lt.) – Vö. IV. K. 364.
Gránya.
Címereslevele kelt 1578. jun. 14. (Győrm. lt.) – Vö. IV. K. 365.
Granyaky, l. Gránya.
Gregő.
Címereslevele kelt 1633. máj. 25.; kihird. Gömörm.
Greisingh.
Címereslevele kelt 1671. márc. 6. – Vö. T. XXVIII/115–7., XXIX/161.
Grembsell.
Címereslevele kelt 1630. (Kassa v. lt.)
Grenadóczy.
Címert l. T. XVII/89.
Griga.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1716.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/383.
Grineus.
Szatmárm.-ben előforduló család. – Vö. Gorzó pk. 13.
Grit.
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába felvett család.
Gritti, őrgróf.
Honfiusítást 1867. (28. t.-c.) G. Antal és Ferenc őrgrófok nyertek. Mindkét ág kihalt.
Grivicic.
A nemességet 1913. nov. 8. G. Emil, ny. vezérőrnagy nyerte.
Grosz (alias Nagy).
(IV. K. 373.) Címereslevele kelt 1664. ápr. 2.; kihird. Szepesm.
Grosz (üszöghi).
A nemességet 1910. aug. 15. G. Jenő tiszaluci lakos, nagybirtokos kapta.
Ugyanezen előnévvel 1911. máj. 31. G. Sándor és Imre üszögi nagybirtokosok emeltettek nemesi rangra. A családból Sándor 1917. nov. 3. nevét Nagy-ra változtatta.
Gruz, l. Erdey-Gruz (egerbegyi).
Gububerger.
Nemességét 1718. Komáromm.-ben igazolta. – Vö. Alapi 147.
Gulik.
Címereslevele kelt 1654. okt. 4. – Vö. MNCs. IV/381.
Gures (szenttamási).
Címereslevele kelt 1670. márc. 4. (Győrm. lt.)
Gusztáv, l. Havallér (alias G.)
Guthay.
Címereslevele kelt 1669. – Vö. T. VIII/46., XXIV/66.
Gvozdanovich.
Címereslevele kelt 1586. – Vö. Lasz. 26–7.
Gyallay.
Ily nevű család Komáromm.-ben igazolta nemességét. – Vö. Alapi 208.
Gyarmathy.
Címereslevele kelt 1635. máj. 29. – Vö. Gorzó 46.
Gyelmis (Gelmis).
(IV. K. 390.) A címereslevelet 1690. márc. 31. G. Péter, Szabadka város alkapitánya s testvére, Jakab és feleségeik kapták. Nemességét 1719. Bácsm. hirdette ki. Miklós táblabiró 1798. jan. 15. Bácsmegyétől kapott nemesi bizonyítványt, majd 1842. jun. 20. is ad ki a vármegye nemesi bizonyságlevelet a családnak.
Gyenes (gyöngyössolymosi).
Előnév adományozása 1912. ápr. 11. G. Lajos honv. alezredes részére. – Vö. IV. K. 391.
Gyepesi (küsmödi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 88.; Szoln.-Dobokam. monogr. VII/371.
Gyerő (rettegi).
B.-Szolnokm.-ben élt (1654.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/303.
Gyorgyevics, l. Kozonics (alias Gy.)
Gyoroky.
Címereslevele kelt 1431. (Sárosm. lt.) – Vö. T. VIII/112.
Gyöngyössy.
A családból János min. tanácsos neve, nemessége és címere 1910. márc. 13. átruháztatott Böhm Mihályra, ez utóbbi családnevének elhagyása s a Gy. családnév felvétele mellett.
Gyöngyössy (bözödujfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 89.
Győrdeák.
Címereslevele kelt 1619. – Vö. T. IX/47.
Győrffi, Győrffy.
Címereslevele kelt 1632. okt. 27. (Biharm. lt.) Kihird. Biharm. – Nemesi bizonyítványt 1837. jul. 10. Biharm.-től nyert; kihirdette Szabolcsm.
György (bogárfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 90.
György (horgospataki).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361., 362., 363.
György (málomi).
Ugyancsak B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361.
Györgydeák.
Címereslevelét 1722. nov. 13. Gömörmegye hirdette ki.
Györgydeák (bogárfalvi).
Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 90.
Györgyi.
Címereslevele kelt 1618. márc. 20. – Vö. Alapi 208.
Győri, Győry.
Címereslevele kelt 1560. jun. 10. – Vö. Fejérm. tört. V/81–5.
Címereslevele kelt 1606. – Vö. Sipos 183. (gen.)
Címereslevele kelt 1655. febr. 19. (Fejérm. lt.) – Vö. T. XXXI/126–7.
Címereslevele kelt 1674. márc. 17. (Győrm. lt.)
Győri, Győry (felpéci).
A nemességet 1910. aug. 21. Gy. Jenő és Károly nyerték.
Győri, Győry l. Geőry alatt is.
Gyula, l. Bordács (alias Gy.)
Gyulafalvi (várallyai).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/361.
Gyulay (véggyulai).
Régi erdélyi birtokadományos család. Báthory Zsigmondtól 1588. nyert Nagymihályfalvára birtokadományt. – A címereslevelet Bocskay Istvántól 1606. febr. 16. Gy. Albert s rokonai kapták. Élő tagjai ettől az Alberttől származnak le. – Vö. IV. K. 419.
Gyulay (debreceni).
Címereslevelet 1600. márc. 21. Gy. István, gyermekei és Némethi János nyertek (a váradi kpt. lt.)
Címereslevele kelt 1618. ápr. 18. – Vö. T. XXXII/88.
Címereslevele kelt 1632. jun. 10. (OL.: Cath. Nob. Arm. Szabolcs). – Vö. IV/420.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Gyulay (fogarasi).
Címereslevele kelt 1702. ápr. 28. (LR. erd. IV/330.)
Gyulay (mezőgyulai).
Krasznam. 1770. évi nemesi összeírásába felvett család.
Gyulay (oláhkocsárdi).
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VI-I/386.
Gyurcsy.
Címereslevele kelt 1712. jul. 14. (OL.); Kihirdette Pozsonym. – Vö. IV/427.
Gyurka (csicsópolyáni).
Címereslevelet közösen nyert a Steer családdal 1665. febr. 16. – Vö. IV/429.
Gyurkán (Gyurka?)
Szatmárm.-től nyert nemesi bizonyítványt 1821-ben. – Vö. IV/430.; Gorzó pk. 11.
Gyurkovics.
Címereslevele kelt 1708. jun. 20. (Fejérm. lt.) – Vö. T. XXXI/173.; Alapi 148.
Gyurze-nemzetség.
l. Karácsonyi III/199.
Habai, l. Rabár (komjáti).
Habi.
(IV. K. 436. 1.) Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 14.
Haczay.
Címereslevele kelt 1657. jul. 14.; kihird. 1660. Nyitram.
Háczky (csengeri).
H. Sándor nemessége, családneve és címere a Csengeri-Háczky családnévnek használatával 1917. nov. 26. átruháztatott Gothárd Egon-Ferenc földbirtokosra. – Vö. IV/437.
Hadfy (livnói).
A nemességet 1914. okt. 8. H. Imre altábornagy kapta.
Hadházy-Szabó.
Címereslevele kelt 1649. ápr. 30. Nemesi bizonyítványt 1836. Szabolcsm.-től nyert a család. – Vö. Bold. 107.
Hadik (futaki), gróf.
(IV. K. 439–440. l.) Az ősi címer: fekete mezőben lebegő arany koronán álló kétfarku arany oroszlán jobbjában kardot, baljában üstökénél fogva emberfejet tart; sisakdísz: növekvőleg az oroszlán; takarók: fekete-arany, vörös-ezüst. Az újított címereslevelet 1722. márc. 6. Zalam. hirdette ki. A családfát illetőleg ismeretes még Mihály (1709–1733.) apja: Mihály, akinek felesége Jablontzy Juliánna volt. – Vö. még Siebm. erd. 67–8.; Lasz. 27.; Bácsm. monogr. 582.; Zemplénm. monogr. 530.; Jedl. II/580.; MFCs. 99–103.
Hadzi-Markovich.
Címereslevele kelt 1698. Nemesi bizonyítványt 1793. Bácsm.-től nyert a család. – Vö. Lasz. 28.
Haeder.
Nemességét 1771. Komáromm.-ben igazolta. – Vö. Alapi 148.
Hahne (milmói).
A nemességet 1916. jul. 4. H. Rudolf alezredes kapta.
Hajdu.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Hajdu (b.-váraljai).
B.-Szolnokm.-ben kihirdetett (1667.) család.
Hajgató.
(IV. K. 448. 1.) A címereslevelet II. Ferdinándtól 1625. nov. 9. H. Mihály kapta. (Vasm. lt.) A család utóbb Veszprémm.-be (Devecser) származott át, majd 1728. máj. 9. Zalamegyétől nyert nemesi bizonyítványt.
Hajnal.
Címereslevele kelt 1662. Nemességét 1698. Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 148.
Hajnal (felsőgelléri).
Nádori adományt nyert 1723. máj. 20. Révkomáromban, Felsőgelléren, Pinczehelyen és Várbogyán.
Hajós (vargyasi).
Nemességmegerősítés 1917. máj. 9. H. Béla ny. min. tanácsos részére.
Hajós (kakasdi).
Nemesség, előnév és címer megerősítése 1917. máj. 9. H. Ferenc és dr. H. Kálmán országgy. képviselők részére. – Vö. MNCs. IV/452.
Halácsy (nemeshalácsi).
(IV. K. 456.) Trencsénmegyei eredetű régi nemes család, mely okiratai szerint már a XV. században birtokos volt Dobrovnik és Halács községekben. A család részére újított címereslevelet 1507-ben II. Ulászló adott ki H. Ferenc, Gáspár, Szaniszló és László nevére. Ezt megelőzőleg Gáspár szintén II. Ulászló királytól 1493-ban kapott iktató parancsot Dobrovnik birtokára, míg az 1507-ben kelt adománylevél Halács birtokáról szól. Mindezeket az adományokat I. Ferdinánd 1528-ban megerősítette. A fent említett Ferencnek Spáczay Margittal való házasságából, illetőleg ifj. H. Gáspártól származhattak le a családnak ma is élő sarjadékai.
Az 1754–55. évi országos nemesi összeíráskor Hontmegyében István; Nógrádmegyében István; Nyitramegyében János és Ferenc; Trencsénmegyében pedig György, Ádám, Lőrinc, Rafael, Gábor és János fordulnak elő az igazolt nemesek között. A családból legutóbb Dániel nemességét Nyitra vármegye igazolja 1783. nov. 2-án; ugyanezt Csongrád vármegye 1797. december hó 4-én tartott közgyűlésén is kihirdeti.
A család címere az 12507-ben kelt, H. Rezső tulajdonában levő oklevélen látható: vörös mezőben koronás medvefej; takarók: vörös-ezüst. – A családból Dániel leszármazottjai egy másik címert is használnak: a pajzsmezőben korona alatt egymáson keresztbetett pálmaágat.
A fent említett Dánielnek leszármazottjai a következők: Dániel († 1817.) és felesége Szekeres Anna házasságából; származott: Miklós (szül. 1799. máj. 16., † 1870. jul. 1.), Szeged város főmérnöke, akinek Kovacsics
Dibiannával kötött házasságából; származó gyermekei a következők:
Dibiannával kötött házasságából; származó gyermekei a következők:
A) Hermina (szül. 1831. jan. 24., † 1902.) férje: Pották L.;
B) Kálmán (szül. 1835. aug. 3., † 1896. jan. 23.) okl. erdőmérnök;
C) Sándor (szül. 1837. febr. 14., † 1885. márc.) okl. mérnök-vállalkozó;
D) Imre (szül. 1841. ápr. 22., † 1892. márc. 16.) okl. mérnök-vállalkozó;
A B) alatt említett Kálmánnak Pellett Karolinával kötött házasságából származó gyermekei:
a) Gyula (szül. 1873. szept. 27.) nyug. méneskari ezredes;
b) Miklós (szül. 1875. ápr. 5.) Máv, főfelügyelő;
c) Irén (szül. 1877. máj. 23.), férje Dus Árpád tanár;
d) Gizella (szül. 1879. jan. 16.), férje Dr. Joó Imre tanár;
e) Sarolta (szül. 1880. nov. 17.) székesfővárosi tanárnő;
A C) alatt említett Sándornak Wallandt Herminával kötött házasságából származó gyermekei:
f) Sándor (szül. 1867. jan. 8., † 1926.) székesfővárosi műszaki felügyelő-mérnök;
g) Hermina (szül. 1869., † 1872.);
h) Ilona (szül. 1873. máj. 15. † 1919.) fővárosi tanárnő;
i) Margit (szül. 1875. jan. 15.) zenetanárnő, férje Füredi Gusztáv;
j) Dezső (szül. 1877. máj. 23., Szerbiában hősi halált halt 1914-ben) ker. tisztviselő;
k) Endre (szül. 1877. máj. 23.) székesfővárosi tanár;
A D) alatt említett Imrének Fischer Amáliával kötött házasságából származó gyermekei:
l) Imre (szül. 1871. okt. 10., † 1904. okt.) magántisztviselő;
m) Amália, férje Dulovics Makár;
n) Lajos (szül. 1875. máj. 21., † 1880. ápr. 20.);
o) Irén (szül. 1877. ápr. 29.), férje Károssy Jenő;
p) Jenő (szül. 1880. jul. 18.) kir. műszaki tanácsos, vizépítési ker. felügyelő;
Az a) alatt említett Gyulának Némay Erzsébettel kötött házasságából származó gyermekei:
1. Márta (szül. 1910.);
2. Erzsébet (szül. 1912.);
3. Gyula (szül. 1914.);
A b) alatt említett Miklósnak Fuszl Teréziával kötött házasságából származó gyermekei:
4. Kálmán (szül. 1906. jul. 1.) okl. mérnök;
5. Miklós (szül. 1907. okt. 6.) állatorvos;
A j) alatt említett Dezsőnek Beszedics Ilonával, illetve Mózer Lujzával kötött házasságából származó gyermekei:
6. Ilona (szül. 1906. jul. 24.) okl. tanítónő, férje Pleyer Ernő tanító;
7. Dezső (szül. 1908. márc. 5.) a Magyar-Holland Kulturgazdasági Rt. titkára, hirlapíró;
8. Sándor (szül. 1911. jan. 13.);
9. Lujza (szül. 1912. febr. 4.);
A k) alatt említett Endrének Binder Teodorával kötött házasságából származó gyermeke:
10. Endre (szül. 1907.) okl. gépészmérnök;
A p) alatt említett Jenőnek Moletz Erzsébettel kötött házasságából származó gyermekei:
11. Erzsébet (szül. 1910. febr. 20.);
12. Anna (szül. 1912. május 4.);
13. László (szül. 1915. március 2.);
A család másik ágának (valószinüleg Ferenctől leszármazó, mely nevét ma is régiesen Haláchy-nak írja) tagja József; akinek nemességét Trencsén vármegye 1843. december 4-én igazolta. Atyja: János; nagyatyja pedig Ferenc; volt, akik Dobrovnik községben laktak.
Józsefnek fia János volt, kinek Loderer Juliannával kötött házasságából a következő gyermekei származtak:
A) Miklós;
B) József (szül. 1791., † 1850.) a gr. Zichy-uradalom jószágigazgatója;
C) Janka (szül. 1789., † 1812.);
D) János;
E) Erzsébet (szül. 1802., † 1820.);
f) Alajos (†) plébános;
G) Ferenc (szül. 1803., † 1874.);
A B) alatt említett Józsefnek gyermekei:
a) Jenő, orvostudor Bécsben;
b) Jozefin († ), férje Stankovics Károly ny. helyt. tanácsnok;
A G) alatt említett Ferencnek gyermekei:
c) Mihály (szül. 1843., † 1873.);
d) Berta († ), férje Dohnányi Gusztáv;
e) Mária († , férje Szlavicsek Nándor;
f) Ferenc († ) vágujhelyi jegyző;
g) Alojsia († );
Az a) alatt említett Jenőnek gyermekei:
1. Eugénia, férje Häydern építész;
2. Mária, hegedűművésznő;
Az f) alatt említett Ferencnek Haich Karolával kötött házasságából származó gyermekei:
3. Rezsó (szül. 1884.) vágujhelyi polgármester;
4. Mária (szül. 1885.);
5. Lóránt (szül. 1889.) tisztviselő;
Halápy.
Címereslevele kelt 1658. jan. 8. (Csanádm. levéltár).
Halassy (alias Varga).
Címereslevele kelt 1668. aug. 4. – Vö. Alapi 208.
Halász.
Címereslevelet az Abari családdal 1658. márc. 10. nyert.
Halász (nagybaktai).
A nemességet 1911. jan. 15. H. Ferenc vallás- és közokt. min. tanácsos utódai, H. Aladár, Gyula, Zoltán és Dezső nyerték.
Halászy.
Címereslevele kelt 1661. Nemességét 1755. Komáromm. igazolta. – Vö. Alapi 148.
Halma.
Címereslevele kelt 1659. – Vö. Hontm. monogr. 432.
Halmay, l. Khattos.
Halmy-Deutsch, l. Deutsch (halmi).
Hamert.
Címereslevele kelt 1714. okt. 22.; kihird. Zarándm.
Hammer (székelyhidi).
A nemességet 1913. márc. 14. H. Károly közig. birósági tanácselnök kapta.
Hámos (hámosfalvi).
A nemességet 1912. febr. 9. Hertzka Károly dr., budapesti orvos kapta. Nevezettnek fia, Róbert, nevét Hámos-ra változtatta.
Hanák (abasári).
(IV. K. 471. 1.) Előnév adományozása 1911. febr. 14. H. Kolos curiai birónak.
Handbald (vulgo Hensel-Medra).
Címereslevele kelt 1726. márc. 26. (LR. erd. VII/632.)
Händel (szepesváraljai).
A nemességet 1916. nov. 15. H. Vilmos selmecbányai ev. főesperes kapta.
Handrik, l. Bedő (alias H.)
Handrovics.
Címereslevelét l. T. XXII/146.
Hanke.
Címereslevele kelt 1662. (Ligetbánya v. lt.)
Hannyi.
Címereslevele kelt 1551. Kihalt. – Vö. Abaujm. monogr. 541.
Hantó.
Nádori adományt 1723. nyert. – Vö. MNCs. IV/476–7.
Harabol.
Pozsonym.-ben élt család. – Vö. Pozsonym. monogr. 675.
Harangszó.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/372.
Harankó.
Címeres-nemes család. – Vö. T. XXII/145.
Harasztosi.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Harazin.
Békésm.-ben élt család. – Vö. Békésm. tört. III/180.
Harmath, l. Keszy (alias H.)
Harmatzy-Simon.
A nemességet 1912. ápr. 21. H. Dezső min. oszt. tanácsos és H. László min. s. titkár kapták.
Hartig (gölnicbányai).
A nemességet 1917. jan. 3. Hartig Sándor miniszteri tanácsos kapta.
Hartleben.
Címert (1715.) l. T. III/133., XX/124.
Hász.
Címereslevele kelt 1631. ápr. 1. (Győrm. lt.)
Hathalmy.
Címereslevele kelt 1667. dec. 12. (Győrmegye lt.)
Hatházi.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc. 10. nyert.
Hatvany, l. Hatvany-Deutsch (hatvani), báró.
Hatvany-Deutsch (hatvani), báró.
A családból H.-D. Károly 1911. ápr. 22. s Ferenc és Lajos 1917. márc. 19. nevüket Hatvany-ra változtatták.
Haubert (monostori).
A nemességet 1912. márc. 13. H. Henrik ny. c. honv. ezredes nyerte.
Hauchard.
Erdélyi család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 57.
Hauer, báró.
(IV. K. 497.) Hauer Lipót bárói rangja 1914. márc. 25. átruháztatott Conrad-Hauer Arnold századosra.
Az osztrák lovagi rangot az »Edler von« előnévvel 1732. aug. 26. nyerte a család. Birodalmi lovagi rangja 1733. jun. 12., birodalmi bárói és bajor bárói rangja 1792. júl. 7., osztrák bárói rangja pedig 1793. dec. 20. kelt.
Hausser (kapuvári).
A nemességet 1910. márc. 4. H. Rudolf őrnagy kapta.
Hausser (kapuvári).
A nemességet 1917. febr. 9. H. Henrik honv. ezredes kapta.
Hauser (rákoscsabai).
A nemességet 1917. máj. 30. H. Ferenc ezredes nyerte.
Hauser (rákoscsabai).
A nemességet 1918. febr. 20. H. Ferenc ny. vezérőrnagy kapta.
Hauser (lokvicai).
A nemességet 1918. jan. 9. H. Sándor ezredes nyerte.
Hausz.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 209.
Hauszmann (velenczei).
A nemességet 1918. márc. 10. H. Alajos műegyetemi tanár kapta.
Havallér (alias Gusztáv).
Armálista család. – Vö. Gorzó pk. 14.
Havas (kisunyomi).
A nemességet 1910. aug. 7. H. Emil bécsi lakos nyerte.
Havas (farkasalmási).
A nemességet 1912. okt. 18. Havas Gyula losonci lakos kapta.
Hazai, báró.
A bárói méltóságot 1912. szept. 10. Hazai Samu magyar királyi honvédelmi miniszter kapta.
Házy.
Nemességét Borsodm.-ben igazolta. – Vö. T. XIII/139.
Hebár.
Címereslevele kelt 1650. ápr. 6. (Pozsonym. lt.); kihird. Pozsonym. – Vö. Ll. I/22.; MNCs. V/1.
Héder.
Címereslevele kelt 1677. szept. 3. (nov. 9.?). Feltalálható Bars- és Nyitram. lt.-ban.
Héderhely (csajági).
Címereslevele kelt 1634. máj. 26. (Veszprémm. lt.)
Hedjesch.
Címereslevele kelt 1567. szept. 21. – Vö. T. XXIX/161–2.
Hedry (hedrii).
(V. K. 2–4.) Egyik ágának leszármazását az alábbi táblázat tünteti fel:
Zsigmond 1750. Keczer Mária; László † 1843. IX/22. Guldenfinger Éva; Antal Bydeskuthy Mária; Gábor Zsigmond * 1787. V. 10. Siroka † 1860. u. o. 1847. I. 22.: Sztraka Erzsébet; Menyhért † 1848. II. 20. péchujfalusi Péchy Anna; Bertalan * 1851. VIII/31. † 1896. VIII/6. árvasz. elnök Nehrer Aranka; Aranka * 1886. X/15. 1906. XI/15.: Szegh Dezső; Sándor * 1888. II/6.; Bertalan * 1889. XI/4.; Miklós * 1891. IX/4.; Erzsébet * 1896. II/25.
Vö. még T. XI/50., XXI/132.; Abaujm. monogr. 541.; rcsk.
Hefelle (nagykárolyfalvi).
A nemességet 1917. febr. 14. H. György altábornagy kapta.
Hefner (kevevári).
A nemességet 1915. ápr. 9. H. János ezredes nyerte.
Hegedüs (alias László).
Címereslevele kelt 1629. febr. 15.; kihird. Gömörm.
A. Apafi Mihálytól 1669. V/26. H. Gergely és Borsay György. (Szatmárm. lt.)
Hegedüs (aknai).
B.-Szolnokm.-ben élt (1685.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/400.
Hegedüs (eőri).
Leszármazását l. T. XXXI/90–2.
Hegyesi (görgényszentimrei).
Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 56.
Heil (alsókubini).
A nemességet 1914. ápr. 6. H. Fausztin közigazgatási biró kapta.
Heim (San-Martino del Carsoi), báró.
A bárói rangot 1917. aug. 17. H. Géza százados, mint a Mária Terézia-rend vitéze kapta. Előnév adományozása 1918. aug. 6.
Heisegg.
A nemességet 1916. ápr. 10. H. Károly ezredes kapta.
Hellenbach (paczolai), báró.
Előnév adományozása 1910. márc. 6. H. Dénes báró részére. – Vö. MNCs. V/21.
Heller.
A nemességet 1911. szept. 29. H. N., a cairói osztr.-magy. segélyegylet alelnöke kapta.
Helner.
Címereslevele kelt 1583. febr. 3. – Vö. T. XXVIII/113–4., XXIX/162.
Hemmel (szepesváraljai).
A nemességet 1917. jan. 27. H. Emil ny. altábornagy kapta.
Henn (cerici).
Nemesség 1914. jun. 7. H. Rezső vinkovcei nagybirtokosnak.
Hensel-Medre, l. Handbald (vulgo H.-M.)
Heös.
Címereslevele kelt 1455. – Vö. T. XXIV/67.
Heppes (belényesi).
A nemességet 1911. febr. 3. H. Miklós, a kolozsvári itélőtábla tanácselnöke kapta.
Herczegh (hercegfalvi).
A nemesség adományozásában 1910. szept. 23. Herczegh József, a Nicholson gépgyár r.-t. vezérigazgatója részesült. Címer: pajzsfővel ellátott pajzs arany mezejében hármas zöld halmon álló kék szinű oroszlán jobbjában kalapácsot tart; a pajzsfőben 2 arany csillag között stilizált ezüst liliom; sisakdísz: arany-kékkel vágott két szárny között 3 buzakalász; takarók: kék-arany.
Az adományozott fiai közül Imre okleveles gépészmérnök, m. kir. kormányfőtanácsos.
Herczel (pusztapéteri), báró.
A bárói rang adományozásában 1912. dr. Herczel Manó egetemi magántanár részesült. – Ugyanő kapta 1901. máj. 27. a magyar nemességet is.
Herepey-Csákány, l. Csákány (herepei).
Herfurth, l. Herfurth-Soterius (sachsenheimi).
Herfurth-Soterius (sachsenheimi).
Soterius Artur dr., ny. kórházi főorvos, brassói lakos nemessége, előneve és címere 1913. aug. 25. átruháztatott Herfurth Ferenc-Rezső orvos, brixeni és Herfurth Vilmos-Gotthard ügyvédjelölt, budapesti lakosra a fenti kettős név használatával.
Hérics.
Címereslevele kelt 1690. aug. 27. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 261.; Komáromm. monogr. 566.
Herincse.
Nemesi bizonyítványt l. T. VII/194.
Hermány.
Nádori adományt nyert 1723. N.-Mihályiban (Borsodm.)
Herppen.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 210.
Herritz (felsőmicsinyei).
A nemességet 1910. máj. 22. H. Vilmos dr., és H. Gyula dr. földbirtokosok, besztercebányai lakosok nyerték.
Hertelendy (hertelendi és vindornyalaki).
(V. K. 42–45.) A IV. táblázat élén álló Miklós (1813–1877.); szülei János (1778–1850.) és Forján Mária voltak. Fiai közül Gyula † 1920. jun. 25.; Fiának, Miklósnak neje nemeskéri Kiss Ilona. Gyermekei: 1. Judit (sz. 1907. ápr. 25.), férje Raffel Mihály; 2. György (sz. 1912. ápr. 14.); Béla neje Klobusitzky Emilia. Gyermekei: 1. Klára (sz. 1907. jul. 28), férje mankóbüki Horváth Károly; 2. Anna (sz. 1912. aug. 19.); Mária férje Rezler Kornél; Paula férje Barcza Zoltán; Laura férje Bárdossy Zoltán;
Hertzka (hámosfalvi).
A nemességet 1912. febr. 9. H. Károly dr., budapesti orvos kapta. Nevezettnek fia nevét Hámos-ra változtatta.
Herzig (pusztahetényi).
A nemességet 1918. febr. 13. H. Ottó ny. ezredes kapta.
Heteés (galgóczi).
A nemességet 1910. ápr. 7. H. Mór keresk. tanácsos és H. Antal ügyvéd nyerték.
Hetényi (csanádi).
A nemességet 1912. jun. 10. Hetényi Ákos apostagi földbirtokos kapta.
Héviz (alias Répási).
Címereslevelét 1678. ápr. 13. Gömörm. hirdette ki.
Hévizy.
Címereslevele kelt 1607. ápr. 29. – Vö. T. XXXII/88.
Héya.
Esztergomm.-ben élt család. – Vö. Esztergomm. monogr. 456.
Hézinger.
L. T. XXII/146.
Hidassy.
Vasm.-ben élt család. – Vö. Balogh 288.
Hidi.
B.-Szolnokm.-ben élt család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/371.; MNCs. V/54.
Hidvéghy.
Címereslevele kelt 1602. máj. 12. – Vö. T. XXXII/89.
Hilibi (hilibi).
B.-Szolnokm.-ben igazolja (1770.) nemességét. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/380., 389.
Hímy.
Abaujm.-ben élt család. – Vö. Abaujm. monogr. 541.
Hindy (nagy és kishindi).
(V. K. 55–6.) A családra vonatkozó újabb adatok: az 1841. született Kálmán kir. tan., ügyvéd meghalt 1913. Felesége Veszely Szidónia. Leányának, Margit-nak férje Hindy István (1857–1929.) államtitkár; Az 1892. született Jolán férje, 1. dr. Bényi Károly, 2. dr. Csánky Tivadar; Kálmán min. s. titkár. Felesége (1926.) Mosdóssy Etelka. Fia Iván (szül. 1929.); Sarolta férje (esk. 1922.) dr. Tichy Kálmán; Ilona férje (1919.) Murányi Nándor. – Jolán; Attila; és Ilona; Árpádnak (1843–1897) gyermekei. Jolán férje gálszécsi és szécsiszigeti dr. Széchy Ákos († 1923); Attila neje (1900.) Schnur Erzsébet († 1912.); Leánya Judit (szül. 1901.), férje (1919.) Szabó Mihály († 1929.); Ilona második férje (1928.) nemespanni Gajdatsy Jenő († 1929.); Béla felesége 1. (1911.) Holub Auguszta (elv.), 2. (1922.) zétényi Lenkey-Csukáss Margit. Fia Béla (szül. 1912.); Péter felesége 1. (1919.) Antony Erzsébet (elv.), 2. (1924.) Fejszés Magdolna. Leánya Etelka (szül. 1925.);
Az 1880. született Zoltán ügyvéd, az OTI igazgatója; Iván őrnagy, felesége (1916.) Sanchez de la Cerda Natália; Leánya Ilona (szül. 1916.); Matild férje (1919.) Röder Jenő vezérkari őrnagy;
Hiripi.
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1676., 1716.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/373., 382.
Hirsch (örményesi).
A nemességet 1913. dec. 20. H. Lipót, a Franklin-társulat r.-t. ügyvezető igazgatója kapta.
Hirschler (alsódomborúi).
A család nemességére vonatkozó adatokat l. Zalán (alsódomborúi) alatt. – A családból H. Miksa nemessége, előneve és címere 1911. márc. 2. átruháztatott H. Elekre és Rezsőre.
Hits.
Hunyadm.-ben élt család. – Vö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XII/144.
Hlavathy.
(V. K. 60. 1.) Címereslevelet II. Mátyástól nyert. (Ered. Somló Sándor tulajd.)
Hochart.
Címereslevelet a Labrovith-családdal együtt 1613. ápr. 14. nyerte. (Pozsonym. lt.) – Vö. Ll. I/22.
Hochenburger (lékai).
A nemességet 1916. okt. 13. H. Antal tábornok-főhadbiró nyerte.
Hodula (perbáli).
A nemességet 1917. nov. 2. H. Károly ezredes nyerte.
Hoenning O’Caroll, báró.
A bárói méltóságot 1911. ápr. 13. Hoenning O’Caroll Ottó követségi tanácsos és Hoenning O’Caroll János ny. őrnagy kapták.
Hoffmann (csatári).
Leszármazását l. T. X/147–8.
Hoffmann (szászkabányai). Előnév adományozása 1901. nov. 3.
Hogiasko.
Címereslevele kelt 1625. (Turóczm. lt.)
Holcsics.
Címereslevele kelt 1666. máj. 15. (Pozsonym. lt.) – Vö. MNCs. V/74.
Holczer, l. Holtzer.
Holdvilági.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc. 10. nyert.
Holitscher (csetényi).
A nemességet 1913. jun. 15. Holitscher Pál nagyiparos és fivére, Holitscher Károly országgyűlési képviselő kapták.
Holkó, l. Obeszló (kisledniczi).
Holló (karcfalvai).
Csikszéki székely család, amely már a XVII. század elején birtokos Karcfalván. Lófőséget 1609. nov. 17., nemesi bizonyítványt Csikmegyétől 1896. jul. 10. nyert.
Leszármazása a XVI. század végéig vezethető vissza. Ekkor élt Pál; akinek fia Ferenc; ezé József; ezé István (felesége Antos Katalin); ezé Ferenc (megh. 1780.); akinek fiai három ágon vezetik tovább a leszármazást:
I. Mátyás ága: Mátyás; fiai 1. István; gyermekei: Verő; Irma; Denisé; 2. Mátyás; fiai: A) József; fiai: a) Béni; b) Ignác; c) József († ); – B) János; fiai: a) János; b) Mátyás; c) Sándor;
II. József ága: József; fia Ferenc; fiai 1. Bálint; fia Lajos; –2. Domokos; gyermekei: A) Domokos, szegedi egyetemi szemklinika gondnoka; B) Andor; C) János, D) Ferenc; E) Erzsébet; F) Katalin;
III. András ága: András; fiai:
1. József; fia Pál; gyermekei: 1. Lajos; –2. Béla; –3. Róza, tanítónő.
2. András (felesége Orbán Róza); fia:
Péter († 1923.), felesége Győrffi Katalin († );
Gyermekei:
A) Albert;
B) Anna, férje Győrpál István;
C) Ignác (szül. 1879.) járásbirósági főtiszt. (Gödöllő). Felesége (esk. 1905.) Getző Veronika. Gyermekei: a) Lajos (szül. 1906.) pilóta; – b) Ernő (szül. 1910.); – c) Erzsébet (szül. 1918.);
D) Róza, férje Lajos Domokos;
3. Ferenc († ); leánya: Veronika, Bernád Lajosné;
Hollósy (gertenyesi).
A családból H. Gyula Hevesm. főjegyzőjének nemessége 1915. jul. 29. átruháztatott Kuthy Lajosra és Lászlóra a Hollósy-Kuthy kettősnév használatával. – Vö. MNCs. V/78.
Hollósy-Kuthy (gertenyesi), l. Hollósy (gertenyesi).
Holsucher (alias Rosman).
Címereslevelét 1659. Gömörm. hirdette ki.
Holtzer (bástyai).
A nemességet 1911. ápr. 11. Holtzer Tivadar, Emil és Aladár szegedi nagykereskedők kapták.
Homrogdy (homrogdi).
Előbb Liechtenstein. Névváltoztatás 1914. szept. 14. – Vö. VI. K. 382.
Hordó.
Címereslevele kelt 1683. okt. 2. – Vö. Gorzó 51.
Horentanensis, l. Kysitth-H.
Horthy (nagybányai).
(V. K. 90–1.) A családból H. Miklós, a haditengerészet volt parancsnoka, 1920. márc. 1. Magyarország kormányzójává választatott. A fiumei haditengerészeti akadémia elvégzése után Konstantinápolyban állomásozott, majd I. Ferenc József király szárnysegédje lett. A világháború kitörése után, mint a Novara cirkáló hajó parancsnoka áttört az ellenséges hajóhadon és megsebesült. Hősi tettéért a Mária Terézia-rendet kapta; 1918. a flotta parancsnoka lett. A forradalom kitörése után Szegedre ment, ahol gróf Károlyi Gyula kormányában hadügyminiszter, majd pedig az ott megalakult nemzeti hadsereg fővezére lett. A proletárdiktatura bukása után hadseregével a Dunántúlra vonult s a románok kivonulása után 1919. nov. 16. a hadsereg élén bevonult Budapestre. A nemzetgyülés 1920. márc. 1. az ország kormányzójává választotta; 1930. márc. 1. nagy ünnepséggel ülte meg kormányzóságának tizedik évfordulóját. A család ezen ágának részletesebb leszármazását az alábbi táblázat tünteti fel:
István sz. 1830. II/13. Ramocsaháza, mh. 1904. VI/24. főrendiházi tag dévaványai Halassy Paula (1839–1895.); István sz. 1858. XII/18. vitéz, lovassági tábornok 1891. V/12 : borsódi és katymári Latinovits Margit (1866–1926.); Zoltánsz. 1860. 1903 : Eier Hermina; Paula sz. 1863. XII/22. mh. 1906. 1882. VI/15 : poroszlói Gräffl Jenő; Miklós sz. 1868. Magyarország kormányzója 1901. VII/22: jószási Purgly Magdolna (sz. 1881.); Erzsébet sz. 1871. péchujfalusi Péchy György (mh.) 2.Czernin Arthur; Szabolcs sz. 1873. v. főisp. h. h. h: 1914. XI/28; Jenő sz. 1877. 1906. X/20. Bonyha : gróf Bethlen Róza (sz. 1882. IX/4.); Mártha sz. 1905.; Magda sz. 1902. mh. 1918.; Paula sz. 1903. fáji Fáy László (elv.); István sz. 1904.; Miklós sz. 1906. 1927. VIII/4: gr. Károlyi Consuela (sz. 1905.);
Vö. még T. XIV/74.; rcsk.
Horváth (alias Pap).
Címereslevele kelt 1622. Vö. Békésm. tört. III/230.
Címereslevele kelt 1633. nov. 3. – Vö. Siebm. pk. 133.
Horváth (szentpéteri).
Címereslevele kelt 1635. – Vö. Hellebronth. Családtört. Jegyz. I/44. (gen.)
Címereslevele kelt 1646. nov. 23. – Vö. Alapi 211.
Címereslevele kelt 1648. nov. 1. (Pozsonym. lt.); kihird. 1649. Pozsonym. – Vö. Ll. V/23.; Alapi 211.
Horváth (técsői).
Címereslevele kelt 1649. – Vö. Siposs 189–190. (gen.)
Horváth (kupisinski).
(IV. k. 114. 1.) Címereslevele kelt 1651.; kihird. Zemplénm.
Címereslevelet 1658. márc. 10. az Abari-családdal nyert.
Címereslevele kelt 1669. dec. 21. – Vö. Alapi 212.
Horváth (szászcsini).
Címereslevele kelt 1672. jun. 10. (Beszterce-Naszódm. lt.)
Címereslevele kelt 1675. aug. 10. – Vö. Alapi 224.
Horváth (másképen Mecsery).
Címereslevele kelt 1681. dec. 12. (Fejérm. lt.) – Vö. T. XXXI/129–130.
Címereslevele kelt 1683. – Vö. Békésm. tört. III/230.
Horváth (vanyolai).
A nemességet 1913. dec. 30. H. Kálmán curiai bíró kapta.
Horváth (csepregi).
A nemességet 1914. márc. 4. H. János dr., az Orsz. Közp. Hitelszöv. igazgatója kapta.
Horváth (kertai).
A nemességet 1915. okt. 10. H. Géza alezredes nyerte.
Horváth (berekaljai).
Nádori adományt nyert 1723. márc. 13.
Horváth (deési).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö. Szoln.-Dob.-m. monogr. VII/390.; Márki II/192.
Horváth (harasztosi).
Nemességét és előnevét 1899. jan. 11. (128.777. sz. a.) a B. M. igazolta.
Horváth (jákfai).
Nádori adományt 1723. ápr. 17. és máj. 31. nyert.
Horváth (nemestakácsi).
Győrm.-ben élt család. – Vö. Győrm. monogr. 434.
Horváth (pándi).
Előnév adományozása 1907. jul. 26. Horváth Zsigmondnak.
Horváth (puhai).
Békésm.-ben élt család. – Vö. Békésm. tört. III/230.
Horváth (samarjai).
Torontálm.-ben élt család. – Vö. Torontálm. monogr. 543.
Horváth (simaházi).
Nádori adományt nyert 1723. máj. 12.
Horváth (szászczegői).
B.-Szolnokm.-ben igazolt (1770.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/388., 391.
Krasznam. 1770. évi nemesi összeirásába felvett család.
Horváth, l. Baranyay (alias H.). – Kőmives (alias H.). – Ludvigh (alias H.)
Horváth-Bozsoky.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 212.
Horváth-Inczédi (széplaki és nagyváradi), báró.
A széplaki Petrichevich-Horváth családból P.-H. Miklós és Ödön testvérek Horváth-Inczédi néven 1861. ápr. 4. osztrák bárói rangot nyertek. Ez az ág azonban fiágon kihalt. – Ödön (1827–1906) felesége gróf. Rhédey Julianna volt; akitől leányai 1. Katalin (szül. 1865. julius 15.) férje (1884. május 12.) gróf Vetter von der Lilie Ferdinánd; 2. Eugénia (szül. 1869. november 18.), férje (1898. aug. 10.) gróf Attems Károly.
Horváth-Likovich.
Krasznam. 1770. évi nemesi összeirásában felvett család.
Horvay (mecsekaljai).
A nemességet 1918. okt. 17. H. János szobrászművész kapta.
Hoszpotzky (őrmezői).
A nemességet 1917. dr. H. Ernő min. fogalmazó, H. Irén férj, dr. Gerő Lajosné és H. Mária Magdolna nyerték.
Högye (balloni).
Címereslevele kelt 1582. (Győrm. lt.) – Vö. MNCs. V/131: Hölgye.
Huda.
Címereslevele kelt 1627. jun. 23. – Vö. Gorzó 51.; MNCs. V/139.
Huetter.
Címereslevele kelt 1656. ápr. 8. – Vö. Alapi 212.
Hulej.
(V. K. 141. 1.) – A H. Márton és fiai részére I. Lipót által 1680. adományozott címereslevél (Turócm. lt.) ezt a családot illeti. 1755-ben Turócmegyében ezzel a címereslevéllel igazolták tagjai nemességüket.
Hunalich.
(V. K. 142., 1., itt tévesen (Hunasich). – Vö. Lasz. 29.
Hunyady (nagyalmási).
Címereslevele kelt 1652. – Vö. T. XX/22.
Hunyady (enyedi).
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc. 10. nyert.
Hunyadi-Buzás.
(V. K. 146.) Buzás Bánffi Hunyadi András gyulafehérvári kántor és felesége Teörök Judit, valamint János nevü gyermekük Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől 1627. szept. 8. címereslevelet kaptak.
A család címere az armális szövegében szóról-szóra következően van leirva:
» „Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo, sive area homo integer, veste viridi oblonga indutus, coram quodam puplito, capite nudato stare, virgamque subtilem dextra manu levare, sinistra vero manuum, graduale super puplitum collocatum tenere conspicitur; super scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemnis atque unionibus decenter variegatum, ex quo iterum columba naturali suo colore albicantis formae depicta eminere alisque expansis velociter volare visitur. – Ex cono vero galeae teniae, sive lemnisci, variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras, sive margines ipsius scuti pulcherime ambiunt et exornant, prout haec omnia in capite, sive initio praesentium litterarum nostrarum docta manu et arte pictoris clarius expressa et depicta esse cernuntur.«
A család neve az armális szövegében Buzás Bánffi Hunyadi, majd Bánffi Hunyadi, majd Bánffi Hunyadi Buzás, vagy egyszerűen csak Buzás-nak van megemlítve.
Innen van, hogy a család különbözőképen használta és használja a nevét és hogy a névnek Hunyadi Buzás alakja is használatba jött.
A család hevesmegyei ágát Hunyadi Buzás János gazdatiszt alapította meg, aki körülbelül a XVII. század végén a volt Közép-Szolnok (utóbb Szilágy) vármegyének Tasnád nevü községéből a hevesmegyei Abasár községbe költözött.
Ennek az ágnak a részére az alább irt Pál-nak kérelmére Közép-Szolnok vármegye 49/1843. közgyülési szám alatt nemesi bizonyságlevelet adott ki, melyet ugyanezen évben Hevesvármegye hirdetett ki. – A család hevesmegyei ágának leszármazása a következő:
János, gazdatiszt; fia Pál; ezé Pál; akinek gyermekei: a) István gazdatiszt (felesége Bányay Katalin); b) János; c) Pál;
István gazdatisztnek gyermekei:
I. Ignác (szül. Tiszatarján, 1834. jul. 24., † Aldebrő, 1874. jan. 26., aldebrői róm. kath. kántortanító). Felesége Simkovich Irma († Felnémet, 1928. november 21.);
II. István (szül. Tiszatarján, 1841. márc. 25., † Gyöngyöspata, 1891. ápr. 19.), gyöngyöspatai községi jegyző. Felesége 1. Györgyei Mária, 2. Hanák Fanny;
III. László (szül. Eger, 1844. jul. 7., † Eger, 1925. márc. 14.) egri r. kath. felekezeti tanító. Felesége esk. 1872. febr. 3. alapi Salamon Róza (szül. Eger, 1840. szept. 11., † Eger 1908. márc. 19.);
Az 1. alatti Ignác ágazata:
A) Dezső (szül. Aldebrő, 1863. márc. 8., † Domoszló, 1910. jul. 29.), községi jegyző. Felesége: Hebrony Margit. (Esküvő: Kistálya, 1896. junius 23.);
B) Ágoston (szül. Aldebrő, 1864. aug. 10.), felnémeti körjegyző. Felesége (esk. Szob, 1888. jan. 8.) Bogyó Erzsébet († Felnémet, 1911. febr. 23.). 2. Bogyó Ilona (esk. Felnémet, 1912. márc. 23.);
C) Dénes (szül. Aldebrő, 1867. márc. 31.) szepesváraljai nyug. városi tanácsos. Felesége (esk. Szepesváralja, 1892. febr. 23.) Kiskó Emilia;
D) Elek (szül. Aldebrő, 1870. márc. 29.) egri kereskedő. Felesége (esk. Eger, 1894. okt. 21.) Sztupka Matild;
Az A) alatti Dezső leszármazói:
a) Margit (szül. Domoszló, 1898.aug. 6. †);
b) Etelka (szül. Domoszló, 1901. márc. 10., †);
c) Dezső (szül. Domoszló, 1903. ápr. 18.) okl. közgazda;
d) Emma (szül. Domoszló, 1905. ápr. 10.). Férje: Nagy Bertalan Zoltán községi jegyző (Jászfényszaru);
A B) alatti Ágoston leszármazói:
Első feleségétől:
a) Károly († );
b) Klára (szül. Felnémet, 1891. jan. 16.). Férje Gremsperger Ferenc községi jegyző (Eger);
c) Béla (szül. Felnémet,1892. dec. 26.) volt cs. és kir. vadászfőhadnagy, a Pétervásárai Gőzmalom Rt. ügyvezető igazgatója. Felesége: Mátray Gizella. (Esküvő: Eger, 1921. jan. 22.);
Béla gyermeke: Béla (szül. Budapest, 1928. okt. 4., † Budapest, 1928. okt. 12.);
d) Miklós († );
e) Edit (szül. Felnémet, 1897. nov. 25.). Férje Burde Zoltán műszaki tisztviselő (Felnémet);
f) Ágoston († );
g) János (szül. Felnémet, 1902. máj. 5.);
h) Márta (szül. Felnémet, 1906. márc. 25., † Felnémet 1918. nov. 13.);
A C) alatti Dénes leszármazói:
a) Elek (szül. Szepesváralja, 1892. dec. 26.) m. kir. vámőrszázados. Felesége (esk. Kaposvár 1927. jul. 2.) vizeki Tallián Margit;
Elek gyermeke: Judit (szül. Kaposvár, 1928. aug. 15.);
b) Mária († );
c) Margit (szül. Szepesváralja, 1896. ápr. 14.) Férje Dianiska Andor, vasúti műszaki főfelügyelő (Lőcse).
d) Elemér (szül. Szepesváralja, 1899. nov. 6.) szarvaskői r. kath. kántortanító. Felesége: Szente Ilona. (Esküvő: Eger, 1926. nov. 6.);
Elemér gyermekei: Éva (szül. Szarvaskő, 1927.aug. 2.); – Ágnes (sz. 1931. jul. 26.);
e) Lidia (szül. Szepesváralja, 1906. jan. 29.) okt. tanítónő (Szepesváralja);
f) Mária (szül. Szepesváralja, 1909. márc. 12.);
g) Judit (szül. Szepesváralja, 1913. jul. 30.);
A D) alatti Elek leszármazói:
a) Endre (szül. Eger, 1895. okt. 21.) Heves vármegye másodfőjegyzője. Felesége: pápai Vratarics Klára. (Esküvő: Eger, 1923. okt. 20.);
Endre gyermeke: György (szül. Budapest, 1927. jun. 19.);
b) Lujza (szül. Eger, 1898. febr. 23.). Férje Domokos Zoltán m. kir. honvédszázados (Budapest);
c) Károly (szül. Eger, 1902. febr. 3.) egri egyházmegyei takarékpénztári tisztviselő (Gyöngyös.) Felesége: Pavlyák Irén.(Esküvő: Eger, 1926. dec. 28.);
Károly gyermeke: Károly (szül. Gyöngyös, 1927. szeptember 28.);
d) Irma († );
e) Kornélia (szül. Eger, 1909. dec. 14.) r. kath. tanítónő (Pély);
A II. alatti István ágazata:
Első feleségétől:
a) Elemér (szül. Zsadány, 1863. jul. 19.) nyug. m. kir. műszaki igazgató (Budapest);
Második feleségétől:
b) Gyula (szül. Gyöngyöspata, 1875.nov. 9.) hevesi kir. járásbiró. Felesége: Füstér Margit. (Esküvő: Székesfehérvár, 1912. okt. 10.). Gyermekei:
a) Elemér (szül. Heves, 1913. okt. 4.);
b) Margit (szül. Heves, 1919. febr. 21.);
c) Ilona (szül. Heves, 1920. márc. 20.);
A III. alatti László ágazata:
a) Iván (szül. Eger, 1874. dec. 19.) egri kir. törvényszéki biró. Felesége: Muntean Helén. (Esküvő: Balázsfalva, 1906. jan. 8.);
b) Árpád (szül. Eger, 1876. dec. 14.) kir. betétszerkesztő telekkönyvvezető. Felesége (esküvő: Mátészalka, 1900. szept. 4.) Becske Mária (Putnok);
c) Pál (szül. Eger, 1879. nov. 14.) nyug. egri városi utbiztos. Felesége (esk. Eger, 1907. okt. 12.) Demeczky Gizella;
d) Gyula (szül. Eger, 1881.máj. 30.) egri városi adóhivatali ellenőr.
A b) alatti Árpád leszármazói:
a) Ilona (szül. Nagyecsed, 1901. jul. 10.) Férje: Trillsch Péter polg. isk. tanár (Sátoraljaujhely);
b) László (szül. Mátészalka, 1902. nov. 24.) községi segédjegyző (Heves);
c) Erzsébet († );
d) Gabriella (szül. Nagybánya, 1910. jul. 3.) okl. tanítónő (Eger);
A c) alatti Pál leszármazói:
a) Alajos († );
b) Attila (szül. Eger, 1927. febr. 15.);
A m. kir. belügyminiszter 13363/1903. szám alatt László és Iván-nak, 34901/1905. szám alatt pedig Árpád, Pál és Gyula, valamint Ignác, Dezső, Ágoston, Dénes és Elek, végül István, Elemér és Gyula nemességét igazolta s a Hunyadi-Buzás kettős családnév használatának jogosultságát elismerte.
Hunyor.
Címereslevele kelt 1698. aug. 3. (Abaujm. lt.) – Vö. TK. III/101.
Huorka.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 212.
Husunt.
Komáromm.-ben élt család. – Vö. Alapi 212.
Huszár (szucsányi).
Címereslevele kelt 1558. (Túrócm. lt.)
Címereslevelet 1658. márc. 10. nyert. – L. Abari.
Huszár (nagykállói).
Fenti előnévvel a nemességet 1916. ápr. 13-án H. Vilmos dr. műegyetemi c. ny. rk. tanár, a Revue de Hongrie főszerkesztője kapta.
Huszáry, l. Keresztes (alias H.)
Huszián.
A mai Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri IX/629.
Huszti (havadtői), l. Nagy (alias H.)
Huttner (hernádzsadányi).
A nemességet 1918. máj. 23. H. József alezredes nyerte.
Hutyra (szepeshelyi).
A nemességet 1917. jun. 8. H. Ferenc udv. tan., az állatorvosi főiskola rektora kapta.
Hübner (fejérvári).
Az előnévvel a nemességét 1912. febr. 27. Hübner Károly, a Fejérmegyei Takarékpénztár igazgatója kapta. – Címer: 2 stilizált ezüst liliom között arany csillaggal megrakott kék pajzsfővel ellátott pajzs vörös mezejében 2, alul ezüst szalaggal összekötött zöldlevelü és pirosbogyós babérág között arany Mercur-fej lebeg; sisakdísz: a koronából könyöktől kiemelkedő kar 3 arany búzakalászt tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Leszármazás:
Károly (szül. 1869. jan. 26., † 1918. márc. 4.), takarékpénztári vezérigazgató, a Ferenc József-rend tiszti keresztjének tulajdonosa. Neje Flitsch Stefánia (szül. 1877.okt. 23.). Gyermekei:
1. András (szül. 1898. jan. 21.), ügyvéd. Fejér vármegye tb. tiszti ügyésze (Székesfehérvár);
2. Marietta (szül. 1899. máj. 24.) Férje Jungfer Gyula Tibor, gyáros (Budapest);
3. Alice (szül. 1902. jan. 14.). Férje rimanóci Rimanóczy László József, gyáros (Nagyvárad);
Hüvelyes.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc. 10. nyert.
Hyross (kisvicsápi).
Előnév adományozása 1905. szept. 27. – Vö. MNCs. V/156.
Ifju.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – Vö. Abari.
Igaz.
(V. K. 160. 1.) Címereslevele (1669.) I. Kálmán tulajd. Marossolymoson.
Igelau.
Címert l. T. XXIX/162.
Igriczy.
Címereslevele kelt 1637. máj. 3. (Pozsonym. lt.) – Vö. Ll. I/23.
Igyártó (viski).
A nemességet 1917. jun. 27. I. Sándor, a debreceni itélőtábla elnöke kapta.
Ijgyártó.
Címereslevele kelt 1667. jun. 26. (Máramarosm. lt.) – Vö. T. VII/194., XXVIII/161.
Iklódy-Szabó (iklódi).
A címereslevelet II. Ferdinándtól 1622. julius 10. Szabó György, felesége Bliczky Katalin, gyermekei János, Erzsébet és Zsuzsanna s sógora Sisek Miklós kapták. Kihirdette ugyanebben az évben Vasmegye.
Címer: vágott pajzs: fenn kék mezőben lépdelő oroszlán; lenn arany mezőben függőleges pólyában hegyével felfelé állított nyíl, az arany részekben egy-egy kék rózsa; sisakdísz: 5 (vörös-kék-arany-fekete-ezüst) strucctoll; takarók: fekete-arany, vörös-ezüst.
A család Vas-, Veszprém- és Tolnamegyékben élt. A veszprémmegyei ágból Szabó János és Andor 1914. okt. 6. engedélyt nyertek fenti kettős családnév használatára.
Leszármazásuk a következő:
A nemességszerző Györgynek az adományozás után született Balázs nevü s ennek György; nevü fiának fia
Péter a XVIII. század első felében Veszprémben élt. Fia volt György (1706–1809); ezé szintén György; akinek Szabó Katalintól született fia
Dávid (szül. 1814., † 1876.) a bencésrend tihanyi jogtanácsosa volt. Neje nemes Boross Juliánna. Gyermekei:
1. Imre (szül. 1843., † 1912.), volt országgyűlési képviselő. Felesége Wurda Ludmilla. Gyermekei:
A) Irma (szül. 1875., † 1918.), férje: thordai Drasche-Lázár Alfréd (szül. 1875.), volt rendkivüli követ és meghatalmazott miniszter, író;
B) Julia (szül. 1876.), férje felsőeőri Zarka Elemér;
C) János (szül. 1877.), volt országgyűlési képviselő, majd nemzetgyűlési képviselő, m. kir. kincstári főtanácsos,
Neje, 1. (esk. 1906.) nemes Hochreiter Róza († 1907), 2. (esk. 1910.) vörösberényi Ángyán Aranka (elv. 1919.), 3. (esk. 1920.) Vetter Erzsébet. Gyermekei:
Neje, 1. (esk. 1906.) nemes Hochreiter Róza († 1907), 2. (esk. 1910.) vörösberényi Ángyán Aranka (elv. 1919.), 3. (esk. 1920.) Vetter Erzsébet. Gyermekei:
1-től: a) Judit (szül. és † 1907.);
2-től: b) Edit (szül. 1911.);
c) Marietta (szül. 1913.);
d) Éva (szül. 1918);
3-tól: e) Tibor (szül. 1922.);
f) Iván (szül. 1923.);
D) Imre (1879–1882.);
E) Andor (szül. 1880.), pénzügyminiszteri helyettes államtitkár. Neje (esk. 1912.) Wurda Mária. Fia:
Ervin (szül. 1914.);
2. Gizella (1846–1903), férje rendesi Bárány Károly;
Illés (viski).
A nemességet 1913. jul. 26. I. Jenő, curiai tanácselnök kapta.
Illés (másképen Bakalovic).
Nemesi bizonyitványt 1842. máj. 2. Zalamegyétől kapott. – Vö. Lasz. 30.
Illievich (alias Saraga.)
Címereslevele kelt 1578. jun. 14. – Vö. Lasz. 30.
Imre (szigeti).
Címereslevelet II. Mátyástól 1611. febr. 12. I. Benedek nyert. (Címerleírás nélküli másolat Vasmegye lt.-ban.) A család nemességét 1733., 1754., 1762. Vasmegyében igazolta. Mihályfán élt. A család egyik ága 1772. Heesmegyében hirdettette ki nemességét. Ebből az ágból az 1754. Egerben született Sámuel 1792., mint miskolci orvos, Hevesmegyétől nyert nemesi bizonyítványt. – Vö. Orosz 122.; MNCs. V/185.; Alapi 35., 149.
Imrédy (ómoravicai).
(V. K. 186.) Ujabb leszármazás: az 1883. született Kálmán gyermekei:1. Klára; 2. Mária-Magdolna; Az 1891. született Béla felesége Nelky Irén; gyermekei: 1. Tamás; 2. János; – János fia Pálnak felesége Pohner Jolán.
Incze (malomfalvi).
Címereslevelet 1658. márc. 10. nyert közösen az Abari-családdal.
Incze (szárazajtai).
(V. K. 189. 1.) Előnév és címer adományozása 1914. aug. 31. I. Kálmán műszaki főtanácsosnak és I. Kálmán vezérkari századosnak.
Ipolyi (szécsényi).
A nemességet 1910. máj. 15. I. Lipót ny. c. honv. őrnagy kapta.
Irhás.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc. 10. nyert.
Irinnus (csolti).
B.-Szolnokm.-ben élt (1770.) család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. VII/392.
Irsay, l. Fekete (alias I.)
Iskrylecz.
Komárommegyében élt család. – Vö. Alapi 213.
Ispán.
B.-Szolnokm.-ben élt (1716.) család. – Szolnok-Dobokam. monogr.VII/382.
Issekutz (erzsébetvárosi).
(V. K. 199. 1.) Előnév adományozása 1914. márc. 28. I. Gyula, Hugó, Győző és Aurél részére. – A család címereslevele kelt 1760. jun. 24.
Istók-Kiss.
Szatmármegyében élt család. – Vö. Gorzó pk. 34.
Istvánffy.
(V. K. 201. 1.) Előbb Stöffinger. – Vö. még NI. X/377.; Siebm. 601.
Istvanics.
Zágrábmegyétől 1819. nyert nemesi bizonyítványt. – Vö. Lasz. 31.
Istvanovic (ivánskai).
A nemességet 1910. aug. 27. I. Miklós ezredes nyerte.
Ivancza.
B.-Szolnokm-ben élt (1676.) család. – Vö. Szolnok-Dobokam. monogr.VII/376.
Ivanich (Juanich).
Címereslevele kelt 1638. jun. Kihirdette 1779. szept. 16. Varasdm.
Ivánka (draskóczi és jordánföldi), nemes és báró.
A családból I. Lászó 1916. dec. 20. bárói rangra emeltetett. – Vö. MNCs. V/206. és MFCs. 118–9.
Ivanovics (antalfalvi).
A nemességet 1910. ápr. 29. I. Gyula őrnagy kapta.
Izdenczy.
Címereslevele kelt 1576. febr. 22. – Vö. T. XXIX/162.
Izsák (izeri).
Erdélyből Nyitramegyébe átszármazott család. Címereslevele 1633. dec. 10. kelt. – Ujabb leszármazás:
József (szül. 1819. dec. 11. Negyed. † 1887. jan. 24. u. o.), felesége (esk. 1853. jan. 25. Csicsó) Nagy Mária (1835–1895.). Gyermekei:
1. Gyula (szül. 1855. aug. 31. Negyed, † 1926. jan. 6. Budapest), felesége (esk. 1883. máj. 15. Kapuvár) Krautil Magdolna (1861–1919.). Gyermekei:
A) Gyula (szül. 1884.) márc. 13. Sopron), a felsőház főterembiztosa, felesége (esk. 1910. ápr. 23. Bp.) Renner Stefánia (szül. 1881. máj. 9. Kisbér). Gyermekei:
a) Olivér (szül. 1912. febr. 20. Bp.);
b) Mártha (szül. 1914. márc. 29. u. o.);
c) Zsuzsánna (szül. 1922. jan. 3. u. o.);
B) Irma (szül. 1886. szept. 4. Kapuvár), férje (esk. 1909. jul. 26. Bp.) szepesi Scholtz Aladár;
C) Tibor (szül. 1888. aug. 22. Kismarton);
D) Ilona (szül. 1890. máj. 16.), férje (esk. 1913. febr. 15. Bp.) dr. Szénásy József;
2. Gizella (szül. 1871. jul. 22.), férje (esk. 1889. nov. 12.) dr. Tóth Jószef;
Jablánczy (szentgyörgyi).
(V. K. 211–2. 1.) A családból J. Sándor ny. altábornagy nemessége 1913. ápr. 10. átruháztatott Jablánczy Ervinre. Előnév megerősítése 1914. máj. 3.
Jacobovits (szegedi).
A nemességet 1913. nov. 26. J. Rezső bécsi lakos kapta.
Jakab (técsői).
Címereslevele kelt 1612. jun. 20. (Máramarosm. lt.) – Vö. T. XXVIII/161.
Jakab (másképen Ülley).
Címereslevele kelt 1656. (OL.: Htt. Nob. Nógrád).
Jakab-Lár.
Szatmármegyében élt család. – Vö. Gorzó pk. 37.
Jakabházy (szentábrahámi).
(V. K. 219. 1.) A családból J. Samu honv. százados nemessége 1917. jun. 27. átruháztatott Jakabházy János budapesti ügyvédre. Címeradományozás 1918. aug. 6.
Jákó.
Címereslevele kelt 1606. ápr. 25.; kihird. Borsodm. – Vö. Bold. 38.
Jakó (Pál alias Jakkó, abusive Félegyházy, szalárdi).
(V. K. 222.) Biharmegyei eredetű család, amely később Szatmármegyébe is átszármazott. I. Rákóczy György erdélyi fejedelem 1635. dec. 12. címeres nemeslevelet adományozott szalárdi Pál máskép Jakkó István – Stephanus Pál alias Jakkó de Zalárd – szalárdi lakosnak. A nemeslevél Biharmegyében 1636. március 1-én hirdettetett ki. Családi feljegyzések szerint a nemességszerző István a Szalárd melletti Adorján várának volt a kapitánya. A nemeslevélben feltüntetett Pál nevet a család egyik tagja sem viselte. A nemességszerző Istvánnak István nevű fiától származó unokái, János és Mihály viszik tovább a családot. János a biharmegyei, Mihály pedig a szatmármegyei ág őse. – A biharmegyei Félegyházáról Szatmármegyében Batizon letelepedett Mihály a Jakkó-Félegyházy kettős nevet vette fel; fia Ferenc, valamint ugyancsak Ferenc nevű unokája csak a Félegyházy nevet viselték. Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeírásban Szatmár vármegye birtokos nemesei között a család akkor egyetlen férfikorban levő tagja Ferenc, Félegyházy Ferenc néven szerepel. Az ifjabbik Ferenc gyermekei ismét a Jakó nevet veszik fel és leszármazóik valamennyien ezt a nevet viselik. A család szatmármegyei ága a félegyházi előnevet is használja.
A családból dr. J. Istvánnak és felesége, Krepuska Zsuzsannától (dr. Krepuska Géza budapesti egyetemi ny. r. orvostanár és Streck Jolán leányától) szül. gyermekeinek nemességét 21.974/1932. sz. a. a m. kir. belügyminiszter igazolta. – Leszármazás:
I. Szatmármegyei ág
István 1635. 1647. Az adorjáni vár commendánsa; István lakik Félegyházán (Biharm.); János a biharmegyei ág őse l. II. tábla; Mihály * 1679., † 1737. Batiz Szatmármegye táblabírája. Debreczeni Éva; István Szalárd 1737.; András; Mária szolnoki és jármi Jármy László; Ferenc 1737. –1755. – † 1782. Batiz 1. tiszaujhelyi Ujhelyi Mária. 2. losonczi Csomor Anna. 3. Szathmáry Kata.; László 1737–1742. szaplonczai Szaplonczay Mária; Krisztina érmindszenti Peley Ferenc; 2 : Ferenc † 1808. Batiz 1. b. Ónody Terézia 2. Bereczky Erzsébet; Mária 1 Jóna György 2 Mótsi Nagy István; Juliánna Balla József 1790.; 1 : Pál * 1787. † 1836. Batiz ügyvéd. Szatmárm m. ügyésze 1. Bakay Polixena. 2. lázári Nagy Mária; László * 1781. † 1833. Adorján, huszárkapitány, katonai iró Szatmárm. táblabir. Legényi Terézia 1825.; Anna 1. Polyák László 2. érmindszenti Peley János; Bálint 1787. Szatmárm. táblabir. Batiz. 1. Mótsi Zsuzsanna. 2. ozoróczi Ottlik Klára; Antal huszárfőhadnagy, Sepsy Polixena; György * 1793. Batiz. † 1835. busz.-hadn. nagyváradi Solymossy Klára l. II.tábla; 1 : Eszter hetei Hetey N.; Borbála csokalyi Fényes N.; 2 : Pál 1848/49. honv. főhadnagy hiripi és ivácskói Böszörményi Katalin; Karolina hiripi és ivácskói Böszörményi Károly, szatmári polgárm.; 2. Julianna Tarcsy Sámuel főszolgabiró; Kálmán * 1853. Batiz † 1917. Aranyosmedgyes királydaróczi Daróczy Erzsébet (* 1853. esk. 1877. † 1918. Aranyosmedgyes); Endre * 1856. Batiz † 1923. Szatmárnémeti; Jolán Helmeczy József ügyvéd, orsz. képv. (* 1854. † 1915. Szatmárnémeti); Katalin magyarádi Boross Zoltán Aranyosmedgyes; Julia 1. Szilágyi Tihamér † 1919. Szinérváralja 2. Lahéta Béla; Pál földbirtokos Aranyosmedgyes; Endre *1887. Aranyosmedgyes, dr. jur., v. főszolgabiró lomnicai Kisevich-Horváth Olga. (csk. 1931. X/10.);
I. Szathmármegyei ág II. tábla
György * 1793. Batiz, † 1835. huszárhadnagy nagyváradi Solymossy Klára l. I. tábla; Terézia 1. Csorba Gyula 2. Papp János 3. lekcsei Sulyok László; Polixena Markos Imre; György * 1831. Batiz, † 1907. Érszentkirály nagyváradi Solymossy Katalin (* 1834. Szamoskrassó, † 1906. Szamoskóród); Gyula * 1857. Szamoskrassó ny. honv.ezredes 1890: szatmárnémeti 1. nagybányi Nagy Iréne (* 1870. Nagyszőllős, † 1920. Nagyszőllős) 2. kis- és nagykereki Kerekes Julia (1922. Csenger.); Antal * 1859. Szamoskrassó † 1906. Szamoskrassó técsői Tóth Gizella; Sándor * 1861. Batiz. † 1926. Érszentkirály ny. adótárnok érszentkirályi Szentkirályi Erzsébet (* 1870. † 1926. esk . 1892. Érszentkirály); Pál * 1863. Szamoskóród † 1901. Nyíregyháza, törvénysz. biró jármi és szolnoki Jármy Paula (* 1874. Nyiribrony) esk.: 1898.; Ilona * 1865. Szamoskóród, ns. Kaizler László † 1917.; Pál * 1900. Nyiregyháza, földbirtokos 1924: Csengeri Lili (* 1906. Nyiregyháza.); Margit * 1901. Nyiregyháza, dr. tokaji Gáthy Árpád ügyvéd; László * 1894. Szamoskrassó esk. 1919: Ilk Margit; Erzsébet * 1896. Szamoskrassó 1. Fonyó Lajos elv. 2. dr. Budai István ügyvéd,1925. Huszt: (* 1889. Zavatka.); Károly dr. pol. * 1898. Szamoskrassó); Lenke * 1900. Szamoskrassó † 1909. Szamoskrassó; Beatrix * 1925. Nyíregyháza; Antal * 1924. Szamoskrassó; István * 1927. Szamoskrassó; Ilona nagybereki dr. Kerekes István főorvos (Szatmár); Jolán bagosi Bagossy Sándor földbirtokos, Ákos; Sándor dr. iur. * 1903. Bethlen.; 1 : István * 1892. III/3. Máramarossziget. dr. jur., rendőrfogalm. 1927. VI/11. Bp.: Krepuska Zsuzsanna (* 1903. VIII/2. Budapest.); Margit * 1894. Máramarossziget. 1917. Bpest: románfalvi Farkas Miklós banktisztv.; Gabriella * 1896. Máramarossziget. 1920. Nagyszőllős : Wenzel Frigyes ny. őrnagy Wien; Iréna * 1928. VI/26. Budapest; Géza * 1930. VIII/9. Budapest; Klára * 1931. IX/1. Budapest;
II. Bihrmegyei ág.
János Derecskei, sarkadi, vásárhelyi ág őse l. I. tábla; Ferenc 1764. Derecske; Ferenc 1787. Derecske; Pál Sarkad; István Derecske; Mihály Derecske; János †; Ferenc Sarkad; István; László; József; János; Ferenc; Péter; Sándor † Derecske 3. f. Székely Julianna; Gábor; Lajos 1848/9. őrn. Derecske; Julianna Lenszky Ferdinánd; Pál Szakál Viktória Derecske; Katalin Tóth József; Ödön † Nagyvárad 1918. bihari Bihary Luiza († Nagyvárad 1915.); János † 1848.; Róza Sőtér László; Gyula † Nagyvárad tszéki tanácselnök Bruder Erzsébet; István Kiss Krisztina; Imre gyógyszerész; Berta; Erzsébet Böszörményi Géza; Pál Debrecen †; Paulina †; Viktória † ns. Szép Sámuel; Jenő † gyógysz. Körösladány Gassner Emma; Piroska † Szabó Gyula; Győző † Csenrovicz; Zoltán † Nagykárolyfalva járásbiró; Sándor † Szalárd járásorvos; Ernő; Sándor; Sámuel Derecske; Imre Sarkad; Sándor Sarkad; Pál Sarkad; Károly Sarkad; Ferenc; Sándor sz. 1869. Biharfélegyháza járásbiró Budapest Faragó Matild; Aranka * 1872. Sinay Károly tszéki tanácselnök Debrecen; Ödön sz. 1878. Biharfélegyháza urad. főintéző piskárkosi Szilágyi Mária; Elek † 1913. Zilah járásbiró Brunner Anna; Imre sz. 1887. Biharfélegyháza; Margit † 1895.; Anna; Katalin 1915.; Zsigmond 1916.; Lujza 1919.; Erzsébet sz. 1897. † 1930. Hirschl Sándor; Sándor sz. 1901. Zenta; András dr. jur. sz. 1904. Zenta;
Címer: kék mezőben zöld földön a pajzs balfeléből kinyuló és a földön nyugvó vörösruhás kar kezében három arany búzakalászt tart; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – Vö. még NI. 286.; Siebm. 264., erd. 172.; Gorzó 54., 58., 100.; Kőszegi 152.; T. VI/45.; Szirmay: Szatmárvármegye II. K. Előszó 297–298–322–341.; Daróczy: Nemesi Évk. 1923. 75–9.; Borovszky: Szatmárm. 34., 36., 37., 39., 40., 116., 311., 499., 588., 591.; Biharmegye 67., 615.; rcsk.
Jákó (bágyoni).
Nemességét 1670-ből l. OL.: Kolosmon. conv. Arm. J.
Jakobfi (alias Kristóf).
Címereslevele kelt 1760. máj. 8. Nemesi bizonyítványt Biharmegyétől nyert 1804. szept. 22. – Vö. Kristóf (alias Jakabfi).
Jámbor.
Nemessége az 1687. évi címereslevél alapján 1905. jun. 3-án 45449. B. M. sz. a. is elismertetett.
Jámborffy (óhegyi).
A nemességet 1910. márc. 20. Jámborffy Kálmán ny. c. altábornagy nyerte.
Jambrekovich (zlathari és ladiszlaveci).
(IV. K. 229–232. 1.) Előnév megerősítése 1917. aug. 23.
Jambrikovics, l. Jambrekovich.
Ján.
Leszármazását l. NI. pk. 295.
Janchich.
Címereslevele kelt 1588. – Vö. T. XXVI/181.
Jancsó.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 37.
Jankó.
Címereslevele kelt 1655. jun. 20. – Vö. Alapi 214.
Címereslevele kelt 1671. – Vö. Alapi 214.
Jankó (brotunai).
Címereslevele kelt 1701. jul. 3. (LR.erd. III/443.)
Jankovics (battonyai).
A nemességet 1917. jun. 6. Jankovics György ny. alezredes kapta.
Jankovich (kisjenői).
Leszármazását l. Hellebronth Családtört. Jegyz. I/53.
Jankovics (alias Doctorovics).
A címereslevelet 1802. ápr. 9. J. György, felesége Adrianova Angéla, gyerm.: Pál, János, Kata, Angéla; Pál felesége Nikolics Erzsébet, fia Miklós nyerték (LR. LX/739.) Kihirdette 1805. nov. 28. és 1830. dec. 31. Temesmegye. A család Lukarecz és Belincz nevű helységeken élt.
Jannosch.
A nemességet 1918. szept. 28. Jannosch János ny. ezredes kapta.
Janosits, l. Berzsenyi-Janosits (egyházasberzsenyi).
Jánosi (kisgörgényi).
Címereslevele kelt 1718. aug. 4. (LR. erd. VI/756.)
Jánosi (folyfalvi).
Nemességét 1782. dec. 12. legf. helyen igazolta. (LR. erd.XIII/61.)
Nemességét 1835. febr. 3. Szabolcsm.-ben igazolta. – Vö. Bold. 88.
Jány, báró.
Kihalt. – Vö. Siebm. pk. 70.
Járay (alias Kéry).
A XVI. században Abaujm.-ben volt birtokos család. – Vö. Csoma 325.
Jaross.
Címereslevele kelt 1677. máj. 26. (Nyitram. levéltár.)
Jászay.
Címereslevele kelt 1655. (jászói conv. lt.)
Jelakovich.
Címereslevele kelt 1646. (Győrm. lt.)
Jelenchich.
Nemesi bizonyítványt 1775. szept. 18. Zágrábm.-től nyert. – Vö. Lasz. 34.
Jelenek (hlucsini), l. Jelenffi (alias Jelenek).
Jelenffi (alias Jelenek, hlucsini).
Címereslevele kelt 1662. jun. 5.; kihird. Nyitram.
Jelkis (laki).
Nemesi bizonyítványt 1792. ápr. 11. Esztergomm.-től nyert. – Vö. Lasz. 34.
Jeney.
Címereslevele kelt 1622. jun. 10.; kihird. Gömörm.
Címereslevelet az Abari-családdal 1658. márc. 10. nyert.
Címereslevele kelt 1665. jan. 22. – Vö. Gorzó 55.
Jeney (borosjenői).
Címereslevele kelt 1667. jun. 29.; kihird. szept. 8. Szatmárm. A család Zsarolyánban lakott.
Jerkovich.
Címereslevele kelt 1600. – Vö. T. XXI/96.
Jerzabek.
A nemességet 1917. jan. 20. Jerzabek Ferdinánd ny. c. vezérőrnagy nyerte.
Jeszenák, l. Bodnár (alias J.)
Joannes (alsóapsai).
A nemességet 1914. jan. 6. Joannes Viktor dr. ügyvéd, vm.-i tb. főügyész, nagyszőllősi lakos nyerte.
Joannovics (Joanovits).
A nemességet 1914. ápr. 10. J. Simon, I. oszt. főconsul kapta.
Címereslevele kelt 1791. jul. 14. Kihirdette 1828. Temesm.
Címereslevele kelt 1801. szept. 23. Kihirdette 1806. Krassómegye.
Címereslevele kelt 1810. szept. 28. (LR. LX/608.
Joannovics (poganyesti).
Címereslevele kelt 1834. nov. 6. (LR. LXVI/159., 163.)
Címereslevele kelt 1847. jul. 15. (LR. LXVII/741.)
Címereslevele kelt 1853. szept. 25.
Joannovics (szabadfalvi).
Nemesség 1907. dec. 18.
Jobbágy (jobbaházi).
Sárosm.-ben élt család. – Vö. Tóth I/335.
Jogh.
Címereslevele kelt 1606. jan. 12. – Vö. Bold. 38.
Jokics.
Sárosm.-ben élt család. – Vö. Tóth I/336.
Jókuthy (jókuthzomorfalvai).
Előnév adományozása 1904. dec. 6. Jókuthy Albert curiai birónak. – Vö. MNCs. V/279.
Jónás.
Címereslevele kelt 1658. márc. 10. – L. Abari.
Jonask (alias Monye).
Címereslevele kelt 1718. márc. 7. (LR. erd. VI/546.)
Jónucz.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 16.
Jóny.
Címereslevele kelt 1696. márc. 13. (Szepesm. levéltár).
Joó (kendi, alias Tamási).
Címereslevele kelt 1610. (Gömörm. lt.)
Joó (munkácsi).
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó 15.
Jósa.
Címereslevele kelt 1618. – Vö. Gorzó pk. 16.
Jósa (csikszentkirályi).
Címereslevele kelt 1758. nov. 26. (LR. erd. X/543.)
Joszif (peteritei).
Címereslevele kelt 1658. aug. 1. – Vö. MNCs. V/286: Jósziv.
Jovich, báró.
Bárói rangja kelt 1796. szept. 19. – Vö. Lasz. 35.
Juanich, l. Ivanich (J).
Judex.
Sárosm.-ben élt család. – Vö. Tóth I/336.
Juga (magulicsai).
Címereslevele kelt 1701. jul. 3. (LR. erd. III/447.)
Címereslevele kelt 1720. ápr. 17. (LR. erd. VII/7.)
Juga (másképen Pintye.)
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 16.
Jugovits (vépi).
(V. K. 289.) Leszármazás: Dávid;
fia Lajos; fia Lénárd (1835–1886.), felesége Kopfmann Franciska. Gyermekei:
fia Lajos; fia Lénárd (1835–1886.), felesége Kopfmann Franciska. Gyermekei:
1. Lajos; –2. Gizella, férje Mikó Imre;
3. István (szül. 1874.), m. kir. rendőrfőtanácsos (Szeged), felesége Lakatos Etelka. Gyermekei:
A) István (szül. 1909.);
B) Zsófia (szül. 1913.);
C) Sára (szül. 1917.);
4. Sámuel; –5. Margit , férje nyiregyházai Nagy Kázmér;
Juhász, l. Debrődy (alias J.)
Julinácz.
(IV. K. 294. 1.) Nemesi bizonyítványt 1806. márc. 6. Bácsm.-től nyert. – Vö. Lasz. 35.
Junlie, l. Nemes (alias J.)
Juszkó.
Szatmárm.-ben élt család. – Vö. Gorzó pk. 16.