Családkutatás | Saághy-Syxt

Tartalom

Saághy, l. Sághy.
Saal, l. Sál.
Saaly, l. Sály.
Saár, l. Sár.
Saárfi, l. Sárfy.
Saárossy-Kapeller (sárosi).

Régi karinthiai, illetőleg tiroli család, mely attól a Kapeller Ulrich Berchtoldtól származik, aki Dürnkrut és Drösing között a marchfeldi ütközetben 1278. habsburgi Rudolf javára segitette eldönteni azt a csatát, mely cseh Ottokár király életébe került. A „Reinkronik” emlegeti Kapeller Ulrich hőstetteit (l. Aelschker „Geschichte von Kärnthen”, I. Band. Pag. 388. A marchfeldi ütközet leirását: Pag. 420. Ulrich von Kapeller Feldhauptmann, Herzog Albrecht von Österreich u. Steiermark. A. Weis: Archiwar von Kärnthen. Kärnthens Adel bis z. Jahre 1300.). Ezen Imst kerületi miemingeni birtokos család egyik ága a XVI. században szakadt Magyarországba. I. Ferdinánd 1553., akkor még csak magyar király, nevezte ki kiváló hadvezérét és bizalmas hivét: Kapeller Conrádot Sáros vár kapitányává és parancsnokává, mely állásban 1567-ig volt és a „zu Füssen” előnevet viselte. (Füssen tiroli helység, ma város és Bajorországhoz tartozik.) Sáros vár akkor nagyjelentőségü erősség volt s mint végvár az ellenkirálylyal szemben nagy fontossággal birt. Kapeller Conrád közvetlenül levelez a királylyal l. közös pénzügyi levéltár: Hungarica 14.338, 14.386 és 18.452 fasc.), aki több izben hangsulyozta, hogy mennyire becses neki és magyar koronájára nézve ez a „Schloss Scharus” és, hogy azt éjjel-nappal gondosan őrizze. A várat Kapeller Conrád épitgeti ki teljesen és teszi hatalmas erősséggé. 1554. évi julius 15-én ad ki Ferdinánd király részére egy „Instructió”-t, melynek értelmében az ő hű és kedves Kapeller Conrádja a „scharusi” főkapitányságot kezelje. „Instruction für Conrad von Kapeller über die Verwaltung der Haubtmannschaft zu Scharusch, 1554. jul. 15.” – „Instruction folgermassen unser getreuer lieber Conrad von Kapeller, unser Haubtmann auf Scharus dieselbe Haubtmannschaft Handen Und verrichten solle” (l. cs. és kir. közös pénzügyi levéltár: Hungarica 14.388. fasc.).

Kapeller Conrádnak, mint Sáros vára parancsnokló kapitányának összes többi levelezései eredetiben vannak megőrizve a cs. és kir. közös pénzügyi levéltárban a már emlitett fasciculusokon kivül a 18.452. sz. fasciculusban .

A nemzetség Tirolban és Karinthiában maradt ága részére VI. Károly császár 1726. julius hó 1. kelt diplomájával megerősiti a család régi nemességét és czimerét, melyet már a dürnkruti Kapeller Ulrich s azóta a család jelenleg is visel és adományozza neki az „oster és gatterfeldeni” előnevet, mig a magyar ág – Conrád utódai – rövidebb és hosszabb időkre terjedő megszakitásokkal többnyire a felvidéken, nevezetesen Sáros vármegyében maradt s teljesen elmagyarosodva, 1874. kapja a magyar nemességet és felveszi a jeles sárosvári kapitány, de más rokoni kötelékek alapján és királyi adománynyal a sárosi előnevet és a „Saárossy” nevet.

Leszármazás:

Konrád 1510–1567. Sáros vár parancsnokló kapitánya. Felesége nemes Perlin Margit. Ferencz 1699–1772., felesége nagysárosi Saárossy Mária; fia Ferencz 1730–1793., felesége Lehotzky Teréz 1735–1796.; fia Ferencz 1758–1819., felesége ötvenesi Lovász Ilona 1760–1814.; fia Ferencz 1784–1835., cs. k. kapitány, ki a wagrami véres ütközetben az ellenséggel szemben elkövetett, bár igen értékes, de végzetes bravurnál veszitette el a harctéren jobblábát. Az ütközetben résztvett összes tisztikar állit ki ez alkalomból részére a vakmerőségig menő vitézsége elismeréseül és megörökitéseül egy igen érdekes oklevelet, melyet a család jelenleg is hűen őriz. Felesége szentmiklósi Nikolássy Erzsébet 1791–1868.; gyermekei: Antal 1816–1850., Ferencz a haza körül szerzett kiváló érdemeiért kapja 1874. a magyar nemességet és veszi fel, mint fentebb emlitve volt, a sárosi előnevet és neve mellé a Saárossy nevet (l. leszármazási táblát) és Josefin († 1889.), férje budafalvi Vermes Lajos.

Czímer:

hasitott, balfelében vágott paizs; a jobboldali kék mezőben zöld hármas halmon balrafordult, kivont kardot tartó arany griff; a baloldali felső vörös mezőben mellső lábaiban kelyhet tartó, jobbrafordult kétfarku álló oroszlán; az alsó mező jobbharántvonallal vágva, a felső arany mezőben vörös csillag, az alsó vörös mezőben arany csillag; sisakdísz: növekvő kétfarku arany oroszlán görbe karddal; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Ujabb leszármazás:

Ferencz * 1818 XII/17 Soóvár † 1884 VII/14 Eperjes 1847 V/1 Bp: ribári Ribáry Paulina (1828 VII/7–1907 XI/3 Eperjes); Béla * 1848 VIII/3 † 1907 II/24 cs. és kir. asztalnok, udvari tanácsos és a legf. közös államszék osztályfőnöke, a Lipót-rend lovagja ns. Bercsinszky Karola; Ferencz * 1854 IX/19 Kassa cs. és kir. asztalnok, miniszt. tanácsos a Ferencz József-rend komthur keresztese 1) 1886 I/6: báró Fleischhacker Hermina (elv.) 2) 1908 XII/10: Königsegg-Rottenfels Emilia birodalmi grófnő (* 1881 X/17 Taucz); Ödön * 1856 VIII/14 † 1891 III/13 min. titkár 1882 IV/12 Budapest: ns. Fackh Mary (utóbb br. Fiáth Miklós özvegye); Paulina * 1858 VIII/31 nagyselezsényi Kádas Miklós táblabiró; Oszkár * 1883 VII/6 Budapest cs. és kir. huszárfőhadnagy; Nandine * 1887 XII/6 1914 jun. Nápoly: birod. lovag Gelhorn Hermann (* 1876) német birodalmi kapitány; Edmondine * 1891 V/22 1911 IV/20: Budapest nagybarcsai Barcsay Tibor, h. h. főhadnagy. alpestesi földbirtokos; Camilló * 1889 VII/31 K.-megyer min. s. fogalm. hadnagy a 2. sz. cs. és kir. drag. ezredben; Alice * 1891 IV/12 Budapest 1909 X/12 Wien: Viktor von der Lippe zu Wintrupp; Edit * 1893 XII/11 uo. 1812 XII: gr. Königsegg-Rottenfels Lajos.

Vö. MNA. 116–7.; Mel. 61.; rcsk.

Saárossy, l. Sárossy.
Saárváry, l. Sárváry.
Saáry, l. Sáry.
Sabaudiai, l. Savoyai.
Sablicska, l. Sabljk (S.).
Sabljar (marcibánydombegyházi).

Az előnévvel a nemességet S. Adolf ny. alezredes kapta 1905. febr. 8. (MNA. 117.)

Sabljk (alias Sablicska).

Nagy Iván által (X-9.) emlitett trencsénmegyei család 1697-ből.

Sabolov (sigetaci).

A nemességét 1883. máj. 23. S. Balázs százados kapta. Előnév adományozása 1883. okt. 30. – Vö. MNA. 117.; Siebm. horv. 233.

Sacabent, l. Joannovics S.
Sacelláry (székási).

A nemességet fenti előnévvel 1884. okt. 10. S. György budapesti lakos nyerte. – Czímer: arany pólyával vágott paizs; fenn vörös mezőben könyöklő pánczélos kar kardot tart, a jobboldali paizsszögletből arany nap tünik elő; az alsó kék mezőben hullámzó folyón aranycsőrü fehér hattyu úszik; sisakdísz: könyöklő pánczélos kar karddal; takarók: vörös-arany, kék-ezüst. – Leszármazás:

György * 1824 VI/8 1846 V/5 Mirosavlevits Zsófia; Mihály * 1854 XI/18 1886 VIII/2: Rauchbauer Eugénia; György * 1856 II/5 1886 VIII/21: Rauchbauer Anna; Irén * 1855 V/17 csantavéri Törley József; György * 1887 V/27; Pál * 1896 IV/6; József * 1900 II/9.

Vö. MNA. 117.; rcsk.

Sachs (ab Hartanek).

Erdélyi szász család. – Vö. NI. X-4–5.

Sachs.

Czímert l. Siebm. 555.

Sachs, l. Sax alatt is.
Saczmann.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. (Simon 70., 323.)

Sudányi.

Nagy Iván által (X-5) emlitett zemplénmegyei armalista-család.

Sadányi, l. Karnay (alias S.).
Sadányi, l. Zsadányi.
Sadovszky.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 323.)

Sáfár.

Czímeres levelet II. Lajostól 1520. jun. 15. S. Tamás nyert. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 449–50.

Sáfár.

Nemességét 1607-ből l. Gyfv. LR. IV-25.

Sáfár (fogarasi).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1628. aug. 17. S. János nyert. (Ered. a br. Jósika-levéltárban Kolozsvárt.) – Vö. Sándor I-106., T. XXXII-89.

Sáfár (görgényszentimrei).

Nemességet 1663. szept. 17. S. Miklós nyert. (Gyfv. LR. XXVII-812.) – Vö. Pálmay: Maros-Torda 110.

Sáfár (gyulai).

Dobokamegyében élt család. Belőle Pál 1724–1726. Dobokam. alispánja volt. – Vö. NI. X-5.

Sáfár (radnótfái).

Czímerpecsét és leszármazási adatok a gr. Teleki levéltárban Marosvásárhelyt.

Sáfár (radnóthi).

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sáfár.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 50.

Sáfár.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. (Simon 70.)

Sáfár.

Pestmegyei család. Leszármazási tábla és czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 323.; Benkó 274.

Sáfár.

Czímerpecsét a gróf Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sáfár-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében István; Hevesmegyében 3 István, József fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. Sáffár.

Sáfár, l. Pasztorovics.
Sáfár, l. Sáffár.
Safarics, l. Saffarich.
Safarics, l. Sapharics.
Sáfáry (mezőbándi).

Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 110.

Safáry.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 323.

Sáffár (váradi).

Czímeres levelet Báthory Gábortól 1608. jun. 12. S. Gáspár nyert. (MNMuz. lt.)

Sáffár (alias Molnár).

Czímeres levelet III. Ferdinándtól 1653. decz. 18. S. István, Demeter és Péter nyertek; kihirdette 1656. Borsodmegye. István Borsodmegye bizonyitványával 1749. Hevesmegyében igazolta nemességét. – Vö. Orosz 247.; Bor. I-226.

Saffarich.

Czímert l. Siebm. horv. 162.

Saffaryth.

Czímert l. Siebm. 555., horv. 162.

Saffrankovics.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban.

Sáfrány.

Czímeres levelet 1560. S. Máté nyert (gr. Teleky-lt. Marosvásárhely). – Vö. T. VI-27.

Safy (safiházi).

Nagy Iván által (X-6.) emlitett kihalt család (XVI. század). – Vö. még Forgon II-225.

Sáfy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében György igazolja nemességét.

Sagani, herceg.

Indigenátust 1659. (131. t.-cz.) S. Venczel herczeg nyert. (NI. X-6.)

Sagenberg, báró.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 323.)

Sághy (Saághy).

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1631. febr. 3. nyert. (OL. 1837–1905. Vasm. lt.) Czímer: kék paizsban zöld földön nyakán nyillal átlőtt gólya, sisakdisz: a gólya; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Vö. Balogh 125-6., (gen.), 241.; Siebm. 556.

Sághy (Saághy).

A czimeres levelet II. Ferdinándtól 1632. jul. 2. S. Péter és fiai István, Péter nyertek. (Szatmárm. lt.) – Vö. Gorzó 106.

Saághy.

Czímeres levelet 1694. jun. 6. S. Pál és fiai nyertek. (Ered. S. János tulajd. Eger.) Czimer: kék mezőben zöld földön fehér lovon ülő vitéz jobbjában jogart tart; sisakdisz: két pálmaág között vörös ruhás, keztyüs kar kardot tart, melynek hegyére törökfej van szurva; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. A család
nemessége az 1724. évi összeiráskor igazoltatott. – Vö. Orosz 247–8.; NI. X-9–10.; Siebm. 556.

Sághy (dormándházai).

S. Mihály 1790. nov. 18. személyes báróság adományozásában részesült. (LR. LV-315.) A család kihalt. – Vö. NI. X-9.; Hontm. monogr. 447.

Sághy (karancssági).

Kihalt nógrádmegyei család. – Vö. NI. X-8–9.

Sághy (sághi).

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-6–8.; Kősz. 324.; Siebm. 555.

Sági (szorkolai).

Előbb Spitz. Az 1884. febr. 1. nemességadományozást és névváltoztatást l. ott.

Sághy.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Sághi.

Élt ilynevü család a mai Szilágymegyében is. – Vö. Petri VI-375.

Sághy-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hevesmegyében László, Mihály; Pozsonymegyében Imre, László, 2 János, Péter, Ferencz, György, Pál, István; Sopronmegyében Dániel; Szabolcsmegyében Mihály; Szatmármegyében György, János; Vasmegyében Zsigmond, Ferencz, László; Veszprémmegyében Péter, János, Miklós; Zalamegyében László vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. A család nemessége Pozsonymegyéből 1795. márcz. 3. legf. helyen is igazoltatott (LR. LVIII-396.) – Vö. Siebm. 556.; Pozsonym. monogr. 695.; Forgon II-119.; Kősz. 324.; Simon 70.

Sághy-Russek.

Az 1789. okt. 5. Sághy Béla nagyságrói lakos – nemességének épségben tartása mellett – engedélyt kapott a Russek név felvételére. (MNA. 117.)

Ságody (nemesságodi).

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-10.; Kősz. 324.; Siebm. 556.

Sagresky.

Leszármazását l. T. II-89.

Sagrielovich.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 162.

Ságváry.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében István vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Ságyi.

Nemességét 1633-ból l. Gyfv. LR. XVII-96. (elveszett).

Sáha.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Pál; 3 Mihály, Ádám, Ferencz, 3 István, 2 János, 2 Péter, Lázár, Bálint igazoltatnak.

Sáha, l. Borbély Egerszeghy (alias S.)
Sahlhausen, báró.

A Naumburg és Dessau közti Sahlhausenből eredő régi család, mely birodalmi bárói rangra 1662. márcz. 18. emeltetett; 1816. br. S. Lipót, cs. és kir. kamarás és tábornok, magyar honfiúsítást nyert; ugyanő 1836. febr. 25. magyar bárói rangra emeltetett. Czímer: Négyelt pajzs; 1. és 4. arany mezőben levágott, balra fordult vörös sárkányfej, melynek szájában egy jobbra néző szerecsenfej látszik; mindkét fejet a sárkány torkába furódó, hegyével lefelé jobbra irányított nyíl szúrja át. 2. és 3. kékkel és ezüsttel nyolcszor vágva. Két sisak; sisakdiszek: 1. a sárkányfej; takaró ezüst-kék. 2. hermelin-hajtókás, alacsony kék torna-kalap, tetején arany golyóval, melyből nyolc (négy jobbra, négy balra hajló) váltakozó ezüst-kék strucztoll nő ki. – Vö. MNZsbk. I. R. I-419–420.; T. IX-37.

Saich.

1682. Horvátországban kihirdetett család (Bojn. 32.)

Saich.

Czímert l. Siebm. horv. 162.

Saidendorffer.

Czímeres levelet 1717. okt. 15. S. János nyert (LR. XXXI-379.).

Saigi.

Czímeres levelet Bocskay Istvántól 1606. jul. 1. nyert (Fénykép a MNMuz. lt.-ban.)

Saigó, l. Sajgó.
Saikovich.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1659. szept. 23. S. Péter kapott (MNMuz. lt.).

Saikovich (alias Jansetich).

1662. Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Bojn. 32.

Sailer.

Czímeres levelet III. Ferdinándtól 1635. febr. 8. S. Jánosnyert. (MNMuz. lt.)

Sailer.

Czímeres levelet 1702. jul. 30. S. Márton József nyert. (LR. XXV-581.; egysz. bejelentés: Szepesm. lt.) Kihirdette 1702. nov. 26. Gömör, 1725. febr. 26. Szepesm. – Vö. Forgon II-226.; NI. X-10.

Sailer.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében Károly igazolta nemességét.

Sain Marsan, l. Sigray – S. – M.
Saint-Quentin Bigot, gróf.

Indigenátust 1846. nyert S. Ferencz Lajos gróf. A családból S. József 1867. okt. 23. engedélyt nyert neve elé a Sigray-név felvételére. – Vö. NI. X-10.; Siebm. 557.; erd. 96.

Sajalović (jezerniczei).

Az előnévvel a nemességet 1897. jan. 21. Dániel százados kapta. Nemessége 1903. jun. 28. kk. Sajalović Istvánra átruháztatott. (MNA 107.)

Sajgó.

Czímeres levelet 1609. jan. 5. nyert. (Szabolcsm. lt.) – Vö. Siebm. 556.; erd. 214.

Sajgó.

Nemességét 1616-ból l. Gyfv. képt. Prot. P. Taraczközi 177.

Sajgó (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. – S. János és társai nyertek. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Sajgó.

Czímeres levele kelt 1670. márcz. 3. (Győr- és Pestm. lt.). – Vö. NI. X-10.; Kősz. 324.

Sajgó.

Czímeres levelet 1712. jul. 1. S. György és István nyertek (LR. XXIX-197.). – Vö. NI. X-10.; Siebm. 556.; TK. I-102.; Csoma 663.

Sajghó.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Sajgó-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében János; Pozsonymegyében Gáspár fordulnak elő az igazolt nemesek között. – János nemessége Zemplénmegyéből 1803. okt. 7. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXI-127.). – Vö. T. IX-156.; Petri VI-361.

Sajnovics (tordacsi és kálóczi).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Fejérmegyében Mátyás igazolja nemességét. – Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. NI. X-10–12. (gen.); Siebm. 557.; Rexa 50., 130., 151.

Sajó (bihari).

Nemességét 1617-ből l. Gyfv. LR. VIII-218.

Sajó.

Szatmármegyében előforduló család. – Vö. Gozó pk. 26.

Sajószentpétery.

Czímeres levelet 1624. jan. 7. S. István és András kaptak. – Vö. Bor. I-209.

Sajper.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében János, Mihály vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Sajthi.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében István vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Sajti (endrédi).

Nemességet 1625-ből l. Gyfv. LR. XIII-12.

Sajtos, l. László (alias S.).
Sakabent.

Bácsmegyében élt család. – Vö. Dudás 132.; N. X-12.

Sakara.

Nagy Iván által (X-12.) emlitett zemplénmegyei család.

Sakss, l. Sax.
Sál (Saál).

Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 126.

Sala (panyiti).

Lófőséget 1655. jun. 28. S. György nyert. (Gyf. LR. XXVI-570.). – Vö. Pálmay. M..-Torda 120.

Sala.

Nemességét 1655-ből l. Gyfv. LR. XXVI-570.

Sala.

Czímeres levelet II. Lipóttól 1790. nov. 18. S. Mihály kapott. (LR. erd. XIII-16.; MNMuz. lt.). – Vö. NI. X-12–3.; Siebm. 557.; erd. 214.; Pálmay. Udvarhely 197.

Sala.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Salaburg.

Indigenátust nyertek 1687. (28. t.-cz.) S. Gotthárd és János (NI. X-13.).

Salacz.

A czímeres levelet 1839. máj. 20. S. Gábor vezérőrnagy nyerte (LR. LXVII-776.) – Vö. Orosz 248.; Kősz. 324.

Salacz (endrődi).

A nemességet fenti előnévvel 1893. szept. 30. S. Gyula kir. tan., aradi polgármester kapta a néhai Salacz Gábor volt százados czímerének használatával. (MNA. 117.)

Salád (kibédi).

Nemességét 1608-ból l. Gyfv. LR. V-73. – Vö. Pálmay: M.-Torda 110.

Saladinus.

Nagy Iván által (X-13.) emlitett zemplénmegyei armalista család.

Salai (ujtordai).

Czímeres levelet S. Tamás és társai kaptak. 1619. aug. 25. A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Salaky (Szalaky).

Czímeres levele kelt 1650. (Turóczm. lt.) – Vö. NI. X-905.

Salaky.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében Dániel igazolta nemességét.

Salamon (alapi).

Régi előkelő fehérmegyei család, mely valószinüleg bessenyő eredetü. A család eredetileg az Alapi nevet használta. 1352-ben Róbert Károly az összes fehérmegyei bessenyőket Alapi Tombó fia Tamás és Kancs János besenyők kérésére megnemesiti. 1359-ben élt Alapi Chydur, kinek Salamon nevü fiától származnak igen valószinüen az alapi Salamonok. 1628-ban uj adományt nyernek Alapon János, András és István a nádortól. A szakadatlan leszármazás ezen Jánostól van meg. A család lakott és birt Győr és Vasmegyében is.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Tolnamegyében Ferencz él (vö. Salamon-családbeliek). Czímerpecsét Pestmegye lt.-ban. A családból S. Mihály alezredes 1816. ápr. 10. bárói rangot nyert (LR. LXIII-856.). Fiágban kihalt.

Czímere: nemesi: kék paizsban hármas zöld hegyen törökfejes kardot tartó koronás oroszlán. Sisakdisz: a paizsbeli alak növekvően; takarók: mindkétfelől arany-kék. – Leszármazás:

A jelenleg virágzó nemzedék őse László, († 1758.), kinek fiai Sándor és Zsigmond († 1800.) az alábbi két ágat alapitották.

I. SÁNDOR ÁGA.

(Idősebb ág.)

Sándor és felesége: mezőszegedi Szegedy Borbála fiai közül Mihály, Sándor és András utódai élnek.

1. Mihályi utódai.

Mihály (szül. 1762., † 1840.), cs. és k. kapitány, Mária Terézia-rend lovagja. 1816. ápr. 10. bárói rangra emeltetett.

2. Sándor utódai.

Elek (szül. 1806., † 1862. máj. 13.). 1848-49. honv. huszár alezr. Felesége: báró Palochay-Horváth Cornélia (szül. 1810., † 1873.) Esküvő: 1834. jun. Vál.

Gyermekeik:

1. Gyula (szül. 1835., † 1852.)

2. Aladár (szül. 1840. szept. 15.), volt cs. kir. lovas tiszt. Felesége: czegei gróf Vass Jozéfa (szül. 1845., †...) Esküvő 1863. Budapest.

Gyermekeik:

a) Hedvigh (szül. 1865.), a brünni Mária-schuli hölgyalapitvány tb. tagja.

b) Olga (szül. 1869.), a brünni Mária-Schuli nemes hölgyalapitvány tb. tagja,

c) Klára (szül. 1875.).

3. Géza (szül. 1842. jan. 9.), volt cs. k. főhadn.

4. Tivadar (szül. 1843. szept. 9. Paks, † 1898. ápr. 18.), volt országgyülési képviselő. 1. felesége: gróf Csáky Gizella (szül. 1845., † 1884. aug. 22.). Esküvő: 1868. jun. 25. Wellbach. 2. felesége: ghymesi és gácsi gróf Forgách Margit (szül. 1851. márcz. 30.) Esküvő: 1890. máj. 24. Tuzsér (Szabolcs vm.).

Gyermekei 1. feleségétől:

a) Eleonóra (szül. 1869. ápr. 14.). Férje: báró Gedult-Jungenfeld Károly. Esküvő: 1885. szept. 2.

b) Andor (szül. 1870. febr. 20. Lőcse), cs. és k. tüzérfőhadnagy.

c) Gizella (szül. 1872. máj. 2., † 1894. szept. 14. Tuzsér).

d) Géza (szül. 1872. máj. 1. Lőcse).

e) Erzsébet (szül. 1882. febr. 10.) Férje: rétyi Antos Béla cs. és k. kam. († 1904.) Esküvő: 1902. Nedeczvár.

5. Attila (szül. 1848., † 1893. junius 10. Tuzsér).

6. András utódai.

Alajos (szül. 1812. ápr. 12., † 1879. decz. 23.). 1. felesége: Haader Anna. 2. felesége: Haader Mária (szül. 1819., † 1869. jan. 24.).

Gyermekeik:

1. Borbála (szül...). Férje: Németh József.

2. Alajos (szül. 1840. máj. 29., † 1895.), kir. járásbiró. Felesége: Schneller Borbála.

Gyermekeik:

a) Vilma (szül. 1874.). Férje: Orbán Márton.

b) Géza (szül. 1875.).

c) Zsigmond (szül. 1876.).

d) Valéria (szül. 1881.).

e) Gyula (szül. 1883.).

3. Mária (szül. 1843. márcz. 20.). Férje: alapi Salamon Vincze (szül. 1842., † 1896. Székesfehérvár).

4. Konstanczia (szül. 1844. decz. 5.).

5. Flóra (szül. 1846. márcz. 20., †...).

II. ZSIGMOND ÁGA.

(Ifjabb ág.)

Ferencz (szül. 1756., † 1820.). Felesége: farádi Vörös Judit.

I. Ferencz (szül. 1791., †). Felesége: Petrás Judit.

Gyermekeik:

1. László (szül. 18..., † 18...), felesége Viezer Mária († 1899. márcz. 29. Bolcske).

Gyermekeik:

a) Géza (szül. ..., †... Bölcske).

b) Ilona (szül. 1840.).

2. Etelka (szül. 1805., † 1856.). Férje: Tahy Ádám.

II. György (szül. 1796. aug. 4., † 1850. jun. 4.). Felesége: Vincenty Etelka (szül. 1806., † 1865. aug. 26.).

Gyermekeik:

1. József (szül. 1825., † 1849. elesett mint honvéd huszár főhadnagy). Felesége: nemeskéri Kiss Vilma (utóbb gróf Wrbna Rudolf neje).

Leányuk:

Odola †.

6. Ádám (szül. 1833. máj. 5., † 1896.), 1848/49. honv. főhadn., utóbb honv. száz. Felesége: tengeliczi Gindly Ida († 1888.)

Leányuk:

Zsófia (szül. 1877.). Férje: benyói és urbanói gr. Benyovszky Rezső (szül. 1874. Tengelicz). Esküvő: 1897. jul. 10.

7. Béla (szül. 1839., † 1885. aug. 25.), honv. husz. főhadn. Felesége: Kreskay Flóra.

Fiuk:

Lajos †.

8. Vincze (szül. 1842. decz. 25., † 1896. máj. Székesfehérvár). Felesége: alapi Salamon Mária.

Leányuk:

Olga (szül. ..., †...).

2. Vincze (szül. 1826. decz. 18.).

3. Sándor (szül. 1827. decz. 10.)

4. Emma (szül. 1828. decz. 14., megh. 1852. ) Férje Kreskay Kálmán.

5. Alojzia (szül. 1852. márcz. 12., megh. ...)

III. ág.

Ezen ág S. Ferencztől (1652.) származik, ága azonban a családfába be nem illeszthető.

Sándor (1788–1859). Felesége: szentkirályi Lestyán Anna.

Gyermekeik:

I. Sándor (1815–1891.).

II. Alajos (1818–1891.). Felesége: Bauer Mária (megh. 1864.)

Gyermekeik:

1. Erzsébet (szül. A.-Alap.).

2. Róza (megh. 1885.).

3. Iván (szül. 1861.).

Vö. NI. X-13–15.; MNZsbk. II. R. I-544–6., I. R. I-523–4.; Fejérm. tört. III-72–86.; Mel. 61.; Siebm. 557.; Kősz. 323., Rexa 130., 151.

Salamon (melegségi).

Czímeres levelet I. Ferdinándtól 1560. decz. 24. S. Máté és társai nyertek. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 195: Gombos.

Salamon (szentiváni).

Nemességét 1583-ból l. Gyfv. LR. I-102.

Salamon(csikvárdatfalvi).

Lófőséget 1631. jan. 6. S. Balázs nyert (Gyfv. LR. XIX-176.).

Salamon(vardótfalvi).

Nemességét 1640-ből l. Gyfv. LR. XIX-176. – Vö. NI. X-15.

Salamon (ménasági).

Nemességet 1655. jul. 7. S. Albert nyert (Gyfv. LR. XXVI-605.)

Salamon.

Nemességét 1656-ból l. Gyfv. LR. XXVI-608.

Salamon.

Nemességét 1669-ből l. Gyfv. képt. Prot. Steph. Böszörményi 142.

Salamon (milleji).

Régi család; Vas- és Zalamegyében volt elterjedve. Zsigmond Zalamegyéből 1749. nyer nemességéről bizonyitványt. – Vö. Nlf. II-89–93., III-260.; Balogh 283.

Salamon (alias Markus, bedői).

A család 1730. máj. 21. Szatmármegyétől nyer nemességéről bizonyitványt. – Vö. Gorzó 106.

Salamon-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Fejérmegyében Dániel, Farkas, Ferencz, László, Mózes; Sopronmegyében László; Szatmármegyében Tódor; Vasmegyében János, József, 2 Zsigmond; Veszprémmegyében Péter, István, Mihály; Zalamegyében 6 Ferencz, 7 János, 6 Mihály, 2 László, 4 István, 3 József, Gergely, Péter, 2 György, 2 Farkas, András, Márton, Pál igazolták nemességüket. István nemessége Háromszékből 1786. legf. helyen igazoltatott (LR. LIII-490.) – Vö. MárkII-704., Balogh 126., NI. X-15.; Siebm. 557.; Petri VI-362.

Salamon-nemzetség.

L. Csoma: Nemzetségi czímerek 154.; T. XXI-131.; Pozsonym. monogr. 670.

Salánki (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. S. János és társai nyertek. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Salánki (tordai és nagyenyedi).

Ugocsamegyei család, valószinüleg azonos az előbb emlitett „ujtordai” S.-családdal. A család erdélyi ágának leszármazását az I., Felsőbányán élt ágazatát a II. táblázat tünteti fel. – B.-Szolnokmegye 1770. évi nemesi összeirásában előfordult Gábor. Leszármazási adatok a gr. Teleki lt.-ban Marosvásárhelyt. – Leszármazás:

János 1619; János 1665; Mózses Sárközy Sára; János †; József osztoz. 1738 Makray Zsuzsi; Gábor † 1770 1) Kornis Zsuzsi 2) Kabos Judit † 1769; Zsuzsi ifj. Kabos László; Teréz Keczely Sándor; 2: Mózses Kőrösy Zsuzsa; Imre †; László 1798 Korda Anna † 1793; Judit 1804 pókakereszturi Székely Elek; László † 1796; Anna †; József 1753–1796 Csíkos Kata; Klára Alsó Samu; Gábor Palotkay Jusztina †; Rachel Sombory Gábor; Sára Gyárfás László; Kata † 1858 czegői Balogh Fer.; Julia Pekry László.

II.

István; József * 1712 Tivadar Erzsébet; Ferencz * 1717 Kegyes Mária esk. 1750; József * 1769 Bányai Éva; Klára; Ádám * 1757; Ferencz * 1751 Monay Sára; Ágnes * 1753 Báthy Sámuel esk. 1777; János * 1773 Lévó Klára; Zsuzsánna * 1794; Ferencz * 1794; Lajos * 1789; Sámuel * 1794; Sándor * 1797 Farkas Teréz; Jonathán * 1798; Teréz * 1802; Sándor * 1827; Teréz; Ferencz * 1831.

Vö. NI. X-15–7., 905.; Szoln.-Dobm. monogr. VII-386; Siebm. 557., erd. 214.; Gf. I-176.; részben Nagy Ernő (Rimaszombat) közlése.

Salánki.

B.-Szolnokmegye 1716. évi nemesi összeirásában előfordul Mózes (Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-379.)

Salánky.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Salánki.

A mai Szilágymegyében is élt ily nevü család. – Vö. Petri VI-362.

Salathy.

Székely család. Leszármazási adatok a gr. Teleky lt.-ban Marosvásárhelyt. – Vö. Gyfv. LR. II-533.

Salati.

Czímeres levelet 1702. nov. ? S. András (Udvarhelyszék) nyert. (LR. erd. IV-524.)

Saláti(homoródkarácsonyfalvi).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 198.

Salatia (köpeczi).

Nemességét 1625-ből l. Gyfv. LR. XIII-12.

Salay (szalapochi).

Nemességét 1680. Horvátország hirdette ki. – Vö. Bojn. 33.

Salbeck (petrisi).

A czímeres levelet 1726. márcz. 8. S. Máté lippai harminczados s fiai Jakab, Mátyás, Károly nyerték. (LR. erd. VII-646.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Aradmegyében igazolja a család nemességét. – Vö. NI. X-17–8., (gen.); 905.; Siebm. 557.; Márki II-704–5.

Salczer (kolozsvári).

Czímeres levele kelt 1525. (OL.) – Vö. Siebm. pk. 105–6.; erd. 214.; T. X-100.; 160.

Salczer (rosensteini), báró.

Indigenátust 1708. jan. 18. S. Menyhért nyert. (LR. XXVII-349., 371.)

Sales (kolozsvári).

Czímeres levelet Rudolftól 1583. ápr. 29. S. Márton nyert. – Vö. NI. X-18.

Salgay (halmi).

Nagy Iván szerint (X-18.) kihalt ugocsamegyei család.

Salgay.

Czímerpecsétje 1625-ből az árvaváraljai levéltárban. – Vö. Kub. 17.

Salgó, l. Salgay.
Salgótarjáni.

A Katisz-nemzetségből származó régi család. – Vö. T. XIX-113.

Salgovich.

Czímert l. Siebm. 557.

Salgovjech, l. Balogh (alias S.).
Salhausen, báró.

Indigenátust 1833. aug. 16. S. Lipót báró nyert. (LR. LXVI-58.) Ugyanő 1836. febr. 25. a magyar bárói rangot nyeri. (LR. LXVI-365.) – Vö. NI. X-18–19.; Siebm. 557–8.; Mel. 61.

Sali (váradi).

Nemességét 1649-ből l. Gyfv. LR. XXIV-275.

Salich.

Czímeres levele kelt 1763. ápr. 6. – Vö. Lasz. 79.

Saliga.

Czímeres levelet III. Ferdinándtól 1650. jul. 30. S. Pál nyert. (MNMuz. lt.) Kihirdette Sárosmegye 1651. jan. 11. – Vö. Áld. 193–4.

Salik (alias Lányi).

Czímeres levelet 1694. aug. 20. S. Márton és gyermekei nyertek. (Nyitram. lt.)

Salis, gróf.

Indigenátust 1831. febr. 22. S. Rudolf nyert. (LR. LXV-656.) – Vö. NI. X-20.

Salis-Zizers.

Czímert l. Siebm. 558.

Salius.

Nagy Iván által (X-20.) emlitett család a XVI. századból.

Salix (felberthali).

Czímeres levele kelt 1656. jun. 10. (OL.: Htt. Nob. Poson; Nyitram. lt.) Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 324.) – Vö. még NI. X-20.

Salix.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében János, Pál vétetett fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-20.; Csizmadia 65.

Sáll.

Nagy Iván által (X-20.) emlitett család. (1613.)

Sáll.

Czímert l. Siebm. 558.

Salláry (kolozsvári).

A mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-262–3.

Sallay (alias Kováchy).

Czímeres levelet 1628. jan. 6. S. Mózes nyert. (Barsm. lt.)

Sallay (alias Kovács).

Nemességi bizonyitványt Zemplénmegyétől nyert 1665. (leleszi conv. lt.) – Vö. T. XIII-142.

Sallay.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 50., 100.

Sallay-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében Mihály; Borsodmegyében András nemessége igazoltatott. – Élt ilyen nevü nemes család (1795.) Szatmármegyében is. – Vö. Gorzó 106.; Kősz. 324.; Orosz 249.; Petri VI-362.

Sallér (jakabházi).

Az 1754-55. évi orsz. nemességi összeiráskor Vasmegyében István igazolja nemességét. A család 1793. márcz. 7. legf. helyen nemességének elismerésében részesült. (LR. LVI-433.; LVII. 5.) – Vö. Balogh 126.; NI. X-20., 905.

Saller.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében István igazolta nemességét.

Saller.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 324.)

Sallya.

Czímeres levele kelt 1650. (OL.: Htt. Nob. Bihar).

Sállya.

Czímeres levele kelt 1650. ápr. 5. – Vö. Siebm. 558.; erd. 214.; NI. X-20.

Sállya-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében János; Vasmegyében Mihály özv. élnek. – A család nemessége 1805. jun. 14. legf. helyen is igazoltatott. (LR. LXI-668.)

Salm, gróf.

Indigenátust 1765. ápr. 10. S. Antal gr. nyert. (LR. XLVII-289., 301.) Czímerpecsét a gr. Teleki levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-20.; Siebm. 558.; horv. 233.

Salmen, báró.

Czímeres levelet 1814. nov. 11. S. István-Sámuel verestoronyi várnagy nyert. (LR. erd. XIII-656.) – Vö. NI. X-21.; Siebm. 558.; erd. 109. MNZsbk. I. R. I-524–5.

Salmen (kriegsheimi).

A czímeres levelet 1828. dec. 10. S. Gottfried, székely huszárőrnagy nyerte. (LR. erd. XIV-359.)

Salmis gróf.

Indigenátust 1563. nyertek S. Elek és testv. – Vö. NI. X-21.

Salom.

Nagy Iván által (X-21.) emlitett somogymegyei család.

Salomváry.

Czímeres levele kelt 1665. Vö. NI. X-21.; T. XXVI-48.

Salomváry.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Salopek.

Czímeres levele kelt 1746. dec. 2. – Vö. Lasz. 79.

Sálosi (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. S. Miklós és társai nyertek. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Saltzer (zábláthi), l. Kolosváry (alias S.)
Saluczei.

Czímeres levelet I. Ferdinándtól 1542. jul. 5. S. Simon nyert. (MNMuz. lt.)

Salvatori, gróf.

Indigenátust 1695. jun. 17. S. Horácz nyert. (LR. XXIII-529.)

Saluiati, l. Verzonis.
Sály.

Czímeres levelet 1646. okt. 19. S. András és gyermekei nyertek. (Barsm. lt.)

Saly (sali).

Czímeres levelet I. Lipóttól 1655. nyert (zalavári conv. lt.). Czímer: vörös mezőben oroszlán; sisakdisz: könyöklő páncélos kar kardot tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében 2 János, Péter, 3 István, Ferenc nemessége igazoltatott. – Leszármazás:

István 1676 1720; István Horváth Erzsébet; István Pölcz Judit; Ferencz * 1745 Borbély Klára; Boldizsár * 1779 I/10 Fábián Róza; Mihály * 1786; Imre * 1815 XI/5 † 1896 XI/28 vm. főorvos Mikulich Antónia; Zsófia Varsányi János; Czeczilia Talabér István; Amália Illés Antal; Mária Marsevits Péter; Terézia Urbányi Elek; Izabella Szutrély István; Dezső * 1850 III/8 curiai biró Milassevits Ilona; Róza Csemez Elek; Imre Henrich Franc.; Antal Kobelrausch Antal; Margit Devich László táblai tan. eln.; Győző Áldor Julia; Ervin; Blanka Torkos Aladár; Dezső; István * 1886 I/31 cs. és kir. h. főhadnagy baáni Gombár Angela; Iván * 1910 XII/4; Márta * 1912 VII/6.

II.

Dénes 1655; Gergely Diéczy N.; János †; Zsigmond tábornok †; Gergely; János; N. N. N. leányok; utódai Seregélyben; Ferencz; Péter; és három leány; Elek stb.; István; János † 1788 Vittnyédy Erzsébet; János; Gábor Csődy Erzse; Ráfael; Elek; Vincze; Sándor Szelestey Jozefa; Zsófia; Rudolf; Anna; József * 1776 † 1823 Barcza Erzse; Erzsébet; Teréz; Péter Jobbágyi Erzsébet; János Alcsúthy Anna Meszlényben; Imre * 1805; Ferencz * 1809; József * 1812 Pesten egyetemi tanácsjegyző; Gábor; János; Etelka; Lajos; Ráfael; Ágnes; Fáni; Anna † 1838; Beatrix; Lóri Csekesy Pál.

Vö. NI. X-21–2., 905.; Balogh 126.; T. XXX-133., rcsk.

Sály.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében Ferencz vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Salya (kisrábéi).

Nemességét 1650-ból l. Gyfv. LR. XXV-131.

Sálya, l. Sállya.
Salygó.

Nemességét 1655-ből l. Gyfv. képt. Cista Gömör, fasc. Gyergyó 9.

Salzer, l. Salczer.
Samahocz, (samahoczi).

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 164.

Samanovics.

Czímerpecsét Szatmármegye levéltárában.

Sámár.

Vasmegyében élt ilynevü család. – Vö. Balogh 127.

Samarjay.

Czímeres levelet 1672. aug. 29. S. János nyert, kihirdette Vasmegye. – Leszármazás:

Máté polgárdi prédikátor 1585; János * 1585 † 1640 superintendens; János 1672 nemes Geistner Anna; Kata 1672 Horváth György; Ádám; László 1690; Éva; Katalin; Tamás * 1680 † 1777; András * 1732 –1799 Bozzai Rebeka; János Gömörben; József; György † 1840 Bornemisza Kovács Erzse † 1848; Erzse * 1807 Farkas Miklós; Károly * 1809; József * 1811 gömöri adószedő Máriássy Fáni; János * 1853; Mária* 1856; Kata * 1760 decz. 17. Halász László; Erzse * 1762 okt. 17. Falaky Mihály; János * 1767 * 1826 1) Hesz Teréz 2) Beliczay Erzse; András * 1770 okt. 22; Ádám * 1773 szept. 9.; László * 1777 aug. 30. Felpéczen; Éva * 1778 ápr. 5 Németh Istv.; Zsuzsi Boka Pál; Pál * 1803; Kata Szalay János; János †; 1: János †; Imre †; Kata: Pócs Márton; András †; Teréz 1) Somogyi Lőr. 2) Palázsy; Amália †; 2: Mihály * 1819 Klein Zsuzsi; Károly * 1821 iró ügyvéd André Anna; Eliza * 1825 Nagy Antal; Janka * 1825 † 1856 Zechmeister Sándor; Mária † 1854; Pál * 1857; Anna * 1847 okt. 2.; Károly * 1849 jun. 6.; Emil * 1854 jun. 24.

Vö. NI. X-22–4. (gen.), 905.; Forgon II-226–7.; Balogh 127.; Siebm. 559.; Alapi 285.

Samarjay (alias Lölkes).

Czímeres levele kelt 1650. (OL.: Htt. Nob. Poson). – Vö. Lelkes (alias Somorjai).

Samarjay (rettegi).

Hüségi esküt B.-Szolnokmegyében 1654. János tett. (Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-364.)

Samarjai.

Leszármazási adatok a gr. Teleki levéltárban Marosvásárhelyt.

Samassa (gesztöczi).

A nemességet fenti előnévvel id. S. János, egri érseki jószágigazgató, valamint Adolf nevü elhalt fivérének leszármazói: S. Adolf dr. belügyminiszteri segédtitkár. S. Aurél dr. és S. Berta kapták. – Czímer: kék mezőben oroszlán, jobbjában fölfelé két zöld levelü arany makkot, baljában lecsüngő arany szőlőfürtöt tart; sisakdisz: könyöklő páncélos kar öt buzakalászt tart; takarók: kék arany, vörös-ezüst. – Leszármazás:

János érseki urad. jószágigazgató † 1887 IX/16; József † biboros egri érsek; János érseki urad. jószágigazgató 1) Edliczberger Jozéfa 2) Mártonfalusi Süteő Adalberta; Adolf †; 1: Tivadar főszolgabiró 1893 jun.: hajniki Bezegh Berta; Ottilia 1883 jul.: Nedeczky Ödön; 2: János Lauser Marianne (esk. 1896 IX/12 Pozsony); Adolf min. tan. 1891 IX/1: Désy Annie; Aurél min. titkár; Margit * 1893 I/1 † 1900 VI/10.

Vö. MNA. 117.; Orosz 270–1.

Sambar.

Czímeres levele kelt 1622. jul. 21. (Délszláv Akad. Zágráb). – Vö. Siebm. horv. 162.

Sambar.

Nemességét 1607. Horvátország hirdette ki. – Vö. Bojn. 33.

Sambelly.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában (Kősz. 324.)

Sámbokréty.

Czímeres levele kelt 1643. febr. 9. – Vö. Siebm. erd. 215.

Sámbokréty (nyitrasámbokréti).

Régi nyitramegyei birtokadományos család. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében Pál fia, Miklós, Dániel, András, János, Kristóf, Gábor, László, Gábor fia fordulnak elő az igazolt nemesek között. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-25–9. (gen. töredékekkel); Siebm. 559.; Kősz. 324.

Sámbokréty (székelyudvarhelyi).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 198.

Sámbokréty.

Czímert l. Siebm. 559.

Sámboky.

Czímeres levelet I. Ferdinándtól 1549. dec. 28. S. Péter nyert. (MNMuz. lt.) – Vö. NI. X-29.

Sámboky, l. Nagy S.
Sambuchi, l. Bless (sambuchi).
Sámé (sámelyi), l. Sámely.
Sámely.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében Ferencz igazolta nemességét. – Vö. NI. X-29–30.; Gorzó 106.; Petri VI-375–6.

Sampach (in Hodolin), báró.

Indigenátust 1622. aug. 2. S. Zdenkó nyert. (LR. VII-757.). Genealógiáját I. LR. VII-760.

Samphir (alias Samphirovics).

Czímeres levelet 1800 jul. 25. nyert. (LR. LX-240.) – Vö. NI. X-31.; Siebm. 559., horv. 162.; Kősz. 324.; Lasz. 79.

Samphirovics, l. Samphir.
Samsinóczy.

Czímert l. Siebm. horv. 160.

Sámson (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. S. István és társai nyertek. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Sámson (gerendi).

Nógrádmegyei család, azonos a Gerend-családdal. – Vö. Nlf. I-128.

Sámsondi.

Leszármazási adatok a gr. Teleki lt.-ban Marosvásárhelyt.

Sámsondi (szőkefalvi).

A mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-372.

Sámsoni.

Nemességét 1621-ből l. Gyfv. kpt. Prot. M. Barsi 17.

Sámsoni.

A mai Szilágymegyében is élt ily nevü család. – Vö. Petri VI-377–380.

Sámuel.

Czímeres levelet 1660. decz. 4. S. Mihály nyert. – Vö. Bor. I-232.

Sámuel (bözödujfalusi).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 198.

Sámuel, l. Balczer (alias S.)
Sámy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szabolcsmegyében Péter igazolja nemességét. – Vö. NI. X-30–1.

Sámi.

A mai Szilágymegyében is élt ily nevü család. – Vö. Petri VI-376–7.

Sáncz Georgen (in Bösing).

Czímert l. Siebm. horv. 162–3.

Sancso-Nicolo (de), l. Puthon.
Sander.

A czímeres levelet II. Ferdinándtól 1622. okt. 10. S. János (lőcsei senator), felesége Sturm Borbála és gyermekei nyertek. (Szepesm. lt.) Kihirdette 1624. nov. 16. Szepesmegye. – Vö. T. VII-125.

Sándor (buthkai).

Czímeres levele kelt 1496. – Vö. Siebm. 559.

Sándor.

Czímeres levelet Rudolftól 1586. aug. 17. S. Tamás nyert. Kihirdette 1586. decz. 17. Szatmármegye. – Vö. Sándor I-11.

Sándor.

Nemességét 1590-ből l. Erd. főkormszék 1804-122.

Sándor.

Lófőséget 1591. jul. 19. S. Mihály nyert (kolosmon. conv. 1591-297.).

Sándor (agyagfalvi).

Lófőséget 1609. jul. 15. S. Mihály nyert (Gyfv. LR. VI-262.) – Czímerpecsét és genealógiai adatok
a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. Pálmay: Udvarhely 203.; Gf. V-86–90.

Sándor (farczádi).

Lófőséget 1609. jul. 15. S. Mihály kapott. (Gyfv. LR. VI-374.) – Vö. Pálmay: Udvarhely 201.; NI. X-47.

Sándor (borsovai).

Nemességét 1616-ból l. Gyfv. LR. VIII-173.

Sándor (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. nyert több más családdal. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Sándor (ságfai).

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1622. S. György nyert. (MNMuz. lt.; OL.: 552-1888). Leszármazás:

Leszármazási adatok a gr. Teleki levéltárban Marosvásárhelyt.

Sándor (csikszentdomokosi).

Levéltára az Erd. N. Muz.-ban. Leszármazási adatok a gr. Teleki lt.-ban Marosvásárhelyt. – Vö. Gf. I-13.

Sándor (csíkszentmihályi).

Régi székely család, mely az 1569-iki összeirásban is mint primor szerepel. Ősi fészke Csik-Szent-Mihály, azonfelül birt Vacsárcsiban, Felső-Torján, Csik-Taplóczán stb. Elterjedt a család Kolozs és Maros-Torda vármegyékbe is, hol szintén nagybirtokosok. Első kimutatható őse az 1411-ben született János, ki Hunyadi János erdélyi vajda főudvarnoka volt. Fiai közül Mihály Csik-Gyergyó és Kászon főkapitánya volt s 1479. okt. 13. a kenyérmezei ütközetben esett el. A családot a másik fiu János vitte tovább. Ennek fia István 1493-ban Ali bég ellen harczol, 1496. Vlád moldovai vajdát Ulászló hüségére hajtotta. Ennek fia II. Mihály 1554. a székely elégületlenek követe I. Ferdinándhoz. Nevezetes tagja volt a családnak III. János, kit 1694. a tatárok elraboltak családjával együtt s ott raboskodott, mig a 3000 tallér váltságdijat meg nem fizette a család. A rabságból kiszabadulva, Rákóczy hive lett. Czímerpecsét és leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Czímere: arany pólyával vágott tojásdad paizs felső kék mezejében törökfejes kardot tartó pánczélos kar könyökhajlásában kettős arany kereszt, az alsó vörös földben zöld gyepen kiterjesztett szárnyu gólya jobb lábában levelet tart: takarók helyett babérkoszoru övezi a paizsot. – Leszármazás:

István 1569–1592 1) altorjai Apor Kata 2) felsőzsuki Suky Klára; 1: Péter 1622 Felcsiki alkirálybiró hidvégi Nemes Borbála; 2: Borbála Gávay István; Anna Matskásy Ferencz; István 1663 szárhegyi Lázár Erzsébet; Péter; Drusina; Magdolna; János 1694 † 1708 Csik-Gyergyó és Kászon hadi kapitánya kuruczvezér medgyesfalvi Angyalossy Erzsébet; Mihály 1694 szentmiklósi Gurzó Anna; Judit altorjai Apor András; Mihály csiki alkirálybiró hidvégi Mikó Judit; Borbála gelenczei Mihálcz Miklós; István csiki alkirálybiró imecsfalvi Imecs Bora; Péter † 1756 kilyéni Székely Julia (l. II. tábla); Pál †; Klára imecsfalvi Imecs Mózes; Zsuzsa homorod-szt-mártoni Biró Sándor; Ágnes káli Kun Mátyás; Kata ilyefalvi Bialis János.

II.

Péter † 1756 kilyéni Székely Julia (l. I. tábla); Ferencz 1748 esperes; János minorita; Péter 1774 1: zsákodi Horváth zsófia 2: galgói Rácz Kata; Mihály 1774 tekerőpataki Gáborffy Anna; Gáspár 1771 alkirálybiró kadicsfalvi Török Róza; Pál 1774 szentháromsági Szereday Ágnes (l. III. tábla); Zsuzsa csik-szt-mártoni Szabó Gábor; Erzsébet nagyborivói Boér Antal; Antal (László) péchujfalusi Péchy Mária; Teréz delnei Boros Elek; László * 1801; Albert * 1803; Kata 1805 Minier Lajos; Gergely n. uzoni Béldy Klára; Zsigmond; Anna boldogfalvi Czóbel József; Mária; Gyula * 1893 n. Dobay Róza; Gyula Szövérden él; Julia csikmadéfali Zöldi András; Ferencz csiktaplóczai Lázár Verona; Anna kaáli Nagy István; Jozefa étfalvi Halmágyi István; László ippi Décsey Kata; Jozefa Bokros András; Ágnes Schreiber Rezső; Pál † 1894 okt. 20.; István Gyergyai Klára; György † 1893 honv. száz. szombatfalvi Balázs Ágnes; Balázs †; Jenő; Ákos Jakobey Ilona; Ágnes Putsch Frigyes; Samu 1821–1875 Böjthy Anna; Véri Castiglione Ignácz; Póli †; Lila br. Potoffszky József; Imre * 1848 csikmádéfalvi Istvánffy Magda; Géza * 1851 1851 VI/20 csik-szt-mihályi Sándor Róza; János * 1856 IV/4 1) Ajtay Irén 2) hattmansdorfi Hatfaludy Elise; Samu 1869–1893; Pál * 1872 árvasz. üln. uzoni Kispál Erzsike; Imre * 1877 II/14; Rózsi * 1880 X/17 csik-szt-simoni dr. Endes Miklós; 2: Erzsébet 1891–1897; József * 1893; Ernő * 1896; Erzsike * 1898; László * 1902 II/3; Pál * 1905 XII/4.

III.

Pál 1774 szentháromsági Szereday Ágnes (l. II. tábla); János katona †; Pál Szimatits Teréz; Julia Csopay László; Anna Tibáld Ferencz; Mihály étfalvi Halmágyi Erzsébet; Ignácz tindarosi Dindár Jozefa esk. 1796; Péter; Ferencz; István †; József †; Ágnes †; József; Albert cserneki és tarkeői Desewffy Anna; Borbála ippi Décsey László; László 1796–1849 1848/49. nemzetőrőrnagy Kovács Mária; János rektifikator komiszárius nyárád-szt.-imrei Medgyes Kata; Ignácz; Mária Mészáros Dániel; János †; György †; Mari szörcsei Szörcsey Imre; János 1815–1888 1) Lázár Emilia † 2) cserneki és tarkeői Dessewffy Anna; Julianna Kovács Gergely; Kata Gergelyffy Samu; László katona † 1855 Bécsben; Pál * 1820 1) csernátoni Mátyás Anna 2) cserneki és tarkeői Dessewffy Jozefa; 1: Róza csik-szt. mihályi Sándor Géza; 2: Péter * 1868; Pál * 1869; Mihly * 1872; Jozefa * 1876; Klára * 1850 II/24 tompai Botos Gyula; Kálmán * 1850 II/3 kir. táblabiró tindarosi Dindár Ilona; Béla †; Ágnes * 1857 III/26 1904. okt.: Phleps Ferencz †; Berta * 1858 IV/26 csapói Réz Mihály; Erzsébet * 1859 VII/20 zágonyi báró Szentkereszty Zsigmond; János * 1860 XI/14 belügyminiszter borosjenei Tisza Anna; Emilia * 1862 II/7 Felméry Lajos; Ilona; Jolán; Margit; János * 1892 VII/1; Béla * 1894 IV/22; István * 1896 V/28; Anna * 1897 XII/8.

Vö. NI. X-44–6. (gen.), 913.; Nlf. II-146–153. (gen.); Pálmay: M.-Torda 110. (gen.); Gf. I-10., 63., 79–82. (gen.); MNZsbk. II. R. I-547–9.; Szádeczky Lajos: A csiki székely krónika (Bp. 1905.); T. XXXII-90–1.; stb.

Sándor (dályai).

Székely család. – Vö. Pálmay. Udvarhely 205.

Sándor (derzsi).

Székely család. – Vö. NI. X-48.; Pálmay: Udvarhely 203.

Sándor (deésfalvi).

Zsigmond és János nemessége 1784. nov. 25. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII-99.)

Sándor (dobai).

A XVI. században a mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-380–1.

Sándor (gyalai).

Czímert l. Siebm. horv. 163.

Sándor (gyarmatlai).

S. Mihály 1785. máj. 2. fenti előnév adományozásában részesült. (LR. LIII-266.) – Vö. NI. X-43.

Sándor (hanvai).

Gömörmegyében élt család. – Vö. Forgon II-227–8. (gen.); Orosz 250.

Sándor (jánosfalvi).

Nagy Iván által (X-48.) emlitett erdélyi család.

Sándor (jarmatai) l. Sándor (gyarmathai).
Sándor (kishindi).

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 325.)

Sándor (lokodi).

Székely család. Nemessége Udvarhelyszékből 1786. jun. 19. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII-490.) – Vö. NI. X-48.; Pálmay: Udvarhely 199.

Sándor (menyői).

A mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-381.

Sándor (nagygalambfalvi).

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. Pálmay: Udvarhely 203.

Sándor (oláhfalvi).

Székely család. – Vö. NI. X-48. Pálmay: Udvarhely 205.

Sándor (szentléleki).

Székely család. – Vö. NI. X-47–8.; Pálmay: Udvarhely 203.

Sándor (szlavniczai), nemes és gróf.

Trencsénmegyei régi család, amely az e megyében fekvő Szlavniczára 1456. nyert uj királyi adományt. A családból S. Gáspár és felesége, Thököly Erzsébet
1706. jul. 25. bárói (LR. XXVII-132.), S. Antal báró s felesége, gr. Viczay Esztertől született gyermekei Vincze, Jozéfa (gróf Khuen Antalné), Anna (gróf Mailáth Józsefné) és Eszter 1787. aug. 27. grófi rangra emeltettek. (LR. LIV-63.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor a nemesi ágon Mosonmegyében Mihály vétetett fel az igazolt nemesek közé (de valószinüleg ehhez a családhoz tartoznak az ugyanezen nemesi összeiráskor több vármegyében előnév nélkül felvett némely családtagok is), mig a bárói ágon Esztergommegyében Mihály; Komárommegyében Mihály; Pestmegyében Mihály élnek. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. A grófi ág 1878. febr. 23. fiágban kihalt. A nemesi ágból S. Károly kissztriczei lakos neve, nemessége, előneve és czímere 1881. jun. 14. Detkó Józsefre ruháztatott át. – Leszármazás:

Imre 1637 alispán Darabos Krisztina; István 1) Máriássy Éva 2) Forgách Ilona 3) Révay Ezse; Kata Apponyi Péter; Kata Divék Ujfalussy Sándor; Magdolna b. Majthényi Mátyás; Imre Okolicsányi Magdolna; Zsófia Karner Imre; Pál 1714 1) Radvánszky N. 2) Dobay Anna; Ferencz 1) Balassa Anna 2) Gáfor Magdolna; Ágnes Petrikovics N.; Julianna; Imre Dávid Zsuzsi; Magdolna Justh N.; Péter †; János; Ferencz; Antal Prileszky Anna; Vály László Janka; Jozéfa; József; János; György Ravasz Anna; János Bubla N.; Mihály Huszár N.; Sándor †; János; Mihály; István; Ferencz; József; Mária; László Pathy Klára; Mihály Sirmiensis Anna; Pál Sréter Zsuzsi; Károly Sréter Erzse †; István Beniczky Teréz; Lajos 1768; Bora Ottlik János; Zsuzsa Ilgó Sándor; Anna Mária; Imre †; László †; Pál; Imre; Lajos Ambrózy N. (l. I/a tábla); Károly; Pál; Lajos †; leányok; Morvában; Tamás (l. I/a. tábla); László †; Mihály.

I/a.

Tamás (l. I. tábla); István Sándor Adél; Zsigmond Beniczky Mária; László Ordódy Ludmilla; Kálmán Károly; Eszter; Béla; Gejza; Sarolta Tahy István; Lajos Ambrózy N. (l. I. tábla); Károly 1848. sz. biró 1) Ambrózy Zsófi 2) Ordódy Ludmilla; Lajos 1861 Mednyánszky Bora; István; Gejza; Árpád.

II.

Ferencz báró Rottal Kata; János Berényi Anna; Gáspár séllyei várkapitány iklódi Szluha Kata; Mária Nyári Imre; Anna 1666 1) Széchényi Márton 2) Ruttkay István 3) Hunyady László; György; Gáspár kurucz táborn. 1693 1694 1706 báró Tököly Erzse; Adalbert 1723 nyitrai alispán m. kir. helyt. tan. Kőszeghy Julia; László 1741 báró †; Mária b. Pongrácz József; Ilona Brogyár István; Ferencz 1) Bossányi Kriska 2) Motesiczky Bora; Kata Bossányi Gábor; Anna Motesiczky István; Pál kis krestenei Hunyady Judit; Károly b. Rudnyánszky A. Mária; Rozália B. Szent-Iványi Ferencz; István az iró 1801; Julia gr. Forgách József; Anna b. König Ferencz; István; Pál kir. tan. 1) Balogh Bora 2) Csery Jozéfa; György huszárkapitány; József; Judit; 1: János; Anna Mária Draveczky b.; Ignácz; Krisztina Szent-Miklósy; Jozéfa A. M.; 2: Antal katona Vietorisz Anna; Erzse Kvassay Mihály; Miklós; Mihály 1: Lukács Magd. 2: Kubicza Anna (l. II/a tábla); Mária †; Janka Ghyczy Ráfael; Miklós Karkoványi Karolina; Mária †; Alojzia Buócz Elek; Anna Hegedüs Zsigmond; Janka Harsányi Pál; Vincze nyitrai sz. biró Boróczy Mária (l. II/a tábla).

II/a.

Vincze nyitrai sz. biró Boróczy Mária (l. II. tábla); Miklós; Gizella †; Jenő Boróczy Flóra; Ilka Günther Viktor; Margit; Mihály 1: Lukács Magd. 2. Kubicza Anna (l. II. tábla); János †; Vincze †; József Nyitra vm. sz. biró 1860; Ferencz Jordánszky Etelka; Jozéfa Vietorisz László; Mária Erzsébet Scherz Ján.; Kary Mihály; Francziska; Tóth János; Janka.

III.

László nyitrai alispán nebojszai Balogh Erzse; Anna horóczi Madocsányi Imre; Mihály Kerekes Éva; Ádám Majthényi Bora; László Hávor Julianna; Menyhért 1) Gubasóczy Anna 2) b. Mednyánszky Bora; Ádám; Miklós Bellevári Kriska; Zsigmond; N. Márton László; József Szőlőssy Zsuzs.; Adalbert Tormásy Julia; Julia Rudnyánszky Antal; 1: Mihály 1743 1) Bossányi Julia 2) Bajthay Teréz; 2: Rozália Motesiczky Imre; Bora Dávid Zsigmond; József; Antal 1788 gróf gróf Viczay Eszter; János; Bora; Julia; Teréz; Vincze gr. Szapáry M. Anna; Eszter 1797 gr. Révay Péter; Vilma * 1801. szept. 5. csill. k. és p. h. gr. Festetics József Albert; Móricz * 1805 máj. 23. † 1878 II/23 cs. k. kam. hg. Metternich Leontina (1811-1861); Paulina * 1836 febr. 26 hg. Metternich Richárd 1856-tól.

IV.

Czímeres levelet 1660. ápr. 17. S. Lukács nyert. – Vö. Bor. I-232.

Sánta.

Czimeres levele kelt 1666. aug. 8. (Fejérm. lt.) – Vö. T. XXXI-128.

Sántha.

Czímeres levele kelt 1701. szept. 14. (Pestm. lt.) – Leszármazás:

Ferencz Kőrös Judit; Ferencz 1701 Szappanos Sára (* 1717 † 1778); Ilona; Ferencz * 1745 † 1803 Patay Zsuzsánna (esk. 1775); János Becze Krisztina; Lajos * 1776 † 1817; Zsuzsánna * 1783 Gál József; Ferencz * 1785 Keszey Erzsébet (esk. 1810); Mária * 1779; László * 1783; Lajos * 1810 † 1884 Pintér Juliánna (* 1814 † 1905 esk. 1853); Ferencz * 1813 † 1882 Somogyi Juliánna †; Bálint * 1817 1) Szabó Mária 2) Gál Juliánna (* 1819 † 1896); Zsuzsánna * 1817 † 1841; Erzsébet Sánta Lajos professzor (esk. 1843); Juliánna Somodi Albert (esk. 1849); 1: Mária Krümer László; Bálint * 1847; 2: Elek Göbölyös Eszter; Elek (* 1901 † 1901); Farkas †; Lajos; Ferencz * 1858 † 1898; Imre †; Vilmos; Sarolta Antal Sándor.

Vö. Siebm. 560.; Kősz. 325.; Benkó 274–5.

Sánta.

Czímeres levelet 1714. okt. 15. S. Ferencz (Udvarhelyszék) nyert. (LR. erd. V-571.)

Sánta (csíktusnádi).

Székely család. Czímerpecsét Hunyadmegye levéltárában. – Vö. NI. X-51.

Sánta (siménfalvi).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 205.

Sánta (sóváradi).

Marosszéki család. Mihály nemessége 1786. jun. 19. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII-496.) – Vö. NI. X-51.; Pálmay: M.-Torda 116.

Sánta.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 326.)

Sánta.

Czímerpecsét Szatmárm. lt.-ban.

Sánta-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében László; Biharmegyében Ferencz, István özv., László; Hevesmegyében András; Hontmegyében András, György, István, Lőrincz, Pál; Nyitramegyében András, Mihály, Imre; Pestmegyében Pál; Pozsonymegyében Ferencz, László; Sárosmegyében Zsigmond; Ungmegyében Ferencz, Imre, Mihály, Pál fia vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. – Vö. NI. XI-50–1.; Petri VI-395.; Hontm. monogr. 447.

Sánta, l. Besze (megyeri, alias S.).
Sánta, l. Fekete (alias S., enyiczkei).
Sánta, l. Nagy (nagyalmási alias S.)
Sánta, l. Székely (alias S.)
Sánta, l. Várkonyi (alias S.)
Sánta-Buda.

B.-Szolnokmegye 1676. évi nemesi összeirásában Tivadar fordul elő. (Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-377.)

Sántay.

Czímeres levele kelt 1654. szept. 2. (OL.: Htt. Nob. Bihar és Biharm. lt.) – Vö. Siebm. 561.

Santetich.

Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Lasz. 80.

Sánthay.

Nemességét 1657-ből l. a városi képt. lt.-ban.

Santich.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 163.

Sányi.

A családból S. János 1703. jul. 6. czímerujitásban részesült. (LR. XXVI-331.; egysz. bejelentés.)

Sapharics.

Czímeres levelet II. Lajostól 1517. jan. 18. S. Bernát, György és társai kaptak. (MNMuz. lt.; Győrm. lt.) – Vö. T. XXVI-191.; NI. X-51.

Sápi, l. Sápy.
Sápi Balogh.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében István vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Sapka.

Nemességét 1590-ből l. OL.: Erd. főkormszk 1804-122.

Sappl.

A czímeres levelet 1791. márcz. 17. S. János (Eszék) s felesége Gemshofer Annától született Zsigmond, János, Anna, Klára, Teréz gyermekei nyerték. (LR. LV-525.) – Vö. Siebm. 561.; horv. 163.; NI. X-52.; Lasz.80–80.

Saponara.

Indigenatust 1687. (28. t.-cz.) nyert. – Vö. NI. X-52.; Siebm. 561.

Sápi.

Nemességét 1746-ból l. a váradi képt. lt.-ban.

Sápi.

Nemességét 1767-ből l. a váradi képt. lt.-ban.

Sápy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szabolcsmegyében András, János gr. vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Sápy.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 326.)

Sápy.

Czímert l. Siebm. 561.

Sár.

Baranyamegyében élt család. – Vö. Andr. 106., 107., 108., 109., 110.

Sár.

Aradmegyében is élt ily nevü család. (Márki II-213.)

Sarabok.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében János, 2 Pál, 2 György, Tamás, Miklós; Veszprémmegyében Pál nemessége igazoltatott.

Sarabok, l. Kolenovich (alias S.) és Kollenovich (alias S.).
Saracenus, l. Deák (alias Szerecseny, Sz.).
Szaracsevics (dobori).

Czímeres levelet 1793. okt. 14. Sz. József, János és gyerm. nyertek. (LR. LVII-490.) – Vö. Siebm. horv. 163.; Lasz. 84.

Sarady.

Nemességét 1611-ből l. Gyfv. képt. Cent. XX.-14.

Sarady.

Nemességet 1656-ból l. Gyfv. LR. XXVI-608.

Sarádi (nagylaki).

Leszármazási adatok a gr. Teleki lt.-ban Marosvásárhelyt.

Sarády.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében Tamás fordul elő az igazolt nemesek között. – Vö. NI. X-52., 907.; Lendv. I-90.; Márki II-213.

Saraga, l. Ilijevic (alias S.)
Sarándy.

Czímeres levelet 1605. jun. 5. S. Miklós és János kaptak (Biharm. lt.) kihirdette Biharmegye. – Vö. Siebm. 561.; NI. X-52.; T. VI-179.; Bold 43.

Sárándy (kolozsvári).

Czímeres levelet 1702. aug. 10. S. Ferencz nyert nemességének megujitásával. (LR. IV-467.)

Sárándy.

Szatmármegyében is élt ily nevü család. – Vö. Gorzó pk. 26.

Sárándy.

A XVI. században Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 127.

Sarasevics (dobozi), l. Saracsevics.
Sáray.

Czímeres levele kelt 1596. (OL.: Htt. Nob. Bars.)

Sáray (lasztóczi).

Czímeres levele kelt 1650. decz. – Vö. Siebm. pk. 106.

Sáray.

Czímeres levelet 1654. jul. 16. S. Mátyás nyert. – Vö. Bor. I-226.

Sáray.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében Mihály vétetett fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Gorzó pk. 26.

Sáray.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. (Simon 70.)

Sarba.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szabolcsmegyében János fordul elő az igazolt nemesek között.

Sarbó (szepesváraljai).

Az előnévvel a nemességet 1898. máj. 12. S. Vilmos, a Fonciére pesti bizt. társ. vezérigazgatója kapta. (MNA. 118.)

Sardagna (meanbergi és hohensteini), báró.

Az 1836. évi 47. tvczikkel mearbergi és hohensteini S. János, csász. k. százados, Magyarország honositott nemesei közé felvétetett. – Az olasz eredetü család már a XV. században birtokában volt a Trient melletti Sardagnának; 1579. okt. 1. a régi czímer megerősitése mellett német nemességet nyert. A családnak Tirolban maradt ága 1790. jul. 27. bajor grófi rangra emeltetett (megerősitve Ausztriában 1827. márcz. 14.); s ott honos. A magyarországi ágból a honositott Sardagna János 1826. szept. 3. osztrák bárói rangot nyert. A magyar bárói rangot 1905. jan. 12. S. János báró kapta.

Bárói czímer: Négyelt paizs, vágott szivpaizszsal; ebben fönt arany mezőben koronás fekete sas, lent vörös mezőben kiemelkedő magas term. szikla, melyről patak folyik le. A nagy paizs: 1. és 4. kék mezőben ezüst jobbharánt gerenda, melyet fönt balról nyolczágu arany csillag, lent szarvaival balra fordult arany félhold kisér. 2. és 3. vörös mezőben zöld hármas halmon, fekete tetejü ezüst ház, melynek hosszu oldala látszik, a tetőn középen csucscsal, zárt fekete kapuval és ablakokkal. Sisakdísz: a sas. Takaró: arany-fekete, ezüst-vörös. Paizstakarók: jobbról férfialak tiroli öltözetben, jobbvállán szijjon puskát hord, melynek csövét fogja; balról magyar vitéz kék öltözetben, ezüst gombokkal és zsinórral, ezüsttel kivarrott, ezüst sarkantyus csizmával, fején ezüst rózsás, bojtos és zsinóros fekete kalpag, fekete tollforgóval, derekán ezüst-kék fonott öv, aczél kard, ezüst szegélyü vörös kardkötővel és ezüst himzésü vörös tarsolylyal, balját csipőjére teszi, jobbjával a paizsot tartja. Leszármazás:

János (* 1864. nov. 6., Kassa). Felesége (esk. 1893. szept. 10., Ternye) tapolylucskei és kükemezői Bánó Magdolna. Gyermekei:

1. Béla (* 1894. jul. 22., Hernádvécse).

2. Magdolna (* 1895. okt. 25., u. o.).

3. László (* 1902. aug. 15., u. o..

Vö. NI. X-52., 908.; MNZsbk. I. R. I-525–6.; Siebm. 561.; MNA. 118.

Sárdik.

Czímerpecsét Árvamegye levéltárában. – Vö. T. XXX-133.

Sárdy.

Nemességet 1611-ből l. Gyfv. képt. Cent. XX-14.

Sárdi (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. nyert. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Sárdy (sárdi).

Czímerpecsét a gr. Teleki levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-52–3., 908.; Gf. VI-23–26.

Sárdi (székelykereszturi).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 205.

Sárdy.

Az 1754-55. évi nemesi összeiráskor Zemplénmegyében Pál vétetett fel a kétségtelen nemesek közé.

Sárdy (alias Szabó).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében László igazolta nemességét.

Sarecz.

Nemességét 1579. ápr. 21-ről l. OL.: NRA. 219–40. – Nemességét 1753. Horvátország hirdette ki. – Vö. Bojn. 33.

Sárfenéki.

Pozsonymegyében élt család. – Vö. Pozsonym. monogr. 676.

Sárffy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében György özv., János, Mihály, István fordulnak elő az igazolt nemesek között. Ferencz és György nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen is elismertetett. (LR. XLVI-454.) Vö. Balogh 127.

Sárffy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében István, 2 János, Bálint igazoltatnak.

Sárffy.

Nagy Iván is emlit (X-54.) ily nevü családot a XVI., illetőleg XVII. századból.

Sárficzky (barbózai).

Krassómegyei birtokadományos (1829.) család. – Vö. NI. X-53. (gen.); Siebm. 561.

Sárfőy.

Czímeres levele kelt 1673. márc. 10. (Biharm. lt.) Kihirdette Kolozsmegye 1674. ápr. 6. – Vö. NI. X-54.; T. VI-179.

Sárga (lugosi).

Nemességét 1650-ből l. Gyfv. LR. XXV-258.

Sárhayw.

Czímeres levele kelt 1531. jan. 7. (Nyitram. lt.)

Sári, l. Sáry.
Sarich (alias Horváth).

Kővárvidékén megtelepedett család. (Gorzó pk. 34.)

Sarics.

Czímeres levelet 1751. márcz. 1. S. István (Nagykanizsa) s felesége, Zivanova Latinkától született gyermekei Miklós, János, Mária kaptak. (LR. XLII-108.) – Vö. NI. X-54.; Siebm. 561., horv. 163–4.; T. XVII-87.

Sáringer.

Czímeres levele kelt 1672. ápr. 6. (Délszláv Akad.) – Vö. Siebm. horv. 164.

Sarju.

Czímerpecsét Szatmármegye levéltárában.

Sarka.

Czímeres levelet 1669. decz. 28. S. György és gyermekei nyertek. (Abaujm. lt.)

Sarka.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1686. szept. 15. S. Péter, János, András és másik János kaptak. (LR. XVIII-417.) – Vö. NI. X-54.; Siebm. 561.

Sarka.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében István, András élnek.

Sarkady.

Czímeres levele kelt 1667. szept. 21. – Vö. NI. X-908. (gen.); Márki II-212–3.

Sarkadi (ákosi).

Köz. Szolnokmegyében élt család. – Vö. Petri VI-363.

Sarkadi (bábolnai).

A már Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-363.

Sarkady (dési).

B.-Szolnokmegye 1770. évi nemesi összeirásban előfordul József. – Vö. Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-390.

Sarkady (sarkadi).

Nagy Iván által (X-54.) emlitett kihalt család.

Sarkady.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében 2 Mihály, Zsigmond vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Sarkady.

Jánosnak Zemplénmegyéből nyert bizonyitványát Szatmármegye hirdette ki. (Gorzó 106.)

Sarkady.

Élt ily nevü család Aradmegyében is – Vö. Márki II-364.

Sarkadi Nagy.

Czímerpecsét Szatmármegye levéltárában.

Sárkán, l. Sárkány.
Sárkándy.

Nagy Iván által (X-55.) emlitett család a XVI. századból.

Sarkantyus, l. Gyulai (S. nagyváradi).
Sárkány (alias Zalay).

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1563. nov. 15. S. Simon nyert (leleszi conv. és Szatmárm. lt.). – Vö. Gorzó 106.; T. XIII-141.

Sárkány (kérszigeti).

Czímeres levelet II. Rudolftól 1578. jul. 5. S. László nyert. – László 1806. aug. 29. fenti előnév adományozásában részesült. (LR. LXI-998.) – Vö. Orosz. 250.

Sárkány.

Nemeslevele kelt 1583. (Liptóm. lt.)

Sárkány (pókai, alias Szabó, pókai).

Nemességét 1585-ből l. Gyfv. LR. I-328.

Sárkány (nyéki).

Czímeres levele kelt 1587. (OL.: Htt. Nob. Poson).

Sárkány.

Czímeres levelet Rákóczy Zsigmondtól 1607. nov. 27. S. Fábián, lippai várnagy nyert (Gyfv. LR. IV-206.). – Czímer: kék mezőben két keresztbe tett kulcs, fölötte kivont kard által keresztül szurt török fej. – Leszármazás:

Fábián 1607; János 1616, 1636 lustrál; Mihály 1677 lustrál; János; György †; Zsigmond †; Ferencz ni. 1829; István (l. II. tábla); István; Erzsébet; Anna; Erzse; Zsuzsa; János; István †; Dániel, Zsuzsa; János †; Erzse; István.

II.

István * 1761 ni. 1829 Adorján Borbála; Zsuzsa Gál Gergely; Ágnes; Krisztina Nagy Márton (Kövesd); Borbála Balog László (Csávás); József nb. 1830 Szép Anna M. Madaras; István; Salome Csegő János; Julia Bartha Pál M.-Bánd; Anna Soós András (M. Bergenye); Zsuzsa Kiss Ábel (Sámsond); Dániel ref. pap Szikszay Anna; Erzse; István †; Fábián M. Madaras Kovács Teréz; József †; Borbála Lukács Elek (Kövesd); Miklós * 1868 ügyvéd M.-Vásárhely Horváth Ilona; Anna Mucsai Péter pap; Balázs; Erzse Horváth Ferencz (H.-Almás); Ilona Horváth József dr.

Az Ákos nemzetségbeli Micsk bán a XIV. század elején kap drávamelléki birtokokat.

A Sárkány nevet először egy 1385-ből származó okmányban találjuk, melyben Tamás özvegye Anna pereskedik fivérével a somogymegyei Gurgeteg (most Görgeteg) és egyéb birtokok miatt. (Pozsonyi kápt. lev.-tára C. 28. Fasc. 2. No. 36.)

Legrégibb előneve a családnak az ákosházi és buzadszigeti volt, de az idők folyamán a család egyes ágai a nyéki, nagyszegi, s végül az ilenczfalvi előnevet vették fel.

A XV. században nagy kiterjedésü birtokaik voltak Zalamegyében. A XV. század vége felé egyik ág Pozsonymegyében a Csallóközben telepszik le, hol szintén nagy kiterjedésü birtokokat szereztek.

Czimerük: a pajzs kék mezejében arany koronából kiemelkedő koronás meztelen női alak hosszu arany hajjal; felemelt balkezében vörössárga almát tart, melybe egy, a női alakot körülövedző zöld sárkány beleharapni készül; zárt sisak; sisakdisz a pajzsban levő női alak kigyó nélkül; takarók: kék-arany.

1504-ben S. Bertalan és fiai báróságot kapnak, mely 1511. és 1622. (Batthyány-levéltár) végül 1679. máj. 27. (LR. XLVI-528.) „ákosházi” S. János, felesége Lutters-Borin Éva, testv. István és Miklós fiai István, János és Bertalan részére megujittatott. A bárói ág azonban csakhamar kihalt. Birtokaikat az Illésházy, Kisfaludy és Falussy családok örökölték.

A család a legnagyobb szerepet a XVI. és XVII. században vitte, mikor is többen közülök magas katonai méltóságokat töltöttek be. Kimagasló alakja a családnak különösen Ambrus volt, ki mint országbiró, Pozsony-, Vas- és Zalamegyék főispánja esett el 1526. a mohácsi csatában. 1520-ban megbizólevelet kap Lajos királytól, hogy Anna nővére és Károly spanyol király között a házasságot létrehozza (Batthyány-levéltár).

Nyéki ág:

Az I. táblán látható Jakab és fiai János és György 1587. január 4. nemességükben megerősittetnek s mint pozsonymegyei „nyéki” birtokosok a nyéki előnevet (Pozsonymegye levéltára) és a következő czímert kapják: vágott paizs; lenn a vörös mezőt ezüst ék hasitja, melyben vörös rózsa látható, a vörös részekben
szintén egy-egy fehér rózsa, fenn aranymezőben zöldszinü teljes sárkány kiterjesztett szárnyakkal és nyitott szájából lángot lövel, farkát pedig felkunkoritja, első lábait ragadozásra nyujtja; sisakdisz: daru felemelt jobb lábában kavicsot, csőrében pedig három buzakalászt tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Nagyszegi ág: (l. III. tábla.)

A fent emlitett Jakab dédunokája János és fiai János, György, István, Mátyás és Mihály 1686. április 4. nemességükben megerősitettek s a fent leirt czimerrel, mint nagyszegi birtokosok, a „nagyszegi” előnevet kapják (Pozsonymegye levéltára), mely előnevet a család komárommegyei ága ma is használ. Ez az ág ezen Jánosnak 1686. után született Márton fiától származik.

Ilenczfalvi ág: (l. IV., V., VI. tábla)

A III. táblán szereplő János fia Mihály, a gömörmegyei csetneki várnak volt kapitánya, kitől a gömörmegyei, ev. vallásra áttért ág származik. A IV. táblán látható Mihály fiai Pál és Sámuel Pestmegyében telepednek le; ezektől a pestmegyei ág.

A családból S. József, a budapesti ítélőtábla alelnöke 1887. febr. 7. és S. Sámuel ev. püspök 1897. febr. 3. nemességének megerősitése mellett az „ilenczfalvi” előnév adományozásában részesültek. A család a következő czimert használja: kék pajzsban, farkába harapó zöld sárkány kardot tartó vörös ruhás kart fon körül; sisakdisz: aranysujtásos vörös ruhás, forgóval ellátott vörös fityegős barnakucsmás növekvő vitéz jobbjában kardot tart; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. – Leszármazás:

Benedek Sárkán de Genere Ákuss de Ákussháza 1426; János 1466 Veronika; László 1) Pyspek Katalin 2) Aranyady Katalin; Tamás Földes Zsófia; János; Bertalan 1504 báró (l. II. tábla); Helena Alapy Boldizsár; Antal; Benedek Aracsay és Neszelőy Zsuzsanna; Ferencz Darabos Márta; Bernát Anna; Miklós; Zsófia 1) Laky Balázs 2) Gosztonyi István; Katalin Semlich-Horváth Miklós; Brigitta; Katalin Bosnyák András; Zsófia Zerkacz Ferencz; György Komaarnowszky Anna; János; Ferencz; István; Gáspár; Ferencz; Tamás; Zsófia Ócskay Ferencz; István; Katalin; Éva; Erzsébet Lengyel N.; Lőrincz Balásfalvi Margit; Mihály; Demeter; Pál; Dénes Borsay Petronella; István Dezeő Anna; Ferencz; Benedek; Baltazár; Jakab 1587. nemessége megerősitve Fábián Erzsébet; Farkas; Gábor; Zsófia Völsey Venczel; Anna Montor Tamás; Petronella Zábláthy Jakab; János; István; István; János; Anna Radóczy Dömötör; János 1587 Sigho Dorottya (l. III. tábla); György 1587 Ujfalussy Dorottya; Stanislaus; Farkas Románfalvy leány; Erzsébet Bálint Józsa; Ádám Dubniczay Zsuzsánna; János; Klára.

II. (Bárói ág)

Bertalan 1504-ben báró lesz (l. I. tábla); Ambrus országbiró, Pozsony-, Zala- és Vasmegye főispánja, elesett Mohácsnál 1526-ban Zábláthy Zsófia; Ferencz 1480–1548 Szelestey Dorottya; Dorottya Bottka Mátyás; János Erdődy Petronella; Margit Literáty Ferencz; Zsófia 1) Toth Tamás 2) Bársonyi Boldizsár; Mihály; Gergely; Flórián; Borbála Batthyány Miklós; Ferencz; Klára; János; Vincze; Imre Zyár Margit; Ambrus 1510-1555 Oroszlánkeőy Katalin; Miklós; István Mezőlaky Anna; Antal, János; Salgay Mihály Anna; Dorottya; Vincze; Ferencz; Ambrus; János; István; Katalin; Gáspár; István; Miklós; István; János; Miklós; Margit Szép Ferencz; János Hajmásy Anna; Katalin; Erzsébet Huszár Mátyás; Miklós 1540–1602 1) Forgách Zsófia 2) Lengyel Eufrozina; Ilona Sághy Zsigmund; István kiskomáromi kapitány Bakó Zsófia; Miklós Sándor Zsuzsanna; Erzsébet Safarich István; Miklós 1579–1658 kéméndi kapitány Darabos Katalin; Zsófia Babocsay Pál; István légrádi és kéméndi kapitány; János Fitter Erzse; Miklós; Magdolna 1) Kisfaludy Ferencz 2) Sigray József; Krisztina Gréczy Ádám; János 1610–1681 egerszegi kapitány 1) Drabos Katalin 2) Luttersporin Éva; István 1604–1680 Ócskay Éva; Judit 1) Kisfaludy János 2) Falussy Miklós; Erzsébet Illésházy Ferencz.

III. (Nyéki utóbb nagyszegi ág.)

Jakab nyéki birtokos 1587 január 4-én nemessége „nyéki” előnévvel megerősittetett Fábián Erzsébet (l. I. tábla); János 1587 Sighó Dorottya; György 1587 Ujfalussy Dorottya; N.; János nagyszegi birtokos 1686. április 4. nemessége „nagyszegi” előnévvel megerősittetett; János 1686; György 1686; István 1686; Mátyás 1686; Mihály 1686 csetneki kapitány (l. IV. tábla); Márton * 1868 után; Ferencz * 1686 után; Márton; János; István Komáromba költözött Tótth Magdolna; János; István 1779-1824 Csiba Magdolna; Ferencz; Ignácz; Károly †; József Peőcz Katalin; János földbirtokos Pilaszanovits Borbála; György; István; Sándor; János †; József †; István-Ignácz †; Antal 1828-1898 Kom. m. pénzt.-ellenőr †; Lázár gyógyszerész Baja; Ilona Vidos N.; János plébános †; Miklós bakonybéli apát † 1891; István 1804–1873 Janicsáry Katalin; Lajos 1815–1881 Tóth Vilma; Ferencz 1811–1886 Takácsy Borbála; Ignácz 1817–1825; Teréz Vermes Mihály; Anna Litassy Ignácz; Lajos * 1863 táblai biró Jäger Mária; István * 1864; Ilona * 1865 † 1884; Ferencz * 1867 orsz. gyül. képviselő Lázár Irén; Vilma * 1877; Marianna * 1888; Magda * 1891 dr. Csiky Aladár; Ilus * 1892 Markó Árpád főhadnagy.

IV.

Mihály 1673–1737 csetneki kapitány Bálint Ilona (l. III. tábla); András 1712–1778 evang. lelkész Komlós Keresztesen Kovács Mária; Mihály 1745–1812 iskola igazgató Rozsnyón Hajnóczy Katalin; Anna 1748–† Dunay Imre; Sámuel 1752–† 1831; Mária 1775–† Ujházy András; Mihály 1780–† 1831; János 1782–1831 Dobsina Gömöry Zsuzsanna; Pál 1785–† Sáfáry Mária (l. V. tábla); József 1788–† Nevodoly Julianna; Sámuel 1790–1840 Clementisz Apollónia (l. VI. tábla); Károly-József † 1818–1864 vasgyáros és bányatul. Rozsnyó 1) Langsfeld Lujza 2) Langsfeld Emilia (l. IV/a. tábla); Sámuel † Millersdorfer Antonia; Adolf * 1890 bányabirtokos Dobsina Gömöry Josefin; Aurélia * 1829 Stehló András; Pál * 1898 Nehrer Emilia bányatulajdonos Dobsina (l. IV/b. tábla); Arabella Sztehló N.; László Korompa Sárkány Irma; Ilona Marton Alajos; Vilma; Irma Petreszkó György; Pál 1850–1913 Pórfy Aranka; Miksa * 1847 gyárigazgató Csetnek Napkó Kornélia; Laura * 1903 Ruffiny Jenő; Ilona Gömöry Miksa; Berta † 1905 Kellner Viktor; Oszkár * 1876 min. fogalm. Budapest Kerékjártó Margit Oszkár * 1912; Ottó * 1878 igazg. titkár Puszta Vacs; Alfréd * 1880 min. fogalm. Budapest.

IV/a.

Károly József † 1818–1864 vasgyáros és bányatul. Rozsnyó 1) Langsfeld Lujza 2) Langsfeld Emilia (l. IV. tábla); Kálmán * 1845 vasgyáros és bányatulajdonos Dobsina 1) Remenyik Ilona 2) Remenyik Irén; Albert orvos Pozsony; Aurél † Károly Lina földbirtokos Lökösháza; Lujza Dubay Miklós; Károly * 1850 bányatulajdonos Csetnek 1) Petrovits Ilona 2) Kalmár Lenke; Emilia Kalmár Gyula; Anna Tirscher Szilárd; Miklós †; Margit Miskovitz Ferencz; Jolán Batta Sámuel; Károly * 1882 honvéd főhadnagy Kremling Nóra; Gyula * 1886 festőmüvész Firenze Gibbon Hilda; 1: Ilona dr. Kathona László; 1: Anna dr. Richter Miksa; 2: Kálmán * 1885 ügyvéd Rozsnyó; Gyula * 1908.

IV/b.

Pál † 1898 Nehrer Emilia bányatulajdonos Dobsina (l. IV. tábla); Irma Sárkány László; Boldizsár † 1903 Alexy Paula Dobsina; Aurélia † Markó Lajos; Sándor † 1913 Markó Aurélia tak. pénzt. tisztviselő Dobsina; Emilia † Szomp Béla; Kornél † 1904 Szabó Anna Dobsina; Zsigmond gyáros Wien Ramisch Hermin; Anna; Ilona; Kornél; Zsigmond * 1884; Boldizsár * 1881 Dobsina Balássy Margit; Ilona †; Malvin * 1888 Szabó József; Emilia; Sándor; Irma; Aranka.

Pál 1785 † Safáry Mária (l. IV. tábla); Károly * 1809 †; János 1815–1875 földbirtokos Kaskantyu Hajnóczy Johanna; József 1820–1903 földbirtokos Kaskantyu 1) Safáry Janka 2) Mokry Matild; Imre * 1854 gimn. tanár Szarvas Esztergály Irén; István * 1858 Kaskantyu Boér Ilona; Sámuel * 1859 jegyző Kiskőrös 1) Erhard Bella 2) Antonek-Orasek Julia; János * 1864 orvos Bácstopolyán 1) Mokry Irén 2) Scherer Laura; László * 1867 gyógyszerész Aszód Bogner Ella; Margit * 1891; Jenő * 1898; László * 1899; Loránt; Piroska Szebránszky N.; Mária; Károly; Lili; Dezső * 1897; Barnabás * 1899; Irén * 1901; Sarolta * 1903; Nelly Murászky N.; Pál kath. pap Solt; Vilma Gubás N.; Emma Végh N.; Gyula * 1855 táblai biró Czegléd Csernyus Berta; Gizella Jeszenszky Nándor ev. lelk.; Aranka Raksányi Kálmán †; Kálmán földbirtokos Kaskantyu Szilvássy Irma; Elek †; Géza †; Endre honvéd huszárhadnagy †; Lenke Tóth János †; József †; Erzsébet; Anna * 1890 Szabóky Károly iparfelügyelő; Gyula * 1891.

VI.

Sámuel 1790–1848 evang. esperes Clementisz Apollónia (l. IV. tábla); Eduárd † főszámvevő Nyitramegyénél Lestár Bella; Apollónia Melna Mihály ev. lelkész; János 1821–1894 evang. esperes Szarvas; Sámuel 1823–1911 evang. püspök főrendiházi tag 1) Juhász Zsuzsanna 2) Stur Lina; Pál 1832–1849 tüzérszázados a szabads. harczban eltünt; József 1829–1903 táblai alelnök földbirtokos Lits Alojzia; Berta Melna Gyula; István; Dezső † ev. lelkész N. Szelezsény; Ilona † Szlujka Mihály; Emil evang. lekész Kis-Zellő Placskó Paula; Jenő Mokry Ilka; Miklós mérnök; Paula, Aladár; Erzsi; Margit; 1: Etelka * 1858 Dr. Mikola László; 1: Ilona * 1865 Riecsánszky Endre; 2: Jenő * 1869 vezérkari alezredes Szászy Ilona; 2. Béla * 1870 evang. főesperes Kecskemét Brocken Berta; 2: Jolán * 1874 Bróóser Móricz; 2: Ernő * 1875 főszolgabiró Gödöllő Krayzell Margit; 2: Erzsébet 1877-1909 Jakabffy Béla; Jenő * 1899; Ilona * 1895; Béla * 1897; Tibor * 1899; Erzsike * 1902; Amália; Zoltán; Malin; Emma; István; Jolán; Lajos; Sarolta; József 1854–1902 törvényszéki elnök Hááder Margit; Andor 1855–1904 közigazgatási biró Szabó Irén; Ilka * 1859 Kazy János kamarás; Béla * 1865 cs. és kir. huszárőrnagy; Margit * 1864 Kazy Lázár; Jenő * 1871 cs. és kir. huszárkapitány Szitányi Mariska; Irén * 1889 Dr. Vragassy Lipót; József * 1893; Erzsébet * 1910; Miklós * 1884 cs. és kir. huszárfőhadnagy; Agathe * 1892 Smrecsányi Dárius.

Vö. NI. X-55–9. (gen.); 909.; Siebm. 561–2.; pk. 106.; Rexa 50.; Forgon II-228.; Pálmay: M.-Torda 114. (gen.); részben Sárkány Miklós cs. és kir. huszárfőhadnagy és Sárkány István közlése.

Sárkány-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében László; Borsodmegyében István, Pál; Csongrádmegyében Ferenc (Ferenc nemessége 1829. aug. 21. legf. helyen igazoltatott: LR. LXV-495.); Komárommegyében János, 2 Márton; Máramarosmegyében János, István, Márton; Pozsonymegyében János, Ferencz, Márton, István, György, Ádám, András, László; Zalamegyében Gábor vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Márki II-213.; Kősz. 326.; Békésm. monogr. III-248.; Balogh 127.; NI. X-56., 909.; Rexa 100., 130., 151.; Komáromm. monogr. 579.

Sárkány, l. Schergauer.
Sarkó (szalontai).

Nemességét 1616-ból l. Gyfv. LR. VIII-173.

Sarkó.

Czímeres levelet S. István nyert; kihirdette Tornamegye. (TK. I-223.)

Sarkó.

Élt ily nevü család Vasmegyében is. – Vö. Balogh 127.

Sarko.

Nemességét 1660. Horvátorság hirdette ki. – Vö. Bojn. 33.

Sarkóczy, l. Sárközy (dobokai).
Sarkovicz.

Czímeres levelet 1724. márcz. 23. S. Demjén (Aradm.) és gyermekei nyertek. (LR. erd.VII-430.)

Sárközy (nádasdi).

Csallóközi régi nemes család, melynek első ismert őse, kitől a leszármazás lehozható, nádasdi Sárközy, máskép Erchy Albert, aki 1510. okt. 10. kapott armalist II. Ulászló királytól. Ezen Albert 1506–1518. között Szentgyörgyi Péter erdélyi vajda titkára, utóbb a kir. ügyek igazgatója és itélőmester volt. Királyi adományokat nyert 1511. nov. 10. Nádasra Pozsonyban, 1519. szept. 17. Zomborra Zemplénben, 1519. nov. 25. Bolthra Szabolcsban, 1522. Nagy-Tőrére Barsban, 1523. szept. 13. Penézlegre és Jákóra Szabolcsban. A család felujitója János, ki 1717–22 között Somogymegye alispánja volt, nádori adományt nyert: 1723. máj. 23. Eötvösre, Kisasszondra, Fenékre, 1723. aug. 19. Magyaródra, 1724. ápr. 24. Szent-Iván pusztára és Nagy-Bajomra, mind Somogyban s melyeket már előbb is birt. Antal 1747. márcz. 24. Nagy-Bajomra, 1751. jan. 9. Kisasszondra nyer uj nádori adományt. A család 1510. okt. 10. nyert czímere: Jobbra dülő vágott paizs alsó vörös mezejében arany liliom, jobbról-balról egy-egy fehér rózsától kisérve; a felső kék mezőben az alsó vörös mezőből kiemelkedő, természetes színü, első lábait összekulcsoló,
vérző torkán arany nyíllal átlőtt farkas van, a kék mező felső sarkaiban egy-egy hatágu arany csillag. A zártsisak disze: a paizsbeli alak növekvően. Takarók: vörös-arany. – Vö. NI. X-59–61.; MNZsbk. II. R. I-551–557. (gen.); Károly: Fejérm. tört. V-105. (gen.); T. XXIV-72–8., 122–135. (gen.) 26–33.; Sárközy Imre. A nádasdi S. család (Bp., 1906.); Kősz. 326.

Sárközy.

Czímeres levele kelt 1580. (Leleszi conv. lt.) – Vö. T. XII-138.

Sárközy (nagybégányi).

Czímeres levele kelt 1583. (Felsőmagyarországi Muzeum.) – Vö. Siebm. 562.

Sárközy (alias Nagy).

Czímeres levele kelt 1596. aug. 14. – Vö. Weress 75.

Sárközy (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. S. Gergely és társai nyertek. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Sárközy (sassi).

A czímeres levelet Bethlen Gábortól 1628. aug. 22. S. Ferencz és társai nyerték. (Ered. Győrffy Elek tulajd. Turkeve.) – Vö. Sándor I-106–7.

Sárközy (nagybócsai).

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1628. szept. 10. S. Mihály nyert; OL.: Htt. Nob Pest és (Pestm. lt.); kihirdette 1628. Pestmegye. – Vö. Siebm. 562.; Hellenbronth: Családtört. Jegyzetek (Bp. 1912.) I. f. 114–5.; Kősz. 326.; Orosz 250.

Sárközy.

Czímeres levele kelt 1628. (OL.: Htt. Nob. Bihar).

Sárközy (alias Kolosváry).

Nemességét 1631-ből l. Gyfv. képt. Cent. XX-58. – Vö. Sándor II-12.

Sárközy (alias Forray).

Czímeres levelet 1714. febr. 4. S. János és Márton kaptak (LR. XXX-229.) – Vö. Siebm. 562.; Kősz.: 102.; Orosz 250.; NI. X-67.

Sárközy (dobokai).

Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-65–7.

Sárközy (kályi).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében István igazolta nemességét. – Vö. NI. X-62–2.; Siebm. pk. 106.

Sárközy (losárdi).

Czímerpecsét és leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sárközy (sárosberkeszi).

Nagy Iván által (X167.) emlitett család.

Sárközy (tarhosi).

Torontálmegyében élt család. – Vö. Lendv. I-90.

Sárközy (tegdesi).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében Mátyás, György, Ádám vétettek fel az igazolt nemesek közé. A család nemességét 1724. Hevesmegye igazolta. Ferencz 1742. nádori birtokadományt nyert Csépára. – Leszármazás:

István; Gergely; Tamás; András †; András 1722 Csépára költöz. †; Ferencz 1722 public. Csépára költöz.; András Csépára költöz. 1755 public. Nógrádban; János 1755 public.; Ferencz Csépán; Márton 1806 hevesi insurgens lak. Csépán; Márton * 1786; András * 1789; Pál * 1795; Ferencz * 1799; József * 1802; Tamás; Ferencz; Ferencz; Ferencz 1794 Békesben, Tarcsán Furtáson husárus Thury Erzsébet; János * 1797; Ferencz * 1799; István * 1801; Mihály Békesben maradt * 1803; Sándor * 1805; János * 1796; Gergely * 1799; András * 1801; Ferencz * 1803; Tamás * 1806.

Vö. NI. X-62–64.; Orosz 250.; Simon 70.

Sárközy-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében 2 János; Hevesmegyében 2 Ferencz, György; Komárommegyében József, 4 István, Imre, 2 András, Péter, Ferencz; Nógrádmegyében János; Pestmegyében István, János, 2 Pál; Somogymegyében János; Ugocsamegyében László, József; Ungmegyében János; Zalamegyében Mózes igazolták nemességüket. – Vö. Márki II-705., Békésm. tört. III-248., Szoln.-Dobm. monogr. VII-360., 371., Sipos 237.; Komáromm. monogr. 579., Benkó 277.; Somogym. monogr. 627.; Gorzó pk. 34.; Balogh 127.; T. VI-42–3.; Rexa 50., 100., 130.

Sarkudy (sarkudi).

Nagy Iván szerint (X-67.) kihalt dobokamegyei család.

Sárlaky (sárlaki).

Nagy Iván által (X-67.) említett kihalt család a XVI. századból.

Sarlay.

S. János 1622. hirdette ki czímeres levelét Trencsénmegyében János és fiai, József és Mihály Trencsénmegye bizonyitványa alapján 1754. Pestmegyében hirdettetnek ki. (Vö. S. családbeliek.) Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-68.; Kősz. 326–7.

Sarlay.

Czímeres levelet 1655. ápr. 28. S. János és testv. András, Mihály nyertek. (Abaujm. lt.)

Sarlay.

Nemességét 1659-ből l. váczi kpt. lt.-ban.

Sarlay (kissarlói).

Barsvármegyei család, mely Sarlan vagy Kissarlay néven a XIII. század végétől a XVI. század közepéig a barsvármegyei Kissarlón, Kisbaracskán és Egyházasvezekényen kivül, a vétel utján szerzett Kismálason (1485.) is birtokos. Buda eleste után – bár egy ág Barsmegyében is marad – a biztosabb északnyugati (Nyitra, Pozsony) és északkeleti (Nógrád, Abauj) megyékbe huzódnak. Ez időben egy águk – rövid (1517–62.) ideig – nyitramegyei birtoka után a Nagysarlay nevet viseli.

A valószinüleg vásárlás utján szerzett nyitramegyei Kissarlóra már 1567-ben uj adományt eszközölnek ki; 1559. S. Bálint nádori adományt kap Galsa, Felsőpetény (Nógrádm.), Boldogasszonykáta, Szenttamáskáta és Szentlőrinckáta (Pestm.), majd 1565. előtt Panyitdarócz, Devecser (Nógrádm.) községekre, de csak az utóbbiakról bizonyos, hogy birtokába is vette; 1703. S. István pozsonyi várnagy fia János Eszterházy Pál nádortól Cseklesz, Hegyjóka, Kossut (Pozsonym.) – a galántai Feketéktől hütlenség czimén elvett – birtokokat kapja nádori adományul.

1625. a Balassa bárók adományoznak S. Pál vágbeszterczei várnagyuknak Hattnén (=Hutné, Trencsénm.) bizonyos kisebb
részeket; 1695. Szirmay István ad két sessiót Sajószentpéteren S. András borsodi szolgabirónak; 1727. Eszterházy József tesz adományt S. István részére Tatán. S. Ádám a XVIII. sz. elején a primás adományából Roczházán (Csallóköz) praedialis birtokra s egyházi nemességre is tesz szert.

Ez adományozott részeken kivül – a török kiüzése előtt – házasság, vétel utján sokfelé birtokos a család; igy Galántán (1589. Pozsonym.), Nagysarlón (1548. Nyitram.), Gergelyfalva (1570.), Alsószöllős (1600 K.), Vecse (1654.), Nagykér (1654.), Laszkár, Lelócz (1636.), Felsőköröskény (1603.) (mind Nyitram.), Garamszentbenedeken (1590.), Kisendréden (1631.) (Barsm.), Gadnán 1554. Abaujm.).

Az 1754-iki összeirás szerint Abauj-, Borsod-, Nógrád-, Nyitra-, Trencsén-, Zemplénmegyékben és Pest városban találtattak nemes S.-ak, de a XVIII-XIX. sz. folyamán, ezenfelül Pozsonymegyében (Nagymagyar 1700. kör., Ujfalu 1772.), a Jász-Kun területen (Csorba-p., Turgony-p., Márialak 1753.) Pestmegyében (Máriaháza 1800 után), Szolnokmegyében (Bessenszög-p. 1830–50. körül), Krassómegyében (Kápolnás 1782.), Sopronmegyében (Farád, Beled, Jobbaháza) sőt időnkint Győr, Komárom, Esztergom, Pancsova, Hajdunánás városokban és Fejér-, Bácsbodrog-, Szabolcs-, Zólyommegyékben is éltek s kétségtelen nemeseknek tartattak, az egy hajdunánásiak kivételével, kik a XIX. sz. első felében hosszabb nemesi vizsgálatot voltak kénytelenek kiállani.

Ma a család a következő helyeken birtokos: Farád (Sopronm.), Külső-Vat (Veszprémm.), Csempesz-Kopács, Diós, Nagyunyom (Vasm.) és Tabdipuszta (Pestm.). Lajos ága: Vasm. Csempesz-Kopács, Diós, K.-Unyom. Nep. János ága: Sopronm. Farád, Pestm. Tabdi p. Károly ága: Veszprémm. Külső-Vath.

A család előneve a XVIII. sz. első feléig kissarlói vagy – bár elvétve – a sarlói (de eadem.). Ma az egyik ág „nagy- és kissarlói”, a másik „hatnói és kissarlói” vagy „hatnói és sarlói” (de eadem et Hatne) praedikátumot használja. Czímeres levelet 1580. febr. 26. S. Márton nyert Pozsonymegyében.

A tűz és viz által olvashatatlanná tett eredetin csak a renaissance paizs vörös mezeje s a sisakdíszül szolgáló kivont kardot tartó fél medve ismerhető fel. Kihirdettetett 1580. (hol?); 1642. Nyitram. 1612. (1622?) S. János hirdeti ki – nem tudni, mikor kelt – nemesi levelét Trencsénmegyében. Czímer ismeretlen. 1628. S. alias Kovácsy Mózes. (Barsm. levéltárában a másolata.) 1640. szept. 3. S. Márton unokái – most már S. alias Fejes néven – nemesi levelet szereznek. Czímer ismeretlen; kihirdette Nyitram. (1640–41?). 1655. okt. (ápr.?) 28. S. János (felesége Sógor Dóra és leánya Judith) és András, Mihály testvérei kaptak arnálist. Czímer: Kék paizsban zöld hármas halom fölött pánczélos vitéz, kardját a vele szemben álló medve torkába döfi; sisakdísz:
pánczálos kar karddal; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Kihird. Borsodmegye 1655. – 1659. szept. 8. S. János és Szalay Anna részesülnek czímeradományban. Czímer: Kék mezőben zöld földön vörösruhás vitéz fehér lovon ül, nyestprémes vörös kucsmáján 3 fekete sastoll, jobbjában kardra tüzött török fő; sisakdísz: két sasszárny között a czímerben látható magyar vitéz növekvőleg; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Kihirdette 1660. jan. 5. Nógrádmegye.

S. alias Kovács (bessei) Balázs és testvérei István, János, András, Miklós, Erzsébet 1665. május 4. nyertek czímeres levelet. Czímerkép ismeretlen. Kihirdette 1665. szept. 22. Zemplénmegye. 1680. S. István komáromi lakos nyer czímeres levelet, mely czímer ismeretlen. 1681. május 1. pozsonyi országgyülésen hirdettetett ki. 1680. (megtoldva 1682. jul. 4.) is nyert a család armálist. Hamisitvány, talán az elveszett előbbi pótlására. Czímer: Kék mezőben kardot tartó pánczélos kar. Kihirdette 1683. május 6. Barsmegye.

A nagy- és kissarlói, valamint a hatnói és sarlói ág az 1659. czímert használja, de a sisakdísz kétfejü sas. A hatnói és kissarlói ág czímere a következő: Vágott és felül hasított paizs, alsó kék mezőben zöld földön jobbra vágtató (fehér?) lovon ülő magyar vitéz lobogós kopját tart, fenn jobbról vörös mezőben ágaskodó fél medve, a baloldali mezőben daru, felemelt jobbjában kavicsot tart; az 1659-iki sisakdísz; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Nemesi bizonyitványt állitott ki részükre: Pestmegye 1748 óta többször; Trencsénmegye 1748., 1751. jan. 19., 1754. nov. 29., 1766.; Abaujmegye 1745. jan. 30.; Komárommegye 1731.; Krassómegye 1782. okt. 15.; Nógrádmegye 1767. jun. 15.; Zemplénmegye 1775. szept. 20.; Fejérmegye 1773.; Pozsonymegye 1773. és 1681. (89. ?); Vasmegye Trencsénmegye 1751. jan. 19. bizonyitványa alapján. – Leszármazás:

István * 1788 okt. 8. 1) Kiss Krisztina 2) Kovács Magdolna; 1: Helena esk. 1762 V/3 Balog József; Julianna * 1744 IX/27 † 1807 XII/1 Takács János; Éva * 1749 XI/27; István * 1752 III/23 † fiatalon; Anna * 1754 II/7; 2: Klára * 1759 II/6 dunaszekcsői és rácgörcsöni Jagosich József (Bodorfa) esk. 1770 VI/5; Magdolna * 1761 I/22 †; Magdolna * 1762 VIII/29 † mint gyermek; József * 1765 VII/15 Vivár † 1833 V/24 K. Vath ügyvéd Soós Julianna (l. Ia. tábla); Judit * 1768 IX/6 Martonfalvi Dávid esk. 1785 XI/9 (Közép-Iszkár).

Ia.

József Soós Julianna (l. I. tábla); Gábor * 1727 XII/26 † 1860 VII/26 ügyvéd Vasm. táblabirája 1814 VII/13 Szombathelyi Margit; Lajos * 1815 VI/27 Répczeszentgyörgy † Pest 1865 IV/21 táblabiró, kanczellariai tan. Simon Ilona (esk. 1856 VIII/15); Nep. János * 1817 V/1 Répczeszentgyörgy † Budapest 1895 I/31 kuriai biró felsőbüki Nagy Alinandra † esk. 1863 XII, Sopron; Ignácz csóthi plébános † 1892; Mária † gyalokai Kutrovich Sándor; Irma szentkirályszabadjai Baditz Ottó esk. 1887 Faród; Sándor *Budapest 1867 XI/22 felső-eőri Nagy Iréne esk. 1897 XII/7 Bpest; Gábor * 1858 ápr. cs. és kir. hadnagy †Ercs 1881 nov. 23; Ferencz * 1859 X/2 Pozsony kuriai biró kiscséri Sövegjártó Ilona esk. 1883 X/2; János * 1899 I/27 Budapest; Éva Iréne; Lajos * 1889 VIII/1 Szombathely cs. és kir. h. hadnagy; Géza * 1895 IX/24 Győr; László * 1897 III/1 Győr; Károly † felső-eőri Farkas Mária †; Pál * 1833 VII/24 † fiatalon; Sándor * 1834 Répcaszentgyörgy cs. és kir. huszár őrnagy † 1890 Eperjes gr. Nyáry Malvina †; Ida * 1835 VII/22 K. Voth 1) keményegerszegi Kemény Lajos † 2) szelepcsényi Konkoly Lajos †; Gyula sajóvadnai Vadnay Róza; János Kővágóőrsi Eőrsi Erzsébet; Gábor; Borbála; Sándor héthársi jár. tb. főszolgabiró; Regina semsei Semsey Richard; Mária ebeczki és inárcsi Ebeczky Jenő; Béla.

Vö. Csoma 495.; Bor. I-228.; Forgon II-229.; rcsk.

Sarlay.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Sarlay (alias Imrichovjech).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében György, 2 János, István, András, 2 Ádám fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Sarlay (alias Pavlovjech).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében Zsigmond, András, István, Imre özv., János élnek.

Sarlay (alias Stefanovjech).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében György, András, István, János igazoltatnak.

Sarlay (Sallay, sarlói).

Nemességét Nógrádmegyében igazolja. Czímerpecsét e megye lt.-ban. – Vö. Simon 70.

Sarlay-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében Ádám; Nyitramegyében János; Pestmegyében János; Zemplénmegyében János, István fordulnak elő az igazolt nemesek között. Pál nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 17. legf. helyen igazoltatott. LR. XLVI-457.) – Vö. NI. X-68.; Balogh 127.; Jedl. II.; Rexa 50.; Pozsonym. monogr. 696.; Zemplénm. monogr. 139.

Sarló.

Czímeres levele kelt 1659. – Szoln.-Dobokam. monogr. IV-31.

Sarlya (vékei).

Czímeres levele kelt 1698. jan. 16. – Vö. Siebm. erd. 215.

Sarma.

Czímeres levelet II. Rákóczy Gy.-től 1658. febr. 10. S. Márton és társai nyertek. – Vö. Sándor II-90.

Sarmasághy (sarmasági).

Régi erdélyi család. Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-68–70.; Siebm. 562., erd. 215.; Szoln.-Dob.-m. monogr. III-462.; Gorzó pk. 26.; T. XVIII-180–4. (gen.).

Sarmasághy (kövendi).

Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sarmasághy (medeseri).

Leszármazási adatok a gr. Teleki-lt.-ban Marosvásárhelyt.

Sármezey, l. Vertán.
Sarnay, l. Zsarnay.
Sarnóczay, l. Zsarnóczay.
Sarnóczy, l. Zsarnóczy.
Sarnovczy.

Czímeres levelet Rudolftól 1591. jun. 25. S. Ambrus nyert. (Ered. MNMuz. lt.) – Vö. NI. X-71.

Sáró, l. Cseh (lévai, alias S.)
Sarok.

Fejérmegyében élt család. – Vö. Rexa 50.

Sarollyáni, l. Zsarollyáni.
Sárondy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében Zsigmond, József, László nemessége igazoltatott.

Sárosy (alias Literáti).

Czímeres levele kelt 1570. nov. 23. – A család nemességvitató pör utján Szepesmegyében igazolta nemességét. – Vö. Förster V-37. (gen.)

Sárosi (alias Barabás, kissárosi).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1617. máj. 10. S. György nyert. – Vö. Sándor I-67–8.; Gf. II-73.; Siebm. 563.; erd. 215.; NI. X-73–4.

Sárossi.

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. máj. 7. S. János nyert. (Ered. a ref. coll. könyvt. Kolozsvár.) – Vö. Sándor I-73.

Sárossy.

Czímeres levele kelt 1637. máj. 3. (Csoma 663.)

Sárossi.

Czímeres levelet II. Rákóczy Gy.-től 1649. máj. 29. S. János nyert. – Vö. Sándor II-701.

Sárosy (szászvárosi).

Czímeres levele kelt 1650. márcz. 20. Gyfv. LR. XXV-64.) – Vö. Siebm. erd. 283.

Sárossy.

Czímeres levele kelt 1651. febr. 11. (OL.: 1583-1906.)

Sárosi (alias Szücs).

Czímeres levele kelt 1679. ápr. 18. (OL.) – Vö. Siebm. erd. 283.

Sárossy.

A czímeres levelet 1722. decz. 5. S. Mátyás (Szatmárm.) nyerte. (LR. XXXIV-121.) – Vö. NI. X-72.; Gorzó 106.; Siebm. 563.

Sárosi (kissárosi).

Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sárosi (magyarsárosi).

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sárossy (nagyernyei).

Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 116.

Sárossy (nagysárosi).

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-72.; Tóth I-421–2.; Kősz. 327.; Siebm. 563.

Sárosy (péterfalusi).

Gömörmegyében élt család. – Vö. Forgon II-230.

Sárosy (pókai).

Czímerpecsét és leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-74.; Pálmay: M.-Torda 113.; Gf. VI-144–7.

Sárosi (szentlászlói).

Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sárosy (alias Fogarassy).

Békésmegyében élt család. – Vö. Békésm. tört. III-248.

Sárossy-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében Mátyás; Biharmegyében Ádám; Sárosmegyében Tamás fiai, Imre, Pál, Sebestyén, István, András; Sopronmegyében András, Sándor, Pál; Szatmármegyében János; Ugocsamegyében János, Ferencz igazoltattak. – György nemessége Zemplénmegyéből 1793. decz. 23. legf. helyen igazoltatott. (LR. LVII-537.) – Vö. NI. X-72–3.; Márki II-705.; Mel. 61.; Zemplénm. monogr. 539.

Sárosy, l. Saárossy-Kapeller.
Sáróy, l. Szabó (alias S.).
Sárpataki.

Czímeres levelet I. Ferdinándtól 1551. szept. 2. S. Tamás nyert. (OL.: Erd. főkorm.-szék 1807: 1377.; Gyfv. képt. Cent. Ji. 33.) – Vö. Sándor I-1.

Sárpataki.

Nemességét 1650-ből l. Gyfv. LR. XXV-279.

Sárpataky (sárpataki).

Erdélyi család. Eredeti neve „sárpataki” Nagy volt. A családból Márton-József 1709. aug. 16. grófi rangot nyertek. (LR. erd. V-391.) Nevezett 1718. jul. 20. nevét Keresztes-re változtatta „várhegyi” előnévvel. (LR. erd. VI-648.) Czímerpecsét és leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-74–5.; Siebm. 563., erd. 215.; Gorzó 106.

Sartó.

Czímeres levelet 1659. márcz. 2. (20. ?) S. András nyert. – Vö. Selem (hollómezei).

Sartoris.

Nemességét Nógrádm. igazolta. (Simon 70.)

Sartorius (alias Pap).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében András, Bálint, Ferencz, Márton élnek.

Sartórius, l. Sartory.
Sartóry.

Czímeres levelét 1655. jul. 26. Nógrádmegyében hirdette ki a család. – Vö. Forgon II-230.; NI. X-76.

Sartory (beszterczebányai).

Czímeres levelet Lipóttól 1700. febr. 6. S. György és testv. Illés nyertek. (LR. erd. II-457.; MNMuz. lt. és Szatmárm. lt.) – Vö. Gorzó 106.; Forgon II-230.; NI. X-76.; Áld. 272–3.

Sartory.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében János, Ferencz nemessége igazoltatik.

Sartory, l. Sartorius alatt is.
Sarudy.

Czímeres levele kelt 1654. jul. 12. (Kassa v. lt.) – Vö. NI. X-76.; Mel. 62.; Siebm. 563.

Sárváry.

Czímeres levele kelt 1622. (Ered. a család tulajd.) – Vö. Siebm. 563.; NI. X-76–8.

Sárváry.

A czímeres levelet 1634. jun. 17. S. Mihály nyerte; kihirdette Borsodmegye . – Vö. Bor. I-219.

Sárváry (alias Székely).

Czímeres levele 1655. jun. 28. kelt. (Gyfv. LR.XXVI-587.) – Vö. Siebm. erd. 214.

Sárváry.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében László; Komárommegyében István; Nyitramegyében Farkas, József vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-77–8.; Jedl. II-344., 345.

Sárváry.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. (Simon 70.)

Sárvári.

Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sárváry, l. Sarvay (lévai) alatt is.
Sarvay (lévai).

A Hont-, Bars- és Nyitra vármegyékben birtokos régi nemes Sárváry családból, – mely család Hontvármegyének 1756. decz. 23. kelt bizonyitványával igazolta nemességét – származott Sárváry János, ki fiatalabb korában Selmeczbányán lakott, ott nősült, s ott fordul elő először Sárvay néven. Nevezett később Kecskeméten volt birtokos s ott is halt el 1813. évi jul. 15-én 80 éves korában. Fia Sárvay János született Kecskeméten 1765. évi máj. 12.; a hg. Eszterházy-uradalmak jószágigazgatója (provisor) volt Léván. Gyermekei közül János lévai, kelecsényi és kiskéri (Barsm.), valamint József kisvárdai és dombrádi (Szabolcsm.) birtokos és Erzsébet nemes baromlaki Baromlaky József kecskeméti birtokos neje még későbben is használták az ősi Sárváry nevet. A Sárvay családnév Kecskeméten Sarvay névvé alakult s a család Szabolcsmegyei ága ezt használja jelenleg is.

A család tagjai: József, ki Léváról származott Szabolcsvármegyében, kisvárdai és dombrádi birtokos. Felesége volt pásztovai Fülöp József, a hg. Eszterházy család kisvárdai és szilasi jószágigazgatójának és nejének, cselei és nagy besenyői Ferenczy Juliánnának leánya, Fülöp Juliánna. Fia idősbb Elek, kisvárdai birtokos, 1848-9. honvédőrmester, Szabolcsvármegye esküdtje, felesége volt szalai Barkóczy Borbála, Barkóczy József és nyujtódi és ikafalvi Farkas Mária leánya. Ennek egyetlen fia János, előbb ügyvéd, jelenleg kir. itélő táblabiró. Gyermekei: ifj. Elek, ügyvéd (Nyiregyháza); János m. kir. honvédhadnagy és Tivadar orvos. – Czímere: (József [1798–1831] pecsétje után.) kék mezőben fészekben ülő, fiait vérével etető pelikán; sisakdisz: könyöklő pánczélos kar törökfejes kardot tart; takarók: Vörös-ezüst, kék-arany.

A család nemessége igazolva Abaujtorna- és Szabolcsvármegyékben. Jelenleg Abaujtorna vármegye alispánjának 12070/1913. sz. hatósági bizonyitványa alapján elfogadva. A család alábbi leszármazása Kecskemét város levéltárában 1852. évi 236. és 237. csomó, valamint Abaujtorna vármegye levéltárában Polgári periratok 1833. évi 188. és 1839. évi 212. szám és Szabolcsvármegye levéltárában 1832. évi 32. csomó 522. darab okiratok és a vonatkozó anyakönyvek alapján állittatott össze.

Czímeres levelet S. György nyert 1677. jul. 7. (Nyitram. lt.)

Sassy.

A család nemessége Kisküküllőmegyéből 1787. okt. 25. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIV-71.) Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sassy.

Tulajdonképpen sassi Szabó, melynek első ismert őse, Zsigmond, Szabolcsmegye 1713. évi nemesi összeirásában fordul elő. Unokája Sámuel (Tarczal) Szabolcsmegyétől 1768. febr. 8. nemesi bizonyitványt nyer, melyet Zemplénmegye 1768. jun. 21. hirdetett ki. Fiai közül István a Sassy, a többiek a Szabó nevet használják. – Leszármazás:

Sámuel * 1734 † 1796 Rácz Éva; István Sárospatak Bagoly Klára; József ref. pap Kápolna Répássy Zsuzsánna; István orvos Miskolcz 1834; István ügyvéd Miskolcz 1) Stekler Mária 2) Okolicsányi Ida; Ábrahám Wattay Anna; Árpád városi tanácsnok Miskolcz 1) Szirmay Teréz 2) csobády Nagy Teréz 3) Fássy Lidia; János orvos Miskolcz mártonfalvi Nagy Irén; 1: Árpád főhadn.; Enese Egey István; Attila festőmüv. Farkas Ibolyka; 2: Csaba Szilágyi Erzsébet.

Vö. Szabó (sassi).

Sasváry (alias Czibere).

Nemességét 1625-ből l. Gyfv. LR. XIII-47.

Sasváry (sasvári).

Régi ugocsamegyei család. – Vö. NI. X-79–80., 909.

Sasváry.

Czímert l. Siebm 564.

Sasváry, l. Nagy (alias S.).
Sáta (lövétei).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 205.

Sátor.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban.

Sátor.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Fejérmegyében László, Mihály; Komárommegyében 2 Pál igazolja nemességét. – Vö. NI. X-80., 909., Rexa 50., 100.

Sattvar.

Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Lasz. 81.

Satzger (bálványosi).

Fenti előnévvel a nemességet 1892. jan. 20. S. Keresztély somogymegyei nagybirtokos kapta. (MNA. 129.)

Sauberer.

Indigenátust 1745. jul. 20. S. András jászói prépost nyert. (LR. XL-158.)

Sauer.

Indigenátust 1709. decz. 24. S. Fülöp nyert. (LR. XXVIII-260., 263.; Szepesm. lt.) Kihirdette 1710. jun. 23. Szepesmegye.

Sauer, gróf.

Indigenátust 1765. (47. t.-cz.) S. Kajetán gróf nyert. Czímerpecsét a gr. Teleki levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-80–1.

Sauer (kozjaki).

Horvátországi család. (Siebm. horv. 164.)

Sauer.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 327.)

Sauer, l. Hencz (alias S.).
Saukovics.

Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 127.

Saurau, gróf.

Indigenátust 1785. ápr. 5. S. Rajmund (LR. LIII-199., 234.), 1797. febr. 10. S. Ferencz nyert (LR. LIX-282.) – Vö. NI. X-81.; Siebm. 564.

Saurer.

Czímert l. Siebm. 564.

Sauska.

Czímeres levele kelt 1719. decz. 17. S. Mihály beszterczebányai főbányamester és fiai kaptak (LR. XXXIII-234.). – Vö. NI. X-81.; Siebm. 564.

Sauska (sáromberki).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Baranyamegyében Ferencz vétetett fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-81.; Andr. 114., 124.

Sautermeister (de Sautersheimb).

Czímerpecsétjét Pestmegye levéltárában (Kősz. 327.).

Sautner.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 327.)

Savai.

Nagy Iván által (X-82.) emlitett család.

Saványi (alias Boncz).

Czímeres levele kelt 1620. nov. 26. – Vö. Csoma 663.

Sávely.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Savlovich.

Czímeres levele kelt 1560. jul. 28. (Siebm. horv. 164.)

Savold, l. Fazekas (alias S.).
Sávolyi.

Nagy Iván által (X-28., 909.) emlitett család.

Savoyai, herczeg.

Indigenátust 1698. jul. 2. S. Jenő-Ferencz herczeg nyert (LR. XXIV-443.). – Vö. Siebm. 565.; Kősz. 323.

Sax.

Czímeres levelet 1805. ápr. 26. S. Zachariás és gyermekei kaptak (LR. LXI-867.; Pestm. lt.). – Vö. Kősz. 328.

Sax.

Czímeres levelet 1814. aug. 19. S. János pesti egyetemi tanár és gyermekei nyertek (LR. LXIII-688.; Pestm. lt.). – Vö. Kősz. 328.

Sax.

A czímeres levelet 1839. febr. 21. S. Alajos orvos és gyermekei nyerték (LR. LXVI-814.).

Say.

A családból Say József dr. székesfővárosi orvos 1884. okt. 23 részesült a nemesség adományozásában. (MNA. 129.).

Sayti (endrédi).

Czímeres levele kelt 1642. jul. 26. (Biharm. lt.) – Vö. Siebm. erd. 214.

Scasni, l. Budjacs (alias S.).
Scepanovics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében 2 János; Pozsonymegyében Pál igazolták nemességüket.

Schaád.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 328.)

Scháder.

Czímeres levele kelt 1593. (Nyitram. lt.)

Schadler, l. Rosenauer (alias Sch.).
Schadt.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 328.)

Schaffgotsch, gróf.

Indigenátust 1662. szept. 7. S. Kristóf Lipót nyert. – Vö. NI. X-82–3.; MNZsbk. I. R. I-206.; Siebm. 565.; Kneschke Deutsche Grafen Häuser II. k. 362–7.

Schalhart.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 328.)

Schalleé.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1623. jun. 8. S. Imre és Márton nyertek (Győrm. lt.) – Vö. NI. X-83.

Schallenberg, gróf.

Indigenátust 1688. jan. 25. nyert S. Kristóf. – Vö. NI. X-84.; Siebm. 565.; Kneschke Deutsche Grafen Häuser II. k. 370–1.

Schaller-Löventhal, báró.

Erdélyben, Besztercze vidékén honos régi család, melynek korábbi története tisztázva nincs. A család régi birtokaira (Kusma, Sirtsek és Demetrus) János állitólag 1494. (vagy 1498) uj kir. adományt nyert, mikor is egyuttal II. Ulászló király által báróságra emeltetett. (?)

Czímer: Vágott paizs; fönt vörös mezőben jobbról három fenyüfa, balról egy kastély, középen jobbra fordult pánczélos lovag, jobbjában kivont kardot tart, melyre vérző törökfej van szurva; lent kék mezőben három arany oroszlán, kettő balra, egy jobbra lép.

Vö. MNZsbk. I. R. I-420.

Schalvignoni.

Indigenátust 1687. (29. t.-cz.) S. Jeromos nyert. – Vö. NI. X-84.

Schankebank.

Czímert l. T. XV-124.

Schapringer (csepregi).

A nemességet fenti előnévvel 1886. márcz. 29. S. Joachim kapta. (MNA. 129.)

Scharffenbach.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Scharinger.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1663. (1662?) S. Mátyás nyert. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 224.

Scharlack.

Czímeres levelet 1753. márcz. 10. S. József-Mátyás s felesége Zimmermann Erzsébettől szül. gyermekei nyertek. (LR. XLIII-54.; Abaujm. lt.) – Vö. NI. X-84–5., 909.; Siebm. 565.; TK. III-102–3.

Scharunátz (vrelói).

Fenti előnévvel a nemességet S. Tivadar ezredes kapta 1888. márcz. 14. (MNA. 129.)

Schating, l. Ulrich (alias S.).
Schaub.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. (Simon 70.)

Schauer.

Czímeres levelet 1823. jan. 29. S. János őrnagy nyert. (LR. erd. XIII-583.)

Schatting, l. Ulrich.
Schaukögl.

Indigenátust 1769. márcz. 17. S. Orbán apát nyert. (LR. XLVIII-140.)

Schaur.

Czímeres levele kelt 164. (?) Nemességét 1644. Horvátország hirdette ki. – Vö. Bojn. 33.

Schazmann.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 328.)

Schärffenberg, gróf.

Vö. Kneschke: Deutsche Grafen Häuser II. k. 358–9.; Siebm. 565.

Schechovith.

Czímeres levelet III. Ferdinándtól 1655. jun. 20. S. János és testv. kaptak. (OL.: Htt. Nob. Szepes; Szepesm. lt.; szepesi kápt. lt.) Kihirdette 1656. Árvamegye. – Vö. Forgon II-230.

Schedel, l. Sedel.
Schedius.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében István, Sámuel, Kristóf, Károly, József fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. NI. X-85.

Schedius.

Lajos Hontmegye bizonyitványa alapján 1806. Pestmegyében hirdettetik ki. – Vö. Kősz. 328.

Schedius.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. (Simon 70.)

Schefcsik, l. Scheftsik.
Scheffer.

S. János-Richárd az 1687. évi országgyülésen (29. t.-cz.) nyert honfiusitást. Indigenátusa 1698. febr. 18. kiterjesztetett fogadott fia, Scheffer (de Schlug) János-Richárdra. (LR. XXIV-418.) – Vö. NI. X-85.; Siebm. 565.

Scheffer.

Czímeres levelet 1741. okt. 28. S. Kristóf nyert. (LR. XXXIX-145.) – Vö. T. XVII-88.

Scheftsik (szolnoki).

A nemesség adományozásában S. István jásznagykunszolnokmegyei földbirtokos részesült 1884. nov. 13. Előnév adományozása 1885. jan. 27. (MNA. 128.)

Schehovics.

Czímeres levele kelt 1655. (szepesi képt. lt.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szepesmegyében 2 János, Tamás, István, Kristóf fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. NI. X-86.

Scheicher (felsőbesnyői).

A nemességet az előnévvel 1889. szept. 11. S. József őrnagy kapta. (MNA. 128.)

Scheidl (beneschaui).

A család őse Sch János cs. és kir. őrnagy, aki a napoleoni háboruk alatt tanusitott vitézségeért 1807. március 7-én az osztrák nemességet kapta a „von Beneschau” előnévvel. Ugyanezen beneschaui Sch. János, később mint cs. kir. alezredes a harctéren szerzett ujabb érdemei elismeréseül 1809. február 17. Adda Annától született Adolf, József, Kálmán és Amália, Franciska, Felicitas gyermekeivel együtt magyar nemességre emeltetett. (Ered. Sch. Ágoston tulajd. Bp. LR. LXIII-913.; hit. más. Hevesmegye lt.-ban.) – Az erre vonatkozó czímeres levelet Hevesvármegye 1823. julius 1-én tartot közgyülésén hirdette ki. A külön-külön adományozott osztrák és magyar nemesség jeléül a család tagjai a két czímert együttesen használják, és pedig jobról a magyar nemesi czímert: vörös mezőben zöld földön oroszlán baljában kardot, jobbjában koszorut tart; sisakdisz: az oroszlán növekvőleg, takarók: vörös-arany, balról pedig az osztrák nemesi czímer: kékben hármas halmon vár, fölötte két csillag között lebegő korona; sisakdisz: növekvő páncélos vitéz jobbjában kardot tart; takarók: kék-arany. – Vö. Orosz 251.; Hevesm. monogr. 676.; rcsk.

Scheierman.

Czímeres levelet l. Lipóttól 1662. ápr. 26. S. Márton és gyermekei nyertek. (Szepesm. lt. OL.: Htt. Nob. Szepes.; MNMuz. lt.) Kihirdette 1662. decz. 16. Szepesm. – Vö. T. VII-125.; Áld. 222.

Scheinreiter.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 328.)

Schellendorf.

Nagy Iván által (X-86.) emlitett család a XV. századból.

Shemberger.

Czímerpecsét Szatmármegye levéltárában.

Schemega.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 328.)

Schemelius.

Czímeres levelet 1698. ápr. 22. S. Tamás (Ujegyház) és fivére György nyertek. (LR. erd. I-451.)

Schemniczky.

Nagy Iván által (X-86.) emlitett trencsénmegyei armalista-család.

Schenk.

Czímeres levelet 1748. ápr. 5. S. Miklós nyert. (LR. LXI-77.) – Vö. T. XVII-87.; NI. X-86.; Siebm. 565.

Schenk (lédeczi).

A nemesség s fenti előnév adományozásában 1883. jun. 15. S. Adolf trencsénmegyei nagybirtokos részesült. (MNA. 118.)

Schenck (tanádi).

Czímeres levelet 1891. S. István nyert. Vö. Esztergomm. monogr. 459.

Schenk.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Aradmegyében Ferencz igazolta nemességét. – Vö. Márki II-705.

Schenk (de Tattemburg), l. Schmidt (de Tattenburg).
Schepanovits.

Czímeres levele kelt 1669. márcz. 16. (Bácsmegye lt.) – Vö. T. X-52.

Scherer.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 328.)

Scherffenberg.

Indigenátust 1681. (82. t.-cz.) S. Frigyes nyert. – Vö. Siebm. horv. 154.; NI. X-86.

Schergauer (alias Sárkány).

Ferencz nemessége Pozsonymegyéből 1828. márcz. 21. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXV-401.)

Scherner.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 328.)

Scherschleifer.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1626. decz. 14. nyert a Szöbocher családdal. (Sopron v. lt.) Kihirdette ugyanezen évben Sopronmegye. – Vö. NI. X-86.

Scherz (vaszójai).

Czímeres levelet 1830. ápr. 23. S. Fülöp (Pozsony) nyert. (LR. LXV-755.) A családból S. Aladár (Pozsony) 1869. máj. 28. nevét Vaszóraváltoztatta. – Vö. NI. X-87.; Márki II-705.

Scherz (cseklészi).

Fenti előnévvel 1888. jan. 29. S. Károly testőr nemesség adományozásában részesült. (MNA. 118.)

Schey.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Baranyamegyében Gábor igazolja nemességét. – Vö. Andr. 124.

Schick.

Nemességét 1727-ből l. a váczi kpt. lt.-ban.

Schick.

A czímeres levelet 1733. jan. 2. S. János és fiai nyerték (LR. XXXVII-4., 7., 54.; Esztergomm. lt.; Pestm. lt.) A birodalmi nemesség adományozásában 1727. részesült.

Schick l. Schik alatt is.
Schickingen, báró.

Indigenátust l. az esztergomi primási lt.-ban.

Schickmayer.

A czímeres levelet 1808. febr. 26. S. Jakab nyerte. (LR. LXII-202.; Pestm. lt.) – Vö. Kősz. 329.

Schierlacher.

Czímeres levelet III. Ferdinándtól 1650. aug. 26. S. Péter nyert. (Szepesm. lt.; egri kápt. lt.; OL.: Htt. Nob. Szepes.) Kihirdették 1651. Abauj-, 1717. jul. 19. Szepesmegye.

Schifferer.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1687. nov. 25. S. György nyert. Szepesm. lt. és jászói conv.; OL.: Htt. Nob. Szepes.) Kihirdette 1688. jan. 3. Szepesmegye.

Schifferer.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sárosmegyében Antal vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Schik.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pestmegyében Jakab igazolja nemességét.

Schik.

Antal, Károly, Ignácz és Ferencz 1837. Szatmármegyétől kapnak nemességükről bizonyitványt. – Vö. Gorzó 107.

Schik, l. Schick alatt is.
Schik, l. Szávoszt.
Schiller.

Czímeres levele kelt 1633. ápr. 6. (OL.: 663-1905.)

Schiller (harkai).

A családból S. Lajos ny. tábornok nemessége – a fenti előnév nélkül – 1867. decz. 16. Aranyossy Lajosra átruháztatott. – A család 1633. ápr. 6. kapott czímeres nemeslevelet (OL.: 663-1905. sz.) – Czp.: Pest vm. lt.-ban. – Vö. Balogh 135.; Kősz. 329.; MNA. 118.

Schiller (temesi).

Az 1884. márcz. 10. S. Károly kir. tanácsos, szegedi pénzügyigazgató a fenti előnévvel a nemesség adományozásában részesült. (MNA. 118.)

Schiller.

Károly, Ferdinánd és György Sopronmegye bizonyitványa alapján 1832. Pestmegyében kihirdettetnek. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 329.; Balogh 135.

Schiller.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. Vö. Rexa 130.

Schilling.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban.

Schilling.

Czímerpecsét és leszármazási adatok a gr. Teleki lt.-ban Marosvásárhelyt.

Schilsen (Schilson?).

Indigenátus 1715. (136. t.-cz.) S. János nyert. – Vö. NI. X-87.

Schilson, báró.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében Keresztély vétetett fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-87. és Schilsen (S.?); Balogh 135.

Schimmer.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 329.)

Schimpl.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 329.)

Schinder.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében János-Jeremiás igazolta nemességét. – Vö. NI. X-87.; 909.

Schindlauer.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 329.)

Schindler (hajniki).

Czímeres levelet 1663. ápr. 10. S. János és gyermekei nyertek. (Barsm. lt.) – Vö. Nógrádm. monogr. 618.

Schindler.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. (Simon 70.)

Schindler.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 329.)

Schipka.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. (Simon 71.)

Schirding, báró.

Az 1846. éi erdélyi országgyülésen indigenált család. – Vö. NI. X-87.

Schirer.

Indigenátust 1688. jun. 24. S. György nyert (LR. XIX-334.)

Schirfneder.

Indigenátust 1817. okt. 22. S. Ferencz pozsonyi kanonok nyert. (LR. LXIII-1071., 1076.; pozsonyi képt. lt.)

Schirl, (schirendorfi).

Indigenátust 1688. aug. 7. S. János és fia György nyertek. (LR. XIX-382.) – Vö. NI. X-87.; Siebm. 567.

Schirlacher, l. Schierlacher.
Schirmer (brassói).

Czímeres levelet II. Ulászlótól 1507. jun. 11. S. János nyert. (Ered. Erd. Muz. Egylet; MNMuz. lt.) – Vö. T. IV-70., X-101., XXIX-105–6., 165.; Siebm. 567., erd. 215–6.; Áld. 23–4.

Schirmer.

Czímeres levele kelt 1626. aug. 1. (OL.: 1583-1906.; Abaujm. lt.) – Vö. Siebm. 567.

Schitaróczy.

Czímeres levele kelt 1556. szept. 7. (Délszláv Akad.) – Vö. Siebm. horv. 164–5.

Schitaroczi.

Czímeres levele kelt 1662. jul. 14. (Zágrábm. lt.) – Vö. Siebm. horv. 165.

Schitkovich.

Czímert l. Siebm. horv. 165.

Schivetz (iglói).

A nemességet az előnévvel 1887. december 29. S. Ferencz ny. tábornok kapta. (MNA. 119.)

Schiwny-Saint-Aulaire, l. Saint-A.
Schlachta (zadjeli).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében Ádám igazolta nemességét. A család 1793. Hevesmegyéből nyert bizonyitványát 1795. Aradmegyében hirdettette ki. A családból Miksa 1900. nov. 4. nevét Nádasdy-ra változtatta. – Vö. NI. X-87–88., 909.; Márki II-705–6.; Csizmadia 51.; Simon 70.

Schlachta.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 329.)

Schlagetter (soponyai).

Az előnévvel a nemesség adományozásában S. Gyula, ny. vármegyei árvaszéki elnök részesült 1902. május 2. (MNA. 119.) – Vö. Bácsm. monogr. II-596.

Schlaun, báró.

Indigenátust 1802. márc. 26. S. Móricz báró nyert. (LR. LX-686.) – Vö. NI. X-88.; Siebm. 567.

Schlechta, báró.

Indigenátusban 1820. szept. 20. S. Ferencz báró alezredes részesült. (LR. LXIV-381., 409.) – Vö. NI. X-88.; Siebm. 566., MNZsbk. I. R. I-421.

Schleder.

Czimerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 329.)

Schlegel.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 329.)

Schlichter.

A családból S. Lajos győri épitőmester 1906. márcz. 1. nemességének megerősitése s a Hlatky S. névhez való jogosultságának megállapitása mellett a „kopcsányi” előnév adományozásában részesült. Ugyanez adományoztatott 1907. márcz. 27. S. Gyula (Nyiregyháza) részére is.

Schlichtinger.

Az indigenátust 1802. máj. 7. S. Farkas apát nyerte. (LR. LX-685.)

Schlick (kovárczi).

A nemesség adományozásában S. Béla, a Schlick-féle vasgyár igazgatója részesült 1896. okt. 10. Előnév adományozása 1897. jun. 2. (MNA. 119.)

Schlick.

Indigenátust 1687. (28. t.-cz.) S. Ferencz és Lipót nyertek. – Vö. NI. X-88–9.

Schlik (bassanói és weiskircheni), gróf.

Indigenált család. Czímerpecsét Fejér- és Nógrádmegye lt.-ban (Simon 171.) – Vö. NI. X-88–9.; Siebm. 567.

Schlieben, gróf.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban.

Schlieben.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Schlippenbach.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 165.

Schloissnig.

Indigenátust 1792. jun. 26. S. János és gyermekei nyertek. – (LR. LVI-115.) – Vö. NI. X-89.; MNZsbk. I. R. I-421.

Schlossberg.

Czímeres levele kelt 1652. (Král cs. tan. tulajd., Wien.)

Schlossberg.

László és Ferencz családi leszármazásukról 1715. márcz. 23. legf. helyről bizonyitványt kapnak. (LR. XXX-448.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében János nemessége igazoltatott. – Vö. NI. X-89–90.

Schmarchers.

Az indigenátust 1733. szept. 3. S. Péter pécsi kanonok nyerte. (LR. XXXVII-126., 146.)

Schmeltzer, l. Smeltzer.
Schmertzing, báró.

Indigenátust 1823. jun. 25. S. Antal nyert. (R. LXIV-901., 1021.) – Vö. NI. X-90.; MNZsbk. I. R. I-421.; Siebm. 566–7.

Schmeszter.

Az 1753-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Károly fordul elő az igazolt nemesek között.

Schmiák.

Czímeres levelet III. Károlytól 1722. decz. 5. S. György nyert. (LR. XXXIV-118.; Gömörm. lt.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében György nemessége nyert igazolást. – Vö. NI. X-90.; Siebm. 567.; Forgon II-231.

Schmicz, l. Smitz.
Schmideg, báró.

Indigenátust 1689. márcz. 30. S. Tamás nyert. (LR. XIX-440.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében Ferencz báró él.

Schmidegg, gróf.

A grófi rangot 1738. febr. 7. S. Frigyes báró nyerte. (LR. XXXVIII-28.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében él Frigyes. – Vö. NI. X-90–93. (gen.); MNZsbk. I. R. I-206.; Siebm. 567.; Rexa 52., 130.

Schmidelius, l. Smidelius.
Schmidlin.

Indigenátust 1615. (136. t.-cz.) S. János nyert. (Esztergomi primási lt.) – Vö. NI. X-93.

Schmidt (utóbb Sziklay).

Czímeres levele kelt 1663. jan. 17. Névváltoztatás 1847. máj. 14. Sziklavra: LR. LXVII-740. – Vö. Forgon II-231.; TK. I-223.

Schmid.

Czímeres levele kelt 1689. jan. 24. – A család 1803. jan. 7. legf. helyen igazolta nemességét. (LR. LXI-1.) – Vö. Förster V-38. (gen.)

Schmidt (de Tattemburg) báró.

Indigenátust nevének Schenck (de Tattemburg)-ra való átváltoztatása mellett 1692. szept. 16. S. Gáspár alezredes és Ferencz nyertek. (LR. XXII-138.)

Schmidt.

A czímeres levelet 1712. jun. 6. S. János (Gömörmegye) nyerte. (LR. XXIX-175.; Gömörm. lt.) – Vö. NI. X-93.; Siebm. 567.

Schmidt.

Czímeres levelet 1721. máj. 18. S. Domokos nyert. (LR. XXXIII-464.) – Vö. NI. X-93–4.; Siebm. 567.; Orosz 256.

Schmidt.

Czímeres levelet 1735. szept. 20. S. György, János és Ferencz nyertek. (LR. XXXVII-457.) – Vö. Siebm. 567.; NI. X-94–5.

Schmid.

Czímeres levelet 1812. decz. 18. S. Antal alezredes kapott. (LR. LXIII-836.)

Schmitt.

Czímeres levelet I. Ferenctől 1817. jan. 14. S. András nyert. (MNMuz. lt.)

Schmidt (földvári).

A család 1884. aug. 30. S. Albert ny. főhadnay személyében kapta a nemességet. (MNA. 119.)

Schmidt (ó-hegyi).

A nemességet az előnévvel 1891. márcz. 27. S. Károly ny. altábornagy kapta. – Czímer: vágott paizs; a felső arany mezőben öt arany csillaggal megrakott jobbharánt vörös pólya; az alsó kék mezőben term. szinü vizből karzatos, fekete kapuval és két ablaknyilással ellátott, fölötte három ablaknyilásu karzatos gömbölyü ezüst torony emelkedik ki; két sisak; a jobboldalinak disze arany-vörös, illetőleg vörös-aranynyal vágott zárt sasszárnypár; takarók: vörös-arany; a baloldalié fehér és zöld toll között vörös tollal diszitett nyilt lovagsisakkal a fején, jobbjában kardot tartó növekvő pánczélos vitéz; takarók: kék-ezüst. Leszármazás:

Károly. Első felesége Molnár Karolin; második Schneider Natália. Gyermekei:

1-től: 1. Rikárd († 1905. Josefstadt). Cs. és kir. őrnagy.

2. György.Cs. és kir. alezredes. Fia:

György. Cs. és kir. hadnagy.

3. Károly. Orvos Salzburgban.

4. Antal. Postabiztos Innsbruckban. Leánya:

Karolina.

2-tól: 5. Tibolt. Joghallgató Wienben.

Vö. MNA. 119.

Schmidt (kisbéri).

A nemességet az előnévvel 1895. május 24. S. József ny. altábornagy kapta. (MNA. 119.)

Schmidt (nagyatádi).

Az előnévvel a nemességet 1900. julius 9. S. János ezredes kapta. (MNA. 119.)

Schmidt.

A nemességet 1913. okt. 24. S. Gusztáv ny. cz. alezredes nyerte.

Schmidt (ehrenbergi).

Nemesi bizonyitványt 1770. márcz. 13. Köz.-Szolnokmegyétől nyert. – Vö. Petri VI-420–1.

Schmidt (de eadem).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében 2 János Gömörmegyében János, Dávid, György, Mózes igazoltatnak.

Schmidt (wallensteini).

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 329.)

Schmid.

Egyik ily nevü család nemessége 1803. jan. 7. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXI-1.)

Schmidt.

Czímert l. Siebm. 567. – Vö. még T. XX-15.

Schmidt.

Czímert l. T. XX-15.

Schmitt, l. Ordódy.
Schmidt, l. Szmitt.
Schmidl.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. (Simon 70.)

Schmierer, l. Smirer.
Schmikel.

Indigenátust 1709. máj. 22. S. János nyert. (LR. XXVIII-141.) – Vö. NI. X-94.; Siebm. 567.

Schmilliar.

A czímeres levelet 1767. okt. 6. S. János és gyermekei nyerték. (LR. XLVII-784.) – Vö. NI. X-94.; Siebm. 567.

Schmitz.

Nemeslevele kelt 1649. (Szepesi képt. lt. és OL.: Htt. Nob. Szepes.)

Schmitz.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 329.)

Schmoczer (meczenzéfi).

A nemességet fenti előnévvel 1886. május 12. S. Adolf ny. alezredes kapta. (MNA. 119.)

Schmolánovics, l. Smolánovics.
Schmolevicz, l. Schmolevitz.
Schmutzer.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 330.

Schmuczer.

Köz.-Szolnokmegyében élt család. – Vö. Petri VI-421.

Schnee.

A czímeres levelet 1741. okt. 28. S. Bernát, felesége Luchner Teréz gyermekei János, Mária nyertek. (LR. XXXIX-158.; Nógrádm. lt.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Veszprémmegyében Bernát és János nemessége igazoltatott. – Vö. T. XVII-87.; Orosz 256.; Siebm. 567.; NI. X-95–96.; Simon 70.

Schneeberger.

Czímeres levelet 1771. S. Menyhért nyert. – Vö. NI. X-96.; Siebm. 568.

Schneeweiss.

Czímeres levele kelt 1627. aug. 15. – Vö. T. XXIX-165.

Schneider.

A czímeres levelet I. Lipóttól 1681. máj. 24. S. György, felesége Sasváry Mária, fia Mátyás és öcscse György kapták. (Szepesm. lt.; OL.: Htt. Nob. Szepes.) Kihirdette 1683. febr. 9. Abaujm. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szepesmegyében Mátyás igazolja nemességét. Jakab és János nemessége Abaujmegyéből 1789. ápr. 16. és 1801. jan. 7. legf. helyen is igazoltatott. (LR. LIV-202., LX-396., 826.) – Vö. NI. X-96., 909.; Siebm. 568.; Förster V-38–9. (gen.)

Schneider (budai).

A nemességet az előnévvel Schneider Alajos min. tanácsos kapta 1897. nov. 28. A családból Schneider Alajos ny. min. tanácsos és fia, Schneider Lajos székesfővárosi tanácsjegyző, Schneider János dr. orvos és Schneider Alajos dr., a közp. statisztikai hivatalnál alkalmazott segédfogalmazó, valamint az elsősorban nevezettnek kk. gyermekei: Ernő és Richárd – nemességük és előnevük épségben tartása mellett – 1898. febr. 28. nevüket Szabóky-ra változtatták. – Vö. MNA. 119.

Schneider (sóvári).

Az előnévvel a nemességet 1903. jun. 10. S. Szilárd pénzügyminiszteri titkár kapta. (MNA. 119.)

Schneider.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. Kősz. 330.)

Schneider.

Élt ilyen nevü család Abaujmegyében is, ahonnét Szepesmegyébe származott át. – Vö. Förster V-39–40.

Schneidt.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 330.)

Schneller.

A czímeres levelet 1847. decz. 9. S. Antal és gyermekei kapták nevüknek Selényi-re való átváltoztatásával. (LR. XVII-782.)

Schneller.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Antal igazolja nemességét.

Schnierer.

Czímeres levele kelt 1635. decz. 12. (Fejérm. lt.) Kihird. 1636. jan. 23. Hontm. – Vö. T. XXXI-125.; Rexa 52., 100.

Schninch.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 330.)

Schobel.

Czímeres levele kelt 1678. febr. 8. – Vö. Siebm. 568.; T. XV-123.; XXIX-113–4., 165.; NI. X-96–7.

Schobel (schobelni).

Czímeres levelet S. József brassói főbiró, felesége Seulen Anna és gyermekei kaptak 1770. okt. 10. (LR. erd. XI-297.; Máramarosm. lt.) – Vö. NI. X-909–910. (gen.); T. XXVIII-165–6.; XXIX-114–5.

Schober.

Czímeres levele kelt 1649. máj. 11. (OL.: 1583-1906.)

Schober (dormándi).

A nemesség és előnév adományozásában 1883. fer. 23. S. Károly honv. hadbiró-ezredes részesült. A családból S. Károly és kk. fiai 1892. decz. 5. nevüket Dormándy-ra változtatták. – Vö. MNA. 120.

Schober (galgóczi).

A nemességet az előnévvel S. Albert miniszteri tanácsos kapta 1892. febr. 20. (MNA. 120.)

Schober.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sárosmegyében Márton vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Schochlovics.

Czímeres levele kelt 1638. (szepesi kpt. lt.)

Scholtz.

Czímeres levele kelt 1666. máj. 25.; kihirdette Gömörmegye. – Vö. Förster V-40–1. (gen.)

Scholz.

Indigenátust 1834. ápr. 18. S. Flórián presbiter nyert. (LR. LXVI-101.)

Scholcz (szepesi).

A nemességet fenti előnévvel 1895. jan. 7. S. Rezső miniszteri tanácsosi czimmel és jelleggel felruházott erdőigazgató kapta. Czímer: jobb-haránt hullámos pólyával vágott paizs felső vörös mezejében öt arany tölgyfalevélből alkotott rózsa; az alsó kék mezőben a magas Tátrát jelképező havasláncz; sisakdísz: felemelt jobbjában arany-száru rózsát tartó növekvő oroszlán; takarók: kék-ezüst, vörös-arany. – Sch. Rezső felesége Kachelmann Emilia; gyermekei: Aladár, Etelka és Ida. (MNA. 120.) – Vö. Pestm. monogr. I-479.

Scholtz (matheóczi).

A nemességet az előnévvel 1899. ápr. 16. S. János-Emil matheóczi gyáros kapta. Czímer: hasitott paizs; a jobboldali arany mezőben zöld hegyek mögül felfelé álló kéz barna nyelü, kék kalapácsot tart; a jobboldali vörös mezőben egymással keresztbe tett, jobbról horgony, balról Merkur-bot, melyet két kigyó fon körül; sisakdísz: mellső lábaiban fogas arany kereket tartó növekvő oroszlán; takarók: kék-arany, vörös-arany. – Leszármazás:

János-Emil (* 1828 junius 22. Mateócz). Felesége (esk. 1856. márcz. 27. uo.) Blásy Mária. Gyermekei:

1. Albert (* 1857. jul. 27. Mateócz). Felesége (esk. 1884. szept. 14.) Handl Janka. Gyermekük:

Gertrud-Ágnes.

2. Viktor (* 1874. okt. 26. Mateócz). Felesége (esk. 1906. október 11.) Alexy Ilona. Gyermekei:

a) Erika-Janka.

b) Ilona-Mária.

Vö. MNA. 120.

Scholtz (merényi).

Az előnévvel a nemességet 1905. október 6. S. Gusztáv müszaki főtanácsos kapta. Czímer: arany paizsfővel ellátott hasitott paizs, a paizsfőben két csillag között egy stylizált kék liliom; a jobb oldali kék mezőben hármas zöld halmon koronán ágaskodó balra fordult oroszlán mellső lábaiban barna rudra illesztett vörös-fehérrel keresztbe négyelt mérnöki jelző táblát tart; a baloldali vörös mező aljából sziklás bányahegy emelkedik ki, nyitott tárnalejárattal, a bányahegyet arany korona födi, amelyen a bányászjelvény: fekete nyelü bányászkalapács és fekete nyelü ezüst bányászcsákány nyugszik; sisakdísz: görbe kardot tartó könyöklő pánczélos kar; takarók: kék-ezüst, vörös-arany. – Leszármazás:

Gusztáv (* 1836. jan. 28. Lőcse). Felesége (esk. 1864. jul. 18.) Nepko Angelika (* 1847. jul. 22. Merény, † 1902. Lőcse). Gyermekei:

1. Gusztáv (* 1868. nov. 2. Lőcse). Cs. és kir. tüzérkapitány. Felesége: első (esk. 1894. okt. 6. Kassa) Mayer Irma (elv.), második (esk. 1907. decz. 3. Bpest) Daur Olga. Gyermekei:

a) Gusztáv (* 1895. szept. 18. Kassa.)

b) Mária (* 1908. okt. 16. Pozsony).

c) György (* 1909. nov. 9. uo.)

2. Angelika (* 1870. okt. 14. Lőcse). Férje (esk. 1894. szept. 19. Lőcse) Hübsch Károly († 1902 Kassa.) Cs. és kir. százados.

3. Kálmán (* 1873. decz. 22. Lőcse). Cs. és kir. huszárkapitány. Felesége (esk. 1908. márcz. 31. Lőcse) Polnisch Elza. Gyermeke:

Sarolta (* 1909. ápr. 2. Klagenfurt).

Vö. MNA. 120.

Scholcz.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 330.)

Scholcz-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében Sámuel; Sárosmegyében Mihály nemessége igazoltatott. A család nemessége Szepes- és Gömörmegyéből 1796. ápr. 8. legf. helyen is elismertetett. (LR. LIX-779.) – Vö. NI. X-97.; Forgon II-231.

Scholczmar.

Czímeres levele kelt 1689. jun. 20. (Vukovári lt.) – Vö. Siebm. horv. 165.

Scholtis.

Pál és László (Szepesm.) nemessége 1804. aug. 31. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXI-372.)

Schonberg, báró.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban. – Vö. Siebm. 568.

Schopf.

A czímeres levelet 1820. jul. 21. S. Ferencz. győri jegyző s felesége, Eitelsperger Annától született gyermekei Ferencz, Ignácz, Alajos, Ferdinánd, Teréz és Erzse nyerték. (LR. LXIV-468.; Győrm. lt.) – Vö. NI. X-97.; Kősz. 330.

Schopper.

A nemességet 1872. ápr. 16. S. Jenő volt vaskereskedő kapta, nevének Tömöry-re való átváltoztatása engedélyezésével. (MNA. 121.)

Schormann.

Czímeres levele kelt 1635. jan. 15. (Nyitram. lt.)

Schorn.

Czímeres levelet 1718. szept. 29. S. Károly (Bodrogm.) nyert. (LR. XXXII-143.; Biharm. lt.) – Vö. NI. X-97.; T. VI-179.

Schosberger (tornyai) báró.

A családból tornyai Schosberger Zsigmond földbirtokos és nagykereskedőnek 1890. márczius 12. a bárói méltóság adományoztatott. Ezen bárói méltóság 1905. decz. 11. kiterjesztetett tornyai Schosberger Zsigmond néhai
testvére, tornyai Schosberger Henrik fiaira: tornyai Schosberger Lajos és Rezsőre a Tornyai-Schosberger kettős név viselésének engedélyezésével.

Nemessége 1863. jan. 13. kelt. (LR. LXVII-832.) – Bárói czímer: egy fölülről közepéig függőlegesen két vörös és ezüst, vizszintesen pedig harmadik kék mezőre osztott paizs; a felső jobb vörös mezőben jobbra fordult s előre lépdelő, nyelvét kiöltő oroszlán, mellső lábaiban lefelé tartott kiforditott arany bőségszaruból virágot és gyümölcsöt szór maga elé; a második ezüst mezőben három jobb-haránt vörös pólya; az alsó kék mezőben zöld halmon fehér márványkövön arany méhkas, mely körül hét arany méh röpdös, a felső jobb szögletben ragyogó arany nap; bárói korona; a szembefordult sisak disze: jobbjában egy száron nőtt három zöld dohánylevelet tartó oroszlán; takarók: vörös-ezüst, kék-arany; paizstartók: két vadember. – Leszármazás:

Simon Vilmos. Felesége Sachs Regina. Gyermekei:

1. Zsigmond. Felesége Mayer Teréz. (Megh. 1909. márcz. 7.)

Fia: Viktor.

2. Henrik. († 1899. VI-7.) Felesége Hellmann Zsófia. Fiai:

A) Lajos. (* 1861. jul. 18.) Felesége Feldhaim Ilona.

Gyermekei:

a) Erzsébet. (* 1900 XII-26.)

b) Magda. (* 1902. II-20.)

c) György. (* 1903. IX-16.)

b) Rezső. (* 1862. XII-1.) Felesége Brüll Teréz. Gyermekei:

a) Reneé. (* 1892. VI-27.)

b) Vilmos. (* 1895. X-5.)

c) Katalin. (* 1896. X-3.)

Vö. MNA. 121.; Kősz. 330.; Pestm. monogr. I-479.

Schott.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban.

Schott.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Somogymegyében József vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Schottianas.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban.

Schöbük.

Czímeres levele kelt 1677. (OL:: Htt. Nob. Szepes.)

Schőfer.

A nemesség 1881. aug. 26. S. Gyula követségi cz. titkárnak adományoztatott. (MNA. 121.)

Schöffmann.

Czímeres levelet 1759. decz. 28. S. Ignácz és gyermekei nyertek. (LR. XLV-258.; Beregm. lt.) Kihirdette Pestmegye. A család 1822. Pestmegyétől nyert nemesi bizonyitványt. – Vö. NI. X-97–8.; Siebm. 568.; Nlf. III-99.

Schöller, báró.

Indigenátust 1724. máj. 26. S. János-György és János-Mihály bárók nyertek. (LR. XXXIV-523.)

Schöllerer, báró.

Indigenátust 1751. ápr. 27. S. János-Vilmos nyert. (LR. XLII-52.)

Schönberger.

Czímeres levele kelt 1622. jun. 2. (Győrm. lt.) – Vö. Rexa 151.

Schönberger.

Fejérmegyében élt család. – Vö. Rexa 51.

Schönberger l. Sömberger.
Schönborn, gróf.

Az 1741. évi 69. törvénycikkel néhai buchheimi és wolfsthali gr. Schönborn Anselm Ferencz leszármazói, valamint testvére Ferencz Ervin aranygyapjas vitéz maradékaival együtt honfiusittatnak. – A család a XVIII. század eleje óta honos Magyarországon; legelőször gr. Schönborn Károly Frigyes nyert honfiusitást az 1715. évi 133. tvcz. által; aztán 1729. jan. 20. S. Lothár-Ferencz, Frigyes-Károly, Ferencz-Ernő, Frigyes-Jenő grófok (LR. XXXI-458., 562., 563.) s 1764. jul. 11. S. Jenő-Ervin gróf nyertek indigenatust (LR. XLVII-78.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében él Jenő-Ervin gróf; 1726-ban kir. adományban kapta a Rákóczy fejedelmi ház birtokainak egy részét, u. m. a munkácsi és szentmiklósi uradalmakat, Beregmegye örökös főispánságával. Ezeknek birtokában a család az 1790-1. évi 7. tvczikk által megerősittetett. – Leszármazás:

Rudolf Fer. Ervin * 1677 † 1754 cs. kir. tit. tan. gr. Hatzfeld Mária; Anna-Kata * 1702 † 1760 gr. Hoinsbroich Ferencz Ar.; József-Ferencz * 1708 † 1772 gr. Plettenberg Berhardina; Melchior-Fridr. * 1711 † 1754 mainzi kanonok; és több leány; Berhardina * 1734 † 1780 hg. Hatzfeld Ferencz; Hugó Dom. Ervin * 1738 † 1817 Beregi főispán gr. Stadion M. A.; Karolina * 1740 † 1743; Károly-Frid. * 1742 † 1743; Fridrik-Fer. * 1746 † 1747; Imre * 1767 † 1772; Ferencz-Fülöp * 1768 Beregi főisp. gr. Leyen M. Zsófia; Ervin-Fer. * 1776 gr. Westfal Fürstenberg Izabella; Fridrik-Kár. * 1781 alezredes b. Kerpen M. A.; Bernát † 1773; és több leány; Ervin-Damián * 1812; Ervin-Dam. * 1805; Mária A. * 1809; Kelemen * 1810; Ferencz * 1813; Károly-Tiv. * 1790 † 1854 Beregi főisp.; Ervin Dam. * 1793 huszártiszt.; Fülöp Fer. * 1791 ulánus; Mária * 1794; Karolina * 1796; Zsófia * 1798 hg. Leyen Ervin; Fridrik D. * 1800 katona; Eugenia * 1801; Károly Fridr. * 1803; Anna * 1865 III/4 1890 VIII/31; hg. Hohenlohe-Zangenburg Gottfried; Francziska * 1866 III/23 1888 VI/10: hg. Hohenlohe-Schillingsfürst Konrád; Irma * 1867 V/19 1889 VI/19: hg. Fürstenberg Miksa; Frigyes * 1869 II/25 1901 IV/15 Róna-Dentice Terézia a Principi di Frasso e di S. Vito hgi családból; Ervin * 1871 VIII/16; Erzsébet * 1878 I/4; Francziska * 1902 XII/14; Lujza * 1904 † 1905; György * 1906 ápr.

Vö. NI. 98–100.; MNZsbk. I. R. I-208.; Siebm. 568.

Schönfeld,gróf.

Indigenátust 1813. szept. 1. S. Adolf gróf és fia nyertek. (LR. LXIII-543., 547.)

Schönfeld.

Indigenátust 1803. aug. 12. Sch. Ferenc kanonok nyert. (LR. LXI-135., 140.)

Schönholcz.

Czímeres levelet 1790. nov. 18. S. Ferencz nyert. (LR. LV-178.) A család 1840. Pestmegyétől nyert nemességéről bizonyitványt. – Vö. NI. X-100.; Kősz 330.; Siebm. 569., horv. 165.; Lasz. 81.

Schöninger (piliscsabai).

A nemességet fenti előnévvel 1890. nov. 23. S. Alfréd ny. ezredes kapta. (MNA. 121.)

Schönleben.

Czímeres levele kelt 1599. (jászói conv. lt.) – Vö. Siebm. 569.

Schönpflug (de Gambsenberg).

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Gorzó 107.; Kősz. 330.

Schönsteinl. Frey (schönsteini), báró.
Schönwiesner.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 331.)

Schrabal.

Indigenátust 1757. máj. 3. S. Tádé csornai prépost nyert. (LR. XLIV-327.)

Schrader.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. – Vö. Simon 70.

Schraier.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 331.)

Schramkó.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében György özv. fordul elő az igazolt nemesek sorában.

Schramkó, l. Sramkó.
Schrankó.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 331.)

Schrantz.

Czímeres levelet I. Józseftől 1709. márcz. 10. S. Keresztély nyert. – Vö. NI. X-101.; Siebm. 569.

Schraud.

A czímeres levelet 1797. nov. 24. S. Ferencz, pesti egyet. orvostanár és gyermekei kapták. (LR. LIX-524.; Pestm. lt.) – Vö. NI. X-101.; Siebm. 569.; Kősz. 331.

Schrayber.

Czimeres levelet 1542. jul. 1. S. Farkas (Pécs) nyert. (LR. II-32.)

Schrefert (kolozsvári).

Nemességét 1645-ből l. Gyfv. LR. XXIII-21.

Schreger.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pestmegyében Lőrincz, Mátyás nemessége igazoltatott.

Schreiber.

Czímeres levele kelt 1542. (OL. LR. Arm. I. p. 6.; LR. VI-14.)

Schreiber (csikszentmihályi).

A nemességet és előnevet 1883. decz. 3. S. Rezső ny. pénzügyi tanácsos kapta. (MNA. 121.)

Schreiber.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Schreiber-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében Mátyás; Pozsonymegyében János fordulnak elő az igazolt nemesek között. A család nemessége Pozsonymegyéből 1809. jun. 23. legf. helyen is igazoltatott. (LR. LXIII-787.)

Schreibers.

Indigenátust S. Kristóf pozsonyi kanonok nyert 1733. jun. 12. (LR. XXXVII-78., 80.)

Schrembser.

Nagy Iván szerint (X-101.) zemplénmegyei armalista család.

Schréter, l. Sréter.
Schretromos.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében János-Ferencz, Sándor vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Schretter, l. Sréter.
Schroger.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Schröff.

Czímerpecsét Nógrádmegye lt.-ban (Simon 71.)

Schröffl és Mannsberg, báró.

Indigenátust 1802. máj. 7. S. Ignácz nyert. (LR. LX-757., LXI-14.) – Vö. NI. X-102.; Siebm. 569.; Békésm. tört. III-196.; Kősz. 331.

Schrötter, báró.

S. János lengyel lovag 1700. márcz. 18. a bárói rang adományozásában részesült. (LR. XXV-286.)

Schubány.

Czímeres levelet S. János temesi g. n. e. presbiter és gyermekei kaptak. (LR. LVI-258.) – Vö. NI. X-102.; Siebm. 569.

Schubert.

Czímeres levelet az Ebner-családdal 1651. febr. 12. S. János nyert.

Schubert.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 331.)

Schubony, l. Schubány.
Schudo (de Schudo).

Czímeres levelet 1703. márcz. 24. S. Pál-Lipót nyert. (LR. XXVI-270.) – Vö. NI. X-102.; Siebm. 569.

Schueberger.

Czímeres levelet 1717. ápr. 22. S. Menyhért és fia Ignácz nyertek. (LR. XXXI-270.)

Schuester, l. Schuster.
Schulcz.

Czímeres levele kelt 1646. okt. 21. (Beregm. lt.) – Vö. Nlf. III-99.

Schulcz.

Nemességét 1702-ből l. a beszterczebányai kpt. lt.-ban.

Schuler.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. (Simon 71.)

Schulhsinger.

Czímerpecsét Pestmegye lt.-ban (Kősz. 331.)

Schulcz.

Czímeres levelet 1702. nov. 29. S. János, György nyertek. (LR. XXVI-280.; egyszerü bejelentés; Szatmárm. lt.) Kihirdette Pozsonymegye 1703. ápr. 3. – Vö. Gorzó 107.

Schulz.

Czímeres levelet 1790. nov. 18. S. János és fiai kaptak. (LR. LV-70.) – Vö. NI. X-102.; Siebm. 569–70.

Schultz.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Schulek.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 331.)

Schuler (alias Libloy).

Czímeres levelet II. Mátyástól 1615. okt. 12. S. Orbán, fia Tóbiás nyertek. (OL.: Htt. Nob. Szepes; Szepesm. lt.) Kihirdette 1617. Szepesm.

Schuler, l. Schuller alatt is.
Schulhof, l. Dombóváry (dombovári).
Schulicz.

Nemességét 1630-ból l. OL. Com. Exp. 12.

Schuller (sonnenbergi).

Czímeres levelet S. Mihály medgyesi polgármester és gyerm. nyertek 1742. jul. 30. (LR. erd. IX-276.)

Schuller.

A czímeres levelet 1769. nov. 14. S. Lipót ezredes és fiai kapták. (LR. XLVIII-436.)

Schuller.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sárosmegyében Dávid igazolja nemességét.

Schuller, l. Schuler alatt is.
Schulpe (törökkanizsai).

A nemesség megerősitése mellett S. Emil ny. százados, törökkanizsai földbirtokos részére 1876. okt. 9. a fenti előnév adományoztatott. A család 1866. julius 27. kapott nemességet S. Emil huszárszázados s feleségétől, báró Nyáry Matildtól született fiai Vilmos és Alfonz személyében (LR. 67-917.) – Vö. MNA. 121.; Siebm. 570.

Schultes.

Indigenátust 1832. decz. 14. S. Zsigmond apát nyert. (LR. LXV-823.)

Schumanka.

Czímeres levelet 1791. szept. 9. S. Pál és gyermekei nyerték. (LR. LV-892.) Megujitva 1806. jul. 4. (LR. LXI-873.; Krassóm. lt.) – Vö. NI. X-102.; Siebm. 570.

Schumarszky.

Czímeres levelet 1823. máj. 9. S. Szaniszló és gyerm. nyertek. (LR. LXV-881.) – Vö. Lasz. 81–2.

Schumichraszt, l. Sumichraszt.
Schumida.

A czímeres levelet S. György kapitány nyerte 1832. aug. 30. (LR. LXV-881.)

Schunkabunk.

Czímeres levele kelt 1607. ápr. 17. – Vö. T. XXIX-165.

Schuppanzigh.

Indigenátusban 1740. decz. 29. S. András pozsonyi kanonok részesült. (LR. XXXIX-36.)

Schurmann, l. Schormann.
Schurmann, l. Surmann.
Schurtz.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 331.)

Schustek és Herve, báró.

Indigenátust 1801. jul. 17. S. Emánuel báró nyert. (LR. LX-540., 544.) – Vö. NI. X-103–4.; Siebm. 570., erd. 74.; Dudás 135.

Schuster.

Czímeres levelet 1741. okt. 28. S. Ignácz és gyermekei kaptak. (LR. XXXIX-355.) A család nemességét 1907. (153.933.) és 1911. (178.897.) a m. kir. belügyminiszter igazolta. – Leszármazás:

Károly * 1733 VIII/11 Pozsonyban † 1765 Pozsonyban Brantmayer Róza; József, Antal * 1762 XII/11 Pozsonyban † 1804 Nagyszentmihályon Schuster Mária; János * 1800 XII/10 Nagyszentmihályon † 1837 Temesvárott Gruber Éva; János * 1835 IV/7 Temesvár † 1897 X/30 Temesvár Thaller Róza; Ferencz * 1837 II/20 Temesvárott; János * 1869 VII/31 Temesvár honvédszázados Takács Viola; Eugénia * 1872 IX/28 † 1877 VII/31; Sarolta * 1873 VI/17 † 1877 VII/24; Etelka * 1874 VIII/5 † 1878 XII/20; Róza * 1876 V/7; Jenő * 1877 VII/10 † 1878 XII/13; Teréz * 1903 IV/12 Debreczen; Valentina * 1908 II/19 Debreczen; Valentina * 1881 V/18; Hilda * 1884 X/14; Alfréd * 1889 XII/12.

Vö. NI. X-104.; T. XVII-89.; Siebm. 570.; rcsk.

Schusterschiz.

Czímeres levelet – Nagy Iván szerint (X-104.) – 1791. S. Alajos nyert. – Vö. még Siebm. 570.

Schustrik, l. Henrichowsky (alias S.)
Schustrik, l. Rózsahegyi (liptórózsahegyi).
Schusztak.

Czímeres levelet 1707. decz. 18. S. János testőrőrmester nyert. (LR. XLVIII-15.)

Schuttei, l. Schuttevics.
Schuttevics (alias Szuchevich és Schuttei).

Czímeres levelet 1795. márcz. 26. S. Mátyás és János nyertek. (LR. LVIII-485.; Zágrábm. lt.) – Vö. Siebm. 578., horv. 168.; NI. X-170–1.

Schuwada.

Czímeres levele kelt 1672. jan. 15. (Zágrábm. lt.) – Vö. Siebm. horv. 165.

Schucz.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1694. jun. 16. S. István és fiai kaptak. (Győrm. lt. ?) Kihirdette ugyanazon év okt. 4. Pozsonymegye. – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Boldizsár fordul elő az igazolt nemesek között. – Leszármazás:

A czímeres levelet 1801. febr. 21. S. Márton nyerte. (LR. LX-535.; Pestm. lt.) – Vö. NI. X-107.; Kősz. 331.

Schvartz.

Czímeres levelet 1816. nov. 18. S. János gyalogos kapitány nyert. (LR. erd. XIII-748.)

Schwartzbach.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 332.)

Schwartzenberg, herczeg.

Indigenátust 1659. (131. t.-cz.) S. János-Adolf nyert. – Ősrégi frank család, mely már 1429. a birodalmi bárói, 1599. jul. 5. a birodalmi grófi s 1670. jul. 14. a birodalmi herczegi rangra emeltetett. A család a főrendiháznak örökös jogon tagja. – Leszármazás:

János-Adolf 1659 indigena gr. Stahremberg Mária; hg. Ferdinand-Vilmos gr. Schulcz Mária; Ádám-Ferencz * 1680 † 1723 hg. Lobkovicz Mária; Mária-Anna * 1706 † 1755 Baden-Badeni Lajos őrgróf; József-Ádám * 1722 † 1782 államminiszter hg. Lichtenstein Mária-Terézia; János nep. * 1742 † gr. Oettingen M. Eleonora (l. II. tábla); Mária A. * 1744 † 1803 gr. Zinzendorf Lajos, miniszt; József X. * 1745 † 1781 ezredes; Antal * 1746 † 1764 kapit.; M. Teréz * 1747 gr. Goes Zsigmond; M. Ernestina * 1752 † 1801 gr. Auersperg Ferencz; stb;

II.

János nep. gr. Oettingen M. Eleonora (l. I. tábla); József-Ján. * 1769 † hg. Arenberg Paulina; Károly-Fülöp * 1771 † 1820 miniszter és hadi t. elnök gr. Hohenfeld Mária-Anna; Ernő * 1773 † 1821 győri püspök; Fridrik * 1774 * 1798 mint sebesült; Mária Kar. * 1775 † 1816 hg. Lobkovicz Ferencz; M. Teréz * 1780 gr. Fürstenberg Fridr.; Eleonora * 1783 alapitványi hölgy; stb.; Fridrik * 1800 tábornagy; Károly * 1802 tábornagy volt erdélyi kormányzó gr. Wratlslaw Josefa; Edmund * 1803 altábornagy; Károly * 1824 VII/5 † 1904 III/29 ezredes hg. Oettingen Vilma; Anna M. * 1854; Károly * 1859 VII/1 1) 1885 V/20: gr. Kinsky Mária († 1889) 2) 1891 IX/24: gr. Hoyos Ida; Gabriella * 1856 X/9 gr. Tarouca Ferencz; Ida * 1861 V/8 1886 IX/2 gr. Lazsánszky János; Frigyes * 1862 X/30 1890 VI/2 Schönborn Krisztina; 1: Károly * 1886 II/26; 2: Ernő * 1892 X/11; Mária * 1896 VI/8; Eleonora * 1899 VIII/15; János * 1903 I/31.; Mária-Eleon. * 1795 † 1848 hg. Windischgrätz Alfréd; M. Paulina * 1798 † 1821 hg. Schönburg Henrik; János * 1799 † 1888 hg. Lichtenstein Eleonora; Felix * 1800 katona; Lujza * 1803 Schönburg hg.; Matild * 1804; Fidrik János * 1808 bibornok, prágai érsek; M. Berta * 1807 hg. Lobkovicz Aug.; M. Carolina * 1806 hg. Brezenheim Ferdin.; Adolf * 1832 III/18 aranygyapjas, v. b. t. tan. 1857 VI/4: hg. Lichtenstein Ida (l. III. tábla); M. Leopoldina * 1833 gr. Waldstein Ernest †.

III.

Adolf hg. Lichtenstein Ida (l. II. tábla); Eleonora * 1858 VI/24 1883 V/22: hg. Lamberg Henrik; János * 1860 V/29 1889 VIII/27: gr. Trauttmansdorf-Weinsberg Teréz; Francziska * 1861 IX/21 1880 IV/14 gr. Esterházy Miklós; Alajos * 1863 VII/23:; Mária * 1865 III/31.; Félix * 1867 VI/8 1897 VI/15 hg. Löwenstein-Wertheim Anna; György * 1870 VII/27; Teréz * 1873 IV/23; József * 1900 I/3; Zsófia *...; Mária * 1901 III/9; Henrik * 1903 I/29; Eleonora * 1904 IV/1; Adolf * 1880 VIII/18; Károly * 1892 VI/8; Ida * 1894 III/10; Jozefine * 1895 X/3; Anna * 1897 IX/23; Edmund * 1897 IX/23; Mária * 1900 III/27.

Vö. Szerencs 158–160.; Siebm. 571., erd. 81–2.; MNZsbk. I. R. 1-13., 208.

Schwartzenberg.

Czímeres levelet 1702. decz. 10. S. Illés-Antal nyert. (LR. XXVI-255., egyszerü bejelentés.)

Schwartzer, báró.

Indigenátust 1778. jan. 31. S. János-Lajos báró nyert. (LR. LI-145.)

Schwartzer (babarczi) báró.

A nemességet fenti előnévvel 1884. jun. 2. S. Ferencz dr., kir. tanácsos, magán elme- és ideggyógyintézet igazgató-tulajdonosa kapta. A bárói méltóság adományozása 1909. nov. 23. történt. – Czímer: jobb haránt arany pólyával vágott paizs; a felső vörös mezőben arany liliom; az alsó fekete mezőben arany csillag; bárói korona; két sisak; a jobboldalinak disze: balra fordult sas, takaró: fekete-arany. Leszármazás:

Ferencz. Fia:

Ottó (* 1853. decz. 22. Bpest) a főrendiház tagja; udvari tanácsos stb. Gyermekei:

1. Pálma.

2. Ottó.

VÖ. MNA. 122.

Schwartzer.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 332.)

Schwartzer.

Czímert l. T. XX-13–4.

Schweidler.

Indigenátust 1695. ápr. 20. S. Jakab és Keresztély nyertek. (LR. XXIII-435.; Pozsonym. lt.) – Vö. NI. X-109.; Siebm. 571.; Ll. I-26.

Schweidler.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. (Simon 71.)

Schweigler.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pestmegyében József vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Schweitzer.

Czímeres levele kelt 1831.; kihirdette Pestmegye. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 332.

Schweitzer, l. Helvey.
Schwertner.

Czímeres levelet 1795. jul. 16. S. Ferencz nyert. (LR. LVIII-672.) – Leszármazás:

Kristóf volt katona 1732–1772; Ferencz 1795 Schneeberg N.; János sóhivatal †; József ügyvéd † 1827 Petyko Francziska; Antal hadnagy elesett; László plébános † 1824; Ferencz sóházi tiszt Novák Anna; István kapitány * 1836; Róza Vietorisz József; Julia Szerdahelyi; János adóhivat. Vallovics N.; Károly Novotny Antónia; Henriette 1) Lippe orvos 2) Keresztes Gáspár; Zsigmond; Szidónia; N. N.; Lajos nyug. hivat. Biróczy Janka; Antal trencséni ügyvéd Brhlovics Alojzia; József 1860 gazdatiszt N.-Károlyban Kosár Erzse; Gyula; Francziska; Kálmán; László; Vilma.

Vö. NI. X-109–111.; Siebm. 571.

Schwietlich.

Czímerpecsét (1605.) az árvaváraljai levéltárban. (Kub. 13.)

Schwingheimb.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban.

Schytaroczy, l. Schitaróczi.
Schytra (von Ehrenheim).

Czímert l. Siebm. 571.

Sciestokrilovich.

Horvátországi család. (Siebm. horv. 165.)

Scimrakovich.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 165.

Seitkovich.

Czímert l. Siebm. horv. 165.

Scitovszky (nagykéri).

Lengyel eredetü család, mely nevét eredetileg Szczytowszkinak irta. A család egyik ága a krakkói, a másik ág a leczyai vajdaságban volt elterjedve; amaz a Jastrzebiec, emez a Dolega-cimert használta. A család a Szczyt-nemzetségből származik, mely közös eredetü a Niemira-nemzetséggel. Nemességét az előbbi 1507-ig, az utóbbi 1413-ig vezeti vissza. A Szczytowski-család krakkói ágának tagjai legutóbb az 1670., a leczyai ágnak tagjai pedig az 1697. évi nemesi országgyülés tagjainak névsorában fordulnak elő. A krakkói ág tagjai 1798. tették Poroszországnak a hüségüket. A család 1730. származott Magyarországba Antallal, aki Szepesváralján telepedett le. Fia Antal, ezé Márton. Fia János-János (szül. 1785., megh. 1866.) 1849. herczegprimássá és esztergomi érsekké neveztetett ki. A magyar nemességet 1835. nov. 19. ugyanő, ekkor még rozsnyói püspök s testvérei József, Antal s néh. Pál fiai Márton és Péter kapták. (LR. LXVI-321.) – Czímer: vágott, felső részben hasitott paizs; fenn elől vörös mezőben három csillagtól kisért nyilt fekete szárny között ezüst passió-kereszt; hátul kék mezőben sziklán álló galamb csőrében rózsát tart; lenn ezüstben lángoló vörös sziv fölött az Isten szem; sisakdísz: nyitott fekete szárny között csillaggal megrakott galamb csőrében rózsát tart; takarók: kék-ezüst, vörös-ezüst. Czímerpecsét 1818-ból az árvaváraljai levéltárban. – A család 1859. Baranyamegyéből Nógrádmegyébe telepedett át, hol jelenleg Nötincsen és Ősagárdin birtokos. Tagjai közül Antal Gömör- és Szepesm. táblabirája; Márton 1848. országgyülési követ, 1861. Baranyamegye főispánja; János 1870. v. szolgabiró, 1876. országgyülési képviselő, 1884-1896. Nógrádmegye alispánja; Béla országgyülési képviselő; Aladár min. fogalmazó. – Vö. NI. X-111.; Siebm. 571–2.; T. XXX-134.; Nógrádm. monogr. 618.

Scolari, l. Ozoray.
Scolaris (de Florentia).

Czímert l. Siebm. horv. 165–6.

Scopek.

A czímeres levelet 1741. okt. 28. S. Ferencz és germ. nyerték. (LR. XXXIX-313.) – Vö. NI. X-III.; Kősz. 332.; T. XVII-89.; Siebm. 572.

Scornyai.

Henrik (Nezsider) 1548. szept. 25. megnemesittetik. (LR. II-282.)

Scossa.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 332.)

Scriba.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében Ferencz nemessége igazoltatott.

Scultéty.

Czímeres levelet 1741. okt. 28. S. János felesége Hoffmann Kata s gyermekei Ferdinánd, Mihály, János, Mária kaptak. (LR. XXXIX-142.) – Vö. NI. X-112–3.; Siebm. 572.

Scultéty, l. Skultétyalatt is.
Scziva.

Szatmármegyében előforduló család. – Vö. Gorzó pk. 26.

Sebastiani (remete-poganyesti).

Czímeres levelet 1838. jan. 4. S. József pesti vasáru-kereskedő és gyermekei nyertek. (LR. LXVI-681.) Kihirdette ugyanezen évben Pestmegye. – Vö. NI. X-114., pk. 351–2. (gen.); Siebm. 572.; Kősz. 332.; Nógrádm. monogr. 618.

Sebastianovich.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 332.)

Sébbey, l. Sebey.
Sebe (attyai).

Nemességét 1606. nov. 20-ról l. Gyfv. LR. III-44. – Vö. Bold. 43.

Sebe (vargyasi).

Nemességét 1609-ből l. Gyfv. LR. VI-263. – Leszármazási adatok a gr. Teleki-lt.-ban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-115.; Pálmay: Udvarhely 205.

Sebe (sóváradjai).

Nemességét 1623-ból l. Gyfv. LR. XII-9. – Vö. Pálmay: M.-Tordam. 118.

Sebe.

Czímeres levelet 1714. okt. 21. S. Péter és fiai kaptak. (LR. XXX-362.; leleszi conv. lt.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében élnek István, Péter, Mihály. – Vö. NI. X-114–5.; Siebm. 572.; Kősz. 332.; T. XIII-14.; Forgon II-231.; Hontm. monogr. 447.

Sebe (martonosi).

Székely család. Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-115.; Pálmay: Udvarhely 205.

Sebe.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. – Vö. Simon 70.

Sebeházy.

Czímeres levele 1590. kelt (győri kpt. lt.).

Sebeházy.

Czímeres levele kelt 1649. ápr. 22. (OL. 1587-1905.)

Sébeházy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében Pál, Márton igazoltatnak.

Sebeházy.

Élt ily nevü család Vasmegyében is. – Vö. Balogh 130.

Sebeők, l. Sebők.
Sebess (zilahi).

Czímeres levelet 1715. szept. 7. S. András gyulafehérvári tanár és unokafivérei István, András, János és Ferencz kaptak. (LR. VI-152.) – Leszármazás:

Zilahi Tar István 1480 és 1550 körül élt Zilahon; Márton 1525 1601 III/25 Zilahon élt; Tar alias Borbély Mihály Zilah város főbirája † 1639 Szőcs Anna; István; Márton * 1617 1) Bocor Erzsébet (Bocor Márton zilahi főbiró leánya) 2) Kovásznai Márta; Zilahi Sebess András * 1650 körül † 1719 tanár volt Kolozsvárt 1712–1714 tanár volt Gyulafehérvárt 1714–1716 tanár volt Marosvásárhelyt 1716–1719 Komáromi Zsófia; Zilahi Sebess András; Zilahi Sebess István Alvincen, Nagyenyeden és Marosvásárhelyen pap volt * 1648 III/5 † 1700 körül 1) belényesi Szabó Kata 2) borbereki Ecsedi Mária (Ecsedi Péter leánya); Zilahi Sebess János; Zilahi Sebess Ferencz; (Ezenkivül volt még 5 fiu és 2 leány. Az összes gyermekek az első nejétől származtak); József gyalakuti pap; 1: Éva * 1682; 2: Erzsébet * 1685; Sára * 1686; István Alvincen * 1688; Sámuel * 1693 † 1700 körül Szász Klára; Pál * 1698 † 1780 körül Szőllősi Éva; Péter 1698–1783 Batizi Anna (Batizi József leánya); Ferencz 1809 Krasznamegye főjegyzője tolcsvai Bónis Krisztina (l. II. tábla); István 1782-ben telepedett le Káposztásszentmiklósra olaszteleki Markó Juliánna (Markó Bálint királybiró leánya) (l. III. tábla);

II.

Ferencz Bónis Krisztina (l. I. tábla); László 1815–45 nemes testőr † 1845; József táblabiró 1813 1) Kovács Zsuzsa 2) Halász Anna; Ferencz kataszteri hivatalnok; Antal főkormányszéki tanácsos élt 1865 körül Orgovány Juliánna; Gábor andesházi Szilágyi Erzsébet; Krisztina telegdi Csanádi György; Zsuzsika Szodorai Zsigmond; György Jeney Erzsébet; Ferencz zilahi Sebess Teréz; László; György; Róza Budaházy N. később Hunyady N.; Erzsébet; Török István; János ügyvéd 1827–1890 Sipos Krisztina; József törvényszéki ülnök 1848 körül Szolnokon; Róza † Tardy Elek; Gyula birtokos Feketetorony; Mária 1853 Barabási Sándor; Lajos 1863 járásorvos Tenken Lovassy Margit; Dénes * 1869 X/9 táblai tanácselnök tisza-Kuczig Amália; Margit; Jenő * 1873 II/27 ügyvéd Marosvásárhelyt Zakariás Margit; Ferencz főszolgabiró 1) Kovásznai Kovács Anna 2) Goger Ida; Róza * 1902 IX/5; Piroska * 1904 V/6; Dénes * 1899 V/10; Julia * 1901 VI/17; Jenő * 1910 IX/4; Márta * 1912 VI/12; 1: Klotild Goger József; Hermin Bikfalvi Ferencz; Ida Cell Lőrincz; Ferencz; Emil ilosvai Borbély Mariska; Antal Posalaki Lori; Ernő Dajbukát Nusi; Erzsébet †; Antal †; László; Ferencz †; 1: Károly Budai várkapitány és ezredes Frankus Anna; Zsuzsa Balázsházi János; Krisztina Balogh Sándor; 2: Teréz Sárközi József; Lilla Sturm Károly; Teréz Sebess Ferencz; Toni Krivacsics Károly honvéd őrnagy; Emil honvédőrnagy agyonlövetett 1864 Jankó Riza; László †; Zsigmond †; Mária Oláh Kristóf; Gusztáv; Julia Hunke Antal; Miklós huszárhadnagy; Mihály; Klotild.

III.

Lófőséget 1655. jul. 6. S. András nyert. (Gyfv. LR. XXVI-587.)

Sebestyén.

Nemességét 1655-ből l. Gyfv. LR. XXVI-570. és 587.

Sebestyén (szigeti).

A czímeres levelet I. Lipóttól 1659. aug. 5. S. Mihály és gyermekei kapták. Kihirdette 1660. febr. 3. Zemplén, 1725. decz. 25. Biharmegye. – Czímer: kék mezőben zöld földön álló, nyakán hármas nyillal átlőtt daru; sisakdísz: könyöklő pánczélos kar kardot tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Mihály 1659 Cseh Erzse; Mihály 1660; János 1660; Albert †Gyulán 1750 Laczy Kata; Erzse Könyves István; Mátyás * 1747 † 1830 Gyulai főbiró Nánásy Mária; János † * 1749 Márton Kata; József * 1766 Balogh Erzse; Mihály * 1771 † Gyulán; Mátyás * 1786 volt képviselő 1) Juhász Kata 2) Kecskés Mária; Ferencz * 1788 Gergely Bora; István * 1791 †; Antal Menyhért Teréz; Ferencz; János; Mária Csőke István; István Horváth Mária; Mátyás Csőke Erzse; Ágnes Merza Gergely; János Góg Erzse; Ferencz Góg Mária; Mihály Stámusz Róza; József Lengyel Mária; Róza; György Góg Erzse.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Veszprémmegyében György, Sámuel, Ádám, János, Péter igazoltatnak. Valószinüleg ebből a családból való volt az a János, aki 1826. többed magával Veszprémmegyétől nyert bizonyitványát 1828. Pestmegyében hirdette ki. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. Ennek a Jánosnak utódait az alábbi táblázat tünteti fel:

János * 1740 † 1780 budai Török Anna * 1741 † 1805; János * 1761 † 1817 Szücs Sára (esk. 1791); Gábor * 1764 † 1850 Földi Judit * 1769 † 1825 (esk. 1790); Mihály Dabis Ilona; József * 1772 † 1847 Kovács Judit (esk. 1803); Erzsébet * 1779 ifj. Szakáll Jakab (esk. 1797); János Dús Judit; Sámuel * 1790 †; Judit * 1792 †; Klára * 1793 †; Ferencz * 1794 † 1857 nyáregyházi Nyáry Katalin * 1798 † 1844; Zsuzsánna; György Thuróczy Rozália * 1801 † 1850; Antal * 1809 Thenke Nagy Mária (esk. 1834); Mária Fitos Pál (esk. 1822); Károly; Rozália * 1835; Sámuel; Móricz * 1834; Mária * 1836; Katalin * 1839; Borbála * 1839; Erzsébet * 1804; József Szivos Terézia (esk. 1831); Mihály * 1817 V. Szücs Zsuzsánna (esk. 1839); Mária * 1833; Juliánna * 1835; Teréz * 1837; Judit * 1839; József * 1848; Juliánna * 1841; Mihály * 1848.

Vö. Benkó 278.; Kősz. 332–3.; NI. X-118.

Sebestyén (alias Kocsy).

Ugyancsak Veszprémmegyéből származott egyik ily nevü család Hevesmegyébe, s nemességét Veszprémmegyének 1741. kelt testimoniálisával igazolta. – Vö. Orosz 251.

Sebestyén.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében György, 2 Ferencz, Ádám, Pál, István nemessége nyert igazolást.

Sebestyén.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 130.

Sebestyén.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában (Kősz. 333.)

Sebestyén, l. Katona (alias S.).
Sebestyén, l. Kovács (alias S.).
Sebestyén, l. Köpeczi (recte S.).
Sebestyén, l. Raboka.
Sebestyén-Kovács.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Veszprémmegyében 2 János, Péter vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Sebetić (belovári).

Fenti előnévvel a nemességet S. Raimund őrnagy kapta 1905. szept. 27. (MNA. 122.)

Sebey-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében György; Biharmegyében György; Szabolcsmegyében György vétettek fel az igazolt nemesek közél. – György Trencsénmegyétől 1755. jun. 26. nyert bizonyitványa alapján Szatmármegyében igazolta nemességét. – Vö. Gorzó 107.

Sebő (szini).

Czímeres levele kelt 1623. jun. 14. (Győrm. lt.) – Vö. Bor. I-209.; Kősz. 333.; Győrm. monogr. 441.

Sebő.

Czímeres levele kelt 1633. febr. 18.; kihirdette Borsodmegye. – Vö. Bor. I-218.

Sebő.

Czímeres levelet 1633. szept. 14. S. György nyert. Kihirdette Borsodmegye. – Vö. Bor. I-219.

Sebő.

Czímereslevele kelt 1640. márc. 9. – Vö. Csoma 662.

Sebő.

Czímeres levele kelt 1650. – Vö. Siebm. 573.

Sebő.

Czímeres levelet 1668. jun. 30. S. Gergely és fiai nyertek. (Abaujm. lt.)

Sebő.

Czímeres levelet 1714. okt. 21. S. Péter nyert. Kihirdette Borsodmegye. – Vö. Bor. I-240.

Sebő-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében János; Borsodmegyében István; Győrmegyében János, Benedek, 2 György, István, Miklós; Tornamegyében István, Márton, János; Zemplénmegyében István, János, Jakab igazolják nemességüket. – Vö. Csoma 459–6.; NI. X-120.; Márki II-706.; Rexa 50., Győrm. monogr. 441.

Sebők (szentpéteri).

Czímeres nemes levelet 1606. jul. 12. S. Gergely, János és Lukács kaptak; kihirdette Borsodm. – Vö. Bor. I-204.

Sebők.

Czímeres levelet 1632. jul. 8. S. István és társai nyertek; kihirdette Tornamegye. (TK. I-223.)

Sebők.

Czímeres levelet S. István és testvérei kaptak 1633. okt. 30.; kihirdette Tornam. (TK. I-223.)

Sebők.

A czímeres levelet III. Ferdinándtól 1636. márcz. 10. S. Mihály nyerte. (Fejérm. lt.) A család 1773. decz. 15. Fejérmegyében igazolta nemességét. – Vö. NI. X-120., 911.; T. XXXI-125.

Sebők (alias Molnár).

Czímeres levele kelt 1642. – Vö. Csoma 496.

Sebők.

Czímeres levelet 1651. márcz. 25. S. Mihály nyert; kihirdette Borsodmegye. (Bor. I-225.)

Sebők.

Czímeres levelet 1677. aug. 28. S. János nyert (Nyitram. lt.)

Sebők.

Czímeres levele kelt 1701. máj. 5. Kihirdette 1701. okt. 24. Gömörmegye. – Vö. Forgon II-232.; Gömörm. monogr. 656.

Sebők.

A czímeres levelet 1707. jan. 30. S. György nyert. (LR. XXVII-222.) – Vö. NI. X-120.; Siebm. 573.

Sebők (zetalaki).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 209.

Sebők.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 130. tatott. – Vö. Kősz. 333.; Orosz 251.; Rexa 50.

Sebők-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében István, János; Fejérmegyében Péter; Gömörmegyében György, 2 János, Mihály; Pozsonymegyében András, Márton, Ferencz; Zalamegyében István nemessége igazoltatott. – Vö. Kősz. 333.; Orosz 251.

Sechyowychka (alias Verbőy).

Czímeres levele kelt 1583. ápr. 28. (Délszláv Akad.) – Vö. Siebm. horv. 166.

Sechs, l. Zechs.
Secsujacz.

Czímeres levele kelt 1763. – Vö. Lasz. 82.

Seczanácz.

Czímeres levelet 1790. S. Jakab nyert (NI. X-120.) – Vö. még Siebm. 573.

Seczujacz (heldenfeldi).

A czímeres levelet Mária Teréziától 1703. junius 17. S. György nyerte. – Vö. NI. X-121.; Siebm. 573.; horv. 166.

Sedel.

S. Mihály 1719. szept. 11. nemességének megerősitésében részesült. (LR. XXXIII-19.; Szatmármegye és Vasm. lt.) – Vö. NI. X-121–2.; Siebm. 573.; Gorzó 107.; Kősz. 333.; Balogh 245.

Sedelmayer.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában (Kősz. 333.)

Sedi, l. Buday (alias S.).
Sedlar (svojići).

Fenti előnévvel a nemességet S. Miklós alezredes kapta 1898. febr. 5. (MNA. 122.)

Sedlniczky.

Czímert l. Siebm. 573–4.

Sedovics.

Czímeres levelet 1701. szept. 1. S. Mátyás kapott. (Nyitram. lt.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében György fordul elő az igazolt nemesek között.

Seé, l. Dömötör (alias S., vagy Sye).
Seéber.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában (Kősz. 333.)

Seeberg, báró.

Nagy Iván által (X-122–3.) emlitett erdélyi család.

Seefranz.

A nemességet 1913. ápr. 20. S. Antal táborszernagy nyerte.

Seethal.

Czímeres levele kelt 1624. máj. 1. – Vö. Siebm. horv. 166.

Seethal (Schutt- és altenburgi).

Erdélyi család. – Vö. NI. X-122–3.; Siebm. 574.

Seewaldt.

A czímeres levelet 1702. jan. 10. S. Márton és fiai nyerték. (LR. IV-12.; MNMuz. lt.) – Vö. T. XXVII-155., XXIX-165.

Seffer.

Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 130.

Seftsék.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában (Kősz. 333.)

Segesdy.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1620. aug. 12. S. István nyerte. (Veszprémm. lt.)

Segesdi (alias Szőcs).

Nemességét 1664-ből l. Erd. főkormszék 1806–5350.

Segesdi, l. Szegezdy alatt is.
Segesváry.

Czímeres levele kelt 1625. márcz. 22. (Gyfv. LR. XIII-18.) – Vö. Siebm. 216.

Segesváry.

Czímert l. Siebm. 574.

Segesváry.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Segesváry (alias Szokonya).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében Péter vétetett fel az igazolt nemesek közé. A család nemessége 1767., 1777., 1804. Pestmegyében is kihirdettetett. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-123.; Kősz. 333., Pestm. monogr. I-479–480.

Segher.

Czímeres levele kelt 1787. nov. 19. – Vö. Siebm. horv. 234.

Seghő, l. Szeghő.
Segner.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Antal, Kristóf, Mihály igazolják nemességüket. – Vö. NI. X-123–4.; Siebm. 574.

Ségner, l. Szégner.
Segnyey (lapispataki).

Kihalt család az Aba-nemzetségből. – Vö. NI. X-124–128. (gen.); Márki II-213.; Lendv. I-90.; Siebm. pk. 106.

Segnyey, l. Sennyey és Senyey.
Segroich.

Nemesi bizonyitványt nyert Horvátországtól 1752. ápr. 10. (MNMuz. lt.)

Segrovich (pretokai).

Czímeres levele kelt 1613. márcz. 10. – Nemességét 1752. Horvátország hirdette ki. – Vö. Bojn. 33.; Siebm. horv. 166.

Segrovics.

Ily nevü család nemessége Zágrábmegyéből 1787. jan. 5. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIV-4.)

Segur, gróf.

Indigenátust S. Ágost gróf tábornok nyert 1831. febr. 22. (LR. LXV-687.). Vö. NI. X-128.; Siebm. pk. 106.

Sehény.

Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Sehovics, l. Schechovith.
Seiben.

Czímeres levelet 1829. jul. 24. S. György százados nyert. (LR. LXV-517.)

Seidl (valdaui).

Czímeres levele kelt 1821. jun. 1. (LR. erd. XIV-161.) – Vö. Gf. I-91.

Seidl (magyarádi).

Az előnévvel a nemességet 1904. nov. 22. S. Ambrus miniszteri tanácsos kapta. (MNA. 122.)

Seidl, l. Scheidl.
Seiff.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 334.)

Seilern, gróf.

Indigenátust 1715. nyert. – Vö. NI. X-128.; Siebm. 575.; MNZsbk. I. R. I-209.

Seiper.

A család nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen elismertetett. (LR. XLVI-453., 456.) – Vö. Seper és Vasm. monogr. 571.

Seiss.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 334.)

Seiverth (rosembergi).

Czimeres levelet 1742. aug. 4. S. István beszterczei főbiró és gyermekei nyertek. (LR. erd. IX-258.) – Vö. Gf. II-123–4.

Seiz.

A czímeres levelet 1831. jul. 1. S. József őrnagy nyerte. (LR. LXV-717.)

Sekék, l. Körtvélyessy (alias S.)
Sekl.

Indigenátust 1687. S. Ferencz nyert. (NI. X-128.)

Sektor, l. Farkas (alias S.)
Sekulich.

Czímeres levele kelt 1626. márcz. 15. – Vö. Siebm. horv. 166–7.

Seldmayer, l. Szeldmayer.
Selebey.

Czímeres levelet 1665. szept. 15. a Halábori-családdal S. István nyert. (Beregm. lt.) – Vö. Siebm. 575.; Nlf. II-177.

Selem (hollómezei).

Czímeres levelet 1659. jul. 3. S. Tamás nyert.

Selem.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében Antal igazolja nemességét.

Selem, l. Selyemalatt is.
Selemich.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1632. okt. 13. S. György és testv. nyertek. (Bazin v. lt.) – Vö. NI. X-128.

Selényi, l. Schneller.
Selester (kökösi).

Nemességét 1631-ből l. Gyfv. LR. XV-75.

Selestey.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében Ferencz vétetett fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Szelestey.

Selever (nagojai, alias Monyojle).

Nemességét 1615-ből l. Gyfv. LR. VIII-128.

Selevér.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Máramarosmegyében János, Ferencz, Péter, Mihály fordulnak elő a kétségtelen nemesek között. – Vö. NI. X-128.

Selever, l. Monyojle.
Selevér, l. Pap (alias S.)
Selindy (mátyfalvai).

Nagy Iván által (X-128.) emlitett ugocsamegyei család.

Selishevics.

Czímert l. Siebm. horv. 167.

Sellér.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sélley, l. Séllyey.
Selligovich.

Nemességét 1649. Horvátország hirdette ki. – Vö. Bojn. 33.

Sellye, l. Selye.
Sellyeby, l. Selyeby.
Sellyér (sárdi).

Czímeres levele kelt 1607. (Gyfv. LR. IV-183.) – Vö. Siebm. erd. 216.

Séllyey.

Czímeres levelet Rudolftól 1580. febr. 29. S. Ferencz kapott. (MNMuz. lt.) Kihird. 1580. aug. 25. Pozsonymegye. – Vö. Áld. 63–4.

Séllyey.

Nemességét 1631-ből l. Gyfv. kpt. Cent. XX-58. – Vö. Sándor II-12.

Séllyey (alias Szabó).

Czímeres levele kelt 1640. (OL.: Htt. Nob. Poson.)

Séllyey (alias Mészáros).

Czímeres nemes levelet I. Lipóttól 1659. szept. 2. S. István nyert (Veszprémm. lt.) A család nemessége Veszprémmegyéből 1792. nov. 8. legf. helyen igazoltatott. (LR. LVI-545.)

Séllyey.

A czímeres levelet 1669. aug. 28. S. István és gyermekei nyertek. (OL.: 519-1902.); kihirdette Hevesmegye 1672. – Vö. Orosz 252.

Séllyey (alias Horváth).

Czímeres levele kelt 1687. (jászói conv. és váczi kpt. lt.) – Vö. Csoma 496.; Siebm. 575.; l. még Horváth (alias S.)

Séllyey (nemesváczi).

Czímeres levelet 1773. okt. 1. S. Ignácz nyert. (Nyitram. lt.)

Sellyey (alias Horváth).

Nemességét 1786-ból l. a jászói conv. lt.-ban.

Séllyey.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában (Kősz. 334.)

Séllyey családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében István, János; Hevesmegyében István, Péter, György; Nyitramegyében István; Zalamegyében László fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. NI. X-128–9.

Selmeczy (kis-selmeczi).

Az 1885. máj. 13. kelt legf. elhatározással Selmeczy, azelőtt Styavniczky Géza, eperjesi lakós engedélyt nyert arra, hogy nemességének és „kis-selmeczi” előnevének épségben tartása mellett a Selmeczy nevet viselhesse.

Selmeczy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében Mihály; Nyitramegyében Ferencz, Gábor; Szatmármegyében Mihály nemessége igazoltatik. – Vö. Gorzó pk. 26.

Selmeczy, l. Gurakovics.
Selye.

Czímeres levelet 1609. jul. 21. S. János nyert. Kihirdette Borsodmegye. – Vö. Bor. I-205.; NI. X-128.

Selye (szentmiklósi).

Lófőséget 1655. jun. 28. S. Balázs nyert. (Gyfv. LR. XXVI-580.)

Selyeby.

Czímert l. Siebm. 575.

Selyeby, l. Kovács (alias S.).
Selyeby, l. Kovács–S.
Selyem.

Nemességét 1655-ből l. Gyfv. LR. XXVI-580.

Selyem.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Benedek, Imre, Antal vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Selyem, l. Selem alatt is.
Sélyey, l. Séllyey.
Sembery.

Czímeres levele kelt 1655. jan. 9. (OL.: 1343-1897.)

Sembery (semberi és derzsenyei).

Régi hontmegyei család. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében Sándor vétetett fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-129–132. (gen.); T. XXII-86–7.; Siebm. 575., Hontm. monogr. 448.

Sembery (felsőszudi).

Szintén hontmegyei család. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében György igazolta nemességét. Czímerpecsét Nógrád- és Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-132–135. (gen.); Kősz. 334., Siebm. 575.; Simon 70.; Hontm. monogr. 447–8.; Pestm. monogr. 480.

Sembery.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. (Simon 70.)

Sembery.

Czímerpecsét (Zólyomm.) Fejérm. lt.-ban. – Vö. Rexa 151.

Sembery-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében István, József; Zólyommegyében Márton, Mihály, György igazolták nemességüket.

Sembery, l. Zsembery.
Semenich.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 167

Semenovich.

Czímeres levele kelt 1610. nov. 27. – Vö. Lasz 83.

Semilern.

Indigenátust 1725. febr. 7. S. Ferencz nyert (LR. XXXV-505.; XXXVI-186.)

Semiénfalvy, l. Siménfalvy.
Semléky.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében András fordul elő az igazolt nemesek között.

Semléky.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában. (Kősz. 334.)

Semlye.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Komárommegyében Ferencz öz. Varga Zsuzsa nemessége ismertetett el.

Semlyénfalvi.

A már Szilágym.-ben élt család. – Vö. Petri VI-401.

Semmelweis, l. Lehoczky-Semmelweis.
Semniczky.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében Sándor igazolja nemességét.

Semniczky, l. Schemniczky.
Semoczy.

Czímert l. Siebm. horv. 167.

Semringer.

Czímert l. Siebm. 575.

Semsey (semsei), nemes és gróf.

Régi család, melynek okmánybeli első őse Abaujmegyében a XIV. század elején élt: Tamás, Frank fia, aki 1318. a Ruszkai-családtól 100 márkáért örökáron megvette Semsét, mely után a család nevét kölcsönözte. Tamás Semsén tovább terjeszkedett és 1322., 1324., 1328. uj birtokrészeket szerez ott, melyeket végrendeletében Demeter fiának hagyományoz. A család uj és uj birtokokkal gyarapitja meglevő birtokait a XIV. század második felében, melyekhez a királyi adományul nyert (1395.) szesztai birtok is járult. Demeter fia János Zsigmond királytól 1401. ápr. 24. érdemei jutalmául czímeradományt nyer (jászói conv. lt.) a következő czímerrel: ezüsttel és kékkel vágott paizsban ugró vörös szarvas, szarvai közül a jobb arany s a két agancs között arany kereszt látható; sisakdísz: növekvőleg a szarvas. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében Pál; Pozsonymegyében László; Sárosmegyében Pál, 2 Miklós; Zemplénmegyében István élnek. A grófi méltóság adományozásában 1907. aug. 25. S. László kamarás, országgyülési képviselő részesült az örökös főrendiházi tagsági jogosultsággal. – Leszármazás:

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Mihály nemessége igazoltatott.

Senkviczy.

Czímert l. Siebm. 576.

Sennyey (kissenyei), báró és gróf.

Vasmegyéből eredő régi család, melynek korábbi története tisztázva nem lévén, első ismeretes őséül Gersz comes tekintendő, ki a XV. században élt. Sennyey Pongrácz a család legkiválóbb tagjainak egyike; 1593. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem főudvarmestere, majd Bocskay idejében Rudolf császár és király pártjára állván, kir. tanácsos, fővezér, stb. Fia, István, boszniai, váczi, veszprémi, majd 1630. győri püspök és főkanczellár. Testvére, Sándor, szerezte meg királyi adományban a család jelenlegi zemplénmegyei birtokait. – Az emlitett Pongrácz Rudolf király által 1606. az ország báróinak sorába emeltetett. Br. Sennyey Imre Kamarás, lovassági ezredes, a Pálffy Rudolf lovasezred parancsnoka, valamint gyermekei: Imre és Borbála, pedig 1767. január 27. grófi rangot nyertek. (LR. XLVII-682.) E grófi ág azonban gyermekeiben kihalt.

Bárói czímer: Kék mezőben balra néző fekete sas. Sisakdísz: kinövő term. szarvas. Takaró: ezüst-kék. – Az 1767. nyert grófi czímer: arany mezőben balra néző fekete sas. Három sisak; sisakdíszek:
1. (középső) kinövő term. szarvas; takaró: ezüst-vörös; 2. kinövő arany griff, felemelt jobbjában aranymarkolatu kivont kardot tart; takaró: arany-fekete; 3. kinövő arany, kettősfarku oroszlán, felemelt jobbjában aranymarkolatu kivont kardot tart; takaró: arany-fekete. Paizstartók: két pánczélos vitéz.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor a bárói ágból Szabolcsmegyében László, Imre; Szatmármegyében Imre; Zemplénmegyében Imre, László; a grófi ágból Beregmegyében Imre élnek. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. A család levéltára az Erd. Nemzeti Muzeumban. – Leszármazás:

Ferencz kallói kapit. † 1675 Széchi M. Margit; István 1711 Rákóczy kanczell. 1) Pribék Éva 2) b. Andrássy Klára; Ferencz b.) Barkóczy Éva; Pongrácz b) Barkóczy Julianna; Sándor gyöngyösi báró Nagy Sára; Bora 1) Pribék Ádám 2) Orosz Gábor; Borbála 1722 b. Vécsey László; László ezredes 1741 b. Szent-Iványi Anna; Róza b. muraniczi Horváth Imre; A. Mária b. Sennyey János; Polixena Závody Rudolf; Antal 1780 b. Inkey Petronella l. II. tábla; Jozéfa Márffy László; Anna Mária Pollányi Pál; István †; László †; Imre b. Barkóczy Krisztina; 2 Borbála b. Perényi Gábor; Klára gr. Dőry Ferencz; Imre tábornok 1767 gróf † 1774 1) b. Palocsay Róza 2) b. Révay Mária; Julianna b. Dőry László; 1) Imre b. Révay Anna; Borbála gr. Dőry Gábor; 2: Antonia † 1819 csill. ker. h. gr. Majláth József.

I. (A bárói ág)

Antal 1780 Inkey Petronella (l. I. tábla); János b. Sennyey A. Mária; Antal b. Hunyady N.; Jozéfa; Mária b. Majthényi Lajos; Anna; József 1791 főhadn. b. Dambrovka Concordia; Bora gr. Hodicz Ferencz; Károly cs. k. kam. † 1841 gr. Nádasdy Erzsébet; Polixena Vidos N.; István csicseri orosz Amalia özv. 1832; János 1) b. Barkóczy Francziska 2) Druzsik Julia; Concordia Zauner József; Adél Zachar N.; Lajos Páczinban b. Vécsey Erzsébet; Amália gróf Vay Dániel; Albertina; Erzse; István; Miklós; Mária; Zsigmond †; Vincze †; Anna gr. Dessewffy Gyula; Letitia gr. Lodron Laterano Alajos; Pál cs. k. kam. val. b. tit. tan. tárnokmester br. Fiáth Mária; Victor; Virginia; Felicia; Béla * 1865 IV/12 1890 IV/30 gr. Nádasdy Julia; Mária * 1867 II/26 1904 V/19 gr. Széchenyi Ernő; Pál; Ilona; Mária; Ferencz; János; Anna.

Vö. NI. X-142–150., 911., pk. 356.; Szerencs 578–9.; MNzsbk. I. R. I-422–4.; Siebm. 576., 574–5.; Mel. 62.; Balogh 130.; D. Gy. IV-20–1., 49–51., 60–1., 80–2., V-273–7., 310–3., 339–41., VI-19–21., 47–8., 85–7., 115–7., 151–4., 183–4., 211–3., 246–8.; Szabolcsm. monogr. 531.; Zemplénm. monogr. 539.; Kősz. 335.; Vasm. monogr. 571.

Sennyey.

Czímeres levele kelt 1651. ápr. 23.; kihirdette 1657. okt. 3. Gömörmegye. – Vö. Forgon. II-232.; NI. X-150.; Gömörm. monogr. 656.

Sennyey, l. Segnnyey, Senyey alatt is.
Sentei.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében János fordul elő az igazolt nemesek között. – Vö. Gorzó pk. 27.

Sentilis, l. Gentile S.
Sény, l. Sényi.
Senye.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében József, László vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Senye.

Nagy Iván szerint (X-150.) Komárommegyében is élt ily nevü család.

Senyey (váthi).

Mózes nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen igazoltatott. (LR. XLVI-457.)

Senyey, l. Segnyey és Sennyey.
Sényi (nagyunyomi).

A czímeres levelet II. Rudolftól 1588. aug. 28. S. Tamás, rokona S. Péter és Bovi Péter nyerték. (Eredetije S. Péter tulajdonában Budapesten, másolat Vasmegye levéltárában.) Czímer: jobbharánt kék pólyával vágott vörös paizs, a pólyában ugró szarvas, a paizs vörös részeiben egy-egy ezüst rózsa; sisakdísz: növekvőleg a szarvas; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében László, Imre igazoltattak. A családból S. Gábor 1863. nov. 27. fenti előnév adományozásában és czímerbővitésben részesültek. (LR. LXVII-846.) Ezt megelőzőleg 1807. jul. 17. S. István zalamegyei adószedő s felesége Tóth Annától szül. gyermekei Mihály, Gábor és Terézia nyertek czímerbővitéssel czímerlevelet. (LR. LXII-212.) A család egyébként az 1588. évi czímeradományt megelőzőleg is nemes volt. Nemességét legutóbb 78.762–1898. sz. a. a belügyminiszter igazolta. – Leszármazás:

N.; Tamás a kőrösmegyei Nedelysche (ma Nedelic) községben birtokos 1588 aug. 28. armalist nyer spiraneci Spyranchich Dorottya; István a kőrösmegyei Nedelysche helységben birtokos; 1588 aug. 28 czimeres nemeslevelet nyer; János-Farkas Kőrösmegyében birtokos Wchkovich Ilona; Ferencz 1673; György Kőrösmegyében birtokos 1673; György Kőrösmegyében birtokos 1747 Sattvar Borbála; Mihály Kőrösvármegye szolgabirája Valentakovich Margit Mária Kőrös 1741 április 10; János Kattanovich Ilona; Zsuzsanna Svagell Mihály; György; József *Kőrös 1743 márcz. 8 1798 táján Nagyunyomba költözött 1) Székely Margit (*Dominkovica 1741 febr. 12 †Dominkovica 1770 nov. 4) 2) Benchák Lára († Bükkösd 1912 február 4); György; Mihály 1791; 1: István *Vrbica 1765 szept. 8 †Pusztamagyaród 1834 Zala vármegye főadószedője 1807 juli. 17 uj czimeres nemeslevelet kap Tóth Anna (előbb Péterfalvai Molnár Pálné) (*Nagyunyom 1757 jul. 31. †Pusztamagyaród 1832 jan. 31. esküvő: Csesztreg 1792 szept. 9.); 2: Francziska Nagyunyom 1798 febr. 6. 1) Matkovich Sándor 2) Hochreiter Ádám; Teréz *Pórszombat 1793 május 30 1) Guary János 2) felsőőri Fábián István; Mihály *Pórszombat 1795 márcz. 5. †ugyanott 1841 febr. 25; Gábor *Pórszombat 1796 ápril 19 †Wien 1867 márcz. 21 m. k. tanácsos, Batthyány Fülöp herczeg összes javainak kormányzója pallini Inkey Amália (*Pallin 1811 decz. 3 †Nagyunyogom 1884 febr. 22 esk. Pallin 1837 nov. 14) (l. II. tábla); Antal Rafael *Pórszombat 1799 május 24 †fiatalon.

II.

Gábor *Pórszombat 1796 ápril 19 (l. I. tábla); 1. Aglaja *Wien 1838 aug. 25 névedi Botka László (*Geszti 1825 szept. 25 †Felsőhahót 1905 ápr. 21 esküvő Nagyunyom 1856 novemb. 19); 2. Béla *Wien 1839 decz. 31 1867 huszárkapitány; 3. Malvin *Wien 1841 márcz. 20 fiatalon; 4. Gyula *Wien 1842 ápr. 13 †Nagyunyom 1867 ápril 15. cs. k. huszárfőhadnagy; 5. Artur * 1843 †fiatalon; 6. Gizella *Nagyunyom 1844 nov. 14 †Graz 1895 febr. 25 Sövegjártó János ügyvéd (*Keszthely 1834 decz. 27. †Szombathely 1897 aug. 22 esküvő: Wien 1863 decz. 26); 7. Gábor *Wien 1846 márcz. 23 m. k. honvédhuszárszázados †Kiskölked 1910 decz. 19 Tar Róza (*Budapest 1849 aug. 20 †Kiskölked 1875. aug. 28 esk. Zsedény 1872 május 14; 8. Sándor * Nagyunyom 1847 április 22 † Bpest 1906 jun. 16 cs. és k. h. alezredes 1) sepsisztiváni Szent-Iváni-Gizella (*Kisnyujtód 1853. okt. 15 †Kolozsvár 1894 szept. 23) esküvő: Kisnyujtód 1873 márc. 1. 2) Oswald Josefa (*Prága 1877 okt. 8. esk. Wien); 1: László-Árpád *Brassó 1874 febr. 12 tb. főszolgabiró Marosvásárhelyen cs. és kir. kamarás gróf Toldalagi Anna (*Koronka 1861 jan. 21 esküvő: Marosvásárhely 1907 okt. 22; Alexa *Imecsfalva 1879 †fiatalon; Károly *Imecsfalva 1882 †fiatalon; 2: Valéria *Wien 1900 máj. 15; 9. Kálmán Nagyunyom 1849 ápr. 1 †Budapest 1914 szept. 3 főispán Szathmáry Eleonóra (*Beregszász 1849 ápr. 22 esk. Budapest 1870 okt. 28) (l. III. tábla); 10. Amália *Nagyunyom 1850 okt. 24 gróf Pongrácz Ágoston (*Krasznyán 1841 nov. 4 †Vágrévfalu 1899 febr. 6. esk. Nagyunyom; 11: Alexa *Nagyunyom 1852 febr. 27 Guary Miklós cs. és k. kamarás (*Rábahidvég 1839 nov. 22 esk. Nagyunyom 1871 okt. 26); 12. Ilona *Nagyunyom 1853 ápr. 12 †Nagyunyom 1890 jun. 17 Laky Károly cs. és k. kamarás ny. honvédhuszárezredes (*Torony 1844 julius 17, esk. Nagyunyom 1872 okt. 4).

III.

Kálmán Nagyunyom 1849 ápr. 1 (l. II. tábla); Péter *Budapest 1871 aug 1 cs. és kir. sorhajó hadnagy, a m. kir. folyam- és tengerhajózási részv. társ. igazgatója br. Baratta-Dragono Margit (*Poltár 1875 okt. 30 esk. Budischau 1898 okt. 30); István-Dénes *Gyürüs 1876 nov. 12 m. kir. adótiszt Gáncs Ilona (*Székesfehérvár 1886 V/21 esküvő Székesfehérvár 1912 aug. 3); Béla *Póla 1900 ápr. 6; Mária-Lujza *Wien 1901 aug. 11 †Wien 1901 okt. 21; Anna-Mária *Wien 1903 nov. 11; Lujza *Budapest 1905 ápr. 4.

Vö. NI. pk. 356. (gen.); Balogh 131., 246.; Gf. II-135–6.; Kősz. 334.; Andr. 106., 108.; Vasm. monogr. 571.; rcsk.

Seogeon.

Nemességét 1612-ből l. a váradi kpt. lt.-ban.

Seöbér.

Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 131.

Seöbő.

Szatmármegyében igazolt család. – Vö. Gorzó 107.

Seöres, l. Seres.
Seper (felsőeöri).

Egyike a felsőeöri (Vasm.) birtokadományos (1582.) családoknak. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében 2 Mihály özv., 3 Mátyás, Miklós, 7 György, Márton, Tamás, 2 Pál, Mátyás özv., Mihály, 2 István, 3 János, Ferencz; Veszprémmegyében András özv., János vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-150.; Balogh 130., 311.

Seper, l. Dénes (alias S.).
Seper, l. Seiper alatt is.
Sepics.

A nemességet 1878. febr. 5. S. Anzelm báni táblai ülnök kapta. (MNA. 122.)

Seprődy.

Nemességét 1608-ból l. Gyfv. LR. V-73.

Seprődy (kibédi).

Székely család, gyalogosságot 1608. jun. 10. S. András nyert. (Gyfv. LR. V-72.) – Vö. Pálmay: M.-Torda 118–9.

Seprődy (rugonfalvi).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 209.

Sepsey.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében János, Ferencz igazoltatnak.

Sepsei Szabó, l. Szabó.
Sepsi (szentlászlói).

Gyalogosságot 1608. jun. 10. S. Imre nyert. (Gyfv. LR. V-72.)

Sepsy.

Nemességet 1608-ból l. Gyfv. LR. V-73.

Sepsy (alias Marussy).

Czímeres levele kelt 1625. (OL.: 1583-1906.) – Vö. Csoma 663.

Sepsi (vajai).

A család nemessége Marosszékből 1785. jan. 7. és 1786. jun. 19. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII-125., 490.) Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sepsy (de...)

Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 118.

Sepsi.

Czímerpecsét Hunyadmegye levéltárában.

Sepsi.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében István igazolta nemességét. Czímerpecsét Szatmármegye levéltárában. – Vö. NI. X-151.

Sepsy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében László, Pál fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. Balogh 131., 246.

Sepsy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zemplénmegyében István él. – Vö. NI. X-151.

Sepsy, l. Biliakovics (alias S.).
Septey (alias Demetery).

Czímeres levele kelt 1592. szept. 5. (MNMuz. lt.) Kihirdette Vasm. – Vö. Siebm. pk. 106.; Áld. 78–9.

Septey-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében Sándor; Zalamegyében Pál igazolták nemességüket.

Séra.

Nemességét 1610-ből l. Gyfv. kpt. Arm. 22. – Vö. Áld. 110–1.

Séra.

Czímeres levelet Báthory Gábortól 1611. jun. 14. S. János és társai nyertek. – A további adatokat l. Ábrahám (alias Kilyéni).

Séra (zaláni).

A czímeres levelet Bethlen Gábortól 1625. febr. 13. S. István nyerte. (Ered. S. Tamás tulajd. Sepsiszentgyörgyön.) – Vö. Sándor I-87–8.

Séra (sz. zoltáni).

Nagy Iván által (X-151.) emlitett erdélyi család.

Séra.

Baranyamegyében is élt ily nevü család. – Vö. Andr. 106., 108., 109.

Séra.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 335.)

Serachich, l. Horváth (alias S.).
Serafin, l. Seraphin.
Seraphin.

Czímeres levele kelt 1705. jan. 7. (LR. erd. V-358.) – Vö. T. XXIX-166.

Seraphin (belényesi).

Czímerpecsét a gr. Teleki levéltárban Marosvásárhelyt.

Seratoris.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében András; Liptómegyében Péter vétettek fel a kétségtelen nemesek közé.

Seratoris, l. Hegedüs (alias S.).
Serb (alias Mézes).

Czímeres levelet 1722. aug. 28. S. János, Miklós, Tamás, Ignácz, György (Zarándm.) nyertek. (LR. erd. VII-307.)

Serb.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Aradmegyében él a család. – Vö. Szerb. és NI. X-151.

Serbán (párosi).

János és László nemessége 1784. nov. 16. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII-92.) – Vö. Márki II-706–7.

Serbelin.

Czimeres levele kelt 1592. szept. 5. (OL.: 235-1905.)

Serbelloni.

Erdélyben előforduló család. – Vö. Siebm. erd. 66.

Serblinovich.

Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Laszi. 83.

Serdié (golobrdói).

A nemességet fenti előnévvel 1892. okt. 7. S. György alezredes kapta. (MNA. 122.)

Serédy.

Nagy Iván által (X-151–156.) emlitett család. – Vö. Siebm. 576.; erd. 96.; T. II-9. Petri VI-403–414.; Siebm. erd. 96.

Seredy.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában (Simon 70.)

Seregély-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében József; Sopronmegyében Péter, Dénes, Mózes vétettek fel a kétségtelen nemesek közé.

Seregély.

Élt ily nevü család Vasmegyében is. – Vö. Balogh 131.

Seregélyes (gyéresi).

A czímeres levelet Báthory Gábortól S. István és társai nyertek 1610. május 1. – A további adatokat l. Bak alatt.

Seregélyessy.

Nemességét 1610-ből l. Gyfv. kpt. Prot. Barsi 14.

Seregélyi.

Czímeres levele kelt 1715. jun. 4. (LR. XXXI-45.) – Vö. Siebm. 576.; NI. X-157.

Seregélyi.

Nyitramegyéből nemessége 1844. jan. 25. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXVII-399.)

Seregh.

Czímeres levele kelt 1613. márcz. 18. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 246., 267.

Sereghy.

Czímerpecsét Szatmármegye levéltárában.

Seréli (seréli).

Hunyadmegyében élt család. – Vö. Böjthe 260.

Seréna.

Czímeres levele kelt 1653. febr. 25. (Gyfv. LR. XXVI-80.) – Vö. Siebm. erd. 216.

Serény.

Nemességét 1677-ből l. a váczi kpt. lt.-ban.

Serényi (kisserényi), gróf.

Régi család, melynek eredete tisztázva nincs. Kis-Serényi Ferencz alkincstartó testvéreivel együtt 1518. nyert czímeres levelet II. Lajos királytól; a szakadatlan leszármazás tőle hozható le. Kiváló tagja a családnak Serényi (Serieny) Mihály szendrői és füleki kapitány, ki 1596. jun. 25. bárói rangra emeltetett. (LR. V-225.) 1623. évi jun. 16. S. Mihály, Imre és Pál emeltettek a bárói rangra. (LR. VII-231.) Testvére Gábor megszerzi Morvaországban Neu-Swietlau, Millotitz, Kunewaldt, Zlin és Lomnitz birtokokat; ezóta ott is birtokos a család; ugyanő 1656. ápr. 7. grófi rangot nyert. Fia János Károly (megh. 1690.) katonai pályán tünt ki, mint tábornagy és München parancsnoka; ő alapitotta a családi hitbizományt. – Czímer: Vágott paizs, jobbról ezüst mezőben czölöpszerüen állitott többször hajlott koronás kék kigyó; balról kék mezőben kékkel és ezüsttel haránt négyzett (geweckt) pólya fölött jobbra ágaskodó ezüst ló. (A czímer ily változatban is előfordul: Hasitott és hátsó osztályában vágott paizs; 1. vörös mezőben czölöpszerüleg állitott, hatszor hajlott arany-barna (néha zöld) kigyó (néha fején arany koronával); 2. kék mezőben ágaskodó, koronás, szárnyas fehér ló; 3. aranynyal és vörössel vágva; sisakdísz: a kinövő szárnyas ló; takarók: arany-vörös, ezüst-kék.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi öszeiráskor Borsodmegyében Armand gróf él. – Leszármazás:

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében Pál igazolta nemességét.

Serly (alsószecsei).

nemességet 1913. okt. 4. S. Ede, a debreceni kereskedelmi és iparkamara volt alelnöke kapta.

Sermage (szomszédvári és medvegrádi), gróf.

Az 1764–5. évi 47. t.-czikkel gr. Sermage Péter Troilus, cs. k. kamarás és vezérőrnagy, maradékival együtt honfiusittatik. – A család Francziaországból a Besançon departement-ból ered; ott van ősi váruk Gy. A Magyarországba költözött Péter (ki honfiusitást is nyert), felesége br. Moscon Mária révén, kinek anyja szomszédvári és stubiczai gr. Cikulini Mária, családja utolsó sarja volt, jutott a kihalt Cikulini család birtokaihoz, melyeknek nagyrésze egykor a Zrinyi grófoké volt. Ugyanő 1720. decz. 9. báróságra, 1749. decz. 9. fiával, Péter Jánossal együtt grófi rangra emeltetett. (LR. XLI-496., 500.)

Grófi czímer: Négyelt paizs szivpaizszsal; ebben arany mezőben zöld alapon legelő fekete szarvas. A nagy paizs: 1. és 4. vörös mezőben három (2, 1) ezüst kerek pénz (rotella), mindegyiket alul, hegyével lefelé forditott, arany markolatu ezüst tőr kiséri. 2. és 3. kék mezőben arany nő-mellszobor. Két sisak; sisakdiszek: 1. két vörös közt egy fehér toll; takaró: arany-vörös, 2. kinövő ezüst vadászeb, arany-csatos vörös nyakörvvel; takaró: ezüst-kék. Paizstartók: két ezüst vadászeb, arany-csatos vörös nyakörvvel. A paizs fölötti grófi koronán két oldalt egy-egy ezüst nyelü, arany-fekete csiku zászló látható; egyiken A, másikon M betü. (A betük jelentése: Arte et Marte.) – Leszármazás:

Czímeres levele kelt 1668. jan. 10. – Vö. Lasz. 83.

Severin.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szepesmegyében N. özv. nemessége igazoltatott.

Severner, l. Popovics (alias S.).
Séwald, l. Seewald.
Sewersych.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 168.

Sextay.

Czímeres levele kelt 1698. szept. 18. (Ungm. lt.) – Vö. Siebm. 578.

Sextius (alias Sexty).

Czímeres levele kelt 1687. decz. 12.; kihirdette 1688. okt. 6. Gömörmegye. – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében György; Hontmegyében Gábor; Zólyommegyében Dániel és Gáspár nemessége igazoltatott. – Vö. NI. X-167–8., 911–2.; Forgon II-235.; Békésm. tört. III-248.; Szabolcsm. monogr. 531.; Orosz 253.; Gömörm. monogr. 656.; Rexa 51.

Sexty, l. Sextius (alias S.).
Sey.

Vasmegyében az 1738. évi nemesi vizsgálatkor a család 1418. Zsigmond király által adott czímeres levél felmutatásával
igazolta nemességét. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Tolnamegyében igazoltatnak Ádám, Ferencz, Gábor, József, János, László. Gábor nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen is elismertetett. (LR. XLVI-456.) – Leszármazás:

János † 1660 Hera Magdolna; Gábor * 1630 Nagyseében; Erzsébet; Ádám; Ádám; László; Gábor; Pál; Antal a pécsi káptalan jószágkormányzója Pécsett 1808 aug. 10-én 827. sz. a. nemességét kihirdette; Gábor; Ferencz; József; János; László Nemességöket Tolna vm.-ben 1753. jun. 25-én igazolták.; János; Anna Hojtsy István; László † 1815; Juliánna Horváth György; Borbála nagythanyi Tanyi Mihály; Antal † 1828; Ferencz * 1772 IX/4 † 1835 Baranya vm. alszolgabiró, táblabiró Hernold Klára (l. II. tábla); Katalin; Anna; József * 1790 III/14 † 1836 III/11 Baranya vm. főbirája Somogy vm. táblabirája Répás Francziska; Erzsébet sikabonyi Angyal György; Leopoldina 1822–1859 simaházi Tóth István törvényszéki biró; Francziska 1826 Gruber Ede ügyvéd; László 1829–1911 kir. tanácsos Baranya vm. alispánja Horváth Antónia 1820–1897; Józsa 1828–1903 Tipka József; Katalin 1831 Lorencz Gusztáv cs. és kir. tábornok; Mária 1832–1881 Klass Márton 1819–1881 kir. tanácsos; Terézia 1849–1872 Aidinger János † 1906 Pécs sz. kir. város polgármestere orszgy. képviselő kir. tanácsos; Oktávia 1851–1901 Fesztl Rajmár m. kir. honvédőrnagy; Leopoldina 1861 Kirchner Hermann cs. és kir. altábornagy.

II.

Ferencz (l. I. tábla); Ferencz táblabiró; József Baranya vm. főszolgabiró; Mária Fiala Alajos Pécs város tanácsosa; Lajos * 1809 XII/13 † 1880 I/18 Baranya vm. főszolgabiró Ráth Julia 1821–1892; János Springsfeld Anna; István sihabonyi Angyal Paulina; Viktoria; Lina; Malvin; Ernő Hermance Sprenger Jeandrevin; Mária; Ernő; Vilma; Jenő; Ferencz; István; Paula; Mária inámi Bolgár Kálmán; Ida; Lajos * 1839 IX/16 † 1894 X/8 Baranya vm. főjegyzője Materényi Ilka; Ilka * 1841 V/22 † 1880 I/18 1) Madarász Endre 1827–72 2) Gyenes Pongrácz; József * 1843 II/24 † Zánon Paula; Teréz * 1846 III/15 † Feldl István; Kázmér * 1852 VII/9 † 1872 XII/20; Dezső; Szylvesztria * 1867 XII/28 dr. Rüll János; Tamás * 1870 I/20 főszolgabiró Benkő Ilona; László * 1876 XII/4 Benkő Margit; Pongrácz * 1879 III/31 ügyvéd Benkő Jolán; Tamás * 1897 VII/7; Ilonka * 1899 III/25 † 1904 I/18; László * 1900 VII/3 † 1904 I/16; Erzsébet * 1904 X/2; Lajos * 1901 XI/7; Jolán * 1903 III/15; Margit * 1904 XI/7.

Vö. NI. X-168–70. (gen.); Siebm. 578.; részben Czvetkovics Lajos közlése.

Seyfriedt.

A czímeres levelet 1758. jun. 5. S. Tamás és gyermekei nyerték. (LR. XLIV-618.) – Vö. Kősz. 335.

Shek (vugroveci).

Az előnével a nemességet 1906. nov. 6. S. Adalbert, a sarajevói főtörvényszék tanácselnöke kapta. (MNA. 122.)

Schmicz, l. Smitz.
Shuttevics, l. Schuttevics.
Shuttovics, l. Schuttevics.
Sibai (alias Cselni).

Nemességét 1649-ből l. Gyfv. LR. XXIV-134.

Sibai.

Nagy Iván által (X-171.) emlitett belsőszolnokmegyei család.

Sibay, l. Csehi (alias S.).
Sibelka (temeskubini).

Az előnévvel a nemességet 1909. jul. 29. S. János kir. tan., fővámtárnok kapta. (MNA. 123.)

Sibenichky.

Czímeres levele kelt 1582. – Vö. Siebm. horv. 168.

Sibolth.

Czímerpecsét Fejér- és Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 335.; Rexa 151.

Sibrik (óvári).

Czímert l. Siebm. 578.

Sibrik (szarvaskendi).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében Ádám, László; Vasmegyében ugyanők vétettek fel az igazolt nemesek közé. A család levéltára a M. N. Muzeumban. – Vö. NI. X-171–5. (gen.); Nlf. III-19.; Győrm. monogr. 441.; Komáromm. monogr. 580.; Vasm. monogr. 571.; Balogh 135.

Sichart.

Czímeres levelet 1636. máj. 4. S. Balázs nyert. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 248–9.

Sickingen, (báró?)

Indigenátust 1711. márcz. 10. S. Ferdinánd nyert. – Vö. NI. X-175.; Siebm. 579.

Sicz.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében György igazolta nemességét.

Sidemich.

Indigenátust 1659. S. György nyert (133. t.-cz.) – Vö. NI. X-176.

Sidich.

Czímert l. Siebm. horv. 168.

Sidlay (alias Sidlovszky).

Leszármazást l. NI. X-912.

Sidlovszky, l. Sidlay (alias S.).
Sidó.

Czímeres levele kelt 1587. (OL.: Htt. Nob. Poson.)

Sidó (alias Angyal).

Czímeres levelet II. Mátyástól 1611. febr. 24. S. András és Lőrincz kaptak. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 135.; 249.

Sidó.

Czímeres levele kelt 1638. (OL.: Htt. Nob. Poson.)

Sidó (angyalosi).

Nemességet 1679. jun. 21. S. István és Mihály nyertek. (Gyfv. LR. XXVIII-139.)

Sidó (bődi és lögerpathoni).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében Ferencz, 2 Pál, 2 János, Tamás, Mihály vétettek fel az igazolt nemesek közé. Czímerpecsét Árva- és Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-176.; Kősz. 336.; T. XXX-133.

Sidó.

Ily nevü család élt Szatmármegyében is. – Vö. Gorzó pk. 27.

Sidy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor 2 Pál, Mihály élnek Zalamegyében. – Vö. NI. X-176.

Sieb (?)

Czímerpecsét 1602-ből az árvaváraljai levéltárban. (Kub. 16.)

Sieber.

A nemességet 1893. jul. 6. S. Ignácz, a horv.-szlav. országos kormány osztálytanácsosa kapta. Nevezett nemességet és nevét 1895. okt. 11. Bencic Adolf, ugyanezen kormány titkárára ruházta át. – (MNA. 123.)

Siess.

Czímeres levelet 1798. jan. 19. S. Lajos felesége Kater Teréz és gyermekei Erzsébet, Teréz, Francziska, Katalin, Jozefa, Mária kaptak. (LR. LIX-515.) – Vö. NI. X-177.; Siebm. 579.

Siess.

Nemességét, l. az esztergomi primási lt.-ban.

Siesy (vagy Siey, balogfalvi).

Győr- és Komárommegyében élt család a XVII. században. – Vö. NI. X-176–7. és Sey.

Siey, l. Siesy.
Siffkovics.

Czímeres levele kelt 1689.; kihirdette Komárommegye. A nemességszerző, S. János 1720. Pestmegyében hirdettetett ki. – Vö. Kősz. 336.

Sigárdy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Komárommegyében Ádám vétetett fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Kősz. 336.

Siger, l. Sigher.
Sigerus.

Czímert l. Turul XXIX-166.

Sigher.

Czímeres levele kelt 1621. okt. 26. (váradi kpt. lt.) – Vö. Siebm. 579., horv. 168.; NI. X-913.

Sigismundy (pancsinalehotai).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Liptómegyében Pál, György nemessége nyert igazolást.

Sigmond.

Czímeres levele kelt 1606. jun. 25. (Gyfv. LR. III-23.) – Vö. Siebm. erd. 217.; Bold 43.

Sigmond (rugonfalvi).

Nemességét 1607-ből l. Gyfv. LR. IV-6.

Sigmond (étfalvi).

Nemességét 1607-ből l. Gyfv. LR. IV-11.

Sigmond (székelyszállási).

Nemességét 1624-ből l. Gyfv. LR. XII-II., Prot. A Barkai 162.

Sigmond (kilyéni).

Nemességét 1650-ből l. Gyfv. LR. XXV-231.

Sigmond.

Nemességét 1653-ból l. a jászói conv. lt.-ban.

Sigmond (alias Kádár).

Czímeres levelet I. Lipóttól 1689. máj. 24. S. Gergely nyert (Szatmárm. lt.) – Vö. Gorzó 107.

Sigmond (kökösi).

Nagy Iván által (X-913.) emlitett család.

Sigmond. (E. szentkirályi).

Nagy Iván által emlitett család. – Vö. NI. X-913.

Sigmond (lemhényi).

Demeter, Pál és Tamás (Háromszék) nemessége 1798. ápr. 20. legf. helyen igazoltatott. (LR. XIII-160.) – Vö. NI. X-913.; Bácsm. monogr. II-596.

Sigmond (makfalvi).

Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 119.

Sigmond (nagyenyedi).

Nagy Iván által (X-913.) emlitett család.

Sigmond (szentmihályfalvi, recte Szentmihályfalvi alias Literati).

Farkas nemessége Aranyosszékből 1786. jun. 19. legf. helyen igazoltatott. (LR. LII-491.) – Vö. Siebm. 579., erd. 216–7.; NI. X-913.

Sigmond.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében 2 Ferencz, Imre, 2 Ádám, 2 István, 2 György, Pál vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Balogh 135.

Sigmond.

József, Mózes (Kisküküllőm.), György (Maros), Dániel (Háromszék) nemessége 1786. jun. 19. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII-490.)

Sigmondffy (ujhelyi).

Czímeres levele kelt 1576. febr. 22. (MNMuz. lt.) – Vö. Siebm. 579.; Áld. 58.

Sigmondffy (lemhényi).

Székely család. – Vö. Orosz 253.

Sigmund.

Czímeres levelet 1866. nov. 14. S. Károly bécsi egyetemi tanár és gyermekei nyertek. (LR. LXVII-929.)

Sigmundich.

Nemességét 1655. Horvátország hirdette ki. – Vö. Bojn. 33.

’Sigray (bátori).

A Sigray, ’Sigray, Zsigray (majd egyik, majd másik és harmadikféleképpen irva) ősrégi család; minden valószinüség szerint az Árpáddal bevándorolt családok egyikétől származott.

Első irott nyomát 1284-ben IV. (kun) László király alatt találjuk, amidőn a szepesi káptalan által kiállitott, – hiteles kiadványban a Petróczy-család leveles ládájában még ma is meglevő – okmány szerint Petrus de Sygra fiai: Mihály és András, Ricolphus Comes de Lumpniczczal, a kakaslomniczi és berzeviczei Berzeviczy-család ősével határjárási pört folytattak, s Jakab prépost elnöklete alatt a felek által választott 5–5, összesen 11 biró a Sygra patak mellett fekvő Rudna nevezetü peresföldet bejárja, a határokat megállapitja és az egész birtokot, mint a Sygrai-családnak „ősi az elődöktől emberemlékezetet felülmuló régi korból háromlott birtokát” a fiuknak odaitéli.

Ugyanezen okiratot a káptalan Sygrai (fekete) Lőrincz de Rudna, nemes és előkelő – vir nobilis et discretus – férfiunak: a Sigrai Mihály vagy András fiának kértére 1290-ben (mivel a régi pecsét háboruban elveszett) uj pecséttel megerősitve ujra kiadta.

Ezt a Lőrinczet ujabb határpör közben a Gurede-családból származott Korotnoki Péter megölte. Lőrincz fia Hellebrand apja gyilkosát pörbe fogta s Korotnoki Péter kénytelen volt vérdijképpen korotniki birtokának nagy részét Hellebrandnak átengedni.

Sygrai Hellebrand ekként a környék egyik leggazdagabb földesura lett.

A családból János 1637. nov. 29. Zsegra nevü helységre uj adományt nyer.

A ’Sigray-család nevével a történelem lapjain világi és egyházi közügyek, valamint a közjótékonyság terén gyakran találkozunk. – A Corpus iurisban az 1659, 1662, 1681, 1715, 1723 decretumokban szerepelnek.

A II. Rákóczi Ferencz vezérlő fejedelem és a Szövetkezett Rendek – ugyanis – 1705. szept. 20. a szécsényi országgyülésen kiállitott Szövetséglevelet Sigray József (igy irva, nem másképpen) kétszer is aláirta és pedig igy:

„Josephus Sigray inclyti Comitatus Castriferrei Vicecomes” azaz: Vasvármegye alispánja.

„Josephus Sigray Vicecomes et Michael Őry qua ablegati Comitatus Castriferrei ad hoc specialiter deputati subscripsimus et sigillis propriis (authentico Comitatus prae manibus hostium existente) roboravimus”

azaz Sigray József és Őry Mihály mint Vasvármegye megbizottai és e végre különösen kiküldöttei aláirtuk és saját pecsétünkkel (a vármegye hiteles pecsétje az ellenség kezében lévén) megerősitettük.

A család három főágra oszlik, ugy mint 1. a felső- és alsósurányi grófi ágra (l. e.); 2. a másik ág Szepes- és Sárosmegyékben él és a Zsigrai előnevet használja. Ez a két ág római katholikus; 3. a harmadik ág a török hóditások, német hadjáratok és kurucz szabadságharczok viszontagságai folytán Szabolcs vármegyében Bátor és Nyirbátor környékén telepedett le és a „bátori” praedicatumot viseli. – Ez az ág a reformatio legelső terjedésekor a református vallást vette fel s azóta minden tagja ezt a vallást követi.

A Bátori ’Sigray-családból származott Márton fia Mihály 1705. körül született s 1726-ban subscribalt a debreczeni collegiumban. – Nagyon kitünő tanulónak kellett lennie, mert már 1726. és 1731. mint tógátus diák classis praeceptorul alkalmaztatott, s alighogy az iskolát elvégezte, a nagytudományi collegium már 1732. egyenesen Kecskemétre, majd 1733. Nagykőrösre bocsátotta ki az ottani iskola rectorává, ahol az akkori idők szerint az akadémiára előkészitő deák-iskola összes növendékeit egymaga tanitotta.

1734. február 23. feleségül vette nemes Kőrösi Kovács István nagykőrösi compossessor és felesége nemes Bozó Ilona leányát Sárát.

A már elöregedett Kovács István terjedelmes birtokainak kezelése végett a vejét maga mellé vette.

Nagykőrös város pedig azzal tüntette ki, hogy a 29 éves fiatal tudóst senatorrá választotta.

De már 1735-ben, midőn a Péró-féle lázadás ellen Halász Péter ezredes felsőbb rendeletre Nagykőrös és Kecskemét város nemeseit „felültette”, ’Sigray Mihály is önként beállt s egyik kőrösi compániában strázsamester lett.

A lázadás leverésében olyan vitézül viselte magát, hogy érdemeinek elismeréséül a kitört hétéves háboruban elébb Pest vármegye fölkelő lovas-ezredében mint megválasztott kapitány szolgált, 1741. julius 4. pedig a Beleznay-féle reguláris huszárezredbe neveztetett ki „királyi huszárkapitánynyá”, ami szokatlan és rendkivüli kitüntetésszámba ment.

A háboruból feleségéhez irt levelei egyikében emliti: „Hiszem, hogy az Isten bátor mindennapi szoros vagdalkozásokban legyünk is, de megtart szerencsétekre”. Másutt azt irja: „az Isteni félelem legyen legféltőbb kincsed és azután az Istvánka” (t. i. a fia).

A hétéves háboru 1748 kora tavaszán befejeztetvén, (habár az ácheni béke okmánya csak 1748 október 23-án iratott alá) ’Sigray Mihály 1748. április 10-én Mária Terézia engedelmével a vele szövetséges Németalföldi (Belgium és Hollandia) egyesült államok szolgálatába lépett.

Meg kell itt jegyezni, hogy a magyar huszárság neve és vitézsége Rákóczi alatt, majd a hétéves háboruban olyan hiressé lett, hogy a világ legjobb katonájának tartották. Minden uralkodó azon volt tehát, hogy huszárezredeket állitson fel, amelyeknek tisztjei okvetetlenül, de közemberei is többnyire magyarok voltak.

Igy állitotta XIV. Lajos Bercsényi Miklóst, VII. Károly császár Frangepán Gergelyt a huszárezrede élére. Nagy Frigyes is állitott huszárezredet.

’Sigray Mihály tehát 1748. márczius 31-én gróf Teleky Sándor ezredestől, mint a Beleznay huszárezred commandánsától elbocsátólevelet kapott, amelyben ez a leghizelgőbb szavakkal ismeri el ’Sigray Mihály vitézségét, fáradhatatlanságát és kiválóságát.

Az Egyesült Németalföldek főrendei (de Hog. Mog. Heeren Staaten Generaal de Vereenigde Nederlanden) tehát IV. Vilmos orániai és nassaui herczegnek, mint az Unio helytartójának és fővezérének előterjesztésére 1778. április 10-én kelt diplomájukkal ’Sigray (igy irva Zsigrai, tehátaz ’S Zs-nek hangzik) az állami huszárezred (Regiment Hussaaren van den Staat) vezénylő ezredessé (Colonell Commandant), három nappal később pedig már dandárkapitánynyá nevezik ki, „megparancsolván az összes ezredeseknek, alezredeseknek, őrnagyoknak, kapitányoknak, tiszteknek, altiszteknek és közkatonáknak, hogy
neki mint dandárkapitánynak engedelmeskedjenek, szót fogadjanak; egyszersmind utasitjuk a nevezett Egyesült Államok tisztviselőit, előjáróit és lakosait, hogy emlitett Zsigrai Mihálynak felszólitása folytán mindenben segitségére legyenek.”

Mindezen kinevezések és diplomák latin, német, hollandnyelvü eredeti példányai a család birtokában ma is megvannak, mint szintén hü másolata annak az arczképnek, amely IV. Vilmos orániai herczeg temetését ábrázoló képen a kiséretben jelenlevő ’Sigray Mihályt magyar diszruhában mutatja be. – Van még egy 12 strophából álló, a vers kezdő soraiban ’Sigray Mihály nevét feltüntető, mély vallásos érzésről tanuskodó imája, melyet minden valószinüség szerint a németalföldi katonáskodása alatt irt.

Mikor a huszárság szervezési munkáját bevégezte, rég nélkülözött családjához Nagykőrösre visszatért s ott 1755. körül, tehát 50 éves korában meghalt.

’Sigray István, Mihálynak egyetlen nagykoruságot ért fia Nagykőrösön 1740. november 4-én született s kiskoruan jutott árvaságra. – Debreczenben 1757. márczius 28-án subscribált; előbb a theologiát végezte, azután a jogi tudományoknak hallgatója s advocatus utriusque fori lett.

Házasságra 1769. április 4-én lépett Kecskeméten lakó Nagybócsai Sárközy János és nemes Kalocsa Zsuzsánna leányával: Évával.

A világi és egyházi téren szerzett széles tanultságával és éles itéletével a közügyeknek szentelte tehetségét, de amellett szorgalmas gazda, szerző ember is volt. – Pest vármegyében csakhamar táblabiró és perceptor lett; egyházát pedig mint presbyter, a dunamelléki egyházkerület tanácsbirája, a kecskeméti egyházmegye gondnoka és zsinati tag, sőt Báthory Gábor pesti lelkészszel, később superintendenssel mint librorum censor is szolgálta. A történelmet előszeretettel tanulmányozta, ugy, hogy a sirkövén ma is olvasható epitaphium szerint: „A Theologiában és Törvénytudásban Grotiusnak, a Historiában pedig Herodotosnak követőjének tartatódhatna.”

A hadi téren nem foglalatoskodott, mert a hétéves háboru után hosszu béke következett, a franczia háboru alatt pedig már törődött öreg ember volt, a szemei is elhomályosodtak; de a család birtokában levő egész sereg quietantia hálás elismeréssel tanuskodik arról, hogy készpénzben és buza, rozs, zab, bor terményekben bőven adakozott a subsidiumokra.

Végrendeletében, amelyet 1806. április 26-án alkotott, egyházi, iskolai és jótékony czélokra összesen 4000 forint alapitványokat tett; ezek közt legtöbbet a nagykőrösi református főgimnáziumnak hagyományozott.

’Sigray István 1810. február 4-ikén halálozván el, alapitványa a nagykőrösi főgimnáziumnál ma is fennáll s több mint 100 esztendő óta szolgálja áldásos rendeltetését. Ezért a nagykőrösi
főgimnázium 1911. szeptember 10-én, az alapitvány fennállásának 101-ik évében, az alapitó iránt való kegyeletes megemlékezéssel fényesen sikerült ünnepélyt rendezett, amelyen a család életéből eredeti kutatásokon alapuló történeti tanulmányok, remek szónoklatok és magas szárnyalásu hazafias óda hangzott el.

’Sigray Istvánnak és Sárközy Évának 7 gyermeke maradt, u. m.:

I. Terézia, Gellén Károlyné szül. 1773.

II. László sz. 1774. május 9., neje Dercsikai Huszár Lidia. Ezek gyermekei:

1. Zsigmond sz. 1803. aug. 4., neje nemes Simon Lidia. Ezek fia István, meghalt 1894. magtalanul.

2. Antal sz. 1808. márczius 17. † 1889 ápr. 10. Neje Réthei Molnár Janka. Gyermekeik:

a) Gyula sz. 1845. január 3. ny. törvényszéki jegyző, neje Nyéki Németh Mária. Gyermekeik:

α) Ilona sz. 1875. † 1897. és Erzsébet sz. 1880. márczius 30. mind a kettő Vörösmarty Elekné.

β) Pál sz. 1877. márczius 16., neje ns. Herzogh Szeréna.

b) Sándor sz. 1852. márczius 13. Neje ns. Simon Ida. Gyermekeik:

α) Gizella sz. 1883. febr. 18.

β) Sándor sz. 1889. szept. 21.

3. János sz. 1817. † 1880. Neje Jalsovai Jalsoviczky Karolina. Leányaik:

a) Mária. Első férje Tamásfalvai Thúry Ignácz; második férje Hodoval József.

III. József sz. 1778. április 29. † 1836. szeptember 8. Neje Baracskai Szücs Anna. Pestmegye táblabirája, szorgalmas szerző gazda, igen buzgó vallásos és bőkezüen adakozó ember, amit a pesti reform. templom épitésénél is tanusitott. A gyóni református templomot pedig rokonával Halász Miklóssal majdnem kizárólag ketten épittették. Gyermekeik:

1. Lajos sz. 1804. szept. 21. † 1874. julius 26. Nőtlen. Pestmegye főperceptora. Végrendeletében a Budapesti ref. theologia javára 10.000 koronás alapitványt tett olyan föltétellel, hogy az 200.000 koronára szaporodjék. Ma már a 70.000 koronát meghaladja.

2. Gedeon sz. 1806. aug. 22. † 1879. május 5. Neje ns. Lovas Krisztina. Gyermekeik:

a) Pál, született 1839. junius 18. Előkelő ügyvéd, Fejérmegyében Dunapentelén, Pestmegyében Dabason és Babádon földbirtokos, Budapesten háztulajdonos, a fővárosi törvényhatóságnak 1879. óta tagja, a Pesti hazai első takarékpénztárnak 1892. óta igazgatósági tagja, a Kolozsvári takarékpénztárnak 19 év óta alelnöke, az Országos magyar Iskola-egyesületnek és a Nemzeti Torna-egyletnek tiszteletbeli elnöke, a budapesti ref. egyháznak
26 év óta presbytere, a dunapentelei ref. egyháznak főgondnoka. Egyházi, iskolai és közjótékonysági célokra bőven adakozott, egyebek közt a Budapesti főgimnáziumnál 40.000 koronás és a Budapesti m. kir. Egyetemnél szintén 40.000 koronás ösztöndij alapitványokat tett.

Első neje Dabasi Halász Róza sz. 1846. október 18. † 1875. február 6. Ettől született Margit 1888. április 4. Kiskorában halt el.

Második neje Szelke Petronella sz. 1851. február 13. † 1913. szeptember 3. Gyermekeik:

α) Hermin sz. 1878. deczember 14., férje dr. Tóth Béla.

β) Béla sz. 1883. április 21., birtokos Dunapentelén.

γ) Pál sz. 1886. október 9. † 1910. február 15.

δ) István sz. 1888. augusztus 20., gépészmérnök.

b) János sz. 1854. január 29. † 1910. április 14., a Fővárosi közmunkák tanácsának müszaki tanácsosa.

3. Péter sz. 1808. szeptember 5. † 1855. márczius 25. Neje Kukucska Mária. Gyermekeik:

a) László sz. 1839., neje 1. Modok Lidia, 2. Faragó Rozália. Gyermekeik:

α) István sz. 1877. október 4. Neje Törteli Jolán. Gyermekeik: Irén sz. 1907. julius 18. és Péter 1909. márczius 20.

β) Mária sz. 1875. julius 4., férje Matkó Károly.

γ) Ilona sz. 1880. november 14., férje Revaló János.

δ) Lidia sz. 1882. junius 26., férje Gaál István.

ε) 2-ik nejétől László Antal sz. 1887. junius 26.

b) Sarolta, Tasnádi Székely Dénesné.

c) Antónia, Blázy Lajosné.

4. József sz. 1810. † 1839. nőtlen.

5. Amália sz. 1813. jun. 8. † 1849. Férje Kenesei Kenessey Károly.

6. Márton sz. 1819. mrácz. 8. † 1878. decz. 16. Neje Jalsovai Jalsoviczky Terézia. Leányuk: Terézia, férje ns. Beretvás György.

IV. Juliánna sz. 1780. † 1804., férje Kismányai Hangyás Dávid. Magtalan.

V. Zsigmond sz. 1787. † 1836. junius 27. Nőtlen.

VI. Mária, férje Dabasi Halász László.

VII. Mihály, neje Lengyel Katalin. Ennek fia Mihály, ennek fia Zoltán † nőtlen.

’Sigray Mihály részére Szabolcs vármegye 1730. junius 13-án állitott ki kétségtelen nemességéről bizonyságlevelet, amely Pestmegyében 1736. szept. 12-én, Fejérmegyében pedig 1718. junius 17-én kihirdettetett, mig czímerét és régi nemességét 1902. junius 16-án 63647. sz. a. a m. kir. belügyminiszter igazolta.

Czímer: kék mezőben hármas zöld halmon ágaskodó egyszarvu; sisakdísz: az egyszarvu növekvőleg; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Czímerpecsét Pestmegye levéltárában.

Leszármazás:

Márton; † 1730 körül; Mihály * 1705 † 1755 előtt; István * 1740 XI/4 † 1710 II/4 nagybócsai Sárközy Éva; Terézia * 1773 Gellén Károly; László * 1774 V/6 dercsikai Huszár Lidia; József * 1778 IV/29 † 1736 IX/8 baracskai Szüts Anna; Zsigmond * 1803 VIII/4 Ns. Simon Lidia; Antal * 1808 III/17 † 1889 IV/10 réthei Molnár Janka; János * 1817 † 1880 jalsovai Jalsoviczky Karolina; Lidia dömsödi Hajós Péter; Gyula * 1845 I/3 nyéki Németh Mária; Sándor * 1852 III/13 Ns. Simon Ida; István * 1894 magtalan; Mária 1) tamásfalvi Thury Ignácz 2) Hodovál József; Jolán sikari Kovács Mihály; Gizella * 1883 II/18; Sándor * 1889 IX/21; Pál * 1877 III/16 Herzogh Szeréna; Ilona * 1875 † 1897; Erzsébet * 1880 III/30 Vörösmarty Elek; Juliánna * 1780 † 1804 kismányai Hangyás Dávid; Zsigmond * 1787 † 1836 VI/27 nőtlen; Mária dabasi Halász László; Mihály Lengyel Katalin; Mihály; Zoltán † nőtlen; Lajos * 1804 † 1874 nőtlen; Gedeon * 1806 VIII/33 † 1879 V/5 Ns. Lovass Krisztina † 1859 I/29; Péter * 1808 IX/5 † 1855 III/25 Kukucska Mária; József * 1810 † 1839 nőtlen; Amália * 1813 VI/8 † 1849 kenesei Kenessey Károly; Márton * 1819 † 1878 jalsovai Jalsoviczky Terézia; Pál * 1839 VI/18 1) dabasi Halász Róza (* 1846 IX/18 † 1875 II/6) 2) Szelke Petronella († 1913 IX/3) (l. III. tábla); János * 1854 I/29 † 1910 IV/14 nőtlen; László * 1839 1) Modok Lidia 2) Faragó Rozália (l. II. tábla); Sarolta tasnádi Székely Dénes; Antónia Blázy Lajos † 1887 II/17; Terézia Ns. Beretvás György.

II.

László * 1839 (l. I. tábla); 1: István * 1877 X/4 Törtely Jolán; Mária * 1875 VII/4 Matkó Károly; Ilona * 1880 XI/14 Revaló János; Lidia * 1882 VI/26 Gaál István; 2: László Antal * 1887 VI/26; Irén * 1907 VII/18; Péter * 1909 III/20.

III.

Pál * 1839 VI/18 (l. I. tábla); 1: Margit * 1872 † 1888 IV/14 hajadon; 2: Hermin * 1878 XII/14 Tóth Béla; Béla * 1883 IV/21; Pál * 1886 X/9 † 1910 II/15 nőtlen; István * 1888 VIII/20.

Vö. Siebm. 579.; Nlf. I-15–23.; Pestm. monogr. 480.; Szabolcsm. monogr. 531.; Kősz. 336.; Rexa 151.; T. XII-121–4., 192–3., XX-121. A Sigray-alapitvány emlékünnepe Nagykőrösön 1911. szept. 10. (Nagykőrös 1912.); Balogh 135.; rcsk.

Sigray (felső és alsósurányi), gróf.

Régi család, melynek története tisztázva nincs. A leszármazás Sigray János stomfai várkapitányig vihető fel; ugyanő kap adományt 1647. az előnevet adó Surányra. – A családból Sigray József aranysarkantyus vitéz, udv. tanácsos és az udv. kanczellária ülnöke és nejétől Gössinger Magdolnától született Károly és Lajos fiai 1724. május 26. nyerik a báró czímet (LR. XXXIV-551.) – Sigray János (az előbbi Józsefnek testvére) aranysarkantyus vitéz, a m. kamara tanácsosa, valamint elhalt öccsének Ferencznek fia László 1728. decz. 10. emeltetnek báróságra. (LR. XXXVI-292.) – Báró Sigray Károly (az előbbi Józsefnek fia) királyi tanácsos, hétszemélynök és somogyi főispán, valamint gyermekei: Jakab, József, Magdolna (br. Kerekes Zsigmondné), Antónia és Juliánna 1780. április 21. lesznek grófokká. (LR. LI-210.) – Czímer az 1724. bárói okl. szerint: Négyelt paizs, koronás term. sárkány által környezett kerek sziv paizszsal; ebben keresztbe tett két vörösmezű kar, markukban egy-egy közepén megfogott pettyes arany pisztrángot tartanak; ezt fönt jobbról ezüst félhold, balról arany csillag kiséri (kőrösnadányi br. Nadányi Zsófiának, Sigray József anyjának czímere). A nagy paizs: 1. és 4. vörös mezőben befelé fordult ágaskodó ezüst egyszarvu; 2. és 3. kék mezőben befelé fordult ágaskodó term. kétfarku oroszlán. Két sisak; sisakdísz: 1. két kitárt sasszárny közt, koronás hegyével fölfelé álló egyenes kard; takaró: ezüst-vörös; 2. kinövő koronás griff előlábaiban égő bombát tart; takaró: arany-kék. Paizstartók: két fehér kutya, arany nyakörvvel, hátsó lábaikkal az elpusztult Surány vár romjain állanak. Jelmondat: Candore et fidelitate. (Az 1728-iki bárói czímer a 2-ik sisakdíszben tér el, mely: két egymáshoz fordult természetes
kétfarku oroszlán, jobb előlábukban pisztolyt, a balban vas buzogányt tartanak. Jelmondat hiányzik.) Az 1780. grófi czímer megegyező az 1724-ikivel, azon eltéréssel, hogy a sisakok egy középsővel bővültek; ennek sisakdísze: a szivpaizsbeli két kar, halakat tartva, félholdtól és csillagtól kisérve. Takaró: j. ezüst-vörös, b. arany-kék. Jelmondat ugyanaz. – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében Károly, László és Győrmegyében Károly br. élnek. – Leszármazás:

János Stomfai várkap. 1647 F. Surányt kapja; Ferencz 1672 b. Nadányi Zsófia; József 1724 báró 1739 somogyi főispán Grössinger Magdolna; Erzsébet Róza apácza Budán; János altárnok 1728 báró † 1763; Bora Ujváry Imre; Ferencz 1719 pozsonyi alispán Angarano Teréz; László 1728 báró; Ferencz 1763; Antal 1763; Renáta b. De Grand Jakab; Kata; Teréz; Zsuzsi; Károly 1760, 1792 septemvir somogyi főisp. gróf Szvetics N.; Lajos?; Jakab ker. táb. üln. lefejezt. 1795.; József Somogyi főisp. † 1830 1) Almásy Janka 2) Jeszenszky Amália; 1: Janka; 2: Anna csill. k. h. gr. Montbell Izidor fr. minist.; Felicitas csill. k. h. gr. Eszterházy Ferencz; Bora csill. k. h. gr. Saint Marschan; Titus cs. kir. huszárkapit.; Fülöp * 1823 cs. kir. kam. † 1883 1) nemeskéri Kiss Lujza † 1855 2) br. Augusz Klára; 1: Lujza * 1848 X/18 1867 XII/20: Sigray Saint-Marsan József †; Róbert † 1853; Klára * 1878 V/9 1898 IX/11: br. Schell-Bauschlott József; Antal * 1879 V/17.

Vö. Szerencs 417.; NI. X-177–181.; MNZsbk. I. R. I-214–5.; Kősz. 336.; Siebm. 579–80.; Pozsonym. monogr. 696.; Vasm. monogr. 572.

Sigray-Sain Marsan.

Sain-Marsan József 1867. október 23. engedélyt nyert neve elé a Sigray név felvételére.

Gr. Saint-Marsan József, gr. S.-M. Ermolaus és gr. Sigray Borbála fiának felesége (esk. 1867. decz. 30.) gr. Sigray Alojzia (* 1848. okt. 18.) Gyermekei:

1. Sándor (* 1869. decz. 18.)

2. József (* 1871. márcz. 19.)

Czímeres levelet 1686. jan. 24. S. Pál nyert; (LR. XVIII-286.) – l. Bochiss. (II. k. 252–3. l.); Siebm. 582.; Esztergomm. monogr. 459.

Simoncsics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében Pál, János, Antal (vö. Jedl. II-179–80).; Pozsonymegyében 2 Pál özv., József, Márton, Mátyás, 3 Mihály, János özv., István, 2 György, Pál, 2 András, György özv., 3 János, Márton özv., András özv.; Tolnamegyében György igazolják nemességüket. – Vö. NI. X-198., 914.; Esztergomm. monogr.
459.; Kősz. 338.; Rexa 51., 100., 130., 151.; Torontálm. monogr. 551.

Simontsits (alsó- és felsőkorompai).

Nemessége 1780. márcz. 7. Fehérmegyében hirdettetett ki. A kihirdetés egy, Silkovich György és S. Pál részére 1613. máj. 29. adományozott czímeres levélre hivatkozik. – Leszármazás:

Márton; Márton * 1743; József nemességét kihirdették Pozsonym. 1779 jul. 12 és Fejérmegyében 1780 márcz. 7; János; Lajos br. Pongrácz N.; János; Ferencz; Zsigmond; Eleonora; Ilka Janossy Béla; Irma; Lajos; Antal Jankó N.; Károly 1790 székesfejérvári kanonok és budai főesperes; János † 1856 Pákozdy Anna; Antal; Alajos 1) Pákozdy Oktávia 2) Hepesváry Hermin; László Hyros Borbála; 1: Béla * 1846 Budapest † 1904 decz. 8 Budapest belügyminiszteri tanácsos Kurz Emma; 2: Ilona Neger Adolf ny. miniszteri tanácsos; Dezső; Elvira * 1846 Tinnye (Pestmegye) † 1909 Bécs Mayers Károly cs. és kir. kapitány; Olga Hunkár Dénes veszprémi főispán; Arabella szentgyörgyi gróf Hugonay Béla főispán; Jenő † 1908 Budapest halasi és dévaványai Halassy Ida; Aranka; László; Arabella; Elemér * 1869 jan. 1 Bölcske (Tolnamegye) cserneki és tarkeői Dezseöffy Mária; Béla * 1872 Bölcske (Tolnavármegye) † 1888 Szekszárd (sirboltban); Andor * 1874 Bölcske (Tolnavármegye) csávosi és bobdai báró Csávossy Melanie (esk. 1905 márczius 18 Budapest); Béla * 1893 Szentmártonkáta; Elemér * 1895 Szentmártonkáta.

Simonchich, l. Horváth-S.
Simoncsics, l. Zidanics (alias S.).
Simond (vadasdi).

Nemességét 1656-ból l. Gyfv. LR. XXVI-602.

Simonfalvay.

Czímeres levelet 1712. jun. 16. S. Menyhért és gyermekei kapták. (LR. XXIX-177.) – Vö. NI. X-198–9.; Siebm. 582.

Simonfalvy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében János vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Simonffy (németujfalvi).

Czímeres levelet Rudolftól 1596. nyert. Nemesi bizonyitványt 1750. Zalamegyétől kapott a család. A családdal utóbb Biharmegyében találkozunk s 1808. Biharmegye is igazolja nemességét. Czímer: kék mezőben zöld földön oroszlán kardot tart; sisakdisz: kék ruhás, kék kucsmás növekvő vitéz, jobbjában karddal; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Leszármazás:

György; Balás; Simon; István 17... kőrösi Borbély Zsuzsánna; Ádám; Zsuzsánna * 1746 VI/13 1) Németh István 2) Illésy János; Sámuel * 1754 X/7 táblabiró † 1821 III/29 szt.-királyszabadjai Béllyei Erzsébet; Mária * 1756 I/1 † 176...; Mária * 1765 VIII/18 † 18... Csapó Sámuel; Erzsébet * 1788 XII/17 † 1859 VII/23 téglási Ercsey Dániel (1781–1836) dr. phyl. prof. és táblabiró; Zsuzsánna * 1790 II/14 † 1863 V/27 Tegze Mihály vm. főjegyző; Dániel * 1791 VII/9 † 1843 VII/18 főügyész 1) Vetsey Éva 2) ladányi Bodó Rozália (1797-1861) (l. II. tábla); Gábor * 1792 X/5 † 1855 XII/31 földbirtokos, közs. tanácsos Koss Zsófia * 1799 V/26 † 1863 I/10 (l. III. tábla); László * 1795 VII/20 X1859 III/15 őrnagy a Nádor huszároknál (folyt l. IV. tábla).

II.

Dániel (l. I. tábla); Johanna * 1820 III/23 † 1844 XII/4 Csécsi Nagy Imre ev. ref. lelkész; Sámuel * 1821 V/15 † 1891 V/17 ügyv. kamara elnöke téglási Ercsey Krisztina; Terézia * 1823 IV/8 † 1894 Szücs István törvsz. biró; Josepha * 1826 III/19 Sárváry Ferencz törvsz. elnök; Emil 1847 V/22 Pruschinoszky Olga elvált; Ilona * 1848 VIII/22 † 1853; Ilona * 1890 III/22.

III.

Gábor (l. I. tábla); Juliánna 1822 VIII/1 † 1881 Király József; János * 1823 XI/11 † 18...; Kálmán * 1826 † 1876 XII/15 Igmándy Ilona † 1878 X/20; Karolina * 1828 † 1889 V/6 báró Uray Bálint; Gyula * 1837 VII/17 honv. huszár alezredes Kerek Vilma 1855 III/16; Erzsébet * 1839 V/25 † 1900 V/15 Básthy Imre; Mária * 1860 † 1882 VI/29 Beszler Lajos tanácsnok; Gábor * 186... † 1879 VII/4; Vilma * 1875 III/6 Fráter István földbirtokos; Gyula * 1877 III/3.

IV.

Fejérmegyében kihirdetett család. – Vö. Rexa 101.

Simony, l. Simon.
Simonyák.

Czímeres levele kelt 1638. jul. 24. (Vasm. lt.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében Mihály, 2 János, 2 István; Vasmegyében Pál fiai, Zsigmond fiai, György nemessége nyer igazolást. Czímerpecsét Fejérmegye lt.-ban. – Vö. Balogh 249.; Rexa 151.

Simonyi.

Czímeres levele kelt 1644. febr. 25. (Csoma 663.)

Simonyi (vitézvári) báró.

A mosonmegyei Simon, máskép Barbácsy-családból eredő család. Simon, másképp Barbácsy Benedek, 1637. deczember 24. nyert czímeres nemeslevelet; utódai több megyékben elterjedvén, utóbb a családi összetartozás tudata is megszünt. E családból eredt a vitézségéről hires Simonyi József, ki mint huszárfőhadnagy 1802. a Mária Terézia-rend vitéze lőn, s mint ilyen 1806. ápr. 24. oszták báróságot nyert. Mint ezredesnek, bárósága 1815. február 3. kelt oklevéllel Magyarországra kiterjesztetett, illetőleg neki magyar bárói méltóság adományoztatott. (LR. LXIII-712.) – Bárói czímer az 1815. oklevél szerint: vágott pajzs; fönt vörös mezőben pánczélos vitéz, fején vöröstollas, nyilt sisakkal, jobbjában aranymarkolatu kivont kardot, baljában vérző török fejet hajánál fogva tart; lent arany mezőben ágaskodó vörös oroszlán. Sisakdisz: fekete sas. Takaró: arany-vörös. Pajzstartók: két pánczélos vitéz, fejükön vöröstollas nyilt sisak, hegyes pajzszsal és derekukra övezett arany markolatu karddal.

† József (szül. 1777. febr. 18. Nagykállóban, meghalt 1837. Aradon), cs. kir. huszár-ezredes, a Mária Terézia-rend vitéze; felesége hegelsfürsti Leiner Terézia.

Gyermekeik:

1. Lajos (sz. 1824. Tarnopolban, Galiciában, meghalt 1897. aug. 20. Budapest.) magyar királyi földmiv.-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter; felesége gr. Königsegg-Rothenfels Julia.

2. Katalin; férje hanen-ebersteini Hertvick Mór csász. kir. tábornok.

Vö. MNZsbk. I. R. I-424.; Szerencs 633.; NI. X-201–2.; Márki II-707.; Szabolcsm. monogr. 531.; Siebm. 582–3.; Áld. 259.; 362., 433.

Simonyi (alsószopori).

Fejérmegyében élt család. – Vö. Rexa 51.

Simonyi (silva-hrabovinkai).

János nemességére vonatkozó tanuvallomást 1771-ből l. Pestmegye lt.-ban. (Kősz. 338.)

Simonyi (simonyi és varsányi).

Régi család, melynek őse, comes Simon de Wossian = Varsány) a tatárjárás korában él. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében János, Károly, László vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-202–208.; T. XXIX-183.; Csizmadia 51–4. (gen.); Gorzó 108.; Siebm. 582.; Barsm. monogr. 547–8.; Hontm. monogr. 448.; Komáromm. monogr. 580.; Nógrádm. monogr. 619.; Nyitram. monogr. 702.

Simonyi (alias Kádárfány).

Fejérmegyében kihirdetett család. – Vö. Rexa 51.

Simonyi.

Czímerpecsét Szatmármegye levéltárában.

Simonyi-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében Antal, Pál, Mihály özv., Sándor, György, Ferencz, Ádám örökösei; Fejérmegyében György; Győrmegyében János; Nyitramegyében József, Gáspár, László, János, Antal, György, Pál, András, Mihály; Zemplénmegyében Jónás nemessége igazoltatott. – Vö. Márk II-707.; Kősz. 338.; Gorzó pk. 27.; T. IX-157.; Siebm. pk. 106., horv. 180.; Balogh 136.; Rexa 130.; Hontm. monogr. 418., 448.; Komáromm. monogr. 580.

Simonyi, l. Schechovith.
Simonyi, l. Pápay (alias S.).
Simonyi, l. Simoni.
Simor.

A mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-418.

Simovich.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában. (Kősz. 339.)

Simrák.

Czímeres levelet 1817. febr. 17. S. Fülöp és fiai nyertek. (LR. LXIII-2024.) – Vö. Siebm. horv. 169.

Simunchych (alias Zydarich).

Czímeres levele kelt 1590. jan. 22. – Vö. Siebm. horv. 169–70.

Simunich.

A czímeres levelet 1844. máj. 17. S. Boldizsár és Mátyás nyertek. (LR. LXVII-441.)

Sina (hodosi és kizdiai), báró.

Török-Boszniából a jelen század elején Magyarországba költözött család. A beköltözött Sina György Simon 1818. ápr. 3. magyar nemességet nyert (LR. LXIV-20.) fiai 1832. márcz. 8. kelt legf. elhatározással osztrák bárói rangra emeltettek. (Az oklevél kelte 1832. jul. 26.) Br. Sina György Simon és János Simon testvérek osztrák bárósága 1832. márcz. 29. kelt oklevéllel Magyarországra kiterjesztetett. (LR. LXV-896.) Ugyanők 1836. febr. 27. morva-, cseh- és sziléziai honosságot nyertek. A család utolsó fisarja Simon György (meghalt 1876. április 15.)

Bárói czímer a 1832. márczius 29. oklevél szerint: Alulról jövő ékkel három udvarra osztott paizs; jobbról arany mezőben az ék oldalából kijövő fekete félsas; balról vörös mezőben ágaskodó arany oroszlán, jobb első lábában három fehér virággal megrakott gyapotfát (gossipium) tart. Az ékben kék mezőben habokból kiemelkedő fekete szikla, fölötte szarvaival jobbra fordult ezüst félhold. Három sisak; sisakdiszek: I. (középső) két vörös közt egy ezüst strucztoll, 2. kétfejü fekete sas, 3. kinövő arany oroszlán, jobb első lábában arany markolatu kivont kardot tart. Takaró: j. arany-fekete, b. ezüst-vörös. Paizstartók: két hátra néző arany oroszlán. Jelmondat kék szalagon ezüst betükkel: Servare Intaminatum. – Vö. NI. X-208–210.; MNZsbk. I. R. I-472–3.; Torontálm. monogr. 551.; Szerencs 633.; Kősz. 339.; G. A. (bárói) 1893-874–5.; Siebm. 583.; Temesm. monogr. 420.

Sinay.

Czímeres levelet 1783. november 28. S. Miklós és gyermekei kaptak. (LR. LII-481.) Megerősités 1791. aug. 11. (LR. LV-773.) – Leszármazás:

Czímeres levele kelt 1656. szept. 11. OL.: 174-1905.; (Délszláv Akad.) – Vö. Siebm. horv. 170.; Bojn. 33.

Sinkovics, l. Simkovics.
Sinkovith, l. Horváth-S.
Sinna, l. Thuróczy (alias S.).
Sinnich (de Sinnich), báró.

S. György-Konstantin 1713. okt. 26. bárói rangot nyert. (LR. XXX-152.)

Sinzendorf, l. Zinzendorf, gróf.
Siöveges, l. Süveges.
Siparides.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében Tamás vétetett fel a kétségtelen nemesek közé. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 339.

Sipeky (paksi).

Régi család, melynek leszármazása az 1579. körül élt Tamástól szakadatlanul hozható le napjainkig, aki Rudolf királytól 1579. okt. 16. czímeres levelet nyer (Nyitram. lt.), melyet 1582. Nyitramegye hirdetett ki. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében János igazolta nemességét. Czímer: kék paizsban zöld földön griff jobbjában kardot tart; sisakdisz: jobbról emberarczu nap, balról befelé fordult félhold között kék-aranynyal hasitott csillag; takarók: kék-arany. – Leszármazás:

Tamás 1579 Eöthövény Katalin; Gáspár †; Tamás †; István 1598 Szabatkay Anna; Pál 1649 Visnyovszky Borbála; András Parapatasicz Ilona; István Paskony Zsuzsánna; Miklós † 1697; Anna; György; Ádám; Zsigmond; Lázár; Mátyás Csepreghy Klára † 1751; Anna Mária; Éva; Dóra; Bora; Mihály pribirszki Benjamin Ilona; Ilona Tiszta Ferencz 1686; Mária; Imre * 1667 X/16 Sasvár Bossányi Ilona (* 1669 VII/10) (l. II. tábla); Mihály; Roza Majthényi Antal; Bora Pullay János.

II.

Nagy Iván által (X-225.) emlitett zemplénmegyei család.

Sirlacher.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szepesmegyében András, Pál fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Sirmiensis.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Gáspár fordul elő az igazolt nemesek között. – Régi család, első ismert őse Sebestyén a XVI. században élt 1554-ben birtokokat nyer I. Ferdinándtól Trencsénmegyében. Ettől kezdve előkelő szerepet vitt a család a közéletben. (Theodozius 1624. alnádor volt.) – Leszármazás:

András trencséni alispán Marsovszky Eszter; István Szulyovszky Bogády Krisztina; Zsigmond Szulyovszky 1) Bossányi Kata 2) Bossányi Mária (l. II. tábla); Theodosius Szulyovszky trencséni szbiró 1661 1) turáni Guzics N. 2) Mednyánszky N. (l. IV. tábla); Imre †; Pál Prónay Magdolna; Klára dubraviczai Asgúthy László; Ádám 1730 Bossányi Klára; Erzsébet Véglessy István; István Rajcsányi Anna M.; Mária Korodinyi András; Imre Lehoczky Borbála; László kapitány †; Sebestyén elesett Prágánál 1756; Antal; János Wittmann Anna M.; József Raksányi Anna; Anna; Zsuzsa; Janka Backó János; Imre Basilides Bora; Anna Wladár N.; István †; Antal Zorkovszky Erzse; Krisztina Ujhelyi Kristóf; Erzsébet †; István; Sándor; Imre; Simon †; Pál †; Lajos †; Teréz †; Antal, Anna; Zsuzsa Sándor Pál; Róza; László; István †; Julianna †; Magdolna †; Ferencz †; Erzsébet.

II.

Zsigmond (l. I. tábla) 1) Bossányi Kata 2) Bossányi Mária; 1: Éva Benyovszky György; Gáspár 1719 K.-falvi Roth Mária; 2: Zsuzsi 1) Madocsányi Miklós 2) Apponyi Imre; Anna Baross Ádám; Gáspár * 1685 † 1769 Segner Klára † 1749; Péter Okolicsányi Zsófia; Ferencz † 1751 dobs. Szontagh Juliana † 1750; Éva † 1755 Görgey Miklós; Mária Benyovszky Pál; Zsigmond Akay Zsófia (l. III. tábla); Ferencz Zittkovszky Julia † 1791; Julia Hodossy Sándor; Mária Géczy Elek; Éva †; Theodoz † 1750; Francziska * 1769 †; Éva Lehoczky Mihály; Gáspár Szentiványi Anna; László Gyarmathy Anna M.; Éva Ujhelyi Kristóf; Julia; Anna M.; Simon; Dénes-Fer. * 1788 †; József * 1712 † 1768 Jóny Karitas; Károly Szontagh Éva; Klára Gombos Mihály; András róthenfelsi Róth Eleonora; Janka Dora; Klára; János; József † 1750; Anna M. † 1751; Sándor * 1744 Ürményi Anna; Gáspár * 1746 Révay Anna; Károly * 1748 Chmelius Komlóssy Kata; Theodosius * 1756; Lajos; Károly; Pál; Janka; Karolina; Anna; Teréz.

III.

Zsigmond (l. II. tábla) Akay Zsófia; Zsigmond Hellenbach Teréz; András Csetneky Zsuzsa; István 1) Bogády N. 2) Kosztolányi N.; Imre 1) Maszticzky Julia 2) Bossányi A. Mária; Kata Zay Ferd.; Mária Marsovszky Gáspár; Zsófia Gyárfás István; Janka Simonyi Gáspár; József Búzás Zsuzsi; András; Ferencz; László †; Lajos Petyko N.; János; József; Zsigmond; N. N. N.; N.; Zsigmond Zorkóczy N.; György †.

IV.

Theodosius (l. I. tábla) 1661 trencséni szolgabiró 1) turáni Guzics N. 2) Mednyánszky N.; Eszter Szmrecsányi János; János Pongrácz Zsuzsa; György Maszticzky N.; István Omazta Mária; László 1) Szmrecsányi Mária 2) Ujfalussy; Mátyás Ghillányi Szidonia; N. Gubernáth N.; N. Clementisz N.; Sándor Némethy N. †; András Rajcsányi Anna; Janka Illés Fer.; Sándor Stansith Horváth Zsófia; Anna Hodossy Pál; Lajos; Miklós lázi Farkas Klára; László † 1765 az országgyül. Pozsonyban Szirmay Bora; Zsuzsa Fejérváry Ádám; László Horváth N.; Zsófia; Sándor Potornyay N.; Menyhért; József; Teréz Szirmay N.; Bora; Róza; Anna Boronkay N.; András Szirmay Anna.

Vö. NI. 225–232. (gen.); Siebm. 584. horv. 170.; Rexa 51., 101.

Siró (barabási, alias Literáti).

Czímeres levelet 1694. nov. 19. S. István nyert. (Beregm. lt.) – Vö. Nlf. III-99.; Sipos 251–2. (gen.)

Siró.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Ugocsamegyében János fordul elő az igazolt nemesek között. – Vö. NI. X-232.

Siró.

Élt ily nevü család Békésmegyében is. – Vö. Békésm. tört. III-249.

Sirokay.

Kihalt család az Aba-nemzetségből. – Vö. NI. X-323–3.; T. XXI-132.; Siebm. 584.

Siros, l. Zsiros.
Sirovich.

Czímeres levele kelt 1699. febr. 18. (Délszláv Akad.). – Vö. Siebm. horv. 170.; Bojn. 34.

Siry.

Nemességét 1654-ből l. Gyfv. LR. XXVI-431. Prot. Steph. Bárdi II-113.

Sis, l. Sys.
Sisák.

Czímeres levele kelt 1800. szept. 26. (LR. LX-296.; Györm. és győri kpt. lt.) – Vö. NI. X-235.; Siebm. 585.

Sisányi, l. Sissányi.
Sisáry, l. Sissáry.
Sisas.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Mihály fordul elő az igazolt nemesek között.

Sisay, l. Sissay.
Sisek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében József, György fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. Balog 136.

Sisic.

A nemességet 1892. jul. 29. S. Jakab a horvát-szlavon orsz. kormány osztálytanácsosa kapta. (MNA. 123.)

Siska (alias Tóth).

Nemességét 1625-ből l. Gyfv. LR. XIII-47.

Siska.

A mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-420.

Siska, l. Syska.
Siskey.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében Pál, Péter nemessége igazoltatott.

Siskó.

Nemességét 1607-ből l. Gyfv. LR. IV-148.

Siskó (felsőeöri).

Egyike a felsőeöri (Vasm.) birtokadományos (1582.) nemes családoknak. – Mihály (Vasm.) nemessége 1763. okt. 12. legf. helyen igazoltatott. (LR. XLVI-453.) – Vö. Balogh 136.

Siskó, l. Literáti S.
Siskovich.

Czímeres levelet 1718. jul. 14. S. András és gyermekei nyertek. (LR. XXXII-197.) – Vö. Kősz. 340.

Siskovics, gróf.

A bárói rangot 1756. márcz. 15. S. József nyerte. (LR. XLIV-43.) Ugyan ő 1775. okt. 13. grófi rangra emeltetett. (LR. L-190.) – 1783. okt. 10. S. Imre nyerte a grófi rangot. (LR. LII-446.) – Vö. NI. X-233–4.; Siebm. 584–5.; pk. 107., horv. 170–1.; Rexa 51.

Siskovich.

Nemességét 1693. Horvátország hirdette ki. – Vö. Bojn. 34.

Siskovics (de Gödry), l. Guganovics.
Sisku (piskóczi).

Nemességét 1608-ból l. Gyfv. LR. V-191.

Sissák.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában (Simon 71.)

Sissák, l. Sisák.
Sissani, l. Hadsimihal-S. (ujbecsei).
Sissáry.

Czímeres levele kelt 1612. (Zemplénm. monogr. 540.)

Sissáry.

Czímeres levele kelt 1614. febr. 26. – Vö. Siebm. pk. 107.

Sissáry-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében Gábor; Esztergommegyében János; Zemplénmegyében Gábor vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Zemplénm. monogr. 540.; NI. X-235., 916. (gen.)

Sissay.

Czímeres levelet 1744. okt. 28. S. Mihály és gyermekei nyertek. (LR. XXXIX-139.) Megujitva 1744. ápr. 14. (LR. XXXIX-567.; MNMuz. lt.) – Vö. NI. X-234–5.; Kősz. 340. T. XVII-90.; Siebm. 585.; Esztergomm. monogr. 459.

Sisskó, l. Siskó.
Sissynachky.

Czímert l. Siebm. horv. 171.

Sisvay.

Nagy Iván által (X-235.) emlitett család. Nemességére nincs adatunk.

Sitarik, l. Medveczky (alias S.).
Sitaróczi, l. Schitaróczi.
Sitéry.

Nagy Iván által (X-236.) emlitett család.

Sitkey (kis- és nagysitkei).

Nagy Iván által (X-236–240. gen.; pk. 237. gen.) emlitett régi család a Ják-nemzetségből. – Vö. Vasm. monogr. 572.; Balogh 136.

Sitkovich, l. Schitkovich.
Sitnicianick.

Horvátországi család (Siebm. horv. 171.)

Sitra (ab Ehrenheim).

Indigenátust 1840. (52. t.-cz.) S. Jakab nyert. (NI. X-240.)

Sivák, l. Szivák.
Siván.

Czímeres levelet – Nagy Iván szerint (X-240.) – 1751. S. Galatheas nyert. – Vö. még Siebm. 585.

Sivkó.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Baranyamegyében János igazolja nemességét. – Vö. Andr. 113., 114.

Sivkovich.

Czímeres levele kelt 1493. (Zengg v. lt.) – Vö. Siebm. horv. 180.

Sivkovich.

Czímeres levelet 1804. szept. 14. S. Mihály és fiai kaptak. (LR. LXI-761.)

Sivkovich, báró.

A bárói rangot 1838. nov. 2. S. János tábornok nyerte. (LR. LXVI-730.) – Vö. MNZsbk. I. R. I-424–5.; Siebm. 585.; horv. 171.

Sivkovich.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában. (Kősz. 340.)

Sivó (sassi).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1628. aug. 22. S. János és társai nyertek. – Czímert s további adatokat l. Ádám (sassi) alatt.

Sivó (csenkeszéthei és bunyai).

Csallóközi régi birtokos család Csenkesz-Éthén, Előtejeden, később Illésházán és Kismagyaron. Első eredeti okmánya a pozsonyi káptalan, Miklós Benedek fiának 1351-ben kelt birtokátvételi elismervénye.

Ezenkivül ugyanezen káptalan jkönyveiben előfordulnak még Miklós 1415., István 1420., András 1529., Máthé 1532. és 1533., Mihály 1572., János 1610., Miklós 1618. és 1628. stb.

A szakadatlan leszármazás az 1532. élt Máthétól jön le. –

János, Pest vm. táblabirája, akinek az ágán terjed a család tovább, az 1780-as években költözik a pestvármegyei Abonyba, ahol az insurrectio költségeihez nagyobb gabona- és pénzadománnyal járul.

Ferdinánd királytól 1830. jul. 30. (LR. LXV-653. és Krassóm. lt.) kapja adományban a krassóvármegyei Bunyát, bunyai előnévvel; testvérei közül András ürményi birtokos részt vesz az insurrectióban, György pedig Illésházán birtokos, de mindkettőjüknek magvaszakadt.

János gyermekei János, Lőrincz, Sándor, Teréz és Angela 1830. osztoznak az Abony, Tószeg, Ó- és Uj-Kécske, Tápió-Bicske, valamint a Bög-pusztai részbirtokaikon.

János fiai közül Gyula, a Földváry Károly ezredes vezérlete alatt álló vörössapkás ezredben vesz részt, mint főhadnagy a bicskei és egyéb nevezetes ütközetekben.

Czímer: vörös mezőben hármas zöld halmon ágaskodó arany oroszlán egyenes karddal átszurt arany koronát tart; sisakdisz: arany oroszlán növekvően; paizstartók: egy tölgyfalevéllel övezett fiatal mezitelen férfi, jobbkezében tartva a kendőszerü sisaktakaró végét; jobbról egy, a kendőszerü sisaktakaróval fedett mezitelen fiatal női alak, balkezében a sisaktakaró végét tartva. – Vö. NI. X-240.; Pestm. monogr. I-480.; rcsk.

Sixt, l. Sixty.
Sixtius.

Czímeres levele kelt 1646. (OL.: Htt. Nob. Komárom.)

Sixty.

Nemességét 1559-ből l. OL.: Acta Post. Adv. Tab. 27, No. 161. és OL.: 983–1907.

Sixty.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében Ferencz; Komárommegyében István; Pozsonymegyében János, József nemessége igazoltatott. Fiágban kihalt. Czímerpecsét Fejérm. lt.-ban. – Vö. Fejérm. tört. IV-220–4. (gen.), Rexa 51., 52., 101., 130. és Heltay (sárbogárdi).

Sjarech, l. Buday (alias S.).
Skábel.

Czímeres levele kelt 1666. (MNMuz. lt.). – Vö. NI. X-240.

Skaffár.

Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 127.

Skalb.

Czímeres levele kelt 1628. szept. 13. (Győrm. lt.) – Vö. NI. X-240.

Skalics, (alias Szembiborcsi).

Czímeres levele kelt 1689. (Somogym. lt.)

Skälka.

Czímeres levele kelt 1646. (OL.: Htt. Nob. Trencsén.)

Skapp.

Vasmegyében előforduló család. (Balogh 127.)

Skarbala, (szokolóczi), báró.

A bárói rangot 1706. jul. 25. S. András nyerte. (LR. XXVII-127.) – Vö. NI. X-240–1.

Skarbala.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében 2 István, Imre, Mihály, Pál fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. NI. X-240–1.; Nyitram. monogr. 702.; Csizmadia 26.

Skaricza (alias Lubwnchych).

Czímeres levele kelt 1564. jan. 17. (MNMuz. lt.) – Vö. NI. X-241.; Siebm. 585.; horv. 171.

Skaricza.

Czímert l. Siebm. horv. 171.

Skárka.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. – Vö. Simon 71.

Skarniczl.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában (Kősz. 340.)

Skarnitzky.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában (Kősz. 340.)

Skárosi, l. Szkárosi.
Skaszni, l. Budjacs és Latkóczy.
Skenderlich.

A czímeres levelet 1792. jul. 26. S. József ügyvéd nyerte. (LR. LVI-214.) – Vö. NI. X-241–242.); Siebm. 585., horv. 171.; Lasz. 84.

Skergatich.

Czímeres levele kelt 1672. decz. 10. (Délszláv Akad.) – Vö. Siebm. horv. 171–2., Bojn. 34.

Skerlacz.

Czímeres levelet Rudolftól 1581. ápr. 14. S. Mihály nyert. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 454.

Skerlecz.

Czímeres levele kelt 1638. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 246.

Skerlecz.

Czímeres levelet 1687. szept. 5. S. János nyert. (LR. XIX-66., egysz. bejelentés.) Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 340.; Siebm. horv. 172.

Skerlecz.

Czímeres levelet 1765. okt. 8. S. János zágrábi tanácsnok nyert. (LR. XLVII-359.) – Vö. NI. X-242–4.; Siebm. 585., horv. 172.; Bojn. 34.

Skerlecz.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hontmegyében István vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Skerlecz.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében Ferencz, János igazoltatnak. – János nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen igazoltatott. (LR. XLVI-453.) – Vö. Balogh 131.

Skerlecz.

Nemességét 1608. Horvátország hirdette ki. – Vö. Bojn. 34.

Sklávi (alias Kindernai).

Zólyommegye bizonyitványa alapján 1770. Hevesmegyében kihirdetett család. – Vö. Orosz. 255.

Skledaricz.

Czímeres levelet 1691. márcz. 7. S. Márton kapott. (LR. XXI-141., egysz. bejelentés.)

Skoblovics (skoblai).

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Skoday.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. – Vö. Simon 71.

Skolka.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában (Kősz. 340.)

Skollonics (hodosi).

Czímeres levelet 1783. jan. 24. S. Ferencz és József nyertek. (LR. LII-382., 388.; Pestm. lt.) Megerősitve 1795. febr. 23. (U. o. LVII-499.) – Vö. NI. X-244.; Kősz. 340.; Siebm. horv. 172.

Skolonics.

Czímeres levele kelt 1795. – Vö. Siebm. 586.

Skopecz.

Czímeres levelet 1650. jun. 20. S. János, Péter és Mihály nyertek. (Borsodm. lt.)

Skopecz (ötömösi).

A czímeres levelet 1840. szept. 24. S. József, Gáspár és István s gyermekeik nyertek. (LR. LXVI-934., 937.; Nyitram. lt.). A család 1882. decz. 6. nevét Ötömösy-re változtatta. – Vö. Orosz 255.; Hevesm. monogr. 676.

Skopecz.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében Péter igazolja nemességét.

Skopek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pestmegyében Ferencz vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Skottkay.

Czímert l. Siebm. pk. 107.

Skowranek.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1670. jan. 10. S. János nyert. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 241–2.

Skrabák (zászkali).

Régi árvamegyei család. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében György; Árvamegyében 3 János, István, 3 András, György, 2 Mátyás, Pál; Nógrádmegyében János, Mátyás, Sámuel vétettek fel az igazolt nemesek közé. Czímerpecsét Árvamegye levéltárában. – Vö. NI. X-244–254. (gen.); pk. 358., Márki II-707.; T. XXX-132.; Siebm. 586.; Simon 71.

Skrebensky.

Czímert l. Siebm. 586.

Skreka.

Czímeres levelet 1687. máj. 22. S. János nyert. (Nyitram. lt.) A család Nyitramegye bizonyitványa alapján 1772., 1809. Pestmegyében hirdettetett ki. – Vö. Kősz. 304–1.

Skriba, l. Scriba.
Skrovanek.

Czímerpecsét Nógrádmegye levéltárában. (Simon 71.)

Skrovanek.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 341.)

Skuba, l. Szkuba.
Skuba-Csaplovics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor. Árvamegyében András, László vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Skublics.

Zalamegyei család. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében István; Komárommegyében István, Veszprémmegyében István; Zalamegyében László, András özv. vétettek fel az igazolt nemesek között. – Czímer: kék paizsban lebegő koronán könyöklő kar törökfejes kardot tart; sisakdisz: növekvő vitéz jobbjában törökfejes kardot tart. Tak.? – NI. X-254.; Siebm. 586.; Jedl. II.; Rexa 51.; Balogh 144.

Skublovics, l. Skoblovics.
Skultéty.

A czímeres levelet 1746. decz. 1. S. László kapitány felesége Csoknai Erzsébet és gyermekei György, Kata, Zsófia, Apollónia nyertek. (LR. XL-716.) – Vö. NI. X-112.; Lasz. 84.; Nyitram. monogr. 702.

Skultéty (alsólehotai).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében János; Zólyommegyében János, Miklós, András, Pál vétettek fel az igazolt nemesek közé. Pál és fiai Pozsonymegye bizonyitványa alapján 1821. Pestmegyében hirdettetnek ki. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. XI-112.; Siebm. 572.; horv. 234.; Kősz. 341.; Forgon II-239.; Jedl. II-345.

Skultéty.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében László él.

Skultéty (alias Iszkra).

Zólyommegye bizonyitványa alapján 1780–1806. Hevesmegyében hirdettetett ki. – Vö. Orosz 255.

Skultéty (alias Ranosztai).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében István igazolja nemességét.

Skultéty.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. (Simon 71.)

Skvarics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Aradmegyében László; Biharmegyében László vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Márki II-707–8.; Dudás 128.; Kősz. 341.

Skvarics.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. (Simon 71.)

Slabur.

Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Lasz. 84.

Slachta.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hevesmegyében Ádám, 2 Ferenc, Márton; Hontmegyében András; Liptómegyében 2 György, 2 Mihály, Pál, János, Ádám igazoltatnak. – Vö. Schlachta, és Hevesm. monogr. 676.

Sladoevich.

Czímert l. Siebm. horv. 170.

Sladovich.

Czímeres levele kelt 1571. – Nemesi bizonyitványt 1784. febr. 24. Zágrábmegyétől nyert a család. – Vö. Lasz. 84–5.

Sladović (sladovići).

Az előnévvel a nemességet 1881. okt. 28. S. Antal pénzügyi tanácsos kapta. (MNA. 123.)

Sladović.

A nemességet 1890. május 11. S. Mátyás modruspotoki földbirtokos kapta. (MNA. 123.)

Slam.

Szolnok-Dobokamegyében élt család. – Vö. Szoln.-Dobokam. monogr. IV-33.

Slatonosovich.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 172.

Sleger.

Czímeres levelet Rudolftól 1587. decz. 15. S. Dániel nyert. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 92–3.

Sleger.

Czímeres levelet Rudolftól 1600. máj. 1. S. Mátyás kapott. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 92–3.

Sleger.

Czímeres nemes család. – Vö. T. XXII-145.

Slem.

A mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-420.

Slesz (dulfalvi).

Czímeres levelet Rákóczy Gy.-től 1658. aug. 7. S. Márton nyert. (Szatmárm. lt.) – Vö. Gorzó 109.

Slezinger.

L. Turul XXII-146.

Sloboda, l. Szloboda.
Slovány (beöthi).

Nemességét 1656-ból l. a váczi kpt. lt.-ban.

Sluchich.

Czímerpecsét Nógrádm. lt.-ban. (Simon 71.)

Smerchányi (alias Porubsky).

Czímeres levele kelt 1655. ápr. ? (OL.: 139–1906.)

Smid, l. Schmied.
Slovenics, l. Szlovenics.
Sluch.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Turóczmegyében Imre özv., Mátyás, András, Dániel, György fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Sluchich.

1760. Nógrádmegyében kihirdetett család. – Vö. NI. X-254.

Smagai.

Czímeres levelet 1637. nov. 16. S. Bálint és testv. kaptak; kihirdette Tornamegye 1638. ápr. 14. (TK. I-223.)

Smaragd-nemzetség.

L. Békésm. tört. III-137.

Smeltzer.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1631. nov. 22. S. János nyert. (Hevesm. lt.) – Vö. Orosz 255–6.; Nlf. I-307.

Smerchányi, l. Nagy (alias S.).
Smiak, l. Schmiak.
Smideg.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében Illés nemessége igazoltatott.

Smidelius.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében György, András, János élnek. – Vö. Balogh 136.

Smidt, l. Schmiedt.
Smigányi.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 341.)

Smitz.

A czímeres levelet III. Ferdinándtól 1649. nov. 16. S. Menyhért, János és István kapták. (Szepesm. és szepesi kápt. lt.) Kihird. 1650. jan. 12. Sárosmegye. – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szepesmegyében 2 György él.

Smirer.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében János fordul elő az igazolt nemesek között.

Smodics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Somogymegyében István, Ferencz, Mátyás; Vasmegyében János, Miklós, István fordulnak elő az igazolt nemesek között. A család nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen is igazoltatott. (LR. LXVI-457.)

Smoglian.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 172.

Smokronovich.

Czímert l. Siebm. horv. 172.

Smolanovics.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban. – Vö. Dudás 128.

Smolcz.

Czímeres levele kelt 1655. ápr. 16. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 252.

Smolevitz (de Smolk).

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 341.)

Smugger.

Czímeres nemeslevelet II. Rudolftól 1601. ápr. 2. S. Lajos és Czillinger János kaptak. (MNMuz. lt.) Kihirdette 1614. Pozsonymegye.

Só (köszvényesi).

Lófőséget 1602. máj. 1. Báthory Zs.-tól S. István nyert. – Vö. Pálmay: M.-Torda 120.

Só (ákosfalvi).

Nemességét 1630-ból l. Gyfv. LR. XVI-141.

Soó (berei).

Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 121. (gen.), Udvarhely 216.

Soó (bergenyei).

Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 121.

Sobek, l. Szobek, báró.
Sóbel.

Czímeres levele kelt 1678. febr. 8. – Vö. Siebm. erd. 283.

Sobel (beszterczei).

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Sobelius (brassói).

Czímeres levelet Apaffi Mihálytól 1678. febr. 8. nyert. (OL. 618-1903.)

Soboky (soboki).

Nagy Iván által (X-255.) emlitett kihalt erdélyi család.

Sobotié (ivanskai).

A nemességet fenti előnévvel S. Miklós százados kapta 1896. jan. 24. (MNA. 123.)

Sobök.

1707. Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Bojn. 34.

Sodek.

Czímeres levele kelt 1579. szept. 28. (Győrm. lt.) – Vö. Bojn. 34.

Sodics.

Czímeres levelet 1714. jun. 15. S. Péter és Antal nyertek. (LR. XXX-319.) – Vö. Siebm. 586., horv. 172.

Sófalusy (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. S. Gergely és társai nyertek. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Sófalvy.

Nemességét 1631-ből l. Gyfv. kpt. Cent. XX-58. – Vö. Sándor II-11.

Sófalvi (etédi).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 216.; NI. X-255.

Sófalvy (sófalvi).

Székely család. – Vö. NI. X-255.; Pálmay: Udvarhely 216.

Sófalvy.

Nagy Iván által (X-255.) emlitett Krasznamegyei család.

Sófalvy.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Soffi.

Szatmármegyében élt család. – Vö. Gorzó pk. 27.

Sófia.

Szatmármegyében előforduló család. – Vö. Gorzó pk. 27.

Sóga.

Nemességét 1655-ből l. Gyfv. LR. XXVI-580.

Sógor (alias Teleki).

Czímeres levele kelt 1636. I. 29. (Abauj- és Borsodm. lt.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Abaujmegyében István; Borsodmegyében Márton, 2 Mihály, István fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. Csoma 504-7. (gen.)

Sógor.

Az 1675. jun. 6. nemességre emelt Gáspár család mellékneve. – Vö. Gorzó 43.

Sogulnicziczi.

Czímeres nemesi család. – Vö. T. XXII-146.

Sohár.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1625. okt. 25. S. Márton, felesége Páris Katalin, fiai Dániel, János, testvére Benedek, ennek gyermekei Tamás, György, Márton, Katalin, Dorottya és Ilma kaptak. (Vasm. lt.) Czímerleirás hiányzik. – Ehhez a családhoz tartoznak az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében felvett István, 2 János, Ferencz fiai, Ádám s a Zalamegyében felvett 3 Márton, Ferencz, Péter, 2 Gergely, András, István, János. A nemesi Lvelet felmutatták 1733. István, Ferencz, Márton, György (Csekefa); 1767. József, Gergely, Mihály és Benedek (Tapolczafő, Veszprémm.); 1767. György és István (Sárkeresztur, Fehérm.). A családból János 1832. jan. 7. Zalamegyétől nyert nemesi bizonyitványát 1835. Nógrádmegyében hirdettette ki. Ferencz nemességét 1822. Pestmegye publikálja. Czímerpecsét Nógrád- és Pestmegye levéltárában. – Töredékes leszármazása:

János 1754–57 Söjtör; Ferencz; János 1790–1809 Zalam.; János Kh. 1835 Nógrád.

II.

Nemességét 1614-ből l. Gyfv. LR. VII-94.

Solymosi.

Czímeres levele kelt 1607. (Gyfv. LR. IV-178.) – Vö. Siebm. erd. 218.

Solymossy (alias Lippai).

Nemességét 1664-ből l. OL.: főkormsz. 1806-5350.

Solymossy.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1700. szept. 17. S. János nyert. (MNMuz. lt.) – Vö. Orosz 257.

Solymosy (loósi és egervári) báró.

A nemességet fenti előnevekkel 1881. decz. 21. Solymosy László földbirtokos kapta. Ugyanő részesült 1895. jun. 25. a bárói méltóság adományozásában. A család az örökös főrendiházi tagsági jogosultsággal bir. – Leszármazás:

László (* 1832. nov. 6.) († 1904. márcz. 13.) Felesége ns. Horváth Terézia (szül. 1844. jan. 27., megh. 1907. okt. 20.) Gyermekei:

1. László (* 1861. szept. 11.) Főrendiházi tag. Felesége (esk. 1894. márcz. 29.) gr. Nemes Johanna. Leánya:

Ili.

2. Lajos (* 1865. jan. 18.) Főrendiházi tag. Felesége (esk. 1889. szept. 2.) báró Bohus Elma (elv.). Gyermekei:

a) Tibor (* 1890. szept. 5.)

b) Gábor (* 1891. aug. 22.)

c) Márta (* 1892. szept. 2.)

d) Iris (* 1895. ápr. 8.)

e) Árpád (* 1896. máj. 9.)

3. Ödön (* 1866. jun. 13.) Országgy. képv.; a német Johannita-rend lovagja. Felesége (esk. 1904. jul. 16.) gr. Zichy Angela. Fia:

Zsigmond (* 1906. febr. 7.)

4. Irma (* 1872. márcz. 31.) Férje (esk. 1893. jul. 15.) gr. Gyürky Viktor (elv.).

5. Jenő (* 1873. jun. 12.) Főrendiházi tag.

Vö. Szerencs 580.; MNA. 123–124.; Nógrádm. monogr. 619.

Solymossy (dubrovai).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 217.

Solymosi (solymosi).

B.-Szolnokmegye 1770. évi nemesi összeirásában találjuk Ferenczet. (Szoln.-Dob.-m monogr. VII-388.)

Solymosy (székelyudvarhelyi).

Székely család. – Vö. NI. X-270.

Solymossy (váradi).

Régi család, melynek első ismert őse István 1640. az örvendi előnevet használja, de már gyermekeitől kezdve a „váradi” vagy „nagyváradi” előnév állandósul a családban. A család 1761. ápr. 15. Ugocsamegyétől kap nemességéről bizonyitványt (leleszi conv. lt.) melylyel István és társai Szatmármegyében igazolták nemességüket. Czímerpecsét Szatmárm. lt.-ban. Leszármazás:

Czímeres levele kelt 1627. aug. 10. (Gyfv. LR. XII-173.) – Vö. Siebm. erd. 219.

Somogyi (medgyesi), nemes és gróf.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1628. szept. 8. S. Pál és György testvérek kaptak. (Vasm. lt. és OL.: Htt. Nob. Vas.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében Miklós; Veszprémmegyében Ferencz
és Miklós fordulnak elő az igazolt nemesek között. A családtól S. József, János, Mária és Amália 1816. jul. 17. grófi rangot nyert. (LR. LXIII-895.) Kihalt 1881. – Vö. Hellebronth Családtört. jegyzetek I. k. 116.; NI. X-284–288. (gen.); MNZsbk. I. R. I-473.; Szerencs 618.; Kub. 11.; Komáromm. monogr. 580.; Siebm. 589–590.; Kősz. 343.

Somogyi (alias Nagy, gyöngyösi).

Czímeres levelet 1633. jan. 10-én III. Ferdinándtól S. János nyert; kihirdette Nógrádmegye 1637. máj. 25. A család később Somogymegyébe telepedett át, s ekkor ragadt rá tulajdonképeni neve, a Nagy helyett a Somogyi név. A családból Ferencz Győrmegyébe költözvén, Somogymegyétől 1742. jan. 5. nemesi bizonyitványt nyert. Ez a testimoniális arról is felvilágositást nyujt, hogy Nagy neve Somogyira változott. Ezen nemesi bizonyitványt 1754. máj. 6. Győrmegye hirdette ki, s ugyanezen megye ad ki 1765. ápr. 30. András részére is nemességéről bizonylatot. – Vö. NI. X-288–291. (gen.); Siebm. 590.; Kősz. 342., 343. Hontm. monogr. 448–9.

Somogyi (perlaki).

Czímeres levele kelt 1642. decz. 13. Czímerpecsét Pestmegye lt.-ban. – Vö. Siebm. 590.; Márki II-708.; Kősz. 343.; NI. X-292–4.

Somogyi.

Czímeres levelet 1645. jun. 3. S. Miklós nyert. (Biharm. lt.) – Vö. T. VI-179.

Somogyi.

Czímeres levele kelt 1653. okt. 8. (Gyfv. LR. XXVI-473.) – Vö. Siebm. erd. 218.

Somogyi.

A czímeres levelet III. Ferdinándtól 1654. jul. 22. S. András és János testvérek, Phülöp András, Végh István és György s Szabó István kapták. (Hit. más. S. Dezső járásbiró tulajd. Gyöngyös.) Kihirdette 1655. jan. 15. Szabolcsm. – S. Ferencz 1758. szept. 15. Borsodmegyétől nyert nemességéről bizonyitványt, majd 1845. S. János ugyanezen megyében hirdetteti ki nemességét. – Czímer: vágott paizs; fenn kék mezőben lépdelő oroszlán jobbjában kardot tart; lenn vörös mezőben 2 fehér liliom között rózsa; sisakdisz: könyöklő vörösruhás kar kardot tart; takarók: kék-arany-vörös-ezüst. Leszármazás:

Sámuel † 1720 körül Árokfőn Polgárról (Szabolcsvm.) költözik Ároktőre (Borsod vm.) Molnár János leánya Polgárról; Ferencz Borsod vm. nemesi comissariusa 1758 Borsod vm. bizonyságlevelet kap; Sámuel a Károlyi regiment strázsamestere; Sámuel * 1743 IX/24 Ároktő Miskolczra költözik; József; János * 1769 v. 1779 Miskolcz † 1847 Miskolcz 1845 Borsod vm. bizonyságlevelet kap 1803 VII/3: Jásnay Borbála (* 1777 v. 1781 † 1846 Miskolcz); Károly * 1805 X/20 Miskolcz tábori pap r. kath. plébános; János * 1810 V/20 Sajószeged katona Stentzinger Jozefa (Edelény); László Miskolcz 1815–1890 Szuhogy, Borsod vm. alispán, követ, törvényszéki elnök 1850 VIII/5 Szendrő: gombostalvi Gombos Katalin (1827–1862 Szuhogy); Gizella *Nemes-Bikk 1851 Mezey Gyula; Sarolta † Nemes-Bikk 1852–54; Kamilla *N. Bikk 1854 †Miskolcz hubói Hubay József; Kálmán N. Bikk 1855–1912 Miskolcz Borsod vm. főszolgabiró Tatár Mária; János * 1857 †Szuhogy; László * 1859 Szuhogy † pelsőczi Hámor Jolán; Dezső * 1861 II/13 Szuhogy kir. járásbiró 1889 VII/30: váradi Fekete Irén (*Miskolcz 1872 IV/5); Helén; László †; Margit †; Dezső *Miskolcz 1890 VII/5; Miklós *Miskolcz 1892 I/2; Katalin *Györgyös 1895 VI/23; László *Gyöngyös 1903 V/20.

Somogyi (hollósi).

Somorjay.

A család 1806. Komárommegyétől kap nemesi bizonyitványt. – Vö. Alapi 255.

Somorjai, l. Lelkes (alias S.).
Somoskeöy (alias Recsky).

A czímeres levelet I. Lipóttól 1694. nov. 15. S. Máté és testvérei kapták. (MNMuz. lt.) Kihirdette Hevesmegye 1696. okt. 16. A család 1782., 1784. és 1815. nyertek Hevesmegyétől nemesi bizonyitványt. 1819-ben Bácsmegyében is élt a család egyik ága. Nemességét 1798. Szatmármegye hirdette ki. – Leszármazás:

Máté 1694 Kiss Kata; N. fiu †; András Recski nevü 1758; Kata Uri Ferencz; István Somoskőben 1779; Márton Somoskőben 1780; András; János †; Péter; Ferencz Biharban 1798; Mihály Szatmárban 1798; András; Máté; Tamás; Pál; Lőrincz; István; Gergely; János; Mihály; István; János; Ferencz; József; Mihály utódai Somoskőben; György utódai Somoskőben; András Holló Zsuzsi; Ferencz; János Ivády Kata; Lajos †; Ferencz Hangonyon † 1863 Madarassy Zsófia; Ferencz * 1788 † 1840 Détéren Bózváry Róza; József Somoskőben Elek Erzse; István nógrádi számvevő † 1846 Várkonyi Katalin; László, Ágoston; Kálmán; Sebestyén; Antal septemvir * 1810 1) Capdebo Emilia 2) Capdebo Janka; István * 1814 Stefanidesz Hermina; Károly * 1816 Girtler Anna; Antal rosnyói kanonok † 1853; János nógrádi alispán Kiss Jozéfa; István ügyvéd Scholtz Fülöpke; István; Anna; Béla; Mária; Jolán; Pál; Geiza; Aladár; Arzén; Cézár; Hortensia.

Vö. NI. X-294–7. (gen.); Orosz 257.; Bácsm. monogr. II-596.; Forgon II-244.; Siebm. 590–1.; Gorzó 110.; Áld. 262.; Hevesm. monogr. 677.

Somosi.

Nemességét 1611-ből l. Gyfv. kpt. Cent. XX-14.

Somosy.

Kihalt család az Aba-nemzetségből. – Vö. NI. X-297–299. (gen.)

Somossy (somosi).

Czímerpecsét Pest- és Szatmármegye levéltárában. – Vö. Gorzó pk. 27.; Siebm. pk. 207.; Kősz. 343.

Somossy-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében Pál; Szabolcsmegyében Ferencz özv. élnek. – Vö. Sipos 253. (gen.); Siebm. 591.

Somozsy (somozsi).

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Somssich (saárdi) nemes és gróf.

A család Horvátországból származik, Turupolja-i köznemesek. Első őse, kitől a családfa visszavezethető, S. Miklós, csáktornyai várnagy-kapitány, meghalt 1671. Ennek fiai Pongrácz és Péter nyernek czímeres levelet 1716. febr. 4. (LR. XXXI-118.) Czímer: kék mezőben zöld földön koronán álló kétfarku arany oroszlány, jobbjában három ezüsthegyü és tollu arany nyilat tart lefelé forditva; sisakdisz: az oroszlán növekvően; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. A „saárdi előnevet Sárd mezővárossal és az egyéb donatiós javakat S. Antal somogyi alispán, később követ és udv. kancelláriai tanácsos kapta 1746. máj. 25. (LR. XL-316.) Átirva 1801. ápr. 18. (LR. LX-507.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Somogymegyében Antal; Zalamegyében Antal, György, Boldizsár élnek. A családból S. János 1842. dec. 11. a bárói (LR. LXIII-510.), 1813. ápr. 9. pedig a grófi rangot nyeri. (LR. LXIII-527.) S. Pongrácz és gyermekei 1845. máj. 3. emeltettek a grófi rangra. (LR. LXVII-563.) A család grófi ága örökös jogu tagja a főrendiháznak. Nemesi és grófi ágon virágzik.

Leszármazás:

I. (nemesi ág):

Miklós csáktornyai várnagy-kapitány † 1671; Mátyás a nemesi bandérium főkapitánya Horvátországban; Pongrácz Badaletz Mária czimeres levelet kap Péter testvérével 1712 † 1713; Péter †; Ferencz †; Antal * 1698 † 1779 Somogyvármegye alispánja, majd követe, később udvari cancelláriai referendarius 1) Zarka Apollónia † 1734 2) Niczky Borbála † 1765 (l. Ia tábla); Marianna * 1691; Helena * 1701.

Ia.

Antal (l. I. tábla); 1: Rozina Móritz András udvari titoknok; Lázár helytartósági titkár 1790 országgyülési követ Jezerniczky Róza; 2: Antal * 1742 Somogymegyei főbiró 1) Inkey Sophia 2) Tallián Jozéfa; János * 1744 cz. püspök győri kanonok; Anna Maria * 1745 szentgyörgyi Horváth Zsigmond cs. k. kamarás, v. b. t. t. békési főispán; József * 1748 † 1811 Ürményi Máira; 1: Constantia gróf Bréda Lajos cs. kir. kamarás; János cs. kir. kamarás Dzsidás kapitány 1812 báró 1813 gróf az idősebb grófi ág alapitója * 1784 † 1861 br. Sternberg Lujza (l. II. tábla); József cs. kir. kamarás; Terézia * 1780 br. Lang N.; Miklós * 1784 † 1870 Somogym. alispánja 1811 30, 32, 40 orsz. követ Kajdacsy Jozefa; Anna * 1785 † 1807 Kajdacsy Antal, Pongrácz * 1784 † 1849 baranyai főispán Szt. István r. középk., viczenádor 1845 gróf Zichy Julianna (l. III. tábla); Borbála * 1879 Siskovics József verőczei és baranyai főispán; Pál * 1811 † 1888 helytartósági tanácsos orsz. követ 1843–47 képviselő 1861–81 képviselőházi elnök 1868–70 v. b. t. t.; Mária * 1811 † 1886 Latinovics Lajos; Terézia * 1817 Friebeisz Lajos; Lőrincz * 1819 † 1894 somogyi alispán; János * 1824 † 1855 gárdista, honvéd ezredes 1848-ban meghalt Amerikában Szt. Miretisben; Andor * 1844 kisjeszeni és megyefalvai Jeszenszky Zsuzsanna (* 1852 † 1891); Mária * 1869 Szily Tamás baranyai főispán; Agát * 1870 Vécsey Lajos; Ilona * 1872 Svastics Aladár * 1909; Jolán * 1874 Bosnyák Géza; Miklós * 1876 Püspöky Margit; Andor * 1879; Andor * 1900; Gyula * 1902; Mária * 1910.

II. (id. grófi ág):

János * 1784 † 1861 br. Sternberg Lujza (l. Ia. tábla); Adolf * 1808 † 1869 cs. kir. főhadnagy sombereki Sauska Emma (* 1813 † 1849); Sándor * 1809 † 1859 huszár főhadnagy Sedvina Antónia (* 1820); János * 1838; Adolf * 1839 cs. kir. dzsidás főhadnagy gr. Somssich Terézia; József * 1841 rk. dzsidás főhadnagy gróf Somssich Paula; Anna * 1844 gróf Wurmbrand Stuppach Hermann (* 1836); Alvira * 1846 br. Goramb Hamilló (* 1839 † 1887); Viktor * 1848; József * 1864 követ Szögyény-Marich Camilla; Géza * 1866 tart. huszárkapitány; Béla * 1868 gróf Correth Erzsébet; Eszter * 1876; János * 1840 † 1894; Antónia * 1841 Du Sarry de la Roche; Johanna * 1843 Horváth Gyula; Auguszta * 1845 Szemző Mátyás; Paula * 1849 gróf Somssich József; Ödön * 1850 br. Schellerer Hortensia (* 1854 † 1904); Tihamér * 1877 Vay grófnő; Ödön * 1879 br. Haan Heléna.

III. (ifjabb grófi ág):

Pongrácz * 1748 † 1849 Zichy Julianna († 1849); Johanna * 1849 br. Wimpffen Dénes; József cs. kir. kamarás * 1812 † 1894 br. Schiller Amália; Imre * 1819 † 1886 Siskovich Mária (* 1822 † 1902); Imre * 1843 gróf Széchenyi Mária (* 1848) (l. IIIa tábla); Terézia * 1844 † 1900 gróf Somssich Adolf (* 1839); Pongrácz * 1847 † 1867.

IIIa.

Nagy Iván által (X-304.) emlitett erdélyi nemes szász család. Nemességére azonban nincsenek adataink.

Soó, l. Só.
Soóky, l. Sóky.
Soós (sóvári).

A Baksa-nemzetségből Tamás unokájától, Simon fiától György mestertől ered, ki szabolcsi ispán és Patak várnagya volt, s kitől a leszármazás szakadatlanul jön le. Adománylevelek: 1271. V. István a kengyeltelki földeket György mesternek adja, 1284. aug. 23. IV. Lászlótól Rathot kapja Ungban. 1285. jan. 8-án Sóvárt, Sópatakot, Delnét. 1288. engedélyt várépitésre. 1287. febr. 19. Leskó krakkói fejedelemtől a gácsországi Welglanovát. 1290. márcz. 19. a luczi és tokaji birtokokat. 1291. szept. 5. III. Andrástól uj adományt a sárosmegyei birtokokra. Utódai 1326. jun. 10. kiváltságot nyernek, hogy a királyi curia birái előtt perelhessenek, 1379. febr. 20. engedélyt bányászatra, 1403. Zsebefalvára donatiót. 1407. a lerombolt Czehét, hogy ujra felépithessék. 1518. Felső- és Alsó-Bajost, Bereczkit, Bujak, Isépet és Nagy-Kendit adományozza oda II. Lajos.

Birtokos volt a család még Abauj- és Pestmegyékben. Czímerlevelet nyert 1418. márcz. 6. (MNMuz. lt.) 1418. márcz. 19. és 1569. okt. 16. (MNMuz. lt.) mely utóbbi kihirdettetett 1579. szept. 19. Eperjesen.

Az 1. czímer: balra dőlt kék paizsban arany koronából kiemelkedő karnélküli aranykos-szarvu nőtörzs, fején feltüzött szőke haj. Sisakdisz: a paizsalak. Takarók: mindkét felől: vörös-kék.

A család előbbeni neve Steirer volt. A nemességet nevének Soóváryra való átváltoztatása mellett 1879. jul. 6. Steirer Antal kapta. Leszármazás:

Antal Berzeviczy Klotild 1879; Ferencz * 1865 VII/15 Soóvár † 1914 IV/22 kir. tan. pénzügyigazgató Urmánczy Ilona; Arvéd * 1867 † 1893 vezérkari százados.

Soóváry.

Sorba.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi öszeiráskor Máramarosmegyében Nicétás, Elek, Tódor, Jónás, István vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Sorbán (csernafalvi, alias Pap).

Kővárvidékéről származó család, mely 1609. czímeres levelet nyer. (Gyfv. LR. VI-177.) A kővárvidéki nemesek 1669. évi összeirásakor Csernafalván élnek János fia D. János és másik János. – Leszármazás:

Simon 1609; János; Simon; Mózes; János; János; Péter * 1751 † 1816 Szatmár; Mihály * 1800 Szatmárnémeti † 1862; Mihály * 1819 Patóháza gör. kath. kanonok; János * 1826 Balázsháza kővárvidéki főkapitány; István * 1831 Tasnádszántó ügyvéd (Arad) Hollmayer Vilma; István; János min. oszt. tan.; Kornél r. kath. esperes; Vilmos vm. árvsz. ülnök; Irma zárdafőnöknő Dés; Flóra (Szamosujvár); Jenő; Vilmos.

II.

N. nyiradonyi g. kath. lelkész; N. Szabadosné; Tamás gk. főesperes N.-Károlyban Bojtor N.; Lilla Barlán Gergely gk. pap (Fegyvernek); Mária Bercsán János gk. pap; Márta † 1860 IV/1 Sopronyi János (Nántü) gk. pap; Teréz.

Vö. NI. X-315.; Gorzó 110., pk. 37.; rcsk.

Sorbán (kernyesi).

Czímeres levelet Báthori Gábortól 1609. máj. 5. nyert. – Vö. Pusc. I-65., II-349.

Sorbán (szamosfalvi).

Nemességét 1616-ból l. Gyfv. LR. VIII-190.

Sorbán (kispéli).

Czímeres levele kelt 1649. aug. 8. – Vö. Márki II-214.

Sorbánffalvy, l. Nagy S.
Soretich.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 234.

Sorger.

Nemességét 1649-ből a jászói conv. lt.-ban.

Sorger.

Czímeres levele kelt 1659. aug. 21. (Gyfv. kpt. Arm. 9.) – Vö. Siebm. 593., erd. 219.

Soro, gróf.

Indigenátust 1792. nov. 11. S. János gróf nyert. (LR. LVI-286.; Krassóm. lt.) Siciliai grófi rangja 1735. jul. 10. kelt. (Krassóm. lt.) – Vö. NI. X-315.; Siebm. 593.; Szerencs 618.

Sorok.

Czímeres levelet a Boros-családdal 1688. szept. 2. nyert. (Fejér-, Győr-, Sopronm. lt.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében András; Sopronmegyében Mihály vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Kősz. 344.; Dudás 131.; T. VI-142.; XXXI-170.; Siebm. pk. 107.

Sórós.

Nagy Iván által (X-315.) emlitett barsmegyei család.

Sorsich (zeverini).

A czímeres levelet 1822. ápr. 19. S. József és gyermekei kapták. (LR. LXIV-692.; Pestm. lt.) Előnév adományozása 1903. szept. 5. – Vö. NI. X-315.; Kősz. 344.

Sóry.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében 4 István, 3 János, 4 György, Miklós igazolták nemességüket.

Sóry, l. Zsóry.
Sós, l. Soós.
Sosovicska, l. Lentulay (alias S.).
Sóss, l. Czakó (alias S.).
Sosser.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban (Orosz 346.)

Sostarich.

Czímeres levele kelt 1602. márcz. 29. (Délszláv Akad.) – Vö. Siebm. horv. 173.; Bojn. 34.

Sostarich, l. Mattanovich (alias S.).
Sosterich.

Bácsmegyében élt család. – Vö. Dudás 130.

Sot.

Nemességét 1609-ből l. Gyfv. LR. VI-327.

Sott.

Czímeres levele kelt 1693. – Vö. Alapi 169.

Soterius.

Czímeres levele kelt 1791. máj. 28. – Vö. NI. X-316.; Siebm. 593., erd. 219.

Sotonyi.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében Erzsébet vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Souches.

Indigenatust 1647. (155. t.-cz.) S. Lajos nyert. – Vö. NI. X-318.; Szerencs 633.

Sóvágó.

Czímeres levele kelt 1612. aug. 1. (Beregm. lt.) – Vö. T. VII-194.

Sóvágó (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. S. Imre kapott. – A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Sóvágó (técsői).

Czímeres levelet a técsői Nagy családdal kapott. – Vö. Nlf. III-100

Sovány.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zemplénmegyében Sámuel nemessége nyert igazolást. – Vö. NI. X-316–8. (gen.)

Sovány.

Élt ily nevü család Szatmármegyében is. – Vö. Gorzó pk. 27.

Sóváry, l. Soóváry alatt is.
Soymirovich.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 173.

Sozó, l. Görög (váradi, alias S.).
Söbér, l. Seöbér.
Söbő, l. Seöbő.
Sőcz.

Czímeres levele a Simon-családdal 1662. jun. 1. S. Gergely nyert; kihirdette Tornamegye. (TK. I-223.)

Sőding, báró.

Indigenátust 1692. aug. 8. S. Andor és Gottfried bárók nyertek. (LR. XXII-108.)

Sögön.

Nemességét 1641-ből l. Gyfv. LR. XX-76.

Sőji (sőji).

Nagy Iván által (X-318–9.) emlitett kihalt nógrádmegyei család.

Söjtöry.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében Imre, György vétettek fel a kétségtelen nemesek közé.

Sömberger.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében Károly, János; Komárommegyében Károly nemessége igazoltatott.

Sömberger.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában. (Kősz. 330.)

Sömöskey.

Bácsmegyében élő család. – Vö. Dudás 133.

Sönser (bodzai).

Az 1886. decz. 3. S. Nándor alezredesnek fenti előnévvel a nemesség adományoztatott. – (MNA. 124.)

Söptey.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében Zakariás fiai vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. – Vö. Balogh 185.

Söptey (alias Dömötör).

Pál örököseinek nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen nem igazoltatott. (LR. XLVI-459.)

Sörös.

Nemességét 1609-ből l. Gyfv. LR. VI-299.

Sörös.

Czímeres levele kelt 1687. ápr. 20. (Nyitram. lt.) Kihirdette Nyitram. – Vö. Siebm. 594.; NI. X-319–321. (gen.); Alapi 255.

Sörös.

Czímeres levelét 1694. Hevesmegye hirdette ki. – Vö. Orosz 257–8.

Sörös.

Czímeres levelet 1722. decz. 5. S. Mihály (Tolna) és gyermekei nyertek. (LR. XXXIV-118.) – Vö. NI. X-321.; Siebm. 594.

Sörös.

Czímeres levelet 1792. jul. 26. S. István selmeczi sótárnok és gyerm. nyertek. (LR. LVI-182.) – Vö. NI. X-321.; Siebm. 594.

Sörös.

Egyik ily nevü család nemessége 1811. febr. 22. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXIII-15.)

Söröss.

Élt ily nevü család Bácsmegyében is. – Vö. Dudás 139.

Sörös, l. Seres.
Sötér.

Czímeres levelet 1609. nov. 2. S. István nyert. (Beregm. lt.)

Sötér.

Czímeres levelet 1659. jan. 25. S. Ferencz nyert. (Beregm. lt.) – Czímer: vágott paizs; az alsó vörös mezőben három fehér liliom, a felső kék mezőben oroszlán kardot tart; sisakdisz: daru felemelt jobbjában kavicsot tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hevesmegyében Imre; Pestmegyében Gábor özv.; Ugocsamegyében József élnek. A család nemességét 1720. Pestmegye hirdette ki. – Vö. NI. X-321–2.; Orosz 258.; Nlf. II-229.; Siebm. 594.; Gorzó 110.; Kősz. 344.; Hevesm. monogr. 677.; T. IV-193.

Sötér.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Sötét.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében Imre vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Sötét, l. Setét alatt is.
Sötő.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében András fordul elő az igazolt nemesek között.

Sövényfalvi, l. Balog (alias S.).
Sövényházy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Csongrádmegyében Ferencz; Nógrádmegyében Sándor élnek. – Vö. NI. X-322–3. (gen.)

Sövényházy.

Régi kihalt család. – Vö. NI. X-322.

Sövényház, l. Kis (alias S.).
Sövér (gy.-alfalusi).

Lófőséget 1627. aug. 27. S. Márton és fiai kaptak. (Gyfv. LR. XII-70.)

Spacz.

Czímeres nemes család. – Vö. T. XXII-147.

Spáczay (korompai).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében György özv., Imre, Péter; Sárosmegyében Mihály vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-323–328. (gen.) 909.; Jedl. II-127–131. (gen.); T. X-103.

Spaidl.

Indigenátust 1655. (119. t.-cz.) S. Zsigmond nyert. (NI. X-328.)

Spál.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében 2 János, István, Miklós, György fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Span.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Spanich, l. Lieszkovszky (alias S.).
Spanik, l. Csernyánszky (alias S.).
Spanak, l. Kosztolányi (alias S.).
Spanik, l. Lieszkovszky (alias S.).
Spankovich.

Czímeres levelet 1720. okt. 18. S. Márton és fiai nyertek. (LR. XXXIII-293.; Nyitram. lt.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében 2 Márton, János, György, Pál ének.

Spannochi, gróf.

Indigenátust 1825. febr. 25. S. Lipót báró nyert. (LR. LXV-20–43–51.) – Vö. NI. X-328.; MNZsbk. I. R. I-219.; Márki II-708.; Szerencs 421.

Spány (királyfi).

A czímeres levelet 1622. jul. 12. S. András s testv. kaptak. (Nyitram lt.)

Spány.

Czímerpecsét Hevesmegye lt.-ban. (Orosz 346.)

Spányi.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében János, István fordulnak elő az igazolt nemesek között. A család nemessége ugyanezen megyéből 1803. márcz. 11. legf. helyen is igazoltatott. (LR. LXI-21.)

Spányi.

Trencsénmegye bizonyitványa (1830. nov. 29.) 1847. Baranyamegyében hirdettetett ki. – Vö. Andr. 69.

Spányi.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Spányik.

Nagy Iván által (X-328.) emlitett trencsénmegyei család.

Spanyol.

Czímert l. Turul VI-176.

Sparner (alias Seratoris).

Czímeres levelet 1659. jun. 14. S. István és társai nyertek. (Szatmárm. lt.) Kihirdette Tornamegye. – Vö. TK. I-223.; Gorzó 110.

Spátay.

Czímeres levelet 1646. okt. 7. S. Márton nyert (Nyitram. lt.)

Spech.

Czímeres levelet 1754. jul. 5. S. György és András kaptak. (LR. XLIII-471., egysz. bejelentés; jászói conv. lt.) Kihirdette Pestmegye. Lajos és fiai 1830., József 1837. Zemplénmegye bizonyitványa alapján ugyancsak Pestmegyében hirdettetnek ki. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 344. és Speck.

Spech (szépfalvi).

Czímeres levelet 1782. aug. 30. S. János, Mihály és fiai nyertek. (LR. LII-196.) Megerősittetett 1793. ápr. 25. (LR. LVII-123.) – Vö. Márki II-708.; NI. X-328–9.

Spech.

Nemességét l. az esztergomi primási lt.-ban.

Speciar.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében László vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Specius.

Czímeres levele kelt 1648. decz. 3. (Győrm. lt.) – Vö. NI. X-329.

Speck.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében György; Zalamegyében Imre vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Speckner, l. Koronghy (korongi).
Specz.

Czímeres levelet 1814. nov. 18. S. Antal helytartótanácsi fogalmazó és felesége Rauschenberg Antónia kaptak. (LR. LXIII-671. Pestm. lt.) – Vö. Kősz. 344–5.; T. XX-20.

Spécz.

A czímeres levelet 1833. aug. 29. S. József egri gyógyszerész és gyermekei kapták. (LR. LXVI-35.) – Vö. Orosz 258.

Spelletich.

Czímeres levelet 1824. május 28. S. Menyhért nyert. (LR. LXVI-1023.; zágrábi OL.) – Vö. Siebm. horv. 173.

Spergar.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1622. márcz. 20. S. Balázs és testvérei nyertek. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 457.

Spetkius, l. Specius.
Spetkó, l. Spettkó.
Spetlin.

Czímeres család. – Vö. Gorzó pk. 27.

Spettkó.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sárosmegyében él a család. János és György Sárosmegye bizonyitványa alapján 1792. Pestmegyében hirdettetnek ki. – Vö. Kősz. 345.

Spicz, l. Spitz.
Spicziár.

A czímeres levelet 1677. máj. 26. S. Bernát kapta. (Nyitram. lt.)

Spicziár.

Jakab 1662. Trencsénmegyében hirdette ki czímeres levelét. – Vö. NI. X-329.

Spiegel, l. Tüköry.
Spielberg (in Nabeck), báró.

Indigenátust 1687. aug. 4. S. Gyula, Farkas, Vilmos, Péter, György nyertek. (LR. XIX-63.)

Spielenberg (spielenbergi).

A czímeres levelet II. Mátyástól 1615. okt. 20. S. Sámuel lőcsei orvos nyerte. (Szepesm. lt.; OL., Htt. Nob. Szepesm.) Kihirdette 1617. Szepes-, 1658. Abaujm. Előnév adományozása 1722. szept. 20. S. Dávid és János részére. (LR. XXXIV-175.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szepesmegyében János és Dávid özv. vétettek fel az igazolt nemesek közé. A család 1777. decz. 15. nyert nemességéről Szepesmegyétől bizonyitványt. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-329.; Forster V-41. (gen.); Kősz. 345.; Zemplénm. monogr. 540.; Siebm. 595.

Spielenberger, l. Spielenberg.
Spielmann, báró.

Indigenátust 1791. márcz. 12. S. Antal báró és gyermekei nyertek. (LR. LV-660.) – Vö. NI. X-329.

Spies.

Czímeres levelet 1808. nov. 11. S. György bélyei tiszttartó és gyermekei nyertek. (LR. LXII-561.; Győrm. lt.) – Vö. NI. X-329.; Kősz. 345.; Lasz. 85.; Andr. 69-70.

Spillemberger, l. Spielenberg.
Spiller.

Czímeres család. – Vö. T. XXII-146.

Spindler.

Czímeres levele kelt 1627. (Kral cs. tan. tulajd. Wien.)

Spindler, gróf.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában (Kősz. 345.)

Spinola.

Czímert l. Siebm. 595. – Vö. Szerencs 618.

Spiró.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 345.)

Spissich (jáprai).

Czímeres levele kelt 1503. nov. 11. (Délszláv Akad.) Kapták S. Miklós, Dragissich Illés kir. kancz. irnok, Buchai Bertalan, Lominiczai Gáspár és Jurmanovich Péter II. Ulászló királytól. Czímer: kék paizsban középen zöld leveles tök, melyért két oldalt egy koronás oroszlán s egy szárnyas sárkány küzdenek egymással. Nemességét 1785. Verőczemegyében igazolta. György és Ferencz 1776. Zágrábmegye bizonyitványa alapján Bácsmegyében hirdettetnek ki. Czímerpecsét Pestmegye lt.-ban. – Vö. Siebm. horv. 173.; T. X-158.; Lasz. 85.; Dudás 131.; NI. X-330.; Kősz. 345.; Balogh 136–8. (gen.); Siebm. pk. 107–8.

Spissics.

Dunántuli család. Valjon a „jáprai” Spissich-családnak egyik ága-e? – nem tudjuk. – Az 1754-55. évi orsz. nemesi
összeiráskor Sopronmegyében 2 Sándor, Ádám, Ferenc; Vasmegyében Bálint özv., György; Zalamegyében Márton fordulnak elő az igazolt nemesek között. György és Sándor nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen igazoltatott. (LR. XLVI-458.) – Vö. NI. X-330–1.; Balogh 136–8. (gen.); Siebm. horv. 234.

Spissich.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Spitz (brassói).

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Spitz (szorkolai).

Az 1884. febr. 1. S. Gyula budapesti lakos, a magyar északkeleti vasut vezérfelügyelőjének fenti előnévvel nemesség adományoztatott, nevének Sági-ra leendő átváltoztatása engedélyezése mellett. (MNA. 124.)

Spitzer.

A családból S. Ottó, horvát-szlavon főállamügyész 1894. decz. 30. részesült a nemesség adományozásában, az iloki előnévvel s nevének Krajcsovics-ra való áltváltoztatásával. (MNA. 124.)

Spitzka.

Czímeres levele kelt 1587. – Vö. Bojn. 34.

Sram (kemlingrádi).

Az előnév adományozásában 1882. jan. 27. dr. S. Lipót, zágrábi ügyvéd részesült.

Sréger.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 345.)

Sreiner.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 346.)

Sréter (beszterczebányai).

Czímeres levele kelt 1569. márcz. 22. (OL.: 385–1901.)

Sréter (szandai).

Czímeres levelet 1659. S. Lipót, S. Márton, Zyma Menyhért nyertek. (Gömörm. lt.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében 2 György, Mihály, Pál igazoltatnak. – Leszármazás:

János zólyomi alispán † 1714 Bezzegh Éva; Ádám * 1690 Lipszky Juliánna; János nógrádi alisp. 1) Gerhard Anna 2) Moller Kata (l. Ia tábla); György * 1702 † 1767 1) Görgey Janka 2) Jánoky Kata (l. II. tábla); Mihály Nógrád v. főpénztárnok 1762 Bossányi Johanna; Éva 1: Plathy Imre 2: ócsai Balogh Péter főispán; Ádám szolgabiró 1792 †; Mihály 1792 aljegyző Gyürky Klára; István Berhelyi Clementina; Péter nőtlen †; Mihály 1828 szbiró nőtlen; Éva 1) Dubraviczky N. 2) Szontag Sámuel; Miklós † 1840 Sréter Teréz † 1833; Petronella Losonczy László; Klára Borbély Miklós; Amália Fazekas Károly; István; Klára; Teréz Vox. Horváth Tamás.

Ia.

János (l. I. tábla); György 1755 †; Pál 1755 Radvánszky Erzse; Janka Földváry György; 2: I. István †; György 1809 ins. őrnagy Szentmiklóssy Zsófia; Dénes Batta N. † Katalin Korodinyi János; Ferencz †; Antal; István Korodinyi Bora †; György †; Pál Muzay Krisztina; Alojzia Orczy István; Victoria; Gusztáv Pesten ügyv. Fésüs N.; N. Leány; Adalbert Csesztvén; Lidia Gyürkyné Becskén.

II.

György * 1702 IV/17 (l. I. tábla); 1: Mária Prónay Mihály; 2: János * 1795 1) Chyczy Julia 2) Ujházy Erzse 3) Kubinyi Róza; Erzsébet † 1803 Sándor Károly; Zsuzsi Sándor Pál; 1: János insur. kapit. * 1776 † 1835 Ambrózy Klára; Karolina Ottlik József esk. 1794 X/12; Konstanczia 1) Sándor László 2) Hülltl Fidél; 2: József * 1782 † 1850 nógrádi tbiró Gosztonyi Antonia; 3: László * 1784 † 1863 nógrádi főszolgabiró Beniczky Éva; Eduard * 1803 Scheuering Mária; Anna † Madarassy Miksa; János * 1806 † 1842 Nógrádi alisp.; Horácz * 1814 Tihanyi Ilona; Teréz Aglája Sréter Révay Miklós Károly; Klára Boltizár Pál; Alfréd * 1845; Malvina b. Podmaniczky László; Metella; Natália; Camilla; Miklós v. alügyész; Fáni Mocsáry Imre; László Nógrádi alisp. képv. Hanzély Apol.; Rozália Bekény János; Kálmán volt r. esk.; Lajos volt forrad. ezredes; Ferencz * 1848.

Vö. NI. X-342–354. (gen.) 909.; Orosz 258.; 346.; Kősz. 346.; Siebm. 596.

Srog.

Gömörmegyében előforduló család. – Vö. Forgon II-248.

Srödl.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 346.)

Stabarkovich.

Czímeres levele kelt 1598. – 1752. Horvátországban hirdettetett ki a család. – Vö. Bojn. 34.

Stabe.

Czímeres levele kelt 1630. máj. 22. (Délszláv Akad.) – Vö. Siebm. horv. 174.

Stachó.

Czímeres levelet 1765. okt. 8. S. János nagyváradi gyógyszerész nyert. (LR. XLVII-321.) – Vö. NI. X-354–55. (gen.); Békésm. tört. III-249.; Siebm. 596.

Stachta.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 346.)

Stadel.

Czímert l. Siebm. horv. 175.

Stadl, báró.

Indigenátust 1691. márcz. 10. S. János, Rudolf és Ferdinánd nyertek. (LR. XXI-134.)

Stadl.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 346.)

Stadler.

Czímeres levele kelt 1630. (szepesi kpt. lt.)

Stadler.

Mátyás 1667. Komárommegyétől nyert nemesi bizonyitványt. – Vö. Alapi 256.

Staffenberg.

Czimerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 346.)

Staffenberger.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 346.)

Stagl.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 346.)

Stahly.

Czímeres levelet 1797. okt. 20. S. György orvos, felesége Treittner Regina s gyermekei Ignácz, György és Alojzia kaptak. LR. LIX-471.; Pestm. lt. – Vö. NI. X-356–358. (gen.); Kősz. 346.; Siebm. 596.

Stainer.

Czímeres levelet 1714. febr. 4. S. Márton győri lakos nyert. (LR. XXX-238.; Győrm. lt.) – NI. X-358.; Siebm. 596.

Staimicher.

Czímert l. Turul XVII-89.

Stainlein, gróf.

Indigenátust 1817. aug. 22. S. János báró nyert (LR. LXIV-50–59.) Grófi rangja 1830. máj. 31. kelt. – Vö. NI. X-358–9. (gen.); MNZsbk. I. R. I-220., 428.; Kősz. 346., Siebm. 596–7., pk. 208., erd. 96.; Szerencs 422.

Stainpach, l. Steinbach.
Stainville.

Czímert l. Siebm. erd. 54-6., 96.

Stajdacher.

Czímeres levelet 1837. jan. 12. S. József (Zágráb) nyert. (LR. LXVI-573.) – Vö. Siebm. horv. 175.

Stájer (győrszentmártoni).

A nemességet az előnévvel 1893. márcz. 17. S. István honvéd alezredes kapta. (MNA. 124.)

Stancic.

Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Lasz. 86.

Stancs.

Czímeres levelet 1702. szept. 26. S. Sándor és fiai nyertek. (LR. erd. IV-505.)

Stancsics, l. Horváth S.
Stand.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Stand.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 346.)

Stangl (zsidai), l. Illos (zsidai).
Stanilovics.

Aradmegyében élt család. – Vö. Márki II-708–9.

Stanimér.

Czímeres nemeslevelet 1653. decz. 4. S. Márton nyert. Kihird. 1654. márcz. 12. Tornam. (TK. I-68.)

Stanisavljevich.

Czímeres levelet 1763. máj. 3. S. Tódor vezérőrnagy, felesége Monasterly Zsófia és gyermekei nyertek. (LR. LXVI-213.) – Vö. NI. X-360.; Siebm. horv. 175., Siebm. 597.; Lasz. 86.

Stanissavlevics.

Czímeres levelet S. Demeter ujvidéki kereskedő s felesége Raics Mária nyertek 1792. jul. 26. (LR. LVI-105.; Bácsm. lt.) – Vö. NI. X-360.; T. X-52.; Dudás 133.; Siebm. 597., horv. 175–7.

Stanissavlievich.

Czímeres levelet 1835. nov. 5. S. Fülöp százados kapott. (LR. LXVI-350.) – Vö. Siebm. horv. 234.

Stani-Slavich.

Czímeres levelet 1754. decz. 29. S. Antal Mihály fiai Ferencz, Károly, József, György fia Antal, Gergely fiai István és György nyertek. (LR. XL-264.; csanádi kpt. lt.) Kihird. 1771. Aradmegye. – Márki II-708–9.; NI. X-359.; Siebm. 597.

Stanislavics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Csanádmegyében Antal, Ferencz, József, Károly vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Stanislavics.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 346.)

Stanislovich.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Staniszló, l. Sztaniszló.
Stankay, l. Sztankay.
Stankovics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Pál, János vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Stankovich.

Czímert l. Siebm. horv. 175.

Stankovich, l. Sztankovich.
Stannich.

Fülöp és Illés armálisuk alapján 1715. Bácsmegyében kihirdettetnek. (Dusás 128.)

Stanojevich.

Czímeres levelet 1751. márcz. 1. S. Arzén, felesége Markovics Rozália és gyerm. András, Márta kaptak. (LR. XLII-102.) – Vö. NI. X-359.; Siebm. 597., horv. 175.

Stansith, l. Horváth-S.
Stansych, l. Horváth-S.
Stansych-Horváth.

Nemességét 1548-ból l. LR. Arm. I. p. 9.; LR. VI-149.

Stanyák, l. Melcsiczky (alias S.).
Starhemberg, gróf.

Az 1655. évi 119. t.-czikkel gróf S. János Richard cs. kir. hadi tanácsos, kamarás és ezredes maradékival
együtt honfiusittatik. – Az 1723. évi 123. tvczikk által római sz. bir. gróf Starhemberg Tamás Gundaker Eschelberg, Lichtenhag, Freystadt, Pottendorf, Hatvan stb. örököse, tábornagy, aranygyapjas vitéz, továbbá Guidó val. belső tanácsos, tábornagy, a német rend ausztriai commendatora, Konrád val. b. tan. és az angol udvarnál követ, Miksa császári kir. kamarás és ezredes, Gundamar cs. k. kamarás, az udv. kamara tanácsosa, Ferencz József cs. kir. kamarás és leszármazóik honfiusitást nyernek.

A stejerországi eredetü ősrégi család 1467. báró, 1634. márcz. 3. sz. bir. grófi rangra emeltetett. Egy ága 1763. nov. 13. sz. bir. herczegi rangot nyert. A grófi ág magyarországi birtokai a kihalt köpösdi gr. Tolvay család révén jutottak a család tulajdonába; gróf Tolvay Alojzia, családja utolsó nősarja, ugyanis gr. Starhemberg Antal (megh. 1803.) neje volt.

Czímer: Négyelt pajzs, vágott szívpajzszsal; ebben fönt ezüst mezőben növő kék párducz, füléből és torkából kijövő lánggal; lent vörös mezőben császári korona alatt arany L. betü. A nagy paizs: I. ezüsttel és vörössel hasítva. 2. ezüsttel és vörössel ötször vágott mezőben csucsba hajló két kék haránt-gerenda (Sparren). 3. vörös mezőben arany horgony, karikájában kötéllel. 4. arany mezőben háromszor hajlott koronás fekete kigyó. – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pestmegyében él a család. – Vö. NI. X-361–3. (gen.); MNZsbk. I. R. I-221–2.; Kősz. 347.; Orosz. 258.; Siebm. 597–8.; Szerencs 424.

Stark.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 347.)

Starnay.

Czímert l. Siebm. pk. 108.

Staroszta, l. Corbis S.
Statilio.

Nagy Iván által (X-363.) emlitett család a XV-XVI. századból.

Statsecz (nagyvitézi).

Czímeres levelet 1625. máj. 26. S. György nyert. (Somogym. lt.)

Staub.

Czímeres levelet 1580. márcz. 22. S. Lukács nyert (LR. IV-68., 74.; pannonhalmi conv. lt.)

Stauber (nagydoroghi).

A nemességet 1910. jun. S. József aradi lapszerkesztő, felesége Brüll Margit és gyermekei István, János és Margit nyertek. – Czímer: kék paizs, melynek két felső sarka a paizsmező harmadában elhelyezett ezüst szarufa által u. n. sarokmezőkre van osztva. A sarkok mindegyikében egy-egy ezüst postagalamb lebeg be és lefelé, csőrében lepecsételt levelet tartva, a szarufa alatt a mezőben az alsó paizsperemen lépdel
egy ezüst oroszlán, jobbjában ezüst tollat, baljában pedig papirlapot tart; sisakdisz: két sasszárny, takarók: ?

Staudnar.

Czímeres levelet 1810. okt. 20. S. Ignác s felesége Iverovich Annától született Alajos, Sebestyén és Ödön nyertek. (LR. LXII-1244.) – Vö. Siebm. horv. 234.

Stavács, l. Szentmiklóssy (alias S.).
Stax.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zólyommegyében Mihály igazolja nemességét.

Stéber (szigethi).

Czímeres levelet Báthory Gábortól 1612. aug. 1. S. András és társai nyertek. – A további adatokat l. Bencsik (huszti). – Vö. T. VII-194.

Stecz.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Máramarosmegyében János, László, András, 2 Jónás, György, Péter, Nicétás, Tódor, Simon, István fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Stecz, l. Albas.
Steczka.

Nemessége Máramarosmegyéből 1811. febr. 8. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXIII-17.) – Vö. S. (alias Balta.)

Steczka.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében János igazolja nemességét. – Vö. Steczka (alias Balta).

Steer (csicsópolyáni).

A hgyomány szerint skót eredetü család, mely a katolikusoknak Skócziában való üldöztetésekor ősi hazáját elhagyva, Német-, illetve Bajorországon keresztül Erdélybe költözött. A család első ismert őse S. János, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől Ebesfalván 1665. február 16-án nyert czímeres nemeslevelet „csicsópolyáni” előnévvel és egyszersmind donácziót a Szolnok-Doboka vármegyei Csicsópolyánra (Szatmárm. lt.) A nemeslevelet kihirdette Belső-Szolnok vármegye 1666. márczius 20. Szent-Margitán. A nemességszerző S. János I. Apafi Mihály fejedelem alatt mint lovas-muskétás szolgált. – Czímer: háromszögletü paizsban kék mezőben pej lovon zöld ruhás, forgóval ellátott süveges vitéz felemelt jobbjában puskát tart; zárt sisak; tak.: különböző szinek.

A családból S. Ferencz, a kir. Curia birája és S. Miklós gyakorló orvos, Szolnok-Doboka vármegyétől 1898. május 25-én 10897/73. jk. szám alatt kaptak nemességi bizonyitványt. A család régi magyar nemességét és a „Csicsópolyáni” előnév használatához való jogosultságát a m. kir. belügyminiszter 1898. november 9-én 113.526/I. szám alatt elismerte. – Leszármazás:

János; Mihály; István; Tamás; a marosvásárhelyi kir. tábla 1766 április 24-iki itélete szerint (nemesség vitató per); Antal * 1748 VI/2 † 1827 I/21 Körmöczbánya, bányatanácsos nagybányai bányahiv. főnök. nemes Gőtz Katalin † 1839 III/15; Antal * 1785 VII/18 † 1817 kincstári bányafiskális; Katalin * 1787 V/4 Bélabánya † 1805 Szaitz Károly bányahivatalnok; József * 1789 II/25 Bélabánya † 1841 VI/17 Bocskó r. k. plébános Bocskón; Erzsébet * 1791 IX/11 Bélabánya † 1865 X/6 Körmöczbánya (hajadon); Johanna * 1794 I/2 Zalathna †? (hajadon); Ferencz János * 1796 IV/27 Zalathna † 1868 II/14 Kassa, vegyész, birtokos polgár Kassán nemes Fischer Mária esk. 1831 IV/5 Kassa, † 1904 IV/11 (Fischer kamarai tanácsos, temesi kincstári igazgató és Tamássy Antónia leánya); Károly * 1798 VIII/17 Nagybánya † 1868 I/9 Kassa fejérgyarmati Tóth Klára †; Ferdinand Raymond * 1800 VIII/30 Nagybánya †?; Amália * 1801 X/12 Nagybánya † 1823 hajadon; Terézia * 1803 VIII/21 Nagybánya † 1847 VI/22 Hegybánya Marschen József bánya főmérnök Nagybánya †; Mária * 1807 III/23 † 1811 II/12 Nagybánya; Mária * 1832 I/19 Kassa † 1910 Budapest néhai telekesi Török Sándor Kassa sz. k. város volt polgármester Esküvő: 1853 X/29 Kassa; Emilia * 1833 VII/4 Kassa † 1881 X/29 Wien nemes Maléter Albert † esküvő;1852 IX/4 Kassa; Antal * 1836 II/21 † 1845 VI/26 Kassa; Ferencz Károly * 1842 VII/31 Kassa † 1905 XII/29 Kassa kuriai biró Heim Auguszta (Dr. Heim Ede Károly orsz. egészségügyi tanácsos és Tamássy Auguszta leánya. Esküvő 1872 Kassa (l. II. tábla); Miklós * 1847 XII/7 Kassa † 1909 III/15 Wien gyakorló orvos Kassán.

II.

Ferencz Károly (l. I. tábla); Ilona * 1873 V/4 Kassa † 1874 IV/5 Kassa; Ferencz Ágost * 1875 I/7 Kassa ny. udvari titkár br. Fechtig Adél * 1877 VIII/28. Tiszaug, esküvő 1899 I/30 Bpest; Oktáv * 1878 IV/28 Kassa † 1881 II/15 Kassa; Guido * 1879 V/28 Kassa; Alice * 1911 VIII/17 Tiszaugh; György * 1913 III/22.

Vö. Gorzó 111.; pk. 11.; Siebm. erd. 219.; Szolnok-Dobokam. monogr. II-511.; rcsk.

Steffan, l. Nagy S.
Stefanek.

1775. Pestmegyében igazolt család. – Vö. Kősz. 347.

Stefanóczy, l. Steffanóczy.
Stefanovjech, l. Sarlay (alias S.).
Stefanides, l. Stephanides.
Steffaneo-Carnea, l. Carnea S.
Steffaics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Somogymegyében Márton, Mihály, György fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Steff.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Steffan.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében István, János; Máramarosmegyében Jónás, János fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Steffan, l. Stephan.
Steffanecz, (alias Simonffy).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében János igazolta nemességét.

Steffanicz.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1620. okt. 2. S. Pál nyert. (Vas- és Veszprémm. lt.) – Vö. Balogh 246.; Siebm. 598.; NI. X-363.

Steffanits (oláhcziklényi).

Előnév adományozása – régi nemességének épségben tartása mellett – 1909. jan. 28. dr. S. István, min. osztálytanácsos részére.

Steffanics-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében János; Vasmegyében Károly, Ádám özv., Ferencz, János; Veszprémmegyében Ferencz, János igazoltatnak. A család nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen is igazoltatott. (LR. XLVI-454., 457., 459.) – Vö. Balogh 131.

Steffanides.

Czímeres levele kelt 1695. – Vö. Forgon II-30.

Steffanka.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Máramarosmegyében György, Demeter, András fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Steffanóczy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sárosmegyében Sámuel nemessége igazoltatott. – Vö. NI. X-366.

Steffanovics, l. Stephanovics.
Stefucz (somkutpataki).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében Ferencz fordul elő az igazolt nemesek között. – Vö. Gorzó 111.

Stegner.

Indigenátust 1712. ápr. 5. S. Mátyás nyert (LR. XXIX-51., 53.) – Vö. NI. X-363.; Kősz. 347.; Áld. 289–291.

Stegner.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében Sebestyén él.

Stehenics (jerebicsi).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében György; Veszprémmegyében János igazolták nemességüket. – Vö. NI. X-364.

Stehló.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban (Orosz 346.)

Steiger-Münsingen (rollei és monti) báró.

Steiger-Münsingen Albert kamarás és szeptencz-ujfalusi nagybirtokos a bárói czímével öröklött előneveinek épségben tartása mellett 1895. decz. 5. a magyar bárói méltóságra emeltetett. – Svájczi eredetü család, melynek első nyomai 1275-re vezethetők vissza. – Czímer: vörös mezőben zöld hármas halmon arany szarvu növekvő ezüst zerge; (franczia) bárói korona; mögötte négyelt paizs; az 1. és 4. vörös mezőben arany, czölöpre támasztott paizsfő, a 2. és 3.
fenn aranynyal, lenn zölddel vágott mező; három sisak; az elsőnek disze: ezüst bányász-kalapács; a másodiké a zerge; a harmadiké hal – vörös-ezüsttel váltakozott – strucztoll; paizstartók: két ezüst zerge; jelmondat: Alta peto. – Leszármazás:

Albert (* 1855. szept. 26. Radowesnitz) kamarás, nagybirtokos. Felesége (esk. 1885. máj. 20. Pozsony) gr. Saryusz-Zamoyska Mária (* 1861. decz. 12.) Gyermeke:

Mária (* 1886. május 25. Pozsony). Férje (esk. 1908. szept. 22. Pozsony) gr. Walterskirchen Fülöp, kam. és huszárkapitány.

Vö. MNA. 124.

Steigner.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában. (Kősz. 347.)

Stein (zombori).

A nemességet a családnak 1870. jun. 2. S. Náthán pesti házbirtokos szerezte. Előnév adományozása 1871. jan. 3. – S. Mihály 1903. jun. 23. nevét Zombory-ra változtatta. (MNA. 125.)

Steinacker.

Nemességét 1635-ből l. OL.: Conc. Exp. 58.

Steinbach (hidegkuti).

Czímeres levelet 1810. ápr. 13. S. Ferencz felesége Schorndorfer Anna és gyermekei nyertek. (LR. LXII-1018; Pestm. lt.) Előnév adományozása 1840. nov. 12. (LR. LXVI-974.) – Vö. Kősz. 347.; NI. X-365.

Steinberg, l. Cimiotti-S.
Steindl.

Czímeres levelet 1815. febr. 10. S. Károly kapitány nyert. (LR. LXIII-674.)

Steiner.

Czímeres levele kelt 1652. (Baranyam. lt.) – Vö. Nlf. II-46.

Steiner (ó-pályii).

1884. deczember 26. S. Lipót nagyváradi lakos részére a nemesség adományoztatott. Előnév adományozása 1885. junius 12. (MNA. 125.)

Steiner (péterházi).

Az előnévvel a nemességet 1905. febr. 22. S. Mihály ó-gyallai lakos és földbirtokos kapta. – Czímer: vágott paizs; a felső arany mezőben jobbharánt kék pólyában három arany buzakalász; az alsó vörös mezőben zöld halmon fiait vérével tápláló pelikán; sisakdísz: növekvő arany oroszlán; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Vö. MNA. 125.; Komáromm. monogr. 580.

Steiner.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában. 1652. (Kősz. 347.)

Steinhilber (thallheimbi).

Indigenátust 1726. junius 28. S. György (Vajdahunyad), felesége Gebbel Kata és gyermekei nyertek. (LR. erd. VII-684.)

Steinicher.

Czímeres levelet 1738. május 18. S. András nyert. (LR. XXXVIII-69.) – Vö. Forgon II-248.; NI. X-364.

Steinicher (sankfalvi).

Czímeres levelet 1741. okt. 28. S. János Ferencz nyert. (LR. XXXIX-317.; Borsodm. lt.) Előnév adományozása 1745. márcz. 20. (LR. XL-155.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében 2 János; Gömörmegyében Antal, János élnek. – Vö. T. VIII-88–9.; Siebm. 598.

Steirer.

A család 1879. jul. 6. S. Antal ny. sófőzdei gondnok személyében kapott nemességet, nevének Soóvári-ra való átváltoztatása egyidejüleges engedélyezésével. (MNA. 125.)

Steirer, l. Soóváry.
Stek (zolnai).

Ábrahám fiai 1733. Zólyommegyétől nyertek nemesi bizonyitványt. – Vö. Orosz 258.

Stelczer (felsőeőri).

Vasmegyei család. Simon és fia Győrmegye bizonyitványa alapján 1867. Pestmegyében hirdettetnek ki. – Vö. NI. X-364.; Balogh 131.; Kősz. 347.; Győrm. monogr. 442.; Andr. 70.

Stelczer.

Nagy Iván szerint (X-364) trencsénmegyei armálista, amelynek nemessége az 1803. évi nemesi összeirásban van igazolva.

Stélik.

Nagy Iván által (X-365.) emlitett mosonmegyei család.

Stélik.

Czímert l. Siebm. 598.

Stelik, l. Szabó (alias S.).
Stella, gróf.

Indigenátust 1715. (133. t.-cz.) S. Rochus nyert. – Vö. NI. X-365.; Szerencs 618.

Stemberger.

Czímeres levele kelt 1675. ápr. 20. – Vö. Siebm. horv. 175.

Stenczel.

Czímeres levelet II. Rudolftól 1589. aug. 21. S. Pál és fivérei nyertek. (Szepesm. lt.OL. Htt. Nob. Szepes.) Kihirdette 1589. Gömörm. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor
Szepesmegyében Mihály fordul elő az igazolt nemesek között. A család nemessége 1809. jan. 20. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXII-591.) – Vö. Förster V-42.

Stenczel (kolozsvári).

Czímerpecsét a gróf Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-365.; 919.

Stenczel (szebeni).

Czímerpecsét a gróf Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

Stenczi.

Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 131.

Steöszel (rapini).

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1627. nyert; kihirdette Abaujmegye. – Vö. Orosz 258–9.; T. VI-178.; NI. X-36g.; 919. (gen.); Siebm. g98; Csoma 604.

Stepanoy.

Czímeres levelet 1651. febr. 18. S. Miklós nyert. (Nyitram. lt.)

Stephan.

Czímeres levelet 1717. jun. 1. S. Mihály oláh nyomdász felesége Gólya Mária, fivére Joachim nyertek. (LR. erd. VI-420.)

Stépán (nagyváradi).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zemplénmegyében István, János, Ferencz élnek. – Vö. NI. X-365–6.; Siebm. 591.; Zemplénm. monogr. 540.

Stepanovics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Bácsmegyében Gáspár igazolja nemességét. – Vö. Dusás 130.; Bácsm. monogr. II-596.; Siebm. pk. 108.

Steph, (alias Onatz, szurdokkápolnai).

Czímeres levelet I. Rákóczy Györgytől 1633. jan. 6. S. Máté nyert. – Vö. Sándor II-29.

Steph.

Nemességét 1647-ből l. Gyfv. LR. XXIII-59.

Steph (alias Onács).

Nemességét 1633-ból l. Kolosmon. conv. Arm. O. 5.

Stephaics.

Somogymegyében előforduló család. – Vö. Somogym. monogr. 628–9.

Stephan (lugasi).

Nemességét 1651-ből l. Gyfv. LR. XXV-357.

Stephan (alias Zojczicz).

Nemességét 1652-ből l. Gyfv. LR. XXV-554.

Stephán.

Nemességét 1662-ből l. Kolosmon. conv. Szolnok. Int. D. 13.

Stephan, l. Nagy (alias S.).
Stephan, l. Nagy S.
Stephan, l. Steffan.
Stephanecz, l. Simonffy (alias S.).
Stephani.

Czímeres levelet 1662. máj. 3. S. Sámuel nyert. (Nyitram. lt.)

Stephani (füleki).

Előnév adományozása 1897. jul. 3. S. Lajos, földbirtokos, a budapesti ált. vill. r. t. igazgatója részére.

Stephanics, l. Steffanics.
Stephanides.

Czímeres levelet 1687. nov. 24. S. András nyert. (Árva- és Nyitram. lt.) Czímerpecsét Árvamegye levéltárában. – Vö. NI. X-366.; T. XXX-64., 134.

Stephanóczy, l. Steffanóczy.
Stephanovich.

Czímeres levelet 1669. márcz. 16. S. Mihály nyert. (Nyitram. lt.)

Stephanovich.

Czímeres levele kelt 1689.; kihirdette Komárommegye. – Vö. Kősz. 347–8.

Stephanovics.

Czímeres levelet 1797. szept. 22. S. Vazul és gyermekei kaptak. (LR. LIX-401.; Pestm. lt.) – Vö. Kősz. 348.; NI. X-367.; Siebm. 598–9.

Stephanovics.

A családból János 1780. jul. 11. Pozsonymegyétől nyert nemesi bizonyitványát 1781. okt. 15. Krassómegyében hirdetteti ki. – Vö. NI. X-366–7.

Stephanovics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Bácsmegyében Gáspár; Nyitramegyében György; Pestmegyében László; Veszprémmegyében Pál özv.; Zalamegyében Imre igazolják nemességüket.

Stephanovjech (alias Sarlay), l. Sarlay (alias S.).
Stephkó.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában. (Kősz. 348.)

Stepicz.

A czímeres levelet 1723. aug. 23. S. István (Aradmegye) s gyerm. kapták. (LR. erd. VII-398.)

Stepics.

1785. Aradmegyében István hirdettetett ki. – Vö. Márki II-709.

Stepp.

Nagy Iván által (X-367.) emlitett család a XVII. századból.

Ster.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében István, Demeter élnek.

Stercz.

Czímeres levelet 1718. aug. 24. S. Theophil nyert. (LR. XXXII-110.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zólyommegyében Theophil él. – Vö. NI. X-367.; Siebm. 599.

Sterka (karpanyesi).

Nemességét 1685-ből l. Gyfv. kpt. Cent. XX-39.

Sterka-Sutucz (kerpényesi).

Nagy Iván által (X-367.) emlitett erdélyi család.

Sterman (alias Szabó).

1806. Biharmegyében kihirdetett család. – Vö. Lasz. 86.

Stermenszky.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében György, 3 János, Pál, Márton vétettek fel az igazolt nemesek közé. Czímeres levele kelt 1653. (OL.: Htt. Nob. Poson.) Nemessége 1803. Pestmegyében hirdettetett ki. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-367.; Kősz. 348.; Siebm. 599.

Stern.

Indigenátust 1800. szept. 26. S. Jakab plébános nyert. (LR. LXI-267.)

Sternáth, l. Csillagh.
Sternberg, gróf.

Indigenátust 1687. S. Vratiszláv gróf nyert. – Vö. NI. X-367–9. (gen.); Siebm. 599.

Sternberger.

Czímerpecsét Pestm. lt.-ban. (Kősz. 348.)

Sternegg.

Indigenátust 1794. S. Ignácz nyert. – Vö. NI. X-369., 919.

Sternfeld.

Indigenátust 1836. S. János alezredes nyert. (NI. X-369.)

Sterniczky.

Czímeres levele kelt 1598. (Vasm. lt.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében Pál fia, János vétetett fel az igazolt nemesek közé. Pál nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen igazoltatott. (LR. XXVI-453.)

Sternschild.

Czímerpecsét Pestm. lt.-ban (Kősz. 348.)

Sternthal (nagypéli).

Az előnévvel a nemességet S. Salamon kapta 1904. nov. 16. – Czímer: alulról benyuló homoru ék által három részre osztott paizs; jobboldali vörös mezejében balharánt fekvő, hegyével kifelé fordult kaszanyélen nyugvó arany buzakéve; a baloldali arany mezőben jobbharánt fekvő vashorgonyra helyezett fogas vaskerék, a beékelt kék mezőben pedig hullámzó viz partján zöld földön természetes szinü csonka torony, felette arany csillag; sisakdísz: csőrében zöld galyat tartó, repülésre kész galamb; takarók: kék-arany, kék-ezüst. – Vö. MNA. 125.

Sternthal.

Czímert l. Siebm. pk. 108.

Sterzi.

A nemességadományozásban 1898. jan. 13. S. Antal vezérőrnagy részesült. (MNA. 125.)

Stesser (rajnai és kőrösladányi).

A nemességet fenti előnevekkel 1885. aug. 2. Stesser György csendőrőrnagy és fivére S. József belügyminiszteri osztálytanácsos kapták. Stesser József nyug. miniszteri tanácsos nemessége és előnevei 1906. jan. 30. unokaöcscse Stesser János dr., kincstári ügyészre átruháztattak. (MNA. 125.)

Stetina.

Czímeres levele kelt 1625. aug. 30. – A család 1823. jun. 2. Pozsonymegyétől nyert nemességéről bizonylatot. – Vö. Lasz. 86.

Stetina.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében János, Márton, Pál és Ádám vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Dudás 133.; Kősz. 348.

Stettner (makkoshetyei és szenttamási).

Czímeres levelet 1655. S. János, fiai Pál, István és János s testvére György
nyertek. (MNMuz. lt. Pestm. és Vasm. lt.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében Zsigmond, Ferencz özv., György vétettek fel az igazolt nemesek közé. Ferencz, Zsigmond, Pál, György és Mihály nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen is igazoltatott. A „makkoshetyei” előnév adományozásában 1824. nov. 12. S. Máté kir. jogügyigazgató s a „szenttamási” előnév adományozásában 1840. márcz. 26. ugyan ő és testvére Ignácz részesültek. (LR. LXIV-1028., LXVI-865.) – Vö. NI. X-369–370.; Balogh 131., 247.; Kősz. 348–9.; Siebm. 599.

Stettner.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1697. ápr. 28. nyert. (OL. 1322-1897.)

Stettner.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Steuriczky.

Czímert l. Turul XXII-147.

Stevanek.

Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 132.

Stialczel.

Czímeres levele kelt 1656. (Liptóm. lt.)

Stiber, l. Szőllősi.
Stibor.

Kihalt család. – Vö. NI. X-370.–2.; Jedlicska II-187–8., 549.; Siebm. 599–600.; Pozsonym. monogr. 676.

Stiefftel, l. Stifftel.
Stifft, báró.

Indigenátust 1819. febr. 10. S. András-József nyert. (LR. LXIV-224., 278.) – Vö. NI. X-373.; Siebm. 600.

Stift (alapi).

A nemességet 1882. máj. 24. S. Károly ny. jogügyi főtanácsos kapta. (MNA. 125.)

Stifftel.

Czímeres levelet 1769. jul. 28. S. János kapott. (LR. XLVIII-191.) – Vö. NI. X-372.; Siebm. 600.; Kősz. 349.

Stiglicz.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében Illés él.

Stikelius.

Czímeres levelet a Sleger-családdal 1600. máj. 1. S. Pál nyert. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 923.

Stim.

Czímeres levele kelt 1719. szept. 23. (LR. XXXIII-25.; szepesi kpt. lt.) – Vö. Kősz. 349.

Stipanović (cetini).

Az előnévvel a nemességet 1905. nov. 10. S. Jaroszláv vezérőrnagy kapta. (MNA. 125.)

Stipsics (ternovai), báró.

A bárói rangot 1821. febr. 9. S. János tábornok nyerte. (LR. LXVI-532.) Előnév adományozása 1824. aug. 6. (LR. LXVI-1017.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében Antal és József vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-373–4.; Márki II-709.; Siebm. 600., erd. 73–4.; MNZsbk. I. R. I-429.; Kősz. 349.; Szerencs 582.

Stirling (szentgyörgyvári).

A nemességét 1890. szept. 8. S. Sándor ny. százados kapta. (MNA. 125.)

Stirbisz.

Czímeres levele kelt 1639. aug. 13. (Barsm. lt.) – Vö. Csoma 664.

Stirnlein.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában (Kősz. 349.)

Stivkovich.

Czímert l. Siebm. horv. 175.

Stock.

Indigenátust 1770. márcz. 20. S. Simon kanonok nyert. (LR. LXVIII-286., 287.)

Stock.

Czímeres levelet 1821. jul. 19. S. András főkormányszéki allajstromozó nyert. (LR. erd. XIV-184.)

Stockhammern, gróf.

Nürnbergi eredetü család. Czímeres levelet 1578. nov. 10. Stockhammer Leonhard fiai János és Sándor kaptak. A lovagi rangot 1701. aug. 20. Ferencz kapta; a bárói rang adományozásában 1734. márcz. 10. József részesült. Unokatestvére 1777. jan. 15. grófi rangra emeltetett. A magyar indigenátust 1780. decz. 9. gr. Stockhammer József és gyermekei: Ferencz, Ignácz, Antónia és Róza nyerik. A családnak az 1858. aug. 8. elhalt Ármin-Lajossal fiágban magvaszakadt.

Czímer (grófi): négyelt paizs; az első mezőben befelé röpülő koronás fekete sas; a 2. arany mezőben jobbharánt fekete pólya; a 3. kék mezőben zöld földön vörös takaróval bevont fehér lovon ülő vörös ruhás vitéz jobbjában bárdot tart; a 4. ezüst mezőben tölgyfagalyon hátán fekvő sólyom egy másik sólyommal viaskodik, középen ezüst szivpaizsban szemközt álló fekete örökfej, orrában arany karikával, grófi korona; három sisak; sisakdísz: 1. a sas, 2. az ökörfej; 3. kiterjesztett farku, jobbra fordult páva; takarók: fekete-ezüst, fekete-arany; paizstartó: két kifelé néző oroszlán.

Leszármazás:

János * 1459 † 1523; Lénárd * 1485 † 1550; János * 1530 Harsdörfer Ilona; Sándor; János-Ádám Authofen Eleonora; Ferencz udv. orvos 1701–1710 Weninghofen Margit; Pál Cischini Borbála; József 1777 gróf 1747 I/23 Wien: br. Haruckern Mária (* 1728 IX/12 Wien); József 1734 báró; Ferencz 1810 kam. gr. Hartig M. Anna; Ignácz Bernrieder Mária; Antónia * 1750 VI/10 Wien 1777 IV/2 u. o. gr. Bolza Péter; Rozália br. Schröffl Ignácz; Ferdinánd † 1825; Hermann Lajos * 1795 † 1858; Zsófia gr. Auersperg János; Vilhelmina br. Bedekovich Rudolf; Karolina br. Drechsel György.

Vö. NI. X-374–5.; Siebm. 600.; Szerencs 619.; Békésm. tört. III-197–8.

Stoffa, l. Adler-Stoffa (vizaknai).
Stoffer.

A czímeres levelet S. József nádori titkár és gyermekei kapták 1828. febr. 15. (LR. LXV-398.) – Vö. Kősz. 349.

Stogár.

Czímeres levele kelt 1660. márcz. 5. (Pozsonym. és a vukovári lt.) – Vö. Siebm. 601.; horv. 175.; Dudás 131.

Stogar (alias Gazapi).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Jakab, Mihály, Pál, Ferencz igazolják nemességüket. – Vö. Lasz. 86.; Gaszapi (alias Stogar).

Stohhoffer.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 349.)

Stoikovich.

A czímeres levelet 1808. jul. 29. S. Jephtin kapitány és gyermekei kapták. (LR. LXII-849.)

Stojanich (selini).

Czímeres levelet 1804. márcz. 23. S. Ignácz tábornok nyert. (LR. LXI-348.)

Stojanov (moldovai).

A nemességet az előnévvel 1895. nov. 28. S. Iván ny. őrnagy kapta. Czímer: vörös paizsfővel ellátott paizs, melyben egymás mellett négy csillag lebeg; az alsó ezüst mezőben zöld hármas halmon ágaskodó oroszlán kardot tart; sisakdísz: könyöklő pánczélos kar kardot tart; takarók: vörös-ezüst, zöld-arany. – Leszármazás: Iván (megh. 1901. máj. 21.) Cs. és kir. őrnagy. Felesége gálfalvi Domby Ida. Gyermekeik: 1. Vladimir (szül. 1885. jun. 23.); 2. Milán szül. 1889. decz. 5.); 3. Sándor (szül. 1891. jul. 28.); 4. Tivadar (szül. 1894. máj. 12.); 5. György (szül. 1895. decz.) – Vö. MNA. 125.; rcsk.

Stojanovich.

Czímeres levele kelt 1792. – Vö. Siebm. 601., horv. 176.

Stojanovich.

Czímeres levelet 1797. S. György nyert. – Vö. NI. X-376.; Siebm. 601., horv. 176.

Stojanovich.

Czímeres levele kelt 1831. decz. 16. (LR. LXV-781.; Krassóm. lt.) – Vö. NI. X-376.; 919.; Siebm. 601.; Kősz. 349.

Stojcsevics.

Czímeres levelet 1759. decz. 28. S. István és János nyertek. (LR. XLV-245.) – Vö. NI. X-376–7.; Siebm. 601., horv. 175–6.; Lasz. 87.

Stojkovics.

Czímeres levele kelt 1808. jul. 29.; kihirdette Krassómegye 1823. decz. 10. – Vö. NI. X-377.; Forgon II-248.

Stoll (váradi).

A nemességet 1890. márcz. 27. S. Adolf ny. főpénztári ellenőr kapta. Ugyanő részesült 1893. jul. 8. fenti előnév adományozásában. – Czímer: hasitott, balfelében vágott paizs; elől vörös mezőben zöld földön pánczélos és pánczélsisakos férfi jobbjában kardot tart; balról fenn arany mezőben a bányászjelvények, lenn kék mezőben a baloldali paizsszélből kinyuló vörös ruhás kar tollat tart; két sisak; sisakdísz: 1. könyöklő páncélos kar kardot tart; takarók: vörös-ezüst; 2. könyöklő vörös ruhás kar tollat tart; takarók: kék arany.

Stolnekovich.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 234.

Stopani.

Czímeres levelet 1722. jul. 11. S. János nyert. (LR. XXXIV-178.) – Vö. NI. X-377.; Siebm. 601.

Storch.

Czímeres levelet a Schindler-családdal 1663. ápr. 10. S. János nyert. (Barsm. lt.)

Storch (arbeni).

Czímeres levelet S. Frigyes őrnagy nyert 1835. máj. 18. (LR. erd. XV-80.)

Storták.

János nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen igazoltatott. (LR. XLVI-455.)

Storteczky.

Czímeres levelet 1655. aug. 21. S. Mihály nyert. (Nyitram. lt.)

Storteczky.

Bácsmegyében előforduló család. – Vö. Dudás 129.; Bácsm. monogr. II-596.

Stosics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Veszprémmegyében Péter vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Stosz.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében Márton igazolja nemességét.

Stotz (remetepoganyesti).

Czímeres levelet 1838. jan. 4. S. József s felesége Turmer Juliától született gyermekei József, Károly és Ágoston kaptak. (LR. LXVI-633.) József 1872. decz. 12. nevét Pogány-ra változtatta. – Vö. Kősz. 349.

Stotzing.

Indigenátust 1649. S. János nyert. – Vö. NI. X-377.

Stöffinger, l. Istvánffy.
Stöck.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 349.)

Stöhr.

Czímeres levelet 1802. jun. 18. S. Ferencz kanczelláriai fogalmazó nyert. (LR. LX-749.) – Vö. NI. X-377–8.; Siebm. 601.; Kősz. 349–50.

Stöhr.

Czímeres levelet 1831. okt. 18. S. János fia Károly nyert. (LR. erd. XIV-475.)

Störk.

Indigenatust 1722. ápr. 17. S. György nyert. (LR. XXXIV-315.) – Czímerpecsét Pestmegye lt.-ban. – Vö. Kősz. 350.

Stössel.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hevesmegyében László igazolta nemességét. – Czímerpecsét ugyanezen megye lt.-ban. – Vö. Orosz 346.

Strakoniczky, l. Sztrakoniczky.
Sztramkó.

Czímeres levele kelt 1622. máj. 26.; kihirdette 1623. aug. 21. Gömörm.

Strás, l. Balpataky (balpataki, alias S.).
Strása (nátfői).

Beregmegyében élt család. – Vö. Sipos 253–4.

Strasai.

Czímeres levele kelt 1628. aug. 10. – Vö. Csoma 664.

Strassaldo, gróf.

Czímert l. Siebm. horv. 176. – Vö. Bojn. 35.; Orosz 346.

Strasser.

Indigenátust 1687. S. Ferencz nyert. – Vö. NI. X-378.

Strasser.

A nemességet S. Alajos ny. ezredes kapta 1895. május 18. (MNA. 125.)

Strasser (győrvári).

Az előnévvel a nemességet 1905. febr. 14. S. Rezső és S. Béla czégtulajdonosok kapták. (MNA. 125.)

Strasser (kisbáti).

A nemességet az előnévvel 1908. február 20. S. Nándor budapesti lakos, földbirtokos kapta. (MNA. 125.)

Strasz.

Czímeres levele kelt 1649. máj. 20. – Vö. Alapi 256.

Strászy, l. Tekule.
Stratimirovich.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 350.)

Strausenburg.

Nagy Iván által (X-920.) emlitett erdélyi szász család.

Strausz.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Mosonmegyében József, Sopronmegyében Menyhért igazolják nemességüket.

Strázsay.

1773. aug. 9. Nyitramegyétől nyert bizonyitványát 1816. decz. 10. Baranyamegyében hirdettette ki. – Vö. Andr. 70.

Strba.

Czímeres levele kelt 1691. decz. 31.; kihirdette 1692. jun. 17. Trencsénmegye. – Vö. NI. X-378.; Kősz. 350.

Strebel.

Czímeres levelet 1790. S. József nyert. – Vö. NI. X-378.; Siebm. 601–2.

Streit.

Czímeres levele kelt 1797. aug. 11. (LR. LIX-440.) – Vö. NI. X-378–9.; Siebm. 602.; Kősz. 350.

Streit.

A czímeres levelet 1808. jul. 29. S. István őrnagy és gyermekei kapták. (LR. LXII-801.)

Streke (alias Rácz).

Nemességét 1658-ból l. Kolosmon. conv. Arm. R. 9.

Streke, l. Rácz (alias S.).
Stremenszky.

Pozsonymegye bizonyitványa alapján 1735. Hevesmegyében hirdettetett ki János. – Vö. Orosz 259.

Strenu (alias Varsányi).

Komárommegyétől 1745. kapott nemesi bizonyitványt. – Vö. Alapi 130.

Stresemley.

A XVI. századból Nagy Iván által (X-920.) emlitett család.

Streska.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában. (Kősz. 350.)

Streubely.

Nemességét 1651-ből l. OL.: NRA. 1582, – 49.

Strezan.

Nemességét 1649-ből l. Gyfv. LR. XXIV-107.

Striga.

Birtokadományt 1613. márcz. 23. nyert. – 1753. Horvátországban hirdettetett ki Mihály. – Vö. Bojn. 34.

Strigner.

Czímeres levelet 1718. ápr. 15. S. András nyert. (LR. XXXII-72.) – Vö. NI. X-379.; Siebm. 602.; Forgon II-249.

Strigner.

Czímeres levelet 1741. okt. 28. S. Péter nyert. (LR. XXXIX-715.) Ugyanő vétetett fel Gömörmegyében az 1754-55. évi orsz. nemesi összeirásba. – Vö. T. XVII-88.; NI. X-379.; Siebm. 602.

Striha.

Antal 1790. Komárommegyétől nyert nemességéről bizonyitványt. – Vö. Alapi 256.

Strilich.

Czímeres levelet – Nagy Iván szerint – 1790. S. Antal és Péter nyertek. – Vö. NI. X-379.; Siebm. 602.

Strilich.

Czímeres pecsét Hevesmegye lt.-ban. (Orosz 346.)

Stringer, l. Strigner.
Strisich.

Czímeres levele kelt 1748. aug. 26. – Vö. Lasz. 87.

Strisics.

L. Turul XVII-87.

Striska.

Czímeres levele kelt 1670. ápr. 19. (Szepesi kpt. lt.)

Strizic (visnjevaci).

A nemességet 1913. márcz. 20. S. Frigyes belovári közjegyző kapta.

Strizich, l. Spun–S.
Strobel.

Czímeres levelet 1578. nyert a család. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pestmegyében József vétetett fel az igazolt nemesek közé. Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. Kősz. 350.

Strobel.

Czímeres levele kelt 1635. aug. 4. – Vö. Csoma 664.

Strobel.

Czímeres levelet 1744. szept. 12. S. János és unokája János kaptak. (LR. XXXIX-715.; Győri kpt. lt.) – Vö. Siebm. 602.; NI. X-379.

Strobl (Strobel).

A Mária Teréziától 1765. okt. 8. S. Zsigmond (hg. Batthyány Károly jószágigazgatója), felesége Hölbling Teréz s gyerm. Károly és Teréz részére (LR. XLVII-548., Baranyam. lt.) Kihird. 1766. okt. 20. Baranyamegye. – József és gyermekei 1832. aug. 9. kapnak nemesi bizonyitványt Baranyamegyétől. – Czímer: négyelt paizs; 1. és 4. vörös mezőben zöld halom fölött a mező jobboldali szögletéből előtörő nap felé röpül; a 2. és 3. kék mezőben zöld dombon vár emelkedik, tornyától jobbra félhold, balra csillag; sisakdisz: növekvő fekete sas; takarók: vörös-arany, kék-ezüst. – Vö. NI. X-380.; Andr. 70.; Siebm. 602.; Áld. 465.

Strobl.

Czímeres levelet 1791. nov. 14. S. Márton és József nyertek. (LR. LV-957.) – Vö. NI. X-380.; Siebm. 602.; Kősz. 350.; Lasz. 87.

Strohmayer.

Czímeres levelet 1791. márcz. 17. S. Ferencz nyert nevének Szalmásy-ra való áltváltoztatásával. (LR. LV-580.) – Vö. Szalmásy.

Stroicha (alias Versányi).

Ádám Gömörm. bizonyitványa alapján 1740. Pestmegyében hirdettetett ki. Nevezett 1764. Pestmegyétől nemesi bizonyitványt kap. – Vö. Kősz. 350–1.

Strok.

Az 1754-55. évi nemesi összeiráskor Zalamegyében Szaniszló vétetett fel a kétségtelen nemesek közé. György, Péter, György, Ferencz, Márton és István nemessége Varasdmegyéből 1784. jun. 23. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII-69.) – Vö. Bojn. 35.

Strokay.

Az 1754-55. évi nemesi összeiráskor Sopronmegyében Pál, János; Vasmegyében György, István fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Stromba.

Nemességét 1651-ből l. Gyfv. LR. XXV-365.

Stropkay, l. Szabó–S.
Stroszer.

Czímeres levele Győrváros levéltárában. – Vö. NI. X-380.

Stroszter (alias Szabó).

Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 143.

Ströbl.

Czímeres levelet 1790. nov. 18. S. József (Szerémm.) nyert. (LR. LV-331.) – Vö. Siebm. horv. 176.

Strucsich.

Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Lasz. 87.

Strucz.

Nemességét 1652-ből l. Gyfv. kpt. Cista I. Hunyad, fasc. I-21. – Vö. NI. X-380.

Struk.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1670. márcz. 26. S. András és Tamás nyertek. (MNMuz. lt.) – Vö. Bojn. 35.

Struk.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Veszprémmegyében István özv. él.

Stubán (alias Kovács).

Czímeres levelet I. Lipóttól 1695. ápr. 12. S. János nyert. (MNMuz. lt.)

Stubán.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Veszprémmegyében Ferencz, János, Mihály, Péter fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Stubek (a Könighstein) báró.

A bárói rangot 1659. decz. 12. S. János Gottfried nyerte. (LR. XII-494.)

Stubeck.

Indigenátust 1659. S. János, Gottfried, György, Sebestyén, Fülöp Károly, Mátyás és András nyertek. – Vö. NI. X-380–1.

Stubenberg, gróf.

Indigenátust 1844. okt. 3. S. Gusztáv és gyermekei nyertek. (LR. LXVII-479.) – Vö. NI. X-381.; MNZsbk. I. R. I-222., 429.; Siebm. 602.; Szerencs 426.

Stubenvoll (traunhoffi), gróf.

A grófi rangot 1662. márcz. 12. S. János-Károly nyerte. (MNMuz. lt. – Vö. Áld. 220–2.)

Stubick, gróf.

A grófi rangot 1662. márcz. 12. S. János nyerte. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 220–2.

Stubiczay.

Czímert l. Siebm. horv. 176.

Stubnyay.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében Pál vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Stugner.

Czímeres levele kelt 1718. ápr. 15. kihirdette 1718. okt. 9. Borsodmegye.

Stuklich.

Czímert l. Siebm. horv. 235.

Stukovszky, l. Klucsovszky.
Stulfa.

Czímeres levelet 1817. febr. 17. S. Péter nyert nevének Széky-re való átváltoztatásával. (LR. LXIII-1029.; MNMuz. lt.)

Stummer.

A czímeres levelet 1741. okt. 28. S. György nyerte. (LR. XXXIX-220.) – Czímer: kék mezőben egymás mellett röpülő három vörös rigóval megrakott, közepén megtört ezüst pólya, e fölött arany csillag, alatta hegyével jobbra vizszintesen fekvő kard; sisakdisz: vörös és kék sasszárnypár, a kék szárny csillaggal megrakva; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – A családból Ignácz Hontmegyétől 1790. máj. 28. nemesi bizonyitványt nyer s Békésmegyébe költözött. Fia Ferencz, 1840. máj. 25. nyert Hontmegyétől testimoniálist. A terényi ág (Békésm.) János fia, Imrében kihalván, ezen Imre örökbefogadta Ferencz fiát, Lajost, aki is a S. nevet elhagyván, a Terényi nevet vette fel. Az ipolykeszi ág 1892. ápr. 22. kelt legf. engedélylyel az Ipolyi nevet vette fel. – György 1908. máj. 2. örökbefogadta Keller Istvánt,
Gyulát és Ivánt; nevezettek 1910. márcz. 9. engedélyt nyertek az Ipolyi-Keller kettős név Használatára (l. Ipolyi-Keller és Ipolyi-Stummer). A család teljes leszármazását az alábbi táblázatok nyujtják:

György 1741. évi október 28. czimeres nemeslevelet nyert Bánhidy Anna; Rozália; János 1) Folly Éva 2) Luby Julia; Imre hadnagy mgh. Belgrádnál; György; József; Anna sipeki Balázs Mihály; 1: Erzse Paczolay Benedek; 2: János Békés vm. h. alispán Péchy Francziska; Emerentia Tersztyánszky Mihály; Ignácz Hont vm. számvevő 1821–1824 1) Tersztyánszky Anna 2) Pongrácz Bora (l. II. tábla); Apollónia; Antal katonatiszt Bourgeois Julia; Elek főhadnagy; Francziska Simay Kajetán alispán; Imre Békés vm. főbiró; Mária Omarta Zsigmond alispán; Krisztina Paulovitz Gábor; Julia Szinovitz Lajos; Apollónia Stéger János; Janka Rády Ferencz; Teréz Guba Antal; Antal tüzértiszt; Ignácz.

II.

Ignácz 1) Tersztyánszky Anna 2) Pongrácz Bora (l. II. tábla); 1: Ferencz * 1799 † 1848 honti főbiró Szmrecsányi Arzénia; 2: Francziska Kasza Ágost; József; Arnold 1823 † 1886 beszterczebányai majd nagyváradi püspök v. b. t. t. vaskorona rend I. oszt. vitéze stb. az Ipolyi nevet vette fel; Lajos * 1825 † 1863 Békés m. alispán (A Terényi nevet vette fel) Beliczey Mária (l. III. tábla); Aguszta * 1829; György * 1831 1848/49. honvéd tiszt, ügyvéd, (1892 április 22-ikén kelt kir. engedélylyel nevét Ipolyi-ra változtatta) Varju Jusztin (l. IV. tábla); Gyula * 1833 † 1866 cs. és kir. főhadnagy Beliczey Izabella; Mária * 1840 † 1905 Keller Imre ügyvéd * 1831 † 1908 István, Gyula és Iván nevü fiait Ipolyi György örökbe fogadta (l. V. tábla).

III:

Terényi Lajos * 1825 † 1863 bajczai Beliczey Mária (l. II. tábla); Zoltán *és † 1854; Lajos * 1854 † 1898 Békés vm. főispánja és országgyül. képviselő Kovács Szidónia; Berta * 1856 Sztojanovich Gyula; Aba * 1859 † 1895; Jolán * 1861 1) Márki Lajos 2) Szekér Gyula; Ágnes * 1862 Márki János; Péter * 1884; Arzénia * 1886 Walder Gyula; Mária *és † 1887; Gida * 1888 Rimler Erzsi; Katalina * 1890; Lidia * 1891 † 1895.

Ipolyi György * 1831 Varju Jusztin (l. II. tábla); Livia * és † 1859; Mária * 1860 Zubovics Román; Gizella * 1863 Szánthó Árpád; Arnold * 1873; örökbefogadott fiai: Ipolyi-Keller István, Gyula és Iván (l. V. tábla).

Ipolyi György * 1831 1910 márczius 9. kelt engedéllyel nemessége, nemesi czimere átruháztatott és Ipolyi-Keller kettős név használata engedélyeztetett (l. IV. tábla); István * 1866 ügyvéd és v. országgyülési képviselő Szalay Margit; Gyula * 1869 gazdasági akadémiai igazgató Concha Klára; Iván * 1871 gazdasági egyesületi titkár Sármezei Ilona; Iván * 1907; Imre * 1910; Miklós * és † 1911; Tamás * 1904.

Vö. NI. X-382–6.; Békésm. tört. III-249.; Siebm. 603.; Kősz. 351.; T. XVII-89.; Hontm. monogr. 449.; Orosz 122.; MNZsbk. I. R. I-292–3.; rcsk.

Stummer (tavarnoki) báró.

A nemességet fenti előnévvel 1871. ápr. 24. Stummer Sándor és Ágoston nyitramegyei földbirtokosok kapták. Stummer Ágost 1887. junius 6. a magyar bárói méltóságra emeltetett. Nevezettnek neve, előneve, bárói
rangja és czímere 1888. április 7. veje, ifj. Hardt Albert és buchenrodi Haupt Lipót Jenőre átruháztatott.

A családnak két ága van: S. Ágost és testvére, S. Sándor ága, kik 1884. ápr. 14. kapták az osztrák bárói rangot. S. Ágostonnak (* 1827. okt. 31. Brünn) felesége, Melchior Borbálától (esk. 1859. szept. 24. Penzing) két leánya született: 1. Amália (* 1861. jun. 27. Oslavan); férjhez ment 1883. jul. 4. Tavarnokon báró Hardt-Stummer Alberthez és 2. Auguszta (* 1862. szept. 3. Oslaván), aki viszont 1884. november 7. buchenrodi Haupt Lászlóhoz ment nőül. S. Sándor ágát l. G. A. (bárói) 1907/803. MNA. 126.

Stuparich.

Czímeres levele kelt 1632. jul. 15. – Vö. Siebm. 603.

Stupiczky, l. Sztupiczky.
Stupka (győrvári).

A nemességet az előnévvel 1891. febr. 3. S. Tivadar nyerte. (MNA. 126.)

Stur.

Czímeres levelet 1792. jul. 26. S. János József nyert. (LR. LVI-442.; MNMuz. lt.) – Vö. NI. X-386–7.; Siebm. 603.; Kősz. 351.; Orosz 259.; Áld. 348–9.

Stur.

Czímerpecsét Hevesmegye lt.-ban. (Orosz 346.)

Sturlecz (alias Szentmiklóssy).

Czímeres levele kelt 1662. jul. 25. (Ungm. lt.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Ungmegyében Mátyás vétetett fel az igazolt nemesek között. – Vö. Siebm. 603.; NI. X-387.

Sturm.

Czímeres levele kelt 1630. máj. 20. (Hontm. lt.)

Sturm.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 351.)

Sturma.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 351.)

Sturmann.

Czímeres levele kelt 1679. jun. 27. (OL.: 1343-1897.; Győrm. lt.); kihirdette 1680. márcz. 19. Gömörm. – Vö. Forgon II-249.; Orosz 259.

Sturmann.

Czímeres levele kelt 1699. márcz. 28. (Szepesi kpt. lt.)

Sturman (zádorházi).

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 351.)

Sturmann.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében János; Gömörmegyében András, Márton fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. Siebm. 603.; NI. X-387.

Sturman.

Czímerpecsét Hevesmegye lt.-ban. (Orosz 346.)

Sturz (balmazujvárosi).

A nemességet az előnévvel 1889. okt. 23. S. Antal ny. alezredes kapta. (MNA. 126.)

Stück.

Czímeres levelet nevének Darabffyra való átváltoztatásával 1790. nov. 18. S. Sebestyén nyert. (LR. LV-262.)

Stürczer.

Czímeres levele kelt 1651. – Vö. Nlf. II-41.

Stürghk.

Indigenátust 1729. S. György és János nyertek. – Vö. NI. X-387–8.; Siebm. 603.

Stürmer (zalatnai).

Az előnévvel a nemességet 1900. decz. 4. S. Sándor ny. ezredes kapta. (MNA. 126.)

Stürmer, báró.

Indigenátust 1820. nov. 17. S. Ignácz-Lőrincz és gyermekei (LR. LXIV-501., 502.); 1842. nov. 17. S. Bertalan nyertek. (LR. LXVII-322.) – Vö. Siebm. 603–4.; NI. X-388–9.; Szerencs 619.

Stverták.

Czímeres levele kelt 1608. (Vasm. lt.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében Mihály, János vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Balogh 247.

Stverteczky.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Bácsmegyében József; Komárommegyében 2 János, Ignácz, 2 Gáspár, Pál; Nyitramegyében György, János, Ádám, Ferencz, István, Márton igazoltattak. Czímerpecsét Pestmegye lt.-ban. – Vö. Kősz. 351.; Dudás 139.; T. X-52.; Lasz. 88.

Stvrtnik, báró.

Indigenátust 1836. S. Ágoston báró nyert. – Vö. NI. X-389. (gen.); Siebm. 604.

Styaszni.

Czímeres levelet 1632. S. Gáspár nyert; kihirdette Trencsénm. – Vö. NI. X-390.

Styavniczky.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Liptómegyében Ferencz igazolja nemességét. Czímert l. LR. LII-486. Márton, György és János nemessége Liptómegyéből
1794. jul. 7. legf. helyen igazoltatott. (LR. LVIII-279.) – Vö. Közlem. Szepesm. multjából V-43. (gen.); Selmeczy (kisselmeczi).

Styavniczky, l. Tholt.
Styevar.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében Mátyás igazolta nemességét.

Styopey, l. Hodor (alias S.).
Styrum, gróf, l. Limburg-S.
Suati, l. Pap (alias S.).
Suba (kelecseni).

Nemességét 1589-ből l. OL.: NRA. fasc. 30. Nr. 17.

Suba (gegesi).

Gyalogosságát 1608-ból l. Gyfv. LR. V-73.

Suba.

Czímeres levele kelt 1612. ápr. 13. (Pestm. lt.); kihirdette Gömörm. – Vö. Kősz. 351.; Áld. 112–3.

Suba.

Czímeres levele kelt 1622. jun. 15. (Abaujm. lt.) – Vö. Siebm. 604.

Suba.

Czímeres levele kelt 1635. jan. 29. (Beregm. lt.) – Vö. Siebm. 604.; Gorzó 111.; Nlf. II-229.; T. IV-192.

Suba.

Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1635. márcz. 26. S. István nyert. (MNMuz. lt.) – Vö. Áld. 159.

Suba.

Czímeres levelet 1679. okt. 4. S. István nyert. – Vö. Bor. I-238.

Suba (gegesi).

B. Szolnokmegye 1770. évi nemesi összeirásában előfordul István. – Vö. Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-386.; Pálmay: M.-Torda 121.

Suba (várallyai).

B.-Szolnokmegyében élt család. – Vö. Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-361., 376.

Suba-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében Péter és testvére; Borsodmegyében János; Gömörmegyében Gergely, István, Pál igazoltatnak. – Vö. NI. X-390.; Forgon II-250.

Suba, l. Énekes.
Subány.

János (Temesm.) 1794. jan. 2. nemesi bizonyitványt nyer. (LR. LVII-396.)

Subarich.

Czímeres levele kelt 1628. – A család 1752. Horvátországban hirdetteti ki nemességét. – Vö. Bojn. 35.

Subay.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 351.)

Subert, l. Máday (alias S.).
Subich (koloni).

Czímeres levelet II. Mátyástól 1609. jun. 6. S. Tamás nyert. (MNMuz. lt.) Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Hevesmegyében Pál, György igazoltatnak. – Vö. NI. X-390.; Siebm. 604.; Orosz 259–260. (gen.).

Subich (brebiri).

Czímert l. Siebm. horv. 176–8. – Vö. még NI. X-390.

Subich (koloni).

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Subich (pernai).

Czímert l. Siebm. 605., horv. 178.

Subits.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. (Kősz. 351.)

Subich-nemzetség.

L. Siebm. horv. 176.; T. XXII-39.

Subszky, l. Szubszky.
Suchich.

1685. Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Bojn. 35.

Suchodele-Tóth.

Nagy Iván által (X-391.) emlitett család a XV. századból.

Suchperger.

Menyhért 1717. Komárommegyétől nyert nemesi bizonyitványt. (Alapi 256.)

Sudarovich.

Czímeres levelet 1751. márcz. 1. S. Gája és fia Illés nyertek. (LR. XLII-125.) – Vö. NI. X-391.; Siebm. 605., horv. 178.; T. XVII-87.

Sudich.

Czímert l. Siebm. horv. 178.

Sufflay.

Czímeres levele kelt 1675. – Vö. Siebm. horv. 178.

Sugár (hegyfalusi).

Az előnévvel a nemességet 1903. máj. 8. S. Sándor csornai lakos nyerte. (MNA. 126.)

Sugár (barbóczi).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 218.

Sugáry.

Czímerpecsét Pestm. levéltárában. (Kősz. 352.)

Sugh.

Czímeres levelet 1801. jan. 5. S. György zágrábi akad. tanár nyert. (LR. LX-513.) – Vö. Siebm. 605., horv. 178.; NI. X-391.

Sughó (kazsui).

Czímeres levele kelt 1665. – Nemességét Zemplénmegyéből 1764. febr. 27. legf. helyen igazolta. (LR. XLVII-23.) Czímerpecsét Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-391.; Siebm. 605.; Kősz. 352.

Sughó.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Biharmegyében György; Nyitramegyében János fordulnak elő az igazolt nemesek között.

Sugich.

1660. Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Bojn. 35.

Suhajda.

Czímeres levele kelt 1659. jul. 25. – Vö. Siebm. 605.; NI. X-395–8. (gen.); Kősz. 352.

Suhajda.

Czímeres levelet 1701. aug. 12. S. János és fiai nyertek. Kihirdette 1703. márcz. 26. Nógrádm. – Vö. NI. X-392–5. (gen.); Forgon II-250.; Siebm. 605.; Orosz 261.; Kősz. 352.

Suhajda.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Suhajda-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében István; Nógrádmegyében Ádám vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Suhajdi.

Imre nemessége Trencsénmegyéből 1784. ápr. 10. legf. helyen igazoltatott. (LR. LIII-37.)

Suhay.

Czímeres levele kelt 1630. márcz. 4. – Vö. Csoma 664.

Suhay.

Czímeres levelet 1835. nov. 5. S. Pál kapitány nyert. (LR. LXVI-306.) – Vö. Kősz. 352.

Sujánszky.

A czímeres levelet III. Ferdinándtól 1631. ápr. 29. S. György, Mihály, János, Menyhért és Sámuel nyerték; kihirdette 1632. Trencsénmegye. Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében 3 András, György, János, Miklós vétettek fel az igazolt nemesek közé. – Vö. NI. X-398–9.; Siebm. 605.; Orosz 261.

Suhnál.

Nemességét 1631-ből l. Gyfv. kpt. Cent. XX-58.

Suky (halmosi).

Czímeres levele kelt 1494. (OL.: Gyfv. kpt. Cista Szathmár, fasc. VI-2.) – Vö. T. XXIV-17.

Suky (felső- és alsózsuki).

Kihalt család. Czímerpecsét a gróf Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. NI. X-399–402. (gen.); Siebm. erd. 220.; Gf. I-64. II-22., 69.; Pálmay: M.-Torda 121.; Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-378.; Siebm. 605.

Sulán.

A mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-436.

Sulcz.

Czímeres levelet 1790. S. János nyert. – Vö. NI. X-402.

Sulessy.

Czímert l. Siebm. pk. 108.

Sulkovith.

Czímeres levelet 1603. márcz. 24. S. Mihály nyert. (Barsm. lt.)

Sulucz, l. Sterka-S.
Suly (vajdaházi, alias Fazekas).

Nemességét 1623-ból l. OL.: Kolosmon. conv. Arm. S. 13.

Sulyok.

Czímeres levele kelt 1624. május 20. – Vö. Weress 74.

Sulyok.

Czímeres levele kelt 1644. (Győri kpt. lt.)

Sulyok.

Czímeres levelet 1654. okt. 14. S. János és István nyertek. (Abaujm. lt.) – Vö. Bor. I-227.

Sulyok (szentpéteri).

Czímerpecsét Szatmárm. lt.-ban.

Sulyok-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében János; Borsodmegyében Mihály, András, 2 János; Szabolcsmegyében József, Ferencz, László, István, János, Imre; Szatmármegyében János; Vasmegyében 4 János, Ferencz, Mihály, 2 György, Ádám, Pál; Veszprémmegyében 2 Márton, 2 György; Zalamegyében Mihály; Zemplénmegyében Ferencz fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Czímerpecsét Szatmár- és Pestmegye levéltárában. – Vö. NI. X-402–8. (gen.); T. IV-41–2.; Kősz. 352.; Gorzó 111.; Siebm. 605–6., 108.; Petri VI-432–6.; Balogh 144.; Szabolcsm. monogr. 532.

Sumbery.

Trencsénmegyei armalista család. – Vö. NI. X-408.

Sumechki.

1682. Horvátországban kihirdetett család. – Vö. Bojn. 35.

Sumichraszt.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében Pál, 2 György, Márton élnek. – Mihály 1888. ápr. 2. nevét Ujfalussyra változtatta. – Vö. NI. X-103.

Sumichraszt (alias Csizmar).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében János igazoltatott.

Sumichraszt (alias Drosd).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében János, András igazoltatnak.

Sumichraszt (alias Gabris).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében András vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Sumichraszt (alias Horváth).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében György élt.

Sumichraszt (alias Hudjecz).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében János élt.

Sumichraszt (alias Maszarik).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében György, Ádám nemessége igazoltatott.

Sumichraszt (alias Mikusech).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében 2 János él.

Sumichraszt (alias Zjak).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében György vétetett fel a kétségtelen nemesek közé.

Suminich.

Czímeres levele kelt 1649. decz. 9. – Vö. Siebm. horv. 178.

Summer.

Nemességét 1610-ből. l. OL.: Tyrn. fasc. 41–1.

Sumonja (jezerói).

A nemességet 1901. febr. 15. S. Ignác, ny. százados kapta. (MNA. 126.)

Sunacz, l. Bedenich (alias S.).
Sunecz, l. Sunacz.
Supan.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Ugocsamegyében István vétetett fel az igazolt nemesek közé. – Vö. Suppán.

Superger.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Komárommegyében Károly vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Supanich.

Czímeres levele kelt 1649. decz. 9. – Vö. Bojn. 35.

Suplaiszky, l. Mihájlyevich-S.
Suplikátz.

Czímeres levelet 1808. julius 29. S. István és Demjén kaptak. (LR. LXII-755.) – Vö. Siebm. horv. 178.

Suppan.

1696. Pestmegyében kihirdetett család. – Vö. Kősz. 352. és Supan.

Suppanich.

Czímeres levele kelt 1649. ápr. 9. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 253–4.

Suppanich.

Czímert l. Siebm. horv. 178.

Suppantschitsch.

Czímert l. Siebm. horv. 179.

Surányi.

Czímeres levelet 1606. jul. 8. S. Albert nyert. (Nyitram. lt.)

Surányi.

Czímeres levele kelt 1669. máj. 24. (Győrm. lt.)

Surányi.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1669. aug. 29. S. András nyert. (MNMuz. lt.)

Surányi.

Czímeres levele kelt 1674. nov. 3.; kihirdette Zemplénm. – Vö. Siebm. erd. 220.

Surányi.

A czímeres levelet 1717. okt. 28. S. Márton-János nyerte. (LR. XXXII-17.; Nyitram lt.) – Vö. NI. X-410.; Siebm. 606.

Surányi (magyardányáni).

Czímerpecsét Hunyadm. lt.-ban.

Surányi (nagysurányi) báró.

Előnév adományozása – régi nemességének épségben tartása mellett – 1899 okt. 15. Surányi Ferencz vezérőrnagy és Surányi Imre posta- és távfelügyelő részére. Surányi Ferencz ny. altábornagy 1909. ápr. 24. a bárói méltóságra emeltetett. – Vö. NI. 10/409–10., 920.; MNA. 126.

Surányi-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sopronmegyében János, István; Szatmármegyében János élnek. – Vö. T. VII-56.; Petri VI-436–7.

Surányi, l. Nagy-S.
Surányi, l. Szabó (alias S.).
Suri.

Nemességét 1656-ból l. Gyfv. LR. XXVI-665.

Surics.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Surmann (draskóczi).

Nagy Iván által (X-410.) emlitett trencsénmegyei család. – Vö. még NI. X-103.

Surman.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében László igazolja nemességét.

Sury (súri).

Czímeres levele kelt 1656. márcz. 10. – Vö. Siebm. erd. 220.

Súry (alias Gálos).

Nagy Iván által (X-920.) emlitett csallóközi család.

Sury.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Komárommegyében István, János igazoltatnak.

Sury, l. Clemens (Kelemen alias S.).
Susa (eöri).

Nagy Iván által (X-410.) emlitett család a XVII. századból.

Susa (otrokocsi).

Kihalt család. – Vö. Forgon II-251.

Susalith, l. Horváth-S. (gyulai).
Susán.

Czímeres levelet 1751. aug. 27. S. Miklós és gyermekei kaptak. (LR. XLII-243.) – Vö. Siebm. horv. 179.; Bojn. 35.

Susán.

Miklós nemessége 1804. ápr. 27. legf. helyen igazoltatott. (LR. LXI-264.)

Susani.

Czímeres levelet 1741. nyert a család. – Vö. NI. X-411.; Siebm. 606.; T. XVII-87.

Susich (horvát kécsei).

Horvátországból eredő régi nemes család, Draskovich György Zágrábi püspök és topuszkoi apát 1564. évi junius hó 3. kelt adománylevelében Susich Mártont és fiait Miklóst és Istvánt, kiknek Prykrája praediumot adományozta, már a nobilis-eknek nevezi. Susich Miklós, aki Zamoborban kir. harmincados volt, 1587. felesége Orsolyával, fia János és leányai Katalin és Margittal, II. Rudolf-tól a horvát-szlavon karok és rendek által Varasdon tartott országgyülésen 1588. évben kihirdetett czímeres levelet kapta. A család később Horvátországban szétszéledt; egyik ág a zágrábmegyei Berkisevinára, a 19. század elején Torontál vármegyébe, innen Temes-, Krassó-Szörény- és Hunyadmegyébe szakadt. A Magyarországba telepedett ág anyakönyvekkel igazolt nemzedékrendje a következő:

Susich János *Berkisevina Miloshich Anna; Miklós *Berkisevina 1746 XI/24 Vinkovich Helena; Miklós *Berkisevina 1776 XII/27 Sirovich Katalin; Jakab *Berkisevina 1798 VII/10 † 1855 VII/9 Vinga (Temesm.) 1) Dugonich Anna † 1829 2) Lukenich Jozefa (esk. Horvátkecse 1836 II/21); Mihály *Horvátkecse 1824 VII/24 †Mehala 1907 IV/28 Pottyondy Borbála (esk. Neuhof 1852 I/16 †Mehala 1901 IX/13); Károly *Lippa 1854 II/13 kir. közjegyző Karánsebes Brada Mária; Imre *Ujarad 1855 X/31 †Mehala 1881 VI/7; Ilona *Törökbecse 1858 VIII/12; István *Törökbecse 1859 VIII/17 kir. közjegyző Körösbánya Giraffay Dora; László *Mehala 1861 V/30 Steinwasser Mária; Ilona *Fehértemplom 1892 III/5; István *Fehértemplom 1895 VI/6; Ervin *Mehala 1896 VIII/6; György *Temesvár 1898 I/24.

János 1772. évi augusztus hó 5-én a Novakovich család investigationalis pörében mint nemességét igazoló tanu lett kihallgatva; ennek fia Márton a zágrábmegyei 1782. évi nemesi összeirásában van felvéve.

1910. évi április hó 29. Károly karánsebesi, István kőrösbányai kir. közjegyzőnek és testvérük László leszármazóinak régi magyar nemessége legf. helyen megerősittetett s a horvát-kécsei előnév s a következő czímer adományozása mellett:

Álló csücskös talpon négyelt paizs, melynek első vörös mezejében balra fordult, arany koronás ezüst griff ágaskodik, első jobb lábát előre nyujtva, baljában zöld olajágat tartva; a második és harmadik kék mezőben lebegő koronából felfelé nyuló arany zsinórzatu feketeruhás félkar aranyzsinóron függő vöröspecsétes összegöngyölitett oklevelet tart; a negyedik vörös mezőben jobbra fordult aranykoronás ezüst oroszlán ágaskodik, első jobblábában aranymarkolatu görbe kivont kardot, baljában üstökénél fogva levágott törökfejet tartva. A jobbra fordult koronás nyilt sisak disze két vörös sasszárny között a paizsbeli feketeruhás félkar. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról veres-ezüst.

Susich.

Czímeres levele kelt 1600. máj. 21. – Horvátországban 1752. György, fiai Péter, János és István s testvére László hirdettetnek ki. – Vö. Bojn. 35.

Susich.

A czímeres levelet 1824. szept. 17. S. Mihály kapitány kapta. (LR. LXIV-1036.) – Vö. Kősz. 352.

Suska.

1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Máramarosmegyében 3 János, Péter, Bazil, Farkas, István, 2 Panteleon, Gergely, Ignácz nemessége igazoltatott.

Suska (alias Hoda).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Máramarosmegyében János él.

Suska (alias Szima).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Máramarosmegyében Jakab igazolja nemességét.

Suska.

László nemessége 1800. okt. 31. legf. helyen igazoltatott. (LR. LX-889.)

Suska.

Élt ily nevü család Szatmármegyében is. – Vö. Gorzó pk. 27.

Suskó.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében József vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Suskovich.

Czímeres levele kelt 1592. szept. 5. – Vö. Siebm. 606., horv. 179.

Suskovich.

Czímeres levele kelt 1613. – Horvátországban 1752. hirdettetett ki a család nemessége. – Vö. Bojn 35.

Suskovicz.

Nagy Iván által (X-411.) emlitett trencsén-, illetőleg zemplénmegyei család.

Susman (alsószilvási).

Nemességét 1634-ből l. Erd. főkormsz. 1844-7477.

Susman, l. Ránta (alias S.)
Susterschiz.

Czímeres levelet 1791. febr. 24. S. Alajos nyert. (LR. LV-1003.)

Sustrik, l. Susztrik.
Suszták.

Czímeres levelet 1768. S. Mátyás nyert. Czímert l. Siebm. 606. – Vö. NI. X-411–2.

Suszthy.

Czímeres levelet 1661. jun. 8. S. Mihály nyert. – Vö. Bor. I-233.

Susztrik (kendi).

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Sárosmegyében András, János fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Vö. Mel. 63.

Susztrik, l. Rózsahegyi (liptórózsahegyi).
Sut.

A mai Szilágymegyében élt ily nevü család. – Vö. Petri VI-438.

Sutak.

Vasmegyében élt család. – Vö. Balogh 144.

Suta.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1697. nov. 22. S. János és István nyertek. (Szatmárm. lt.) – Vö. Gorzó 111.

Sutha.

Czímeres levele kelt 1564. – Vö. Siebm. 606.

Sutha-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Szatmármegyében Gergely, Urszin; Turóczmegyében András, János igazoltatnak. – Vö. NI. X-411.

Sutka.

Czímeres levelet 1702. aug. 29. S. János nyert. (OL.: XXVI-188.; egysz. bejelentés.)

Sutka (alias Pintye).

Szatmármegyében igazolt család. – Vö. Gorzó 111.

Sutlich.

Czímeres levele kelt 1825. decz. 16. – Vö. NI. X-411.; Lasz. .

Sutka.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Ungmegyében Sámuel igazoltatott.

Sutoris.

Czímeres levelét 1679. Trencsénm. hirdette ki. – Vö. NI. X-411.

Sutoris.

Czímerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. – Vö. Siebm. 606.

Sutton.

Czímeres levele kelt 1687. (LR. XIX-88., egysz. bejelentés) és LR. Arm. I-103.

Suvich (brebiri).

Czímeres levelet 1741. aug. 6. S. Ferencz és gyermekei nyertek. (LR. XXXIX-113.) – Vö. NI. X-412.; Siebm. horv. 179.; Kősz. 353.; Bojn. 35.; Lasz. 88.

Süati (alias Pap).

Nemességét 1650-ből l. Gyfv. LR. XXV-90.

Südi.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Veszprémmegyében István igazolta nemességét.

Süj.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében József fordul elő az igazolt nemesek között.

Süke.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Komárommegyében Péter; Pozsonymegyében 2 Jakab, István, János vétettek fel a kétségtelen nemesek közé.

Sükeös Békéssy.

Czímeres levele kelt 1636. ápr. 18. (Szatmárm. lt.) – Vö. Gorzó 43., 111.

Sükey (korondi).

Székely család. – Vö. Pálmay: Udvarhely 218.

Sükösd.

Nemességét 1608-ból l. Kolosmon. con. Arm. M. 31.

Sükösd (csikszentgyörgyi).

Nemességét II. Rákóczy Györgytől 1655. jul. 7. S. István nyert. (Gyfv. LR. XXVI-605.)

Sükösd.

Nemességét 1656-ból l. Gyfv. LR. XXVI-608.

Sükösd (nagyteremi).

Kihalt erdélyi család. – Vö. NI. X-412.; Gf. III-102–6. (gen.)

Sükösd (sepsiszentkirályi).

Székely család. – Vö. NI. X-412.

Sükösdy.

Nemeslevelet Rákóczy Györgytől 1655. jun. 7. S. István nyert. – Vö. Gorzó 111.

Süldő.

Szatmármegyében igazolt család. – Vö. Gorzó 111.

Süle.

Czímeres levele kelt 1622. – Vö. Hellebronth: Családtört. jegyzetek I-119. (gen.)

Süle.

A mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-439.

Süle.

Nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen igazoltatott. (LR. XLVI-455.)

Süle.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Sülle-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Komárommegyében István, Sámuel; Nyitramegyében István özv.; Vasmegyében György; Veszprémmegyében György vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Sülley.

Czímeres levelet II. Rákóczy Györgytől 1658. febr. 10. S. János és társai kaptak. – Vö. Sándor II-90.

Sülley.

Szatmármegyében élt ily nevü család. – Vö. Gorzó pk. 27.

Süllyei.

B.-Szolnokmegye 1716. évi összeirásában találjuk Jánost. – Vö. Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-382.

Sülye.

Czímeres levele kelt 1622. máj. 1. (Vasm. lt.) – Vö. Balogh 253.

Sülye.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében István, György, Márton, Ferencz vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Sümeghy.

Czímeres levelet III. Károlytól 1717. jul. 16. S. Mihály zalai főjegyző nyert. (LR. XXXI-341.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében Ferencz igazolja nemességét. Vö. NI. X-412–3.; Siebm. 606.

Sümeghy.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében István árvái és István vétettek fel az igazolt nemesek közé.

Sümetz.

Czímerpecsét Pestmegye levéltárában (Kősz. 353.)

Süri (kecskeméti).

B.-Szolnokmegye 1770. évi nemesi összerirásában előfordul Mihály. – Vö. Szoln.-Dob.-m. monogr. VII-392.

Süry.

Élt ily nevü család Szatmármegyében is. – Vö. Gorzó pk. 27.

Süt (váradjai).

Czímeres levelet Apaffi Mihálytól 1667. jan. 15. S. Gergely és András nyertek. (Szatmárm. lt.) – Vö. Gorzó 111.

Sütő (ormányi).

Nemességét 1590-ből l. Erd. főkormsz. 1804-122.

Sütő.

Czímeres levelet 1609. jul. 16. S. Lőrincz nyert. (Barsm. lt.)

Sütő.

Nemességét 1609-ből l. Gyfv. LR. VI-299.

Sütő (munkácsi).

Czímeres levelet II. Mátyástól 1613. márcz. 28. nyert. (OL: 1565-1906.) – Vö. Forgon II-251.

Sütő.

Czímeres levelet 1628. S. János és testvére nyertek; kihird. Borsodmegye. – Vö. Bor. I-214.

Sütő (borosjenői).

Nemességét 1649-ből l. Gyfv. LR. XXIV-242. – Vö. Márki II-214.

Sütő (váradi).

Nemességét 1649-ből l. Gyfv. LR. XXIV-242.

Sütő.

Nemességét 1663-ból l. az egri kpt. lt.-ban.

Sütő.

Czímeres levelet 1690. márcz. 30. S. Márton nyert. (LR. XX-462., egysz. bejelentés és LR. Arm. I-123.)

Sütő (alias Fabsich).

Czímeres levelet 1700. jan. 26. S. János, fiai György, János, Mihály, István nyertek. (LR. XXV-587.; MNMuz. lt.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében György, János, Mihály özv. élnek. Ugyanezen család Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen igazolta nemességét. (LR. XLVI-453.) – Vö. NI. X-413.; Siebm. 606.

Sütő.

Czímeres levelet 1727. máj. 13. S. György és fia László kaptak. (LR. XXXVI-98.) – Vö. Orosz 261.

Sütő.

Czímeres levelet III. Károlytól 1738. S. György nyert. – Vö. NI. X-413.; Siebm. 607.

Sütő.

A czímeres levelet 1756. szept. 18. S. János kapitány, felesége Nagy Judit s fia József kapták. (LR. LXIV-220.) – Vö. NI. X-413.; Siebm. 607.; Kősz. 353.; Orosz 261–2.

Sütő (nagybányai).

A mai Szilágymegyében élt család. – Vö. Petri VI-439–440.

Sütő (alias Vodicska).

József Veszprémmegye bizonyitványa alapján 1767. Pestmegyében hirdettetett ki. – Czímer pecsét Pestmegye lt.-ban. – Vö. Kősz. 353.

Sütő.

János és György nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen nem igazoltatott. (LR. XLVI-458.)

Sütő.

Czímerpecsét Hevesm. lt.-ban. (Orosz 346.)

Sütő-családbeliek.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Beregmegyében N.; Biharmegyében István, Márton, Mihály, István özv.; Borsodmegyében Miklós, Márton, 2 Mihály, Péter, 2 György, 4 János, András, 2 István; Hontmegyében Pál; Ugocsamegyében Sámuel; Vasmegyében István, János élnek. – Vö. NI. X-413.; Balogh 144.; Benkó 297.; Orosz 261.

Sütő, l. Nagy S.
Sütő-Kovács.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Borsodmegyében János él.

Süveges.

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1626. máj. 15. S. Péter nyert. (Ered. Borsodm. lt.) – Vö. Sándor I-93.; Siebm. erd. 220.; T. VIII-89.

Süveges (endrédi).

Nemességét 1626-ból l. Gyfv. LR. XIII-82. és Borsodm. lt. – Vö. T. VIII-89.

Süveges.

Czímeres levelet a Csirbel-családdal 1687. nov. 5. nyert. Kihirdette Gömörm.

Sváb (gavosdiai).

A nemességet az előnévvel 1902. decz. 24. S. Károly főrendiházi tag kapta. (MNA. 126.)

Sváb, l. Schvab.
Svábely.

Czímeres levelet S. János, zágrábi tanár nyert. 1806. ápr. 18. (LR. LXI-824.) – Vö. Siebm. horv. 179.

Svabovszky, l. Sváby.
Sváby (svábóczi és tótfalvi).

Közös eredetü a Görgey családdal, Jordán, azoknak őse (1250.) atyja lévén Detrikusnak, a Svábyak ősének. Ezen Detrik 1263. kapja Lénárttal, V. Istvántól Palocsa várát, melyet 1294. Lénárt fia Arnold elcserél III. András királylyal Svábóczért (akkor Sváb). 1517-ben kapja királyi adományban a család Richwald, Relyov, Lipnik, Halivágás és Lesznicze községeket. 1481-ben Gánfalu, Körtvélyes Busson stb. birtokokra nyert adományt. Elterjedt a család még Sárosban, Zemplénben, Pesten, stb. Czímer: Kék paizsban zöld mezőn szemközt álló vadember lombkoszoruval ágyékán és fején, jobb kezében kitépett zöld lombos fát tart. Sisakdísz: a paizsbeli alak növekvően. Takarók: kék-arany, kék-ezüst.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében N.; Hevesmegyében Károly; Szabolcsmegyében László; Szepesmegyében 2 Imre, 2 János, György özv., Ferencz, Ádám utódai, Márton özv., Sámuel; Zemplénmegyében László fordulnak elő az igazolt nemesek között. – Czímerpecsét Heves- és Pestmegye levéltárában. – Leszármazás:

Ignácz (szül. 1796. Tótfalva, † 1854. jul. 3. Tótfalva), Szepes vármegye főszolgabirája. Felesége Hommer Anna (szül. 1810. Koblencz, † 1845. jan. 31. Késmárk.)

Gyermekeik:

1. Imre (szül. 1830. jul. 4. Tótfalu), 1848/49. honvédfőhadnagy, Szepesvármegye rendőrkapitánya. Felesége: Duchott Kornélia. Esküvő: 1853. jul. 3.

Fiuk:

Sándor, nyug. kir. járásbiró. Felesége Ráthonyi Borbála.

Leányuk: Ilona.

2. Frigyes (szül. 1834. aug. 4. Tótfalva, † 1904. ápr.), Szepes vármegye levéltárnoka s a Szepes vármegyei tört. társulat ügyvezető alelnöke. Felesége: dobai Székely Ilona (szül. 1845. Hunfalva). Esküvő: 1868. nov. 23. Hunfalva.

Gyermekeik:

a) Anna (szül. 1869. szept. 5. Lőcse).

b) Vilhelmina (szül. 1873. okt. 23.) Férje Neogrády Lajos.

3. Zsófia (szül. 1840. ápr. 19. † 1879. Eperjes). Férje: nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Ferencz.

4. Károly (szül. 1844. febr. 20. Késmárk, † 1879. Késmárk), cs. kir. huszárfőhadnagy.

Fiuk:

Rezső (szül. 1878. Bécs), cs. és kir. hadnagy a 67. sz. gyalogezredben. – Vö. NI. X-414.; 920.; Kősz. 353.; MNZsbk. II. R. I-560.; Gorzó pk. 27.; T. IX-46.; Torontálm. monogr. 552.; Görgey Albert: A Görgey-nemzetség és a Sváby-nemzetség történetéből (Igló, 1910., II. kiadás); Orosz 262.

Svagel.

Czímert l. Siebm. pk. 108. és horv. 179.

Svager.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zalamegyében Péter igazolja nemességét.

Svaiczer (aranyidkai).

A czímeres levelet 1818. okt. 26. S. Gábor Miklós bányatanácsos kapta. (LR. LXIV-213.) Előnév adományozása 1898. okt. 2. – Vö. Nlf. I-149–152. (gen.); NI. X-414.

Svaiczer.

Czímeres levelet 1830. szept. 24. S. József és János nyertek. (LR. LXV-638.) – Vö. Kősz. 313.

Svajczer.

Élt ily nevü család Szatmár- s a mai Szilágymegyében is. – Vö. Gorzó 111.; Petri VI-440.

Svaidl.

Czímeres levelet I. Lipóttól 1681. okt. 1. S. Mihály és társai kaptak. (Győrm. lt.) – Vö. NI. X-414.

Svamberger.

Vasmegyében előforduló család. – Vö. Balogh 127.

Svarcz.

Czímeres levelet 1810. nov. 9. S. Antal és Zsigmond kaptak. (LR. LXIII-1282.; Máramarosm. lt. – Vö. T. XXVIII-166.; Siebm. 607.

Svastics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Győrmegyében György, István, Ferencz, Albert, Gábor, Márton vétettek fel az igazolt nemesek közé. A család Somogy- és Vasmegyében is elterjedt. – Czímerpecsét Szatmármegye levéltárában. – Vö. NI. X-415.; 920.; Márki II-708.; Siebm. 608.; Balogh 127.; Somogym. monogr. 629.; Andr. 70–1.

Svastics.

Zsigmond és ifj. János nemessége Vasmegyéből 1763. okt. 12. legf. helyen nem igazoltatott. (LR. XLVI-458.)

Svebe, l. Swebe.
Svecska.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Zemplénmegyében István vétetett fel az igazolt nemesek közé.

Svehla (ozoróczi).

Trencsénmegyei kihalt család. – Vö. NI. X-415.

Svehlovics.

Czímeres levele kelt 1638. (Szepesi kpt. lt.)

Sveidl, l. Svaidl.
Svelovics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Pozsonymegyében János igazolta nemességét.

Svetics.

Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Vasmegyében Jakab, József, 2 János, Zsigmond; Zalamegyében Jakab vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. – Vö. Balogh 132.; Kősz. 353.; Lasz. 88–9.

Sviesdich.

Czímert l. Siebm. horv. 179.

Svilkovics, l. Svylkovics.
Svilaj (alias Kos).

Czímeres levele kelt 1622. jul. 6. – Vö. Lasz. 89.

Svilverich.

Horvátországi család. – Vö. Siebm. horv. 180.

Svylkovics, l. Hegyi (alias Zvilkovich, klunyói).
Swebe.

Czímeres levele kelt 1644. febr. 25. (Gyfv. LR. XXIII-10.) – Vö. Siebm. erd. 220.

Swyklych.

Czímeres levele kelt 1583. – Vö. Bojn. 35.

Swysch.

Czímeres levele kelt 1587. – Vö. Bojn. 36.

Sy.

Vasmegyében előforduló család.

Sybenchych.

Czímeres levele kelt 1582. – Vö. Bojn. 36.

Sybrith.

Czímeres levele kelt 1471. – Vö. T. XXIV-17.

Sye (alias Dömötör).

Czímeres levele kelt 1418. – Vö. T. XIV-15. és Seé vagy S.

Sygér (szentlászlói).

Székely család. – Vö. Pálmay: M.-Torda 121.

Sylló (bölöni).

Czímeres levele kelt 1591. máj. 29. – Vö. Siebm. erd. 220.

Sylua, őrgróf.

Indigenátust 1696. szept. 16. S. Alberik nyert. (LR. XXIV-161.)

Sylva, őrgróf.

Indigenátust 1728. ápr. 28. nyert. (LR. XXXVI-140., 164., 183., 184.)

Sylva Tarouca et Turnhont, herceg.

Indigenátust 1762. szept. 16. S. Emánuel nyert. (LR. XLVI-97., 196.) – Vö. Siebm. pk. 108.

Sylvester (alias Kőröspataky).

Czímeres levelét 1679. jul. 20. Gömörm. hirdette ki.

Sylveszter, l. Silveszter.
Sylvius.

Nemességét 1555-ből l. a leleszi conv. lt.-ban.

Sylvius, l. Silvius.
Symándy, l. Simándy.
Syndly (éberhardi).

Vasmegyében előforduló család. – Vö. Balogh 136.

Sypos, l. Sipos.
Syprak.

Czímeres levele kelt 1564. szept. 14. (horvát orsz. lt.) – Vö. Siebm. horv. 235.

Syprak (viszocsányi).

Trencsénmegyében élt család. – Vö. NI. X-416–8. (gen.)

Syprovyck (alias Morkowych).

Czímeres levele kelt 1581. – Vö. Bojn. 36.

Syra.

Czímeres levele kelt 1471. – Vö. Siebm. pk. 209.

Syra (ujtordai).

Czímeres levelet Bethlen Gábortól 1619. aug. 25. S. András és Lőrincz nyertek. A további adatokat l. Ajtoni (ujtordai) alatt.

Syrmiensis, l. Sirmiensis.
Syrovich.

Czímeres levele kelt 1699. (Horv. OL.) – Vö. Siebm. horv. 180.

Sys.

Czímeres nemeslevelet S. Bálint nyert. Kihird. 1632. máj. 5. Tornam. (TK. I-69.)

Syska.

Czímeres levele kelt 1525. szept. 21. (MNMuz. lt.) – Vö. T. XXIV-22.; Áld. 32–3.

Syttos.

Czímeres levelet Rudolftól 1578. szept. 29. a Hoszu-családdal S. Gáspár nyert. (Nyitram. lt.) Kihirdette 1579. Nyitramegye. – Czímer: kék paizsban zöld földön tengeri nyul, mellette jobbról-balról egy-egy liliomfa, felette pedig felhőből ölyv csap le rá; zárt sisak; sisakdisz: ölyv jobbjában liliomágat tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Syxt, l. Sixty.

10. kötet

Linkek

MaCsE

Címerek, pecsétek, zászlók

Tartalom

Saághy, l. Sághy.Saal, l. Sál.Saaly, l. Sály.Saár, l. Sár.Saárfi, l. Sárfy.Saárossy-Kapeller (sárosi).

Saárossy, l. Sárossy.Saárváry, l. Sárváry.Saáry, l. Sáry.Sabaudiai, l. Savoyai.Sablicska, l. Sabljk (S.).Sabljar (marcibánydombegyházi).

Sabljk (alias Sablicska).

Sabolov (sigetaci).

Sacabent, l. Joannovics S.Sacelláry (székási).

Sachs (ab Hartanek).

Sachs.

Sachs, l. Sax alatt is.Saczmann.

Sudányi.

Sadányi, l. Karnay (alias S.).Sadányi, l. Zsadányi.Sadovszky.

Sáfár.

Sáfár.

Sáfár (fogarasi).

Sáfár (görgényszentimrei).

Sáfár (gyulai).

Sáfár (radnótfái).

Sáfár (radnóthi).

Sáfár.

Sáfár.

Sáfár.

Sáfár.

Sáfár-családbeliek.

Sáfár, l. Pasztorovics.Sáfár, l. Sáffár.Safarics, l. Saffarich.Safarics, l. Sapharics.Sáfáry (mezőbándi).

Safáry.

Sáffár (váradi).

Sáffár (alias Molnár).

Saffarich.

Saffaryth.

Saffrankovics.

Sáfrány.

Safy (safiházi).

Sáfy.

Sagani, herceg.

Sagenberg, báró.

Sághy (Saághy).

Sághy (Saághy).

Saághy.

Sághy (dormándházai).

Sághy (karancssági).

Sághy (sághi).

Sági (szorkolai).

Sághy.

Sághi.

Sághy-családbeliek.

Sághy-Russek.

Ságody (nemesságodi).

Sagresky.

Sagrielovich.

Ságváry.

Ságyi.

Sáha.

Sáha, l. Borbély Egerszeghy (alias S.)Sahlhausen, báró.

Saich.

Saich.

Saidendorffer.

Saigi.

Saigó, l. Sajgó.Saikovich.

Saikovich (alias Jansetich).

Sailer.

Sailer.

Sailer.

Sain Marsan, l. Sigray – S. – M.Saint-Quentin Bigot, gróf.

Sajalović (jezerniczei).

Sajgó.

Sajgó.

Sajgó (ujtordai).

Sajgó.

Sajgó.

Sajghó.

Sajgó-családbeliek.

Sajnovics (tordacsi és kálóczi).

Sajó (bihari).

Sajó.

Sajószentpétery.

Sajper.

Sajthi.

Sajti (endrédi).

Sajtos, l. László (alias S.).Sakabent.

Sakara.

Saághy, l. Sághy.
Saal, l. Sál.
Saaly, l. Sály.
Saár, l. Sár.
Saárfi, l. Sárfy.
Saárossy-Kapeller (sárosi).

Saárossy, l. Sárossy.
Saárváry, l. Sárváry.
Saáry, l. Sáry.
Sabaudiai, l. Savoyai.
Sablicska, l. Sabljk (S.).
Sabljar (marcibánydombegyházi).

Sacabent, l. Joannovics S.
Sacelláry (székási).

Sachs, l. Sax alatt is.
Saczmann.

Sadányi, l. Karnay (alias S.).
Sadányi, l. Zsadányi.
Sadovszky.

Sáfár, l. Pasztorovics.
Sáfár, l. Sáffár.
Safarics, l. Saffarich.
Safarics, l. Sapharics.
Sáfáry (mezőbándi).

Sáha, l. Borbély Egerszeghy (alias S.)
Sahlhausen, báró.

Saigó, l. Sajgó.
Saikovich.

Sain Marsan, l. Sigray – S. – M.
Saint-Quentin Bigot, gróf.

Sajtos, l. László (alias S.).
Sakabent.

Sakss, l. Sax.
Sál (Saál).